Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-15 / 38. szám
1994. február 15., kedd PRIVATIZÁCIÓ ÁLUHI VAGYONÜGYNÖKSÉG Beköszöntő Széles hazai tulajdonosi réteget szeretnénk Beszélgetés Pongrácz Tibor államtitkárral Ezentúl hetente találkozik majd az olvasó ezen a helyen az Állami Vagyonügynökség privatizációval kapcsolatos közleményeivel, a privatizáció országos és megyei eseményeiről szóló beszámolókkal, s olyan praktikus információkkal, amelyek hozzásegítik, hogy maga is részt vegyen a tulajdonszerzés valamilyen formájában. A most induló, minden megyei lapban rendszeresen megjelenő ÁVÜ-oldalak céljáról, leendő tartalmáról beszélgetünk Pongrácz Tibor címzetes államtitkárral, az Állami Vagyonügynökség Igazgató Tanácsa elnökével. —A privatizáció első' időszakában meglehetősen kevés információ jutott el az ország polgáraihoz. Nem véletlenül illették a bennfentesség, az átláthatatlanság vádjával a magánosítás folyamatát. Mostanra viszont úgy érezni, a „csapból” is a privatizáció, folyik", újságcikkek, hirdetések, tájékoztató kiadványok, prospektusok sokasága szól róla. Még mindig úgy érzi a vagyonügynökség, hogy kevés az információ? — Egyesek szerint már valóban többet beszélünk a privatizációról, mint kellene, véleményem szerint viszont a lényeg még mindig csak szlogen szintjén jutott el a szélesebb tömegekhez. Tulajdonképpen a privatizáció „hálószobatitkaiba” próbáinak belesni az emberek, feltételezve, hogy mindenféle sötét dolgok történnek a privatizáció háza táján. Nem igazán szívesen foglalkoznak az egész céljával és az eredményeivel, mivel ezek nem szenzációs történetek. Holott szerintem éppen az eredmények a szenzációsak. Csak néhány adatot jellemzésül: a magángazdaság jelenleg már a GDP (bruttó nemzeti termék) több, mint 50 százalékát állítja elő. Ma már mintegy 1,5—2 millió új tulajdonos van, jelentős a külföldi tőke beáramlása is, a gazdaság szerkezete a privatizáció révén egyre jobban átalakul, s a versenyszférában rendkívüli módon megnőtt a szereplők száma. A jogi személyiségű gazdasági társaságok száma a múlt évben mintegy 25 százalékkal emelkedett, az egyéni vállalkozók pedig immár 690 ezren vannak. Úgy vélem, ez jelenti a gazdaság igazi átalakulását, ami vitathatatlanul a privatizáció, a magánosítás eredménye. Emellett természetesen vannak kisebb- nagyobb hibák, turpisságok, sőt visszaélések is a privatizáció környékén, de megítélésem szerint ez nem a privatizáció sajátossága, hanem a közerkölcsök állapotát tükrözi. —Mi a konkrét célja a sorozatnak? — A kezdeti bennfentesség megszüntetésére indítottuk el egy nagyobb kampányunkat, amelynek hármas célja van: a befektetők megkeresése, számukra információnyújtás, ami tulajdonképpen egy marketing tevékenység külföldön és belföldön. A második cél a privatizációs folyamat bemutatása azért, hogy a sajtó és a propaganda eszközeivel elősegítsük a tiszta versenyt. Harmadsorban pedig — s ezt legalább olyan fontosnak tartom, mint az előzőket — tájékoztatni szeretnénk a magyar polgárokat arról, hogy a magánosítás, az állami vagyon lebontása és magánkézbe adása számunkra egyszeri és óriási alkalom arra, hogy kis, közepes vagy nagyobb tulajdont szerezzenek. Rá kell ébreszteni őket arra, hogy ezzel a lehetőséggel élniük kell, mert különben kimaradnak, és később sokkal nagyobb erőfeszítésükbe kerülhet, hogy hasonló tulajdonosi pozícióba jussanak, mint akik ezt időben észrevették. Tehát a sorozatunk célja az ilyen jellegű figyelemfelkeltés, másrészt a leendő tulajdonosok bevezetése a vállalkozói életbe. Mindeddig — megítélésünk szerint — a privatizáció főként a központi sajtóban, az országos lapokban, elektronikus médiumokban jelent meg, a vidéki sajtóban kevésbé. Azt a következtetést vontuk le Szabó Tamás miniszter úrral, hogy javítanunk kell a megyei lapokon keresztül a vidéken élő lakosság tájékoztatását. Mindenekelőtt azért, mert a megyék polgárait nem csak az országos dolgok érdeklik, sőt sokkal inkább kíváncsiak szőkébb pátriájuk eseményeire. — Mit tartalmaznak majd az AVU- oldalak, milyen konkrét információkra számíthatnak az olvasók? Országos privatizációs kérdésekkel egyáltalán nem foglalkozik, kizárólag csak a helyi ügyekkel? Önök nyilvánvalóan a sikeres privatizációkat, a magánosítás napos olPongrácz Tibor: „Szerintem éppen az eredmények szenzációsak” dalát mutatják be. Mi történik, ha ugyanazt a témát az újság más oldalain kritikusan tálalja? — Lesz egy olyan része az oldalnak, amely az országos általános privatizációs kérdésekkel foglalkozik, a helyzetet, az eredményeket, a célokat ismerteti, lesz egy olyan fejezet, ami kifejezetten a helyi ügyeket tárgyalja, mi történt, mi várható: elképzelésünk szerint lesznek kiemelt, tematikus összeállítások, amelyek például a munkahelyteremtő, a hazai háttéripar fejlesztését szolgáló privatizációt vagy a kárpótlás és az állami vagyon kapcsolatát mutatják be a privatizáció folyamatában. Szándékozunk emellett kifejezetten ismeretterjesztést is folytami, például privatizációs kislexikon címmel. Közölni fogjuk, mi, hol található, hol kapható, hol érhetőel—tehát a privatizációban való részvételhez praktikus információkat is találnak az olvasók. Természetesen a hirdetések, a hivatalos közlemények is helyet kapnak ezeken az oldalakon. Nagyon remélem, hogy a lapokkal nem kerülünk különösebb konfliktusba, mert az utóbbi időben a privatizációs döntéseket valóban nyilvánossá tettük, a konkrét esetekben pedig a tények a leghatásosabb érvek. Ezzel élhetnek az újságírók is, ilyen alapon pedig nem hiszem, hogy túl sok ellentmondás lenne közöttünk. Ezzel együtt a kritika nagyon fontos, többnyire feltétlenül tanulunk belőle. — A megyei lapokban nyilván nem ingyen jelennek meg ezek az összeállítások. Sokak véleménye, hogy aránytalanul nagy összegeket fordítanak a privatizáció népszerűsítésére. Mennyibe kerül a propagandakampány? — Valóban sok millió forintot fordítunk erre, bár a megyei lapoktól különböző, de valójában szerény mértékű engedményt is kaptunk. Megjegyzem, lehettek volna nagyvonalúbbak is, mert valójában közérdekű információkról van szó. Ezzel együtt valóban nem kevés pénzt fordítunk erre a célra, de úgy vélem, nem . vész kárba. Reméljük, elérjük vele a célunkat, ami nem szolgál mást, mint a széles hazai tulajdonosi réteg, az új polgárság kialakulását. Helyi hírek • PÁLYÁZAT. A Békés Megyei Általános Építőipari és Vállalkozási Részvénytársaság állami tulajdonban lévő 138 millió forint névértékű részvényeinek értékesítésére pályázatot ír ki az Állami Vagyonügynökség. Ajánlat minimálisan a jegyzett tőke ötven százalék, plusz 1 szavazat részvénycsomagra tehető. A tendercsomag Békéscsabán, az ÁVÜ ügyfélszolgálati irodáján megvásárolható. • INFORMÁCIÓS FÜZET. Megérkezett a kárpótlási jegyfelhasználás információs füzete — immár a harmadik kiadás — megyénkbe. Kapható Békéscsabán, az ÁVÜ ügyfélszolgálati irodán, ára 99 forint. „Amit a kárpótlási jegyről tudni kell” ~— ez a kiadvány címe, szerzője pedig Papadopulosz Péter. Lapozzunk a kötetbe: megtudhatjuk például, hogy 1994. február 15-e és március 16 között benyújtható kárpótlási igény — a szükséges tudnivalókat részletesen taglalja a kötet. Foglalkozik továbbá a változó kárpótlási szabályokkal; tartalmaz kárpótlási hivatali címjegyzéket; bemutatja a kárpótlási jegyek felhasználási lehetőségeit. • RÉSZVÉNYEK. Békéscsabán, az ÁVÜ ügyfélszolgálatnál március 25- éig jegyezhető Biogál részvény, február 21 -éig pedig Alkaloida Rt. részvény. Mindkettő csak kárpótlási jegy ellenében! • KISBEFEKTETŐKNEK. Készül a békéscsabai ügyfélszolgálati iroda a kisbefektetői részvényvásárlási programra. Erről március végén—április elején adunk részletes tájékoztatást. • ELADÓ ERDÉRT-TELEP. Nyilvános, egyfordulós pályázatot hirdet az ÉRDÉRT Erdészeti és Faipari Termékeket Értékesítő és Feldolgozó Rt., az Állami Vagyonkezelő Rt. hozzájárulásával a kétegyházi 12. számú ipari és kereskedelmi telep megvásárlására. (5741 Kétegyháza, Zrínyi u. 17.) 2,8 hektáros belterületen működő telep 1 hektáros területrésze, infrastruktúrával és iparvágány-kiszolgálási lehetőséggel, valamint 1100 négyzetméter alap- területű, különböző rendeltetésű épülettel. Irányár: 23 millió forint. (ÁFA nélkül.) Az Állami Vagyonügynökség Békés megyei ügyfélszolgálati irodájának címe: 5900 BÉKÉSCSABA, Andrássy út 22. Telefon: 66/443 490 Telefax: 66/443 490 Az ügyfélszolgálati iroda vezetője: Kovács Sándor .vlHll lilküít Q-lll 1994. március 16-ig még igényelhető kárpótlás. A kiadvány megvásárolható az AVÜ budapesti és vidéki Ügyfélszolgálati Irodáiban február 7-től.--------------!-------3--I STghgmHajífj — 1133 Budapest, Pozsonyi u. 56. Telefon: 269-8990 Fax: 269-8991 Félfogadás: Hétfőtől-csütörtökig: 8.00-16.00, Pénteken: 8.00-15.00 Békéscsabai Baromfifeldolgozó Rt. „Cégünk helyzete ezzel stabilizálódott” Több éves bizonytalanság után 1993-ban megoldódott a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Rt. sorsa 1993. június 30-ától ugyanis — az Állami Vagyonügynökség pályázata alapján, amelyhez eddig tartoztak — a Bábolná Rt. nyerte el a cég vagyonkezelését, ami lényegében tulajdonosi viszonyt jelent. Mit hoz ez a nagy múltú és eddig is veszteségmentesen dolgozó csabai gyár számára, milyen változások várhatók a termeltetésben, feldolgozásban és értékesítésben? — erről beszélgettünk Ulbert Istvánnal, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Rt. vezérigazgatójával. — Elöljáróban annyit, hogy Bábolna neve ismerősen cseng azok fülében, akik jártasak e területen. E név mögött ugyanis olyan nemzetközi színvonalú szakmai munka áll, amit Európán túl is elismernek. Az utóbbi években ez tovább erősödött, s ennél nagyobb garancia nem kell a jövőnket illetően. Cégünk helyzete ezzel tehát stabilizálódott és megerősödött. —Mi az, amit Bábolna nyújt? — A termeltetéstől a forgalmazáson át, a pénzügyi biztonság garantálásáig lényegében mindent. Különösen fontos, hogy az árutermelés növelését tűzte célul. Ami a részleteket illeti, az első és legfontosabb a termelők biztonságának fokozása. Jövedelmező terméket akarunk előállítani és forgalmazni úgy, hogy ez a termelő számára is jövedelmet hozzon. —Mit tesznek ezért? — Először is a két legfontosabb termék, a májliba és a májkacsa esetén készen kapja a kiváló minőségű tömőalapanyagot, a a takarmányt, továbbá egy technikai csomagot, s mindezt úgy, hogy a költségek nagy részét átvállaljuk tőle. Hasonló módon segítjük a más baromfifajtát előállítókat is. Ehhez kapcsolódóan termelési zónákat alakítunk ki csirkére, májlibára és májkacsára. Olyan termelői hátteret akarunk tehát teremteni, amely garantálja a minőségi árut és ezt meg is fizetjük. — Milyen belső változásokat hozott az új helyzet? — Az átalakulás természetesen belső átszervezéssel, ésszerűsítéssel is járt. A korábbi öt igazgató helyett három látja el az egyes területek — termeltetés, feldolgozás, marketing—irányítását. Az új vezetést Bábolna megerősítte, ami a munka biztonsága szempontjából nem lényegtelen. Üzleti terveinket az új követelményekhez igazítottuk, és ez évben elkészül az a privatizációs program, amely lehetővé teszi, hogy a munkavállalók tulajdonosok is legyenek. Ehhez azonban a korábbinál vállalkozóbb szellemű, magasabb színvonalú munkára is szüség van — mondotta a vezérigazgató. Békéscsabai Baromfifeldolgozó Rt. — A csomagolóban FOTÓ: FAZEKAS FERENC ABC a privatizációhoz Tallózás a sajtóból Privatizáció Más szóval magápdsítás, az a folyamat, amelynek során az állam helyett más lesz a tulajdonos. Hazánkban állami kézben vannak tömegesen olyan boltok, üzemek, vállalatok, amelyek magánkézben jobban, gazdaságosabban működtethetők. A cél tehát az, hogy csak a feltétlenül szükséges esetekben maradjon fenn az állami tulajdon, egyébként a vagyont privatizáljuk. Az új tulajdonos lehet külföldi vagy belföldi jogi személy (pl. kft., rt., vállalat), illetve egy vagy több természetes személy. A privatizáció legtöbbször az állami tulajdon eladását jelenti, ritkábban kerül sor ingyenes átadásra, pl. a helyi önkormányzatnak. (Jövő héten: átalakulási folyamat.) Hírek, vélemények a privatizációról A magángazdaság a fellendülés motorja Szabó Tamás privatizációs miniszter a magángazdaság fejlesztésére irányuló konferencián kijelentette, hogy a magángazdaság viharos gyorsasággal épült ki és állt helyre. Továbbá elmondta, hogy a véghezvitt bankmegerősítési program javítja a hitelezés feltételeit s megteremti a korszerű bankrendszer létrejöttét. (Pf.sti Hírlap, január 27.) Tizenhárommilliárdos állami tulajdon megvételre 1994. első negyedévében 13 milliárd forint értékű állami tulajdont kínálnak megvételre — kárpótlási jegy ellenében. A felkínált vagyonból a legnagyobb részt a pályáztatás alatt álló tulajdoni részek teszik ki. melynek összértéke 9148 milliárd forint. (Somogyi Hírlap, január 24.)
