Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-25 / 20. szám

gKÉS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1994. január 25.. kedd Tervezni nehéz Mezőkovácsházán január 27- én 14 órától a polgármesteri hi­vatalban tárgyalja a képviselő- testület az 1994. évi költségve­tést. A megnövekedett feladat­körök, valamint az egyre szűkülő anyagi bázis alapos fej­törést jelent a szakembereknek, hogy az alapellátás biztosítása mellett minden felmerülő igényt ki tudjanak elégíteni. Mint hallottuk, többek között ezen az ülésen dől el—vélhető­en hosszabb távra —, hogy a pályázók közül ki lesz a műve­lődési központ igazgatója. Ugyanis az előző évben kiírt igazgatói választás nem bizo­nyult szerencsésnek, így év köz­ben új pályázatot hirdettek meg. Miért üres az iskola? A gyerekek elhelyezése szokatlan a tantermekben, de sem ők, sem a tanárok nem neheztelnek érte FOTÓ: FAZEKAS FERENC Fogadóóra Dr. Sarkadiné dr. Lukovics Éva országgyűlési képviselő fogadóórát tart Békéscsabán az SZDSZ Békés megyei iro­dájában (Szent István tér 10.) 1994. január 27-én, csütörtö­kön 13—15 óráig. Testületi ülés Békés város önkormányzata csütörtökön délután három órakor a városháza dísztermé­ben soronkívüli testületi ülést tart. A képviselők megvitatják a közalkalmazotti törvény végrahajtásával kapcsolatos teendőket és feladatokat, majd az étkezési nyersanyagköltség kerül napirendre. Többletkiadás Nagybánhegyes képviselő­testülete a polgármesteri hiva­tal tanácskozó termében janu­ár 27-én délután ülésezik, ahol napirendként az 1994. évi költségvetés megtárgyalása és az első félévi munkaprogram elfogadása szerepel. Ehhez szorosan kapcsolódik az a tény, hogy a közalkalmazotti törvény végrehajtása érdeké­ben a 46 közalkamazotti dol­gozót érintő év eleji többletki­adás 5,4 millió forint. Ebből 2 millió forint az az összeg, amelyre a jelenlegi jogszabá­lyok szerint hitel vehető fel. Mint hallottuk, ezen jogával a nagybánhegyesi önkormány­zat is élni kíván. (Folytatás az 1. oldalról) hogy 1994. július 1-jével adja át az önkormányzat az egyháznak az épület tulajdonjogát. Álta­lam ismeretlen okokból a terve­zettnél korábban kiürítették az épületet, ezt látva éppen az el­múlt hetekben beadtunk egy kérvényt, hogy üzemeltetésre március 1-jétől kapjuk meg az ingatlant. —Miért csak az üzemeltetés előre hozatalát kérték? A tu­lajdonjog átadása mitől függ? — Áz önkormányzat az is­kola pótlására közel ötvenmil- liós kártalanítási igényt nyúj­tott be az állami költségvetés­hez. A kártalanítás mértékéről és idejéről, az egyházi ingatla­nok visszaadásáról döntő bi­zottság határoz, amely az anyagi lehetőségek függvé­nyében bírálja el a kérelmeket. A Szarvasi úti iskola ügyét az egyházmegye püspöke az idén terjeszti a bizottság elé, s nagy valószínűséggel a döntés meg is születik, s akkor a pénzt is átutalják az önkormányzat ré­szére. Megállapodásunk sze­rint a tulajdonjogi bejegyzés csak a kártalanítási összeg át­utalásának napján történik meg. Az üzemeltetés előreho­zatalára éppen azért kértünk engedélyt, hogy ne álljon üre­„AKÁRMELY SZÉP LEGYEN A GYÉ­MÁNT, DE HA RUTUL VAGYON METSZVE, BECSÜLIK.” NEM Mikes Kelemen Kiváló Polgár-kiváló képviselő' Konferencia- és szavazatszám­láló rendszert, berendezést pró­báltak ki tegnap a gyulai képvi­selők idei első ülésükön — szemmel láthatóan sikerrel. (Az újságírók munkáját is segítő technikai megoldásra lapunk­ban visszatérünk.) Rendeletet alkottak egy vá­rosi kitüntetésről, mely a „Ki­váló Polgár” elnevezést kapta. A kitüntetett egy arany pecsét­gyűrű birtokosa lesz, mely mellé díszoklevél is jár. (Pénz azonban nem.) Eldőlt tegnap, hogy a város február 1 -jei ha­tállyal a megyei önkormány­zat fenntartásába kívánja adni a 613. számú szakmunkáskép­zőt és a kertészeti szakközép- iskolát. Az Erkel gimnázium épületének tervezésére — a beruházás gyorsítása céljából — meghívásos pályázatot ír­nak ki, de ezen kívül is be­nyújthatók pályamunkák. A terveket április 18-áig kell el­készíteni, május 10-éig ered­ményt is hirdetnek. A kivitele­zőt ugyancsak meghívásos pá­lyázaton választják ki augusz­tus 20-áig. Szeptemberben már kezdődhet is az építkezés. Dr. Kereskényi Miklós, az Er­kel gimnázium igazgatója és Szilágyiné Nagy Judit — mindketten képviselők — kér­ték: mint érintetteket, tanács­kozási joggal hívják meg őket minden olyan fórumra, ahol a beruházás döntés-előkészítése folyik. Úgy tűnt, egyedül Danes László nem értette, hogy erre miért volna szükség. A két képviselő ígéretet kapott rendszeres meghívásra. Elfoglaltságaira hivatkozva lemondott mandátumáról dr. Köstner István SZDSZ-es kép­viselő. Helyére Nemes Roland építész kerül. (A lapzártakor még folyó napirendi pont néhány furcsa mozzanatáról ugyancsak tájé­koztatjuk majd olvasóinkat.) K.A.J. sen az épület, melynek így fo­kozottan romlik az állaga. Amíg azonban nincs a kezünk­ben érvényes döntés, bár­mennyire is ugrásra készen ál­lunk, nem tehetünk semmit. A hallottak után az önkor­mányzat oktatási irodájának vezetőjétől, Tuskáné Papp Er­zsébettől kérdeztük meg, hogy miért ürítették ki a tervezettnél egy évvel hamarabb az iskolát. — A Czuczor utcai volt pártház már évek óta a szakis­kola néhány osztályának adott helyet, akik a nyáron kiköltöz­tek. Mivel tudtuk, hogy a Szarvasi úti iskola osztályai­nak előbb-utóbb úgyis kell ta­lálnunk néhány évre valahol átmeneti elhelyezést, ezért úgy döntöttünk, hogy áthoz­zuk őket ide, éppen azért, mert a feltételeket sokkal jobbnak találtuk. Nem egészen értem a sérelmező megjegyzéseit, ugyanis itt sokkal jobb körül­mények között tanulnak a gye­rekek, mint á Szarvasi úton. A termek ugyan kicsik, de a pe­dagógusok meg tudták oldani a célnak megfelelő kialakítá­sukat. Tanárok, szülők, gyere­kek egyaránt elfogadták ezt a pár évre szóló átmeneti megol­dást. A Szent László utcai is­kolát ugyanis tetőtér-beépítés­sel bővíteni fogjuk, s ott kap­nak végső elhelyezést a szóban forgó osztályok. A Szent László utcai iskola igazgatója, Baló Katalin is csodálkozott az elhelyezés bí­rálatán. Mint elmondta, a Szarvasi úton például az iskola épületétől száz méterre volt komfort nélküli WC, míg a Czuczor utcán közvetlenül és komfortos változatban hasz­nálhatnak mellékhelyiséget a gyerekek. Testnevelés órákra a Szent László utcára járnak, s a fűtési költségük is összeha­sonlíthatatlanul kevesebb a ta­valyinál. Azok a szülők, akik segít- keztek nyáron a költözködés­nél, látták a pincében álló vizet a Szarvasi úti épületben, vagy a szekrények elhúzása után a falakról leomló vakolatot. Ők nem bánják, hogy gyermekeik a Czuczor utcán tanulnak, de az egyházat sem irigylik az alaposan leromlott épületért. A Czuczor utcai sajt, akarom mondani iskola tehát nem rosszabb, csak más. Mint ahogy más lesz a Szarvasi úti iskola is. Az előítéletek kiala­kításával azonban talán érde­mes lenne várni addig, míg elkészül... Lenthár Márta Holttest a pósteleki erdőben Kökénybogyót akart gyűjteni egy gyulai férfi a pósteleki erdő­ben a minap. Ahogy a sűrű cser­jék között keresgélt, hirtelen szörnyű látvány tárult elé: egy ember holttestét pillantotta meg. A kirándulók, az autósok rit­kán járnak arra, ahol az emberi maradványokat megtalálták, ezért fordulhatott elő, hogy hó­napok óta senki nem vette észre a tetemet. Jelenleg orvosszakér­tők bevonásával folytatják a holttest azonosítását, akiről még azt sem tudják, hogy férfi vagy nő volt. s nem ismeretes a halál oka sem. Nem kizárt a természetes halál, az öngyilkos­ság és az emberölés sem. A békéscsabai rendőrségtől kapott tájékoztatás szerint az el­múlt év augusztusában eltűnt személy felkutatására kértek se­gítséget a lakosságtól. A meglé­vő adatok egyelőre nem bizo­nyítják, hogy az akkor keresett férfi és a most megtalált holttest ugyanaz a személy, de nem is lehet kizárni. A rendőrség kéri, aki az üggyel kapcsolatban bármi­lyen információval rendelke­zik, jelentkezzék a békéscsa­bai rendőrségen. Azok segítsé­gét is várják, akik a helyszínen vagy a környéken, a pósteleki erdőben elhagyott kerékpárt találtak. L. E. Nemi erőszak a fiivön Január 14. emlékezetes lesz P. B. fiatalkorú nagyszénási lány­nak. A Park étterem diszkójá­ban szórakozott, amikor éjfél tájban a teraszra ment rágyújta­ni. Itt csatlakozott hozzá két fia­talember, V. N. és C. J. „Sze­retsz-e fürödni?” kérdéssel igyekeztek szóba elegyedni a gyanútlan lánnyal. A válasz ter­mészetesen elutasító volt. Ek­kor a fiúk megfogták és elvitték a lányt a fürdő melletti szociális otthon kertjébe. Áldozatukat bevonszolták a füves területre, ahol V. N. lefogta a sértettet, hogy társa eleget tehessen férfi­úi „kötelességének”. Az erő­szakos közösülés után C. J. sze­repet kívánt cserélni barátjával, de a lány kihasználta a pillana­tot, és kiabálni kezdett. Erre fi­gyeltek fel a rendőrök. A tetten­érést követő számonkérés során a fiatalember részben beismerő vallomást tett. Egyikőjük vi­szont (letolt nadrággal) állítja: ő semmit nem akart a lánytóls. I. A kultúra (Folytatás az 1. oldalról) hasonló nagy érdeklődés mel­lett — Fekete György, a Műve­lődési és Közoktatási Miniszté­rium helyettes államtitkára tar­tott tájékoztatást a kormányzat művelődési stratégiájáról és az elért eredményekről. A művé­szi pályát politizálásra felcseré­lő szakember elmondta, hogy bár elvileg mindenki egyet ér­tett azzal a deklarációval, hogy a kultúra önálló, a művészet szabad — megvalósítása mégis komoly akadályokba ütközött. A nyugati országokban a kultú­rát a kormányok általában a költségek hat százalékáig fi­nanszírozzák, s az intézmények működtetése alapítványokból történik. Ez a folyamat nálunk is elkezdődött, de másfél-két évtizednek is el kell telnie a megvalósuláshoz. A fejlett eu­rópai országok között is színvo­nalasnak számító magyar mű­170,5 millió Dr. Pungor Ernő tárcanélküli minisztert látták vendégül teg­nap Békéscsabán, a Hűtőipari Rt.-nél. Ennek kapcsán a mi­niszter úr sajtótájékoztatón ta­lálkozott az újságírókkal. Tömör és lényegre törő tájé­koztatójára egy hosszabb anyagban még visszatérünk. Az eseményről most csak címsza­vakban: megtudtuk, hogy az el­múlt három esztendőben me­gyénk — pályázatok alapján — 170,5 millió forintot kapott különböző fejlesztésekre, beru­házásokra, kutatásokra. A 11,5 milliárdból ez a 170 millió, ami a Központi Műszaki Fejlesztési Alapból rendelkezésre állt, igen csekély. Hiszen Budapest és Pest megye összesen 9 milliár- dot használhatott fel. Aki kor­szerű ötletekkel, megoldási le­szabad... vészed, közművelődési élet megőrzéséhez ma még csak a küszöbhatárig tud az állam pénzt biztosítani, s törvények egész sorának kell megszület­nie ahhoz, hogy kulturális érté­keink ne vesszenek el. Tájékoz­tatását annak a reményének a megfogalmazásával zárta Fe­kete György, hogy a következő kormányperiódusban kettévá­lik az oktatási és a kulturális tárca, s így több odafigyelésben lehet része az utóbbinak. A programsorozatban Dió- szeginé Bíró Ilona gyomai fes­tő kiállításának megnyitása következett, majd Ribár János evangélikus lelkész tartott elő­adást Isten elfelejtett nyelvé­ről, az álomról. Lapzártakor még tartott a nap záróesemé­nye, ahol az intézmény mun­káját segítőknek mondtak kö­szönetét a házigazdák. L. M. fejlesztésre hetőséggel jelentkezik, piacké­pes módszerekkel pályázik, a szakzsűri döntése alapján juthat akár világbanki hitelhez is. 1991-től folyamatosan 238 pályázatot zártak le. A két év alatt a pályázatok tíz százaléka befejeződött, hetven százaléka az iparban bevezetés alatt áll, a fennmaradó 20 százalék (amelyre 1,3 milliárdot vettek fel) már 20 milliárdot termelt. Magyarország 17 országgal írt alá tudományos és techno­lógiai egyezményt 300 témá­ban. Nem titkolt célja is volt a miniszteri látogatásnak. Neve­zetesen az, hogy a mélyponton lévő Békéscsabai Hűtőipari Rt. javaslatot kérjen, kapjon a Köz­ponti Műszaki Fejlesztési Alap elnökétől. Megújul a Tokaji írótábor A Tokaji írótábor nagy hagyo­mányok örököse, a magyar irodalom egyik legjelentősebb intézménye — mondta Pomo- gáts Béla irodalomtörténész, aki az elhunyt Cseres Tibor kuratóriumi elnöki tisztét vet­te át a Tokaji írótábor Egyesü­letben, amely hétfőn Sárospa­takon, a Comenius Tanítókép­ző Főiskolán tartotta kuratóri­umi ülését. Az új alapszabály kimondja, hogy a Tokaji írótá­bor nem „rendeződik alá” sem politikai pártoknak, sem egy- egy folyóirat, szellemi mű­hely, irányzat, vagy földrajzi régió igényeinek. Szeretnék elérni, hogy a To­kaji írótábor az egyetemes ma­gyar irodalom találkozóhelye legyen. Sarakba szárítva Nagytakarítás maszatos kézzel? Furcsábbnál furcsább híreket hall az ember Orosházáról. Nem vitás, egy választási kampány során — s mint látjuk, már előtte is — a jelöltek és a megválasztásukban közvet­lenül érdekeltek sok mindent megtesznek, mely ellen jó esetben erkölcsi érzékük és a gyomruk elemi erővel tilta­kozna. A politika és az erkölcs viszonyában — ütközés esetén — nyilvánvalóan az utóbbi húzza a rövidebbet. A dolog természete szerint. Ez a sajátos helyzet azonban nem igaz az egyes politikai szereplőket illetően. Ezért sem érthető, hogy Orosházán piszkos trükkökkel próbálkoznak pártemberek, s amikor rajtakapják őket a turpisságon, hivatkozgatnak az elmúlt évtizedekre, az általuk eszközként használtak, valamint a választók nevelését célzó küldetésükre. A nyilvánosság előtt össze-vissza hazudoznak, mellébeszélnek. Sőt, amint látható, újabban — ez ám a sajtópolitika! — eltávolítani igyekeznek az újságírót, ha kérdezik őket, nem vállalják arcukat, tettüket, félnek hang­szalagra mondani az állításaikat. Félnek? Ha egy vezető beengedi a napi pártpolitikát intézménye falai közé, miért nem ezt megelőzően kér ügyvédi tanácsot? S kell-e ahhoz ügyvéd—hacsak nem a védekezés kényszerítő ereje miatt—, hogy elmondja valaki a véleményét?! S miért közpénzekből fogadott ügyvéddel védekezik a köz szabályait megsértő? S miért tűri mindezt szó nélkül az, akinek a megválasztásáért nemtelen eszközöket vetnek be? Állítólag a tudta nélkül, de ezt a dajkamesét már végképp nem hiszik el az orosháziak. Igaz, szabadon választhatnak. Kiss A. János

Next

/
Thumbnails
Contents