Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-22-23 / 18. szám
MŰVÉSZETEK- TÁRSADALOM 1994. január 22-23., szombat-vasárnap Gyermekként még látjuk a csodákat Lírai groteszkek: Békéscsabán a halász, a vadász, Budapesten a clown igazságai , Jelenet”. A rajz ma is éltető eleme Tóth Ernő munkáinak, keretez és felold vele, esetleg ellenpontoz A kiállító üvegházi kisasszonyai másfél évtizede járják táncukat Don Quijoteval olajképeken és grafikákon. Függetlenül attól, hogy Békéscsabán (ahol műteremlakást kapott és tíz évet töltött) vagy a fővárosban (ez utóbbi években ide költözött) él, aktívan és elevenen inspirálják művészetét az Operaházban szerzett teátrális élmények. A valamikor látott alföldi táj, egy valamikor olvasott könyv vagy vers vélt, vagy látni vélt, elképzelt és tünékeny alakjai táplálják festészetét. Nem sorolhatjuk az állandóan megigazolók közé, saját pályáját a mesterségbeli tudás, a kompozíciós módszerek, a festői hagyományok egészséges módon kötik. Ragaszkodik — a lehető legnagyobb makacssággal — a groteszk megjelenítéshez és a játékos felfogáshoz is. Kiállításának a fenti címet adta, ami par excellence vall belső késztetéseiről. Gyermekkorában az ember még látja a csodákat, s azt hiszi, a komoly felnőtt állapothoz méltatlan, hogy foglalkozzon efféle játékos gondolatokkal. Átrohanunk az életen, s közben elmegyünk egy érdekes kő vagy élőlény, s leginkább az ember mellett. Az ilyesfajta látás képessége elsorvadna, ha nem léteznének művészek, akik láttatják a csodát és keltik föl játékos ösztöneinket. Tóth Ernő lelki öntökéletesítési hiányára figyelmeztet képeivel. Zavarokat vél felfedezni az ember tevékenysége és sorsa között. Alkotásai azt erősítik, a világ harmóniáját csak úgy állíthatjuk helyre, ha visszahelyezzük jogaiba a játékot, a csodát. Elmélyedve a kiállító világában, sohasem találkozunk létező dolgokkal, legalábbis nem abban a fizikai jelenlétben, ahogy a természetben találhatnánk. Amikor képein emberek jelennek meg, az alakok egymáshoz viszonyított kapcsolatai diszharmonikusak, feszültségektől egyáltalán nem mentesek. Az állatok ábrázolásával is emberi konfliktusok forrásainak okát kutatja. Az állatmesék óta tudjuk, mennyire filozofikus az ilyen tárgyú művek mondandója. A Kecskekirály című képen trónoló alak elmúlt idők bármelyik palástos uralkodójának megfelelne, de az említett állat fejét kapta a festőtől. Az emberi élet drámája a mindenhol jelenlévő iróniától csak komolyabb, már-már ko- morabb. Ha Hófehérkét akarná mondandója céljából vászonra álmondi, nála koszos zöld vagy fekete lenne, de nő, aki miatt ölre is lehet menni. Itt kell leszögezni, hogy az utóbbi években keletkezett művek elevenebb színvilágot kaptak, mint az egy évtizeddel korábbiak. A zöld (táj) és a kék (ég) jelzésszerű hátterei szinte eltűntek, pedig korábban ezek adtak keretet a létből és időből általa kiválasztott lényeknek. Békéscsabán alkotva a halász, vadász, madarász őstermészeti térben jelent meg nála, bár hajdanán is irracionális megvilágításban. Legújabban — talán a belvárosi műterem ötödik emeleti háztetőjének kifakult bezártsága teheti — a „bújj bújj zöld ág...” helyett a „hol volt, hol nem volt...” mindenkori színházi hátteréből kürtöli világgá clownja igazságait. Ennek lényege Szent Ágoston felszólításához hasonlítható: „A bűnt utáld, de a bűnöst szeresd!” Tehát amikor emberi magatartásokat állít pellengérre, mint jelenség és magatartásforma ellen küzd, de nem tör pálcát az ilyen (lusta, ostoba, rosszindulatú...) emberek fölött. Festő és kritikus az elnevezése annak a képnek, amelyen a műítész nyelvet ölt a magányosan élő alkotóra. Még a kutya is ezt a gesztust mutatja a művésznek. Tóth Ernő nem akar ennél durvább lenni. A hatáselemek az európai tradíció hátizsákjából kerülnek elő, lévén a kinyújtott nyelv bizonyos törzsi kultúrákban az ijedtség jele. A mulatságos tarka és zaklatott foltokból, alakokból fölfestett lírai mesevilág magával ragadja a nézőt. A kezdet és a végpont a játékban gyökerezik. A realitásból az abszurditás irányába építkező út másfelől meg sem közelíthető. Az évek során több változatban megfestett Szi- várványkapuján azok az attribútumok jutnak át a fantázia szépséges poklába, amelyek szimbólumai az emberi létezésnek: tudás, szárnyalás... hol te- hetetlenkedő suta bábszerűséggel, hol a mindenre kíváncsi gyermek izgatottságával, hol irodalmi figurák karikírozott mélabújával adja értésünkre, amit majdnem midnannyian tudunk: a játék mögött a Jóra vágyunk. Ezt azonban nem artikuláljuk kellő ihletettséggel, így az árvaság és a céltalanság, az egymás mellett elnézés álarcai mögé bújunk inkább, mint ahogy a Valaki figyel, Vége az előadásnak című képen az alakok. De vajon a bohóc segít-e a földi bajainkon? Nyilvánvaló mindenki számára, hogy lehetetlen anyagi javak után futkosni és lelki-szellemi örömöket megélni. Az élet néha kifog racionális gondolkodásunkon, pedig milliónyi molekulával kötődünk hozzá. Tóth Ernő ra- koncátlankodik, galibát okoz, miközben fertőtleníti érzékszerveinket, majd játékot fecskendez belénk, hogy a világ szőrszálhasogatása helyett az érzelmi gazdagságot éltesse. Eredményként elkönyvelni ez sem lenne kevés, de beszámolhatunk egy—immár a középnemzedékhez átsorolandó — művész karakteres fejlődéséről, beérkezéséről. Átütő erejű jelképiség hordozza a művészi gondolatot, stílushűség és technikai letisztulás jelzi a szakmai érettséget A hitelesség esőverte ezredvégi reménytelenségeink felől fújja el a felhőket. Cs. T óth J ános Kántor Zsolt verse Tóth Ernőnek A szerelmes kecske dala í. Egy ősz halász ült a parton, amikor isten meghalt, s hirtelen az erdő is megőszült, Kifehéredtek az ágak, agancsok, ahogy közelebb ért a Hold ahogy közelebbhajolt az éj. Mindenki nézte az öregember haját. Lassan érezni lehetett, hogy a világ belemegy a hajba. Hajszálak között gyalogoltunk. Itt egy seb, ott egy heg. Árkok, erek. Az erdő a halász haja. A sötét bennünk van. Megyünk, megyünk sokáig, amíg ki nem fésül a Lény. A fény. 2. Egy állat énekétől hajol meg a fő. Arcok a kéreg alatt. Ki szimatol a lélekvándorlás mögül? Minden állatban fölleled rokonaidat, úgy néznek rád, mint a ,,bosszúállók”. Jellemvonásaid mint én körül a segédvonalak. Állatokban alszanak. A növényektől a szomj maradt rád. Akit Jókai álmodni, Petőfi szeretni, Madách gondolkodni tanított Justh Zsigmondra emlékeznek — Mindenki szerette, csak az utókor bánt mostohán a halk szavú író-földbirtokossal, aki 1863. február 16-án született Pusztaszentetornyán, amit ő következetesen és büszkén Szenttomya pusztának nevezett —, mondja Pongó Bertalan nyugdíjas tanár, a helyi emlékbizottság tagja. — Apáról fiúra szállt itt Gádoroson és a környéken, hogy „Zsiga urat”, vagy ahogy még a vidék lakói „fiatalúrnak” tisztelve szólították, szerette a földbirtokos, a bérlő, a gányó vagy cseléd. Mindenki, mert valóban szeretetre méltó egyéniség volt. S olyan ritka uraság, aki nem lekezelően, hanem az emberi egyenjogúság közvetlenségével értett szót még a legalacsonyabban lévőkkel is. — Világlátottsága, felvilágosodása, olvasottsága, meg a párizsi évek is közrejátszhattak ebben, s még inkább irodalmi munkásságában? — Valószínűleg. Gyermekkorában megszerette a könyveket, s közben a maga készítette kis bábszínházzal játszadozott. Érdeklődése sokoldalú volt, több nyelven beszélt, zenei műveltségével és előadóképességével is kitűnt, s hamarosan az arisztokrata és művészeti szalonok kedvence lett Pesten. Majd — mint annyi magyart — őt is rabul ejtette Párizs légköre, szellemi pezsgése, s maga is írni kezdett. Először tanulmányokat, elbeszéléseket, novellákat, ameZsiga urat szerette a föld- birtokos és a cseléd is lyek részben párizsi, részben hazai lapokban jelentek meg. —Legjobban mégis mi foglalkoztatta a rövid életű Justh Zsigmondot? — Két nagy álma-vágya volt: az írói hivatás szolgálata és a pezsgő irodalmi élet kialakítása hazánkban, valamint a parasztszínház létrehozása szenttomyai birtokán a pusztai fiatalokból. — Én még beszéltem gyermekkoromban olyanokkal Gádoroson, akik maguk is ott voltak egy-egy ilyen előadáson. Óriási híre volt, innen a faluból és máshonnan is még gyalog is mentek az emberek, ha hírét vették. S azt is hallottam, hogy egy alkalommal a világhíres párizsi tragika, Sarah Bernhardt is látta az előadást, amikor ott volt vendégségben. — A színjátszás különösen érdekelte Justhot, tanulmányt írt már működése elején Sarah Bemhardtról és Jászai Mariról. Parasztszínészeivel pedig Shakespeare-t játszatott. Ilyen nem volt több Európában. De hát ez is elfelejtődött éppúgy, mint ahogy nem váltak közkincsé a művei sem, és azt is kevesen tudják, milyen haladó törekvései voltak például a gazdálkodásban, vagy a bérleti szerződések terén.-—De most Gádoros, ahol a művelődési ház is róla van elnevezve, emlékezik. És emlékeztet. Mik lesznek az év első eseményei? — Még a hivatalos megnyitó előtt, január 24-én a vers- és prózamondó verseny orosházi, nagyszénási és gádorosi diákok részvételével. Aztán február 16-án, az író születésének 131. évfordulóján a nyitó ünnepség, amely a síremlék megkoszorúzásával kezdődik, az emlékkiállítás megnyitásával és a díszünnepséggel folytatódik. A téma kiváló ismerőjét, Elek Lászlót kértük föl, hogy beszéljen itt arról az emberről, akit Jókai álmodni, Petőfi szeretni, Madách gondolkodni tanított, mint önvallomásában írta. Vass Márta A Művészetek—Társadalom oldalakat Niedzielsky Katalin szerkeszti EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel ajátékkal mától 13 hétv égén találkozhat A VÁLASZTOK) kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VÁLASZTOTÓ. 1537 Budapest, 114. Pf„ 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! HÁZTARTÁS 1. Mi a legnagyobb egy mai háztartásban? l.a családfő 2. a hokedli X. a villanyszámla EH 2. Átlagosan hány magyarországi lakás marad naponta áram nélkül azért, mert a lakói nem tudják kifizetni a villanyszámlát? 1.2 730 2. 14 750 X.25 620 □ 3. Milyen volt a „frizsidcrszocializmus” frizsidere? 1. kétcsillagos 2 négycsillagos X. Szaratov 4. Hűtőgép-ellátottságban hazánk hányadik a nemzetek között? L12. , 217. X.43. □ 5. Hány havi átlagkeresetbe kerül ma egy kétszobás öröklakás? 1.15 év 3 hónap 2 8 év 2 hónap 3.4 év 7 hónap 6. Hol lehetett a legtöbb sujtásos ruhát kapni 1947-től 1990-ig? 1. a Corvin Áruházban 2 a „KGST-piacon” X. a rendőrőrsön 7. Mire költ ma legtöbbet egy átlagos háztartás? 1. ruházatra 2 kultúrára X. adóra I ! 8. Mióta kétszámjegyű az infláció Magyarországon? 1.1985 óta 2 1988 óta X. 1990 óta □ 9. A családok hány százalékának nem tart ki hónap végéig a fizetése hazánkban? 1.12% 226% X.50% □ 10. Hányszor v áltoztatna gazdasági törvényeket az SZDSZ? 1. havonta 2 évente X. egyszer, de legalább négy évre EH 11. Mit jelentene egy háztartásnak az SZDSZ adócsökkentési terve? 1. csökkennek az árak 2 nőnek a bérek X. kicsit több jut mindenre 12 Mit jelent a „biztonság” egy háztartás számára? 1. nem kell kölcsönkérni 2 minden háztartás egyenlő X. nemzeti karaktert FORDÍTS!
