Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-25 / 20. szám

1994. január 25., kedd HAZAI TÜKÖR/SOROZAT Göncz Árpád találkozott a frakcióvezetőkkel A vízdíjakról helyben döntenek A közlekedési tárca elkészítette a minisztériumhoz tartozó regi­onális vízművek vízdíjának módosításáról szóló tervezetét. A módosítást tartalmazó várha­tóan február elsején hatályba lé­pő —kormányrendeletet hama­rosan aláírják, tartalmáról azon­ban a minisztérium még nem kívánt részleteket elárulni. Az önkormányzati tulajdonban lé­vő vízműből szolgáltatott ivó­víz díjáról az 1994. január else­jétől hatályban lévő törvény- módosítás szerint az önkor­mányzatok döntenek. Tom Kennedy perel Tom Kennedy, a Nemzeti Tájé­koztatási Iroda külső munkatár­sa pert indít Stefan J. Bős hol­land újságíró, továbbá a Magyar Rádió egyik munkatársa, Barát József, valamint három magyar lap ellen. Tom Kennedy koráb­ban több alkalommal arra hivat­kozott: úgy állították be, mintha ő interjút adott volna a holland újságírónak, pedig ez nem felel meg a valóságnak. Megállapodás vagy tiltakozás Amennyiben a január 28-ára tervezett ÉT plenáris ülésen nem sikerül megállapodni az ér­demi minimálbér-emelésről, az MSZOSZ tagszervezetek or­szágos tiltakozó megmozdulást szerveznek. A minimálbér­emelés elmaradása hatással van valamennyi munkavállaló bér­helyzetére, az ágazati és a mun­kahelyi bértárgyalásokra. A munkaadók halogató magatar­tása indokolatlanul veszélyez­teti a szocális békét. Göncz Árpád köztársasági el­nök egyelőre még nem hozta meg végleges döntését a tör­vényhozási választások idő­pontjáról. Mindazonáltal a mi­niszterelnök, az országgyűlé­si, illetve a Parlamentben nem képviselt pártok véleményé­nek ismeretében az időpont meghatározásánál az államfő arra törekszik, hogy az ország­nak a lehető leghamarabb le­gyen stabil és megállapodott kormánya, a választás a lehető legolcsóbb legyen, és a vokso­lással ne bontsák meg a lakos­ság évtizedek óta kialakult életrendjét. Bár a nyugtalanság meg­szüntetése érdekében korábban is nagyon szívesen meghozná döntését a választások kiírásá­ról, de február 3-ika, 4-ike előtt ezt nem tudja megtenni, mert a A korábban elgondolt öt év he­lyett csak egy éve lesz a lakás­bérlőknek arra, hogy eldönthes- sék, élnek-e vételi jogukkal. A tervezet szerint egyebek között így változik a lakástörvénynek az a fejezete, amelyet az Alkot­mánybíróság alkotmányelle­nesnek nyilvánított és hatályon kívül helyezett. Vargha Aurélné dr. belügy­minisztériumi osztályvezető el­mondta, hogy elkészült a jog­szabály normaszövege, és azt szerdán egyeztetik a többi tárcá­val, illetve az érdekképvisele­„Az égvilágon senki sem tudja megmondani, mi lesz a választások végeredménye” jogszabály értelmében határo­zata után a Parlamentnek tíz napon belül össze kell ülnie, hogy megválassza az Országos Választási Bizottságot. Márpe­dig az államfő külön ezért nem kívánja összehívni a törvényho­tekkel. A tervezet szerint a bér­lakások elidegenítésénél nem írnak elő ármaximumot, de az eladási árat a lakottság figye­lembevételével kell megállapí­tani. Akik nem kívánnak élni vételi jogukkal, azok számára fennmarad az elővásárlási jog. Azaz ha később az önkormány­zat a bérlakás elidegenítéséről dönt, akkor azt a bentlakó bérlő­nek kell felajánlani megvásár­lásra. Fontos tudnivaló az is, hogy a vételi jog csak azokra az önkormányzati lakásokra vo­natkozik, amelyeket 1991. zó testületet. Göncz Árpád dön­tését így február 3-án vagy 4-én hirdeti ki, és akkor a február 7- én összeülő Parlamentnek is lesz még ideje létrehozni a vá­lasztási bizottságot „Senki az égvilágon megmondani nem tudja, a választásoknak mi lesz a végeredménye: ha koalíciós kormányzás lesz, az kikből fog összeállni, illetve a választást ki fogja megnyerni. Ennek követ­keztében még csak gondolni sem tudok arra, hogy egyik vagy a másik pártnak kedvez­zek. Ez nem célom és nem érde­kem. Együtt kell dolgoznom ez­zel a Parlamenttel, majd a kö­vetkező Parlamenttel, illetve kormánnyal is” — mondta - Göncz Árpád, a jelenlévő frak­cióvezetők bizalmát kérve a vá­lasztások kiírásával kapcsola­tos döntéséhez. szeptember 1-jén a vagyonát­adási törvénnyel adtak át a hely­hatóságoknak. A Belügyminisztérium ter­vei szerint a jogszabályt a jövő héten tárgyalja meg a kormány, és azt követően sürgősséggel benyújtják a parlamentnek. A hatályba lépés időpontja várha­tóan 1994. március 31-e lesz, de ehhez az szükséges, hogy a par­lament február végéig elfogadja a törvényt Az önkormányza­toknak anra ugyanis időt kell adni, hogy helyi rendeleteiket a jogszabályhoz igazítsák. Lakástörvény: egy év gondolkodási idd Nyugdíjemelés visszamenőleg A Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzat nyugdíjemelésre vo­natkozó közgyűlési határoza­tával összefüggésben a népjó­léti miniszter javaslatot tesz a kormánynak arra, hogy január l-jétől visszamenőlegesen — a nyugdíjakkal arányosan — emelkedjenek a központi szo­ciális ellátások, mint például a vakok és a rokkantak járadéka, a hadigondozottak támogatá­sa. A miniszter javaslata sze­rint a gyesen lévő szülők támo­gatása szintén növekedne. Elmondta: Surján László tá­mogatja a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat közgyűlésé­nek január 21-én meghozott döntését, hogy márciusban 10 százalékkal emelkedjenek a nyugdíjak, és az emelést visszamenőlegesen január 1- jétől vezessék be. Veress Pál­ma hozzátette: a miniszter sze­rint e döntéssel enyhítenének azokon a terheken, amelyeket az év eleji gyógyszerár-eme­lés elsősorban a nyugdíjasok­nak jelent. Hírzárlat a népuralmistákról Az Országos Rendőr-főkapi­tányság legkorábban a hét kö­zepén ad tájékoztatást arról: milyen lépéseket tett azt köve­tően, hogy a Nemzetbiztonsá­gi Hivatal pénteken feljelen­tést tett a Világnemzeti Nép- uralmista Párt ellen. Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője hétfőn az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a nyomozás részleteiről egyelőre nem nyilatkozhat. így arra a kérdésre sem válaszolhat, hogy bárkit is őrizetbe vettek-e az ügy kapcsán, illetve, milyen „leleteket” találtak a rendőrök a párt helyiségében. Beomlott az iskola fala Hétfőn délelőtt leomlott a bajai tanítóképző főiskola gyakorló iskolájának fala. A bajai és a szekszárdi tűzoltók bravúros gyorsasággal — alig 18 perc alatt — kimentették az omlás következtében az épületben re­kedt 45 tanulót és az iskola gondnokát Személyi sérülés szerencsére nem történt. A16 tantermes általános isko­la régi épületének egyik oldalfa­la 15-20 méteres szakaszon, ki­lenc óra tájban, az első óraközi szünetben dőlt ki. Az omlás mi­att 15 gyerek volt közvetlen élet­veszélyben, 30 gyerek pedig közvetett veszélyben. Utóbbiak az első emeleten tartózkodtak, s a folyosói lejáratot elzárta előlük az omlás. Az emeleti szárnyon lévőkkel együtt az épületben rekedt az iskola gondnoka is, akinek sikerült megnyugtatni a tanulókat, meg­akadályozni a pánik kialakulá­sát A tűzoltók létrákkal min­denkit kimentettek, sokkos álla­pot miatt egyetlen gyerek szo­rult orvosi segítségre. Az omlás oka egyelőre ismeretlen, de fel­tételezhető, hogy közrejátszott benne az általános iskola bőví­tésével összefüggő építkezés. A repülő csészealjak titka Vendégek a világűrből 14. Titokzatos nyomok Érdekes hír jelent meg a Mai Nap 1990. október 19-ei, pénte­ki számában. „A Nógrád me­gyei Diósjenő község határá­ban, egy erdei tisztáson 8 méter hosszú és 3 méter széles, ellip­szis alakú lenyomatot talált a talajon, gombaszedés közben Hustyava Zoltán. Az ellipszisen belül 18 szabályos, egymástól azonos távolságra eső félgömb alakú lyuk van, egymástól 120—120 centire. A lyukak át­mérője 30, mélységük 20 centi­méter. Az ellipszisen belül nincs élő növényzet, és a lyukak fala rendkívül kemény. Égésre utaló nyomokat nem találtak. Több ember egybehangzó véle­ménye szerint a nyomok egy általunk ismeretlen szerkezet­től származnak.” A cikken felbuzdulva októ­ber 22-én a Budapesti Ufó Egyesület négy tagja elindult és megkereste Hustyava Zoltánt, mert feltételezték, hogy többet tud, mint amennyit a Mai Nap- banleközöltek. Ők a következőket állapítot­ták meg: ...Az észlelő rendkívül kész­séges volt, azonnal kikísért bennünket a helyszínre. A rejté­lyes nyom, a Diósjenőtől körül­belül 5 kilométerre elterülő erdő közepén volt egy hatalmas tisz­táson. Megdöbbenésünkre nem egy, hanem több nyomot talál­tunk, amelyek számunkra eddig megmagyarázhatatlan módon kerültek oda. Hustyava Zoltán elmondta, hogy 1990. október 4-én talált rá, ugyanis feltűnt neki, hogy az eddig gazzal borí­tott tisztás közepén mintha kiir­tották volna a növényzetet. Méréseink szerint azellipszis alakú nyom 8,5 méter hosszú, 3,5 méter széles és érdekessége, hogy az egész 5 centiméterrel volt mélyebben a talajszintnél. Körülötte körülbelül egy arasz­nyi szélességben még mindig porhanyós volt a talaj, mintha kvarcosították volna. Az ellip­szisen belül 18 darab, egymás­tól körülbelül 90 centiméterre elhelyezkedő szabályos fél­gömb alakú lenyomatot talál­tunk, amelyek közül 16 párhu­zamos, egy-egy edig az ellipszis két végpontjában helyezkedett el. Mélységük átlag 17 centimé­ter, szélességük pedig 30 centi­méter volt. Később beszéltünk egy agrármérnökkel, aki azt ál­lította, hogy Magyarországon ilyen nyomot hagyó mezőgaz­dasági gép nincs. Tudtunk sze­rint a honvédség birtokában sincs iíyen nyomot hagyó jár­mű. Kísérőnk még elmondta, hogy mikor ő rábukkant, egyes nyomokban alumíniumszerű anyagokat látott, amit később a lakosok közül valaki elvitt Két fényképezőgépet vittünk magunkkal, hogy regisztráljuk a látottakat. Az egyik mechani­kus (Zenit EM) fekete-fehér filmmel, a másik Qindao auto­mata, elektromos zárkioldású gép színes filmmel volt meg­töltve.'A fekete-fehér filmmel semmi gond nem volt előhívás után kitűnő képek készültek. Az automata géppel színes filmre fényképezett kockákon viszont semmi nem látszik. Feltétele­zésünk szerint két dolog történ­hetett: egyik, hogy az automata zár nem nyitott ki, a másik, hogy a területen esetleg olyan zavaró sugárzás volt ami tönkretette a színes filmet A gépet előtte és utána is sikeresen használtuk. Az említett nyom mellett ta­láltunk egy másikat is, ami annyiban különbözött az előző­től, hogy 20 párhuzamosan el­helyezkedő lenyomat volt ben­ne és benőtte a fii. Ebből arra következtettünk, hogy az ko­rábbi eredetű lehet. Széles körű felmérést vé­geztünk a környéken s kiderült hogy' 1989. december 23-án es­te 11 órakor a falubeliek nagy csoportja hazafelé tartott és arra lettek figyelmesek, hogy a ku­tyák nyüszítenek. Később a falu felett megje­lent egy fehér fénnyel villogó, egyenletesen haladó, hangtalan repülő tárgy, az erdőhöz érve tett néhány kört, majd leszállt Közben az erdő fölött világító köd keletkezett. Körülbelül ne­gyed óra múlva az ismeretlen szerkezet felszállt és pillanatok alatt eltűnt. Az emberek el­mondták, hogy már többször észleltek hasonló jelenséget mellyel egyidejűleg áramkima­radás volt. A helyszínen talajmintát vettünk, s földtani vizsgálatnak vetettük alá. Normálistól eltérő összetételt, sugárzó anyagok je­lenlétét a műszerek nem mutat­tak ki. (Folytatjuk) „Szárnyalnak a szabad madarak” Nyilvánosság jegyében az OT-ről - Közbiztonság Az 1994-es SZDSZ OT-ülésen a közbiztonsági program előadója Hack Péter volt. Szóbeli kiegészítésének első része a bűnözés alakulását elemezte. Reálisabb helyzetfelmérésre van szükség, mert Boross Péter rossz nyomon jár akkor, amikor visszatér a ’60—70-es évek retori­kájához, felismerhető pártállami gondolati panelek alkalmazásával pl., hogy a bűnözés a társadalom gonosz erőinek összeesküvése a fennálló rend­szerrel szemben. Ezen már a ’80-as években túl­léptek akkor, amikor a bűnözést társadalmi devi­anciaként kezelték, tbz-ről, társadalmi beilleszke­dési zavarról beszélve. A Boross-féle győzelmi jelentéseket komoly fenn­tartással kell kezelni. A javuló statisztikák mögött negatív jelenségek húzódnak meg. Az igazi „nagy fordulatot" a májusi Btk.-módosítás jelentette, ami­kor is az addig bűncselekményekként nyilvántar­tott események tekintélyes része, a kisebb súlyú­ak szabálysértési elbírálás alá kerültek. így sok ezer bűncselekmény volt egyszerű statisztikai trükkel eltüntethető. A kriminális szabálysértések körét be kell vinni a Btk.-ba, így az elkövetkezendő években ismét emelkedés várható a bűnügyi statisztikában. A bűnmegelőzésben kapjon nagyobb szerepet az oktatási és a szociális hálózat. A börtönök lakói csak 60%-ban tudnak munkát végezni, kereset­hez jutni, így szabadulás után anyagi támasz nélkül állnak. Az USA-ban hatékony utógondozás működik 1 éven belüli garantált munkahellyel. Ez társadalmi önvédelmi kérdés is, ne legyen kény­telen visszaesővé válni a bűnelkövető. A büntetőeljárási kódex reformja egyszerűsítésre szorul. A börtönbekerülés ne jelentse egyben a bűnözői karrier elindulását. Erőteljesebben sértettközpontú legyen az igaz­ságszolgáltatás a jelenlegi hatóságközpontú he­lyett. A tanúk védelmét garantálni szükséges, ma ugyanis a tanúzás akut életveszéllyel jár. Nagy­számú az illegálisan magántulajdonban tartott lő­fegyver, ami komoly veszélyforrás. A vagyonvédelmi egyesülések szakmai ellenőr­zését fokozni szükséges, nehogy a bűnözés fedő­szerveivé válljanak. A fiatalkorú bűnelkövetők érdekében Büky Do­rottya erőfeszítései figyelemre méltóak, mivel ma előzetes letartóztatásban kerülnek profi bűnözők közé annak minden veszélyével javítóintézeti struktúra helyett. Hack Péter ezután az igazságszolgáltatásról fej­tette ki az SZDSZ álláspontját: — legyen a bíróságoknak kulcsszerepe az ál­lamhatalomtól való függetlenségük garanci­áival — a bírói kinevezésekben az igazságügyi-mi­niszter szerepét korlátozni szükséges (fran­cia modell) — négyszintű bírósági rendszert kell kiépíteni legkésőbb ’98-ra (jelenleg anyagi korlátok gátolják) — növelni kell a közigazgatási bíróságok kom­petenciáját (a köztársasági megbízottak he­lyett) — munkaügyi bíróságokat közelebb kell vinni a munkavállalókhoz — a cégbíróságokat meg kell szabadítani a ha­tósági jogosítványoktól (elhúzódó cégbe­jegyzések) — polgári ügyekben a felek közötti megállapo­dás felé kell terelni az igazságszolgáltatást — a végrehajtás átfogó reformja szükséges, fo­kozva a hitelezők védelmét — nyomozóbírói testületeket, esküdtbírásko­dást célszerű létrehozni (utóbbit legalább sajtóperek esetén) — az ügyészség a kormány alá rendelendő — jussanak kiemelt szerephez az ombudsma- nok. Összefoglalva kijelenthető, hogy a következő kor­mányzat programjában a hatékonyságot és libera­lizmust kell ötvözni a közbiztonsági programban. A hozzászólók közül Eörsi Mátyás a polgári jog hézagait megegyezéssel kiemelve kívánja kitölte­ni. Lényegesnek tartja a szerződéses jogviszo­nyokat. Véleménye szerint a parlament a társasági tör­vényhez másodszor is rosszul nyúlt hozzá. A sta­bilitás hibákkal együtt is többet ér, mint a gyakori változtatás. Szigeti István a decentralizálást, Kőszeg Ferenc az emberi jogokat, a jogbiztonságot, a titkosszol­gálati eszközök alkalmazása terén a konszenzus­teremtést tartotta kiemelkedőnek. Utóbbi nehez­ményezte, hogy az idegenrendészetben túlzottan sok a rendőri szervek felhatalmazása. Válaszadásában Hack Péter a program előnye­ként említette, hogy nem tálcalogíkában gondolko­zik. A törvény kidolgozása nem lehet titok, minél töb­ben legyenek bevonhatók az előkészítésbe. A programot végül egyhangú szavazással fogadta el az OT. Dr. Futaki Géza, az SZDSZ Országos Tanácsának tagja Kedves olvasók! Az elmúlt hat részben igyekeztem keresztmet­szetet adni az Országos Tanács munkájáról a nyilvánosság jegyében. Az itt elhangzottak vár­hatóan beépülnek az SZDSZ programjába, mely hamarosan könyv formájában jelenik meg, s még kormányprogram alapja is lehet. Addig is üdvözlettel: _ ® Dr. Futaki Géza W

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents