Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-11 / 35. szám

GAZDASAG 1994. február 11., péntek o Ciba-bemutató Békéscsabán A Ciba Hungária Kft. Buda­pest, a Békés Megyei Földmű­velésügyi Hivatal és a CHE- MOL Rt. Békéscsabai Képvi­selete a „Ciba... kukoricában is a legjobb partner és baj­nok a gyomok ellen is” cím­mel szakmai rendezvényre hívja az agrárszakembereket február 11 -én, ma tíz órára Bé­késcsabára, a Fiume Hotelbe. A szakmai összejövetelen töb­bek között előadás hangzik el a Ciba-kukoricafajták termőké­pességéről, agronómiái adott­ságaikról és hatékony ipari fel­dolgozhatóságáról. Szó lesz a Ciba-növényvédő szerekről és a CHEMOL Rt. szerepéről a helyi kereskedelemben. Csökkent az aktívum Jelentősen csökkent az ide­genforgalom dolláraktívuma az elmúlt évben. Noha a leg­frissebb adatok csak a novem­ber végi állapotot mutatják, abból is kiderül, hogy mintegy 150 millió dollárral esett vissza tavaly a bevételi többlet 1992-höz képest. A Magyar Nemzeti Banknál az MTI ér­deklődésére elmondták, hogy 1993. november 30-áig az ide­genforgalmi bevétel 1088,8 millió dollár volt, ami 5 száza­lékos visszaesést jelent a meg­előző esztendő hasonló idő­szakához képest. A kiadás 650,2 millió dollár tett ki. Ez viszont 18 százalékos emelke­dés. így az aktívum 438,6 mil­lió dollár volt tavaly 11 hónap alatt, míg 1992 hasonló idő­szakában 591,5 millió dollár volt a bevételi többlet. Munkanélküliből vállalkozó Jó Zoltán békéscsabai elektroműszerész né­hány hónappal ezelőtt nem gondolta, hogy vala­ha is vállalkozásra adja a fejét. Biztosinak látszó) állása volt, sokadmagával hitte, hogy üzemüket nem fenyegeti a csőd réme. Tévedett, egyik pillanatról a másikra utcán találta magát. Története a jól ismert forgatókönyv szerint folytatódott: elkezdte a keresést, a minden áron való megkapaszkodást. „Mindegy, hogy mi, csak munka legyen!” — hajtogatta nap nap után, amikor nyakába vette a várost, hogy újabb és újabb címekkel próbálkozzon. A szerencsés fordulatról beszéljen inkább ő maga: — A teljes véletlen hozta, hogy megismer­kedtem a Carlo riasztástechnikai céggel, amely szakembereket keresett a termékeik népszerű­sítésére, megismertetésére és felhasználására. A többi gyorsan ment, mire „észbe kaptam”, tél elejére már saját vállalkozásom volt! — A biztonságtechnika napjaink sláger­területe, felfutó üzletága. Egy magányos har­cosoknak van esélye, hogy betörjön a mindin­kább profik által uralt piacra ? Valóban nagy a konkurencia, de érzek ma­gamban annyi erőt, elszántságot és szakmai ambíciót, hogy én is megtaláljam a számításai­mat. — Volt-e pénze az induláshoz, vagy Ón is hitellel a nyakában vágott bele a függetlenség­be? — Szerencsére nem kellett tőke az indulás­hoz, mert a forgalmazó beleegyezett abba, hogy az általam felhasznált berendezések után csak akkor fizetem ki a számlát, amikor a megrende­lőtől megkaptam a pénzt. Jó Zoltán: Szerencsém volt, mert a vállalko­zás beindításához nem kellett hitelt felvenni FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET — Eddig milyen jellegű megbízásokat ka­pott? — Több családi házba szereltem fel riasztó- berendezést, de dolgoztam kisebb irodákban is. Sőt, egy orosházi diszkontáruház védelmét úgyszintén én oldottam meg. Remélem, hogy mind többen megismerik munkámat és akkor majd nagyobb megbízásokat is kapok. Lovász Sándor Gépszövetkezetek A hazai agrárgazdaság átala­kulását segítő Phare-program hétféle szövetkezeti modellt kínál a termelőknek. Ezek egyike a gépszövetkezet. Lét­rehozásának és működtetésé­nek feltételeiről első ízben rendezett tanácskozást szer­dán, a keszthelyi agráregyete­men a Phare-iroda. Amint a témakör előadói hangsúlyoz­ták: ennek a laza, s a magán­gazdák szövetkezésén alapuló formációnak elsősorban a géphiánnyal küzdő farmer- gazdaságok támogatása, az erő- és munkagépekkel ren­delkező tagok közötti csere­kölcsönzés összehangolása a célja. A megnehezült körülmények ellenére is hittel dolgozni... Tavaszindító gondolatok az Öntözési Kutató Intézetben Gondolom nem mondok újat azzal, hogy mezőgazdaságunk helyzete keményen rányomta a bélyegét az agrárkutatásra is, sőt hozzátehetem, hogy ez utób­bi kettős présbe került. Az egyik oldalról súlyosan érintett bennünket a költségvetés általá­nos helyzete. Az ÖKI-ben a költségvetési támogatás aránya a teljes működési költségből alatta van a 20%-nak, a korábbi évek 60-70%-ához képest. A másik oldal: természetes dolog, hogy ilyen helyzetben inté­zetünk a vállalkozás jellegű, profittal kecsegtető kutatásokat erősítette, pótolni igyekezvén a kiesett forrásokat. <10> Aszály van, öntözni kellene. Az öntö­zés jelentős többletkiadással jár, nincs rá pénz. Nemesített vetőmagvakat kellene vetni. Drága..-. Nyugodtan megfogalmaz­hatjuk, hogy az agrárkutatási eredmdényeknek egyelőre nincs vevője vagy ha van, jó­részt fizetésképtelen. Mondhat­ná valaki, hogy az érvé­nyesüléshez ott a külpiac. Igaz, és nem kis büszkeséggel mond­hatom, hogy intézetünk számos nyugati országgal áll kereske­delmi kapcsolatban, elsősorban a vetőmagforgalmazás terüle­tén. A külföld azonban legalább annyira ismeri a belső helyzetet; nyomott árat diktál, fizetésben késedelmes... Ilyen helyzetben született meg ezen írás mottója, amelyet az ÓKI munkatársai jószívvel vállalnak;// megnehezült körül­mények ellenére is hittel dolgoz­ni tovább, törekedve újabb eredményekre. Az OKI az öntözési kutatá­sok országosan felelős intézmé­nye. Ennek keretében született hasznosítható eredményeink az öntözéses gazdálkodás problé­makörét komplexen érintik. Se­gítséget adnak az öntözési mód, az öntözőgép kiválasztásához, üzemeltetéséhez, a növény ví­zigényéhez méretezett öntözési gyakoriság és vízadag meghatá­rozásához, az öntözött terület tápanyaggazdálkodási, trágyá- zási gyakorlata kialakításához. Az öntözéses növénytermesz­tés egyéb technológiai elemei­nek megválasztásához és végül az öntözésre való berendezke­dés, valamint a gazdálkodás fo- rintosított megítéléséhez. Az öntözésen túl a gyepgaz­dálkodási kutatásoknak is or­szágos felelőse az OKI. Az ezi- rányú nemesítői munkát minő­síti, hogy az ország vető­magszükségletének takar­mányfüvek esetén 65%-át, parkfüvek esetén 95%-át az in­tézeti nemesítésű fajták bizto­sítják. Rendelkezésünkre áll az öntözött és öntözetlen gyepgaz­dálkodás és hasznosítás komp­lex technológiája. Újdonságnak számít, hogy az elmúlt évben felépítettünk és beüzemeltünk egy farm-méretű mini sajtüze­met, 40 hektár terület, 8 tehén és 200 juh jelenti a hátteret, maga az üzem 300-600 liter tej napi feldolgozására képes. Ezt a komplexumot a leendő gazdák szíves figyelmébe ajánljuk, s mint referencia üzem, közre­működünk hasonlók megépíté­sében. A rizskutatás hagyomá­nyosan intézetünkre alapozó­dik. Vétőmagot adunk és komp­lex termesztéstechnológiát. Fajtáink konyhatechnikai szempontból is kiváló minősé­gűek. A nemesítői munka egyéb növények esetén is felerősödött az utóbbi években. Az egynyári és évelő pillangós takarmányok közül lucerna fajtáinkat számos országban termesztik. Rajta kívül több más növény — vörös here, lódi here, szarvaskerep, bíborhere, lencse, szárazbab, borsó, paprika, lóbab, szója, olajtök — nemesítésével fog­lalkozunk, s talán nem is teljes a sor. Vetőmag, termesztéstech­nológia és szaktanács az, ami­vel segíteni tudjuk a termelőt. A kutatási eredmények kap­csán többször is említettem az országot és néhányszor a külföl­det is. Be kell azonban valla­nom, hogy a leírtakat alapvető­en a szűkebb pátriának szánom. Itt élünk az Alföldön, Békés megyében, kézenfekvőnek tű­nik tehát, hogy eredményeink elsősorban itt hasznosuljanak. Rendkívül szerencsés lenne, ha „a próféta” saját hazájában is betölthetné funkcióját. A kez­deti lépések biztatóak: Alföld program, Békés megyei fejlesz­tési program, amelyekben tevő­legesen közreműködünk. Ez a szellemi bázis a maga eredmé­nyeivel és tenniakarásával végül is itt van. Kár lenne a lehetőséget kihasználatlanul hagyni. Összefogásra biztatom tehát magunkat — kigazdákat, nagy­gazdákat, régi és újtípusú szö­vetkezeteket, állami birtokokat, önkormányzatokat — helyi gondjaink helyben történő kö­zös megoldására. Az ÖKI-n biz­tos nem múlik. Dr. Hanyecz Vince IGAZGATÓHELYETTES A termelőkért Gerendáson a Munkácsy Szö­vetkezet elnöke, Szász János meghívására néhány illetékes cég (a Békéscsabai Kereskedő­ház, a Droginvest, a KITE, a Sarkadi Cukorgyár, a debreceni székhelyű Agroinvest) vezetője adott tájékoztatást a termelők­nek csütörtökön este. A találko­zás azért is volt aktuális, mert a gerendási zöldségtermelőkben sok kérdés fogalmazódott meg a jövőt illetően. Mint megtudtuk, ezen a településen régi hagyo­mánya van a sárgarépa, spárga termesztésének. A szállítás azonban nagyon megdrágult, ezért a helyi szövetkezet veze­tője úgy döntött, tenni kell vala­mit. Van egy üres, fedett, beépí­tett, 1800 négyzetméteres épület, amit át lehet alakítani 1200 vagonnyi zöldség szárító­jává. A 100 milliós beruházásra partnert is talált, így semmi aka­dálya annak, hogy 50 ember foglalkoztatása megkezdődjön már a nyáron. 200 család szá­mára a biztos megélhetés is adott lehet. csete Frank Aponyi: Hogyan lehet valaki sikeres vállalkozó? 55. Hirdetések és hirdetési újságok terjesztése Többféle hirdetési újság léte­zik. Egy speciális fajta az, amelyben egy adott terület ke­reskedői és szolgáltatói hirdet­nek azzal a céllal, hogy elérjék -a környéken lakó vásárlókat. Az ilyen újságok terjesztése, hogy postán küldik, sokba kerül. Ha azonban személye­sen házhoz szállítják őket, és hetente egyszer minden lakó megtalálja a postaládájában, akkor a szállítás gyorsabb és biztosabb. Nemcsak kiskeres­kedők, hanem nagy áruházak számára is hasznos lehet, ha katalógusaikat nem a hagyo­mányos postai úton, hanem egy futáron keresztül terjesz­tik. Hogyan működik ez a ter­jesztési rendszer? Az újságo­kat kötegekbe rakják és a ter­jesztők az előre kiszámolt mennyiséget hetente egyszer felveszik, majd továbbadják (kisebb tételekre osztva) az új­ságkihordóknak vagy maguk terjesztik az előre meghatáro­zott környéken. Ez a megoldás gyorsabb és pontosabb, mint a hagyományos postai terjesz­tés. Ön kis befektetéssel válhat hirdetési újságok terjesztőjé­vé. Adjon fel hirdetést, amely­ben leírja, hogy vállalja kata­lógusok, hirdetések terjeszté­sét! Keressen fel olyan áruhá­zakat, amelyek katalógust bo­csátanak ki és személyesen be­széljen nekik a szolgáltatásá­ról! Keressen fel egy környé­ken belül minden kereskedőt, beszélje rá őket, hogy (amennyiben még nincs ne­kik) készítsen egy helyi hirde­tési újságot, amelynek terjesz­tését ön vállalná! Nem kell iro­dát fenntartania, hiszen ön lesz az, aki a megrendelőket meg­keresi saját irodájukban. Ha olyan megrendelőt talál, aki rendszeres szállítást kíván, ak­kor folyamatos szerződést kell kötnie. Áruházaktól és keres­kedőktől egyszeri megrende­léseket is kaphat. Ha személyesen nem tudja az összes megrendelést kiszál­lítani, akkor fogadjon fel segít­séget, például diákokat! A szállítás történhet motorral, biciklivel vagy autóval, attól függően, hogy mekkora körze­tet kell kiszolgálnia. Ennek a munkának az a lé­nyege, hogy pontosan, gyor­san és megbízhatóan végez­zék. Önnek kell vállalnia a fe­lelősséget az alkalmazottakért is. Biztosnak kell lennie ab­ban, hogy egyikük sem dob bele ezer darab újságot a sze­metesbe, mert ez az ön egész üzletét veszélyeztetheti. Ezért rendszeresen ellenőrizze azo­kat a területeket, amelyekre nem saját kezűleg szállítja az újságokat! Ha az üzlet beindult, vállal­kozhat napilapok és más újsá­gok terjesztésére is. Az árat ezer darabonként számolja és azt is vegye figyelembe, hogy mennyi ideig tart a terjesztés, és mennyi üzemanyagot fog elhasználni! Ha alkalmazottal dolgozik, adja hozzá az ő fizet­ségét is! Az így kiszámolt összegnek körülbelül kétsze­resét számolja fel a megbízó­nak! Mivel ez a vállalkozás csak a hét egy-két napját veszi igénybe, remekül alkalmas ar­ra, hogy eleinte korábbi mun­kája mellett végezze. (Folytatjuk) Szeretne Ön több pénzt csinálni? Jöjjön el az American Business School kétnapos előadás-technikai tanfolyamai valamely ikére! Mint a Békés Megyei Hírlap újságolvasó­ja kedvezményt kap és megismerkedik más üzlettulajdonosokkal, vállalatvezetőkkel, menedzserekkel, üzletkötőkkel, kereskedőkkel, azaz vállalkozókkal vagy leendő vállalkozókkal. Még ma kérjen részletes tájékoztatót programjainkról! American Business School: 1122 Budapest, Goldmark K. u. 14. Tel.: 155-3161; 175-1477 (9—16 óráig). Fax: 1551-524. A már leadott ötleteket meghallgathatja telefonon is, és amerikai utazást nyerhet! Hívja a 06 (90) 309-008-as telefonszámot! Magyar államkötvény-aukciók eredményei Az államkötvény neve 1995/A 1995/B 1994/B Az aukció időpontja 92.10.01. 92.11.09. 92.12.15. A kibocsátás időpontja 92.10.06. 92.11.12. 92.12.18. A lejárat időpontja 95.10.06. 95.11.12. 94.12.18. Limitösszeg (millió Ft) 15 000 20000 30000 Névérték (millió Ft) 0.01 0.01 0.01 Legkisebb elfogadható ár (százalék) 100.00 100.00 99.70 Belső megtérülési ráta (százalék) 17.71 17.71 17.69 Lejárat években 3 3 2 Államkötvény kódja A951006A92 A951112B92 A941218B92 A benyújtott ajánlatok összege 15 000 20480 31545 Az elfogadott ajánlatok összege 15 000 20000 30000 Minimális éves hozam (százalék) 14.46 17.67 17.53 Maximális éves hozam (százalék) 17.71 17.71 17.69 Átlagos éves hozam (százalék) 17.59 17.71 17.69 Minimális eladási ár (százalék) 100.00 100.00 99.70 Maximális eladási ár (százalék) 105.00 100.10 99.95 Átlagos eladási ár (százalék) 100.19 100.00 99.70 Benyújtott/elfogadott ajánlatok (db) 44/44 13/13 9/8 Az államkötvény neve 1996/A 1996/B 1995/C Az aukció időpontja 92.12.21. 93.01.19. 93.01.26. A kibocsátás időpontja 92.12.28. 93.01.22. 93.02.01. A lejárat időpontja 96.12.28. 96.01.22. 95.02.01. Limitösszeg (millió Ft) 15 000 20000 30000 Névérték (millió Ft) 0.01 0.01 0.01 Legkisebb elfogadható ár (százalék) 99.45 99.50 100.00 Belső megtérülési ráta (százalék) 16.70 17.73 17.50 Lejárat években 4 3 2 (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents