Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-06 / 4. szám

KÖRKÉP 1994. január 6„ csütörtök o Engedélyt kapott a Csaba Tv A Művelődési és Közoktatási Minisztérium által korábban ismertetett sugárzási lehetősé­gekre pályázók közül a me­gyében eddig stúdióalapítási engedélyt kapott az Első Csa­bai Televíziós Bt. Békéscsaba, televízió (V. frekvenciasáv). A kérelmek elbírálása foly­tatódik. A véleményező tárca­közi bizottság január 6-án, ma tartja legközelebbi ülését. A döntését — a bizottság véle­ménye alapján — a Művelődé­si és Közoktatási Minisztéri­um Stúdióengedélyezési Osz­tálya mondja ki. Agrárklub Csorvás önkormányzatának mezőgazdasági bizottsága ag­rárklub létrehozását kezdemé­nyezi. Ide elsősorban mezőgaz­dasági vállalkozókat, kisterme­lőket, egyéni és szövetkezeti gazdákat várnak. A létrehozan­dó szervezet teljesen nyitott, amely később akár szakmai szervezetté is alakulhat. Az ala­kuló ülést január 10-én 17 órai kezdettel tartják az új művelő­dési ház nagytermében. Nincs telefongond Körösladányban Kevés magyar település polgár- mestere mondhatja el azt, amit a minap Berki Imre, Körösladány első embere; vagyis hogy nincs kielégítetlen^ telefonigény a fa­luban. Ez annak köszönhető, hogy decemberben befejező­dött az a telefonbekötési akció, melynek jóvoltából közel hat­száz lakásban, üzemben már működik a telefon. Átadják: 1995-ben Tavaly kimozdult a holtpontról a 22 millió forintba kerülő ke- vermesi tornaterem építésének ügye: az önkormányzatnak há­roméves folyamatos próbálko­zás után végre sikerült pályázati úton 8,8 millió forint állami tá­mogatáshoz jutnia. Az új léte­sítmény alapterülete 608 négy­zetméter lesz: a küzdőteret 288, a kiszolgálóhelyiségeket pedig 320 négyzetméteresre tervez­ték. Az építkezés további finan­szírozására a kevermesiek újabb pályázatokat is készítet­tek: az egyiket a Nemzeti Sport Alaphoz, a másikat az Országos Játék Alaphoz nyújtották be. A nagyközség vezetői természe­tesen számítanak a helyi lako­sok és az elszármazottak anyagi támogatására is. A tornaterem átadására várhatóan 1995 végén kerül sor. A földről lesz szó Kétsopronyban a januári földár­verésről tartanak megbeszélést január 7-én, pénteken 18 órakor a művelődési házban. Súlyos gázolás Fényesen Tegnap reggel hét órakor nem az út- és látásviszonyoknak megfelelően közlekedett gép­kocsijával Békéscsabán, a Fé- nyesi úton Sz. S. tizenkilenc éves békéscsabai lakos, és elütötte az úttesten gyalogosan haladó 34 éves R-né F. E-t tizen­öt éves fiával együtt. A gázolás következtében mindketten sú­lyosan megsérültek, jelenleg a városi kórházban ápolják őket. Tíz hónap alatt gyógyult (Folytatás az 1. oldalról) 69 fővel karcsúsodott az akkor majd ezerfős kórházi létszám. Harmadik lépésként stabili­zálták a helyzetet, végül elő­készületeket tettek a teljesít­ményfinanszírozás bevezeté­sére. Végrehajtottak egy kvázi csődegyezségi eljárást a hite­lezőkkel. Ma már nagyobb a pénzügyi fedezete a kórház­nak, mint a kifizetendő szám­lák. A dolgozók év végén meg­kapták a 13. havi bért, amely­nek egyharmadát a kórház áll­ta, sőt, jutalmat is fizettek kór­házi fedezetből. A még fél év­re megbízott kft. most a hosszú távú szerkezeti átalakítás elő­segítésén, a belső ellenőrzés megszilárdításán és a marke­tingstratégia elindításán dol­gozik. Az alapellátás kiválása után 484 millióval gazdálkodó kór­ház igazgatója, Nagy Balázs mondta el, hogy az önkor­mányzat e válság megoldásá­hoz 18 millió forint készpénz­zel, a CITI FUND finanszíro­zásával és a múlt év februárjá­tól az év végéig 30 milliós bérhitel nyújtásával járult hoz­zá. Ugyanakkor szólt arról is, hogy még évekig nem lesz szektorsemleges az egész­ségügy finanszírozása, az egészségbiztosítás nem fedi le a költségeket. Az új kórházi szárny beruházása ’94 végére fejeződik be, s akkorra 704 ágyassá válik a csabai kórház. Várhatóan az így megnöveke­dő plusz teljesítmény működé­si költségeit központi forrás­ból fedezik, bár ez még ke­mény alku kérdése lesz. Ahogy az alpolgármester fogalmazott, a kórháznak most kezében van a pénzügyi és szakmai optimalizálás fegyvere. Rajta múlik tehát, hogyan él vele. B.S.E. Esély-javító tanfolyam Szeghalom térségében a mun­kanélküliségi ráta jóval meg­haladja az országos átlagot, ezért nagyon fontos minden olyan kezdeményezés, amely ezen a helyzeten javítani tud. Egyik ilyen lehetőség átképző, képesítést nyújtó tanfolyamok szervezése. Jelenleg is folyik Szeghalmon egy alapfokú szá­mítógép-kezelői tanfolyam, amelyet a városi művelődési központ szervezett. Pályázatot nyújtottak be a Békés Megyei Munkaügyi Központhoz, me­lyet elnyerve novemberben 15 munkanélküli részére nyílt mód képesítést szerezni. A tanfolyamot a Péter András Gimnázium számítógépeinek igénybevételével Ardai Sán­dor és Barta László vezeti, akiknek már volt egy hasonló, sikeres vizsgával véget ért tan­folyamuk. A tizenöt hallgató, akiket a munkaügyi központ harmincnál több munka- nélküli jelentkezőből válasz­tott ki, minden héten öt nap, négy órában tanulja a számító­gépek kezelését. Mint el­mondták, ez nagyon „sűrű” program, nehéz minden nap négy órán keresztül csak a szá­mítógépre koncentrálni a kör­nyék négy településéről érke­zett hallgatóknak. Ám a pályá­zatban ez a feltétel is szerepelt, mint ahogyan az is, hogy a tanfolyam költségét a mun­kaügyi központ fedezi, ám aki önhibájából menet közben ki­marad, annak azt vissza kell fizetni. Az egyik „tanuló”, Barta La- josné, aki korábban a Szeghal­mi Állami Gazdaságnál dolgo­zott, most teljes „profilváltás­ra” készül, hiszen, mint mon­dotta, a mezőgazdaságban most nehéz elhelyezkedni, ezért a számítógépes alapismeretek meg­szerzése után a könyvviteli dol­gokra irányul majd a figyelme. A Munkaügyi Központ Szeghalmi Kirendeltségének vezetője, Tóth Ferencné dr. megítélése szerint a január vé­gén vizsgázó tanulóknak körülbelül harminc százalék­kal javulhat az esélyük az elhe­lyezkedésre, annál is inkább, mert a felvett hallgatók már rendelkeznek valamilyen alapképzettséggel is. Gila Babiczky levele Csúcshoz „A lojálisokat is kivégzik, ha az érdekek úgy kívánják” Babiczky Klára, a Kossuth adó január 15-től menesztett álta­lános főszerkesztő-helyettese az Országos Sajtószolgálaton keresztül levelet intézett Csúcs Lászlóhoz, a Magyar Rádió teljes elnöki jogkörrel felruházott alelnökéhez. Eb­ben furcsának minősíti indok­lás nélküli leváltását, majd így fogalmaz: „...nem tudom, azért menesztett-e, mert bein­dítottam egy reggeli jegyzet­sorozatot, amelyben a Kos- suth-on sohasem avagy ritkán, régen hallható írók szólaltak meg, mint Fekete Gyula, Pás- kándi Géza, Kosa Csaba, Ágh István, és a megszokottól elté­rő, emberi hangot honosították meg? Avagy azért, mert köte­lezővé tettem a nemzeti té­mákról való tudósítást, s meg­követeltem a sokoldalú, a hite­les tájékoztatást? Hogy nem tűrtem a hazugságot, a csúsz­tatást? Hogy nagy erőfeszítés­sel ugyan, de elértem, hogy nem csak amerikai rock dübö­rögjön? Melyik ezek közül a bűnöm?! Kérem válaszoljon! Csak nem kivárásra játszik, tehát arra, hogy a „másik” fél győz, akkor is megtarthassa a székét? Kérem, ne felejtse a régiek igazságát: a lojálisokat is kivégzik, ha az érdekek úgy kívánják” — írja befejezésül. Beszédes dombegyházi polgárok a közmeghallgatáson „NEM ÉRDEMES ÉL­NIE ANNAK, KINEK EGY DERÉK BARÁT­JA SINCS” (Démokritos) Felfelé a lejto(aljá)n A dombegyházi önkormányzat megalakulása óta a decemberi közmeghallgatáson jelentek meg a legtöbben: a résztvevők száma meghaladta a kétszázat! — A lakosság részéről szá­mos segítő szándékú hozzászó­lás és javaslat hangzott el — mondja Gyarmati Jánosáé pol­gármester. — Szóba került pél­dául, hogy a Dél utcai járdaépí­tésnél még a padkák kialakítását is a hivatal alkalmazottai végez­ték. Ezt a felszólaló nagyon helytelenítette, s arra kérte az érintetteket, hogy legalább a sa­ját házuk előtt kapcsolódjanak be a munkába. Más arra hívta fel a figyelmet, hogy valaki 80-100 Az államháztartási törvény le­hetőséget ad arra, hogy a költ­ségvetési rendelet megalkotá­sáig átmeneti rendelettel sza­bályozza bármely település életének zavartalanságát. Tót­komlós képviselő-testülete legutóbbi ülésén úgy döntött, él ezzel a lehetőséggel. Néhány kérdésre válaszolva Juhász Pál polgármester el­kg-os elhullott sertést szállított a szeméttelepre. Szakáll Gábor, Antal Pálné a járdaépítések foly­tatását sürgette, Nemczov Tó- domé pedig az Ifjúsági-lakóte­lep előtti járda takarítását tette szóvá. O mondta el azt is, hogy az egyik mellékutcát a traktoro­sok indokolatlanul felvágják gé­peikkel. Ezeken kívül szó volt még iskolai ügyekről, a kis- és magyardombegyházi gyermekek könyvtárhasználatáról, valamint az idősek szabadidő-klubjáról. Úgy érezzük, hogy a lakossági javaslatok és észrevételek nagy­ban segíteni fogják a képviselő- testületet az 1994. évi fejlesztési célok meghatározásában. mondta, hogy ez a rendelet 1994 februárjáig él. A város idei költ­ségvetését nem kapkodhatják el, várják, hogy hivatalosan is megjelenjen az állami, azt kö­vetően 30 napon belül el kell, hogy fogadják a helyit. Januárra az intézményeknek az 1993. évi szintet utalják ki, amit csak bér­re és a működésre fordíthatnak. Cs. I. „Fixálás” előtt átmeneti rendelet Ismét kapható gjn a postahivatalokban yp a Békés Megyei Hírlapi Az elmúlt hetekben rendszeresen olvashattak a lapunkat kedvelők arról, hogy az önálló terjesztésre való átállásun­kat a Szegedi Postaigazgatóság egy kicsit megnehezítette. Többek között a postahivatalokkal erre az évre megkötött szerződésben kikötötte, hogy a hivatalok nem árusíthatják a Békés Megyei Hírlapot. A rendelkezés különösen a kistelepüléseken élők helyzetét nehezítette meg. Keddi számunkban arról is tudósítottunk, hogy a Délhír Rt. vállalta fel az áruspéldányok terjesztését három megyében is: Bács-Kiskun, Békés és Csongrád városaiban, községei­ben. Tegnap délután kaptuk a tájékoztatást Eke Ibolyától, a Békés Megyei Hírlapárusító Üzem vezetőjétől, hogy a Szegedi Postaigazgatósággal történt szerződésmódosítás következtében a mai naptól a postahivatalok árusítóhelye­in is kapható újra a Békés Megyei Hírlap. Olvasóink tehát bátran kereshetik a korábban megszokott helyeken lapun­kat, ismét meg tudják vásárolni. L. M. Ha ezt a klubban elmesélem! Hölgyek, urak, tagságra fel! (Folytatás az 1. oldalról) — Mi ebben a gondolatban az új? Úgy tudom, léteznek a megyében olyan helyek, ahol az információk hasonló módon megszerezhetőek. — Nálunk természetesen kötetlenül tölthetik a hivatalos és a szabadidőt egyaránt a tag­jaink. A napi elfoglaltságuk után átalakul a klub szórako­zóhellyé, ahol műsorokat néz­hetnek, előadásokat hallgat­hatnak vagy tarthatnak, sőt, ha igénylik, még vetélkedőket is rendezhetnek, s ez talán már újdonság lesz a megyében. — Jól hangzik, amit mond. De mit keresnek itt a hölgyek? Nem hiszem, hogy olyan sok üzletasszony tolong majd, hogy belépjen a klubba. — Egyenjogúság van, vagy nem? S ez az üzleti életre is vonatkozik! Szóval nem lé­tezünk a hölgyek nélkül, s gon­dolom ez fordítva is így van! — Csak a tagok látogathat­ják a klubot? — Klubigazolvánnyal lehet bejönni, de a szálloda vendégei, vagy az előadásokra, műsorok­ra „vevő” vendégek belépővel természetesen jöhetnek. Ok azon­ban nem jogosultak az egyéb szol­gáltatásaink igénybevételeire. — Mikor léphetünk be a klubba? — Hírt adunk róla. Nem kell sokáig várni rá! R v Jótékonysági bál a beteg gyermekekért A rosszindulatú daganatos be­tegségben szenvedő gyermekek külföldi gyógykezelésére és a hazai onkológiai gondozottak támogatására bejegyzett alapít­vány — amely a békéscsabai evangélikus egyház védnöksé­gével tevékenykedik — az idén is rendez jótékonysági bálát. A helyszín a békéscsabai Vigadó, amelynek termeiben január 29- én, este hét órakor kezdődik majd a nemes célt szolgáló est. Ä rendezvényre meghívót a békéscsabai Réthy Pál Kórház gyógyszertárában és a gégész főorvosi szobában lehet átven­ni: a részvételi díj két személy részére ötezer forint, amely a vacsorát is magában foglalja. A báli részvételi díjat csekk űrlapon lehet az alapítvány számlájára befizetni — ez a meghívóval együtt átvehető. Az összeg, mint adomány, az APEH 7420081356. számú határozata alapján az adóalap­ból leírható. Az érintett gyermekek és a kuratórium minden eddigi adományozónak és támogató­nak hálás köszönetét mond. Safa kifa szárítva Szellentett a szellemtelenség Árkus szemekkel figyeltem a Szuperbol(h)a ismétlését a televízióban. Nemhogy a jó, de még a rossz ízlés határát sem súrolta! (Nem súrolt ez semmit, sokkal inkább nyaldosott...) Egy­szerűen rémes és ízléstelen volt. Méltatlan ahhoz a tehet­séghez, amit a Parabola jelentett a maga idejében. Karin­thy Frigyes, a magyar írózseni szellemesen — tehát szel­lemied és nem kísértetektől vezérelve — jelentette ki: humorban nem ismer tréfát. Na ez az a világ, ami elmúlt a magyar tévében! A Szuperből(h)a készítői a tréfában nem ismernek humort. Így aztán megszületett ez a valami. Minek nevezzem, minek? Mi nézők mégsem lehetünk olyan alpáriak, amit a műsor egyébként teljes joggal kiérdemelne. De mit beszélek itt badarságokat, hogy műsor, nem az volt, hanem egy szellemi hasmenésről árulkodó szellemés televíziós adásnak álcázva. Szegény kormányunk! Megsajnáltalak, őszintén mon­dom. Minden hatalom és törvényes eszköz birtokában arra vetemedtél (kényszerültél?), hogy az önmagunkon való felhőtlen nevetést is az arcunkra fagyaszd. Al kus szemekkel szenvedtem végig a SzuperboI(h)át, majd azután neszezést hallottam, amikor a humor megfor­dult a sírjában. , _ Lovász Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents