Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-19 / 15. szám

1994. január 19., szerda HAZAI TÜKÖR/SOROZAT A miniszterelnök fogadta a katolikus Kevesebb határsértő, több hamis útlevél Gazdaságvédelmi nyomozóképzés egyház képviselőit Boross Péter miniszterelnök kedden hivatalában fogadta a Magyar Katolikus Egyház képviselőit. A találkozón átte­kintették a Nemzeti Alaptan­terv kérdéskörét és külön fog­lalkoztak az egyházi iskolák alkalmazottainak munkajogi helyzetével. MÁV: hatékonyabb gazdálkodás A rendelkezésére álló pénzesz­közök hatékonyabb felhaszná­lását és a kereskedelmi szemlé­let erősödését kívánja elérni Be- rényi János, a MÁV Rt. nemrég kinevezett miniszteri biztosa. A közlekedési tárca vezetője Be- rényi kinevezésétől olyan gaz­dálkodási forma kialakulását vájja, melynek eredményeként a MÁV Rt. továbbra is az ország egyik legnagyobb vállalata ma­radhat és az ideinél kevesebb költségvetési támogatással is működőképes lesz. Önjelölt próféták Újra vannak önjelölt próféták, akik a gyűlölettel játszadoz­nak — hangzott el a budapesti gettó felszabadulásának 49. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen. Frölich Ró­bert rabbi közös összefogásra szólított fel azon erők ellen, amelyek náci jelszavakat fes­tenek a házak falaira. Leépítés a rádióban? A Magyar Rádió közalkalma­zotti tanácsának elnöke, Bore- nich Péter levelet intézett a rádió tizenhat vezetőjéhez, akiknek hamarosan dönteniük kell: munkaterületükről kiket kívánnak elbocsátani. Az el­határozónak szerint mintegy 300-330 dolgozót érint az in­tézkedés. A levélben utal a fe­lelősségükre: „vagy részt vesz Csúcs László alelnök útmuta­tása szerint a Magyar Rádió szétzilálásában, vagy megaka­dályozzák azt.” Az elmúlt évben a határőrök különféle szabálysértések, il­letve bűncselekmények miatt 27 552 alkalommal intézked­tek, ami 15,2 százalékos nö­vekedést jelent 1992-höz ké­pest. Krisán Attila ezredes, a Ha­tárőrség szóvivője elmondta, hogy több mint 100 ország ál­lampolgáraival szemben kel­lett intézkedniük. Ezen belül 16 ezer volt a román, több mint 4 ezer a jugoszláv, ezer fölött volt a török és az ukrán, illetve 500 körül a bolgár és az orosz állampolgárok száma. A határsértők száma örven­detes módon 32 százalékkal csökkent: míg 1992-ben 14.381-en kísérelték meg ille­gálisan átlépni a magyar ha­tárt, addig tavaly 9774-en. Közülük 8059-en kifelé, 1715-en pedig befelé próbál­tak átszökni. Elfogtak mint­egy 400 embercsempészt is. A „legforgalmasabb” az osztrák határszakasz volt, ahol majd­A költségvetés hiánya a múlt esztendőben a tervezetthez és az előrejelzésekhez képest egyaránt kisebb lett. Mint is­meretes, a deficitnek el kellett volna érnie a 230-240 milliárd forintot. Ezzel szemben a tényleges hiány 199,7 milliárd forint lett. Erről Szabó Iván pénzügyminiszter tájékoztatta az újságírókat kedden a Pénzügyminisztériumban. Elmondotta: a kedvezőbb helyzet elsősorban a vártnál magasabb adóbevételeknek köszönhető, mert 30 milliárd forinttal több folyt be. A válla­latok az év utolsó hónapjában fizették be társasági adóköte­lezettségük 49,1 százalékát. A költségvetés összes adóbevé­tele 883 milliárd forint és eb­ből 120 milliárd forinthoz de­cemberben jutott hozzá. Az idén jelentős privatizá­nem 5 ezren próbáltak a zöld­határon át távozni az ország­ból. Az osztrák hatóságok 2238, Magyarországról szö­köttet adtak vissza a határ­őröknek. Jelentősen nőtt viszont azok száma, akik hamisított útlevéllel próbáltak hazánkba beutazni. Tavaly majdnem 5 ezer külföldi — főként jugo­szláv — állampolgárral szem­ben kellett emiatt a határőrök­nek intézkedni, ami több mint kétszerese az 1992. évinek. Ennél is feltűnőbb, hogy az elmúlt évben a határőrök 461 lopott kocsi kivitelét akadá­lyozták meg, míg 1992-ben csak 41 -ét. Ugyancsak tavaly 723 ezer külföldi állampolgártól ta­gadták meg a beléptetést, mert nem rendelkeztek a beutazás­hoz szükséges okmányokkal, illetve elegendő pénzzel. Ez mintegy 15 százalékos csökkenést jelent 1992-höz képest. ciós bevételekre számít a kor­mány, ami könnyíti a költség- vetés helyzetét. A Matáv érté­kesítéséből 28 milliárd forint esedékes, hamarosan megtör­ténik az energiaszektor értéke­sítése és megkezdődik a bankszféra állami részvényei­nek magánkézbe adása is. Sza­bó Iván a Nemzetközi Valuta­alappal kialakult kapcsolatok­ról elmondotta: a korábbiak­hoz képest lényegesen meg­változott Magyarország tár­gyalási pozíciója, ugyanis nagymértékben növekedett a működőtőke-beáramlás. Míg tavalyelőtt, illetve 1991-ben évente másfél-másfél milliárd dollárt fektettek be a külföldi­ek Magyarországon, addig 1993-ban 2-2,3 milliárd dollár érkezett. Az idén hasonló nagyságú külföldi befekteté­sekre számít a kormány. Kisebb a költségvetés hiánya A repülő csészealjak titka Vendégek a világűrből 9. Ufók és légi katasztrófák A feljegyzések szerint eddig már több olyan eset is előfor­dult, amikor az ufók olyan ve­szélyes helyzetbe hozták a polgári repülés utasszállító gé­peit, hogy azoknak a szó szo­ros értelmében csak az utolsó pillanatban sikerült elkerülni az összeütközést. íme, néhány feljegyzés: 1953. október 19. Az Ame­rican Airlines DC—6-os gépe Philadelphiából Washington­ba tartva, a Conowingo-gát fö­lött éjfél után tíz perccel talál­kozott egy ufóval. A felhőkből hirtelen előbukkanó, teljesen sötét tárgyat elsőként a másod­pilóta vette észre. Mivel úgy tűnt, hogy a tárgy a négymoto­ros gép előtt lebeg mozdulatla­nul, a gépet vezető J. L. Kidd figyelmeztetésképpen bekap­csolta a DC—6-os fényszóró­ját. Válaszul az ufóról is vakító fénysugár áradt a repülőre. Kidd hirtelen 3000 méterről 1700-ra ejtette le a gépet. A váratlan és nem is veszélytelen manőver következtében az utasok közül többen is meg­sérültek. Washingtonban az esetet kivizsgáló polgári repülésügyi bizottság kizárta annak lehetőségét, hogy a DC—6-os útjába egy másik repülőgép kerülhetet volna. 1957. november 3-án este a brazil Varig légitársaság C— 46-os kétmotoros gépe elin­dult Porto Alegréből Sao Pau- lóba. Jean V. de Beyssac kapi­tány csupán 2000 méter maga­san repült a felhők fölött. Már november 4-e volt, hajnali 1 óra 30 perc körül balról a gép előtt különös vörös fényt látott a felhők között. Még tréfásan oda is szólt a másodpilótának, hogy talán most végre ők is látnak ufót, amikor a felhőkből egy vörösen ragyogó objek­tum merült fel, és egyenesen a gép felé tartott. Mielőtt a rémült kapitány változtatha­tott volna a repülési irányon, az idegen objektum nagyon közel elszáguldott mellettük. A pilótafülkében egy pillanat­ra igen nagy forróságot éreztek a bent levők, de a műszerek a gépben nem jeleztek tüzet. En­nek ellenére kiégett a fedélzeti rádióadó, a jobb oldali motor áramfejlesztője, és meghibá­sodott a robotpilóta is. A pilóta ebben a helyzetben kénytelen volt visszafordulni és kény­szerleszállást végezni Puerto Alegrében. 1976. szeptember 23-án este egy portugál Boeing—707-es Lisszabonból indult a dél-afri­kai Johannesburgba. Röviddel a start után csaknem összeütkö­zött egy ufóval, amely egyene­sen a gép felé tartott. A repülő­gép éppen csak elérte utazóma­gasságát, amikor a szürkületben felbukkant a sebesen közeledő, kék színű tárgy. De vörös és fehér fények is villogtak rajta, és olyan gyorsan jött a repülő felé, hogy az embereket feltehetően csak a másodpilóta gyors refle­xe mentette meg a pusztulástól. O ugyanis azonnal jobbra fordí­totta a gépet. Az ufó balról, igen közel száguldott el mellettük. (Folytatjuk) Készülőben a tűzvédelmi törvény Mintegy 10 ezerrel kevesebb tűzvédelemmel összefüggő kár keletkezett tavaly az or­szágban, mint egy évvel ko­rábban, de még így is több mint 30 ezer káresemény történt. Tavaly 34-gyel többen, 214-en haltak meg tűzeset mi­att. Féléves előkészítés után sikerült megvalósítani a tűz­és katasztrófavédelmi, illetve polgári védelmi tevékenység szervezeti integrációját. Ha­zánkban 48 ezer önkéntes tűz­oltó működik, a szükséges 150-200 ezer helyett. Az el­múlt évhez hasonlóan idén is 7,3 milliárd forint jut a tűzvé­delmi és 1,1 milliárd forint a polgári védelmi feladatokra. Hasonlóképpen nem tudni azt sem, hogy a parlament vajon még ebben a ciklusban elfo­gadja-e a tűzvédelmi törvényt. Az önkormányzati tűzoltóság kialakítását elősegítő tűzvé­delmi törvény elfogadása ese­tén csak a szakmai irányítás maradna az országos parancs­nokságnál. A múlt évben tíz százalékkal csökkent az ismertté vált bűn- cselekmények száma, jelen­tette be Kónya Imre belügymi­niszter a gazdaságvédelmi nyomozó szakképzés megin­dítása alkalmából rendezett ünnepségen mondott beszédé- ben. Űj bűncselekményfajták je­lentek meg, amelyekre a bűnüldöző szervek eddig még nem tudtak megfelelően fel­készülni. Ilyenek a különféle gazdasági bűntettek, amelyek száma — alapos feltételezés szerint — lényegesen több mint amennyire fény derül. A belügyminiszter utalt arra, hogy a kedvező gazdasági for­dulat újfajta felkészültséget igényel a bűnüldöző szerveze­tektől. E felismerés egyik ör­vendetes következménye a gazdaságvédelmi nyomozó szakképzés megindítása. A képzés során a rendőröknek nemcsak jogi, hanem többek között banki, adóügyi és gaz­dasági szakismeretet kell sze­rezniük. A most induló gazda­sági nyomozóképzés új fejezet a rendőrség történetében. Mi­ként a gazdaság szereplői is csak most tanulják a piaci vi­szonyokat, ugyanúgy a rend­őrségnek is most kell megte­remtenie a gazdasági bűncse­lekmények elleni fellépés ne­héz feladatát. Gondot jelent, hogy a jelenleg érvényben lé­vő Büntető törvénykönyv a mai viszonyok között elavult. A rendőrség-állományáról el­hangzott: döntő többsége becsületes, de náluk is vannak olyanok, akik megtévedtek. A bűnözőknek máig nem si­került beépülni a rendőrség szervezetébe. „Szárnyalnak a szabad madarak!” Nyilvánosság jegyében az OT-ről Az SZDSZ Országos Tanácsa második napirendi pont­jaként az agrárpolitikai program szerepelt. Juhász Pál bevezetőjében elmondta, hogy a párt szak­értői 1993. május óta tárgyalnak ezekről a kérdésekről és lényeget érintő változás a programban nem történt. Az öröklött strukturális válság, a kialakult világgazdasági recesszió mellett a kormányzati politika ügyetlenségei is rontották a mezőgazdaság helyzetét. A nagyüzem—kisüzem lényegében működő dualizmusát úgy tették tönkre, hogy helyébe nem hoztak létre újat. így lett mindenki vesztes, a farmer, a kistermelő, a vállal­kozó, a kiegészítő tevékenységet végző egyaránt. Veszélybe került a híres makói hagyma, a szegedi papri­ka, a Duna—Tisza közi pezsgő- és bortermelés, a ba­romfi- és sertéstenyésztés stb. Az ideológia retorikai szinten a magánvállalkozók érdekeit preferálta, miköz­ben többet ártottak a kistermelőknek, mint a nagyüze­meknek. Le kell szögezni, hogy a lassú agrárfejlődésre egyszerűen nincs idő! Soha a termelés a piactól nem voit annyira elszakadva, mint ma. Le kell számolnunk néhány illúzióval: — a mezőgazdaság képes megoldani saját munka­erőgondjait (jelenleg munkaerővesztő) — tudomásul kell venni, hogy feleannyi lesz a tartó­san mezőgazdaságban élő keresők száma, mint régen. Átvészelési technikát kell biztosítani. A világ meghatá­rozza, hogy mekkora a piac, ami a jövőben bővülni fog ugyan, de csak lassan. A kert-Magyarország szlogenjét hirdetők azt akarják, hogy egy ország éljen nyomorban. A piacot agresszív eszközökkel nem tudjuk biztosítani, mint pl. Ausztria, Bajorország, Franciaország. Nálunk a város nem tudja magára vállalni a mezőgazdaság támo­gatását. A magyar támogatási rendszer csak a potenciá­lisan versenyképes árut tudja megvédeni. A hozzászólásokban elhangzott, hogy a kisgazdák de­magóg illúziókkal szétverték az európai szintű mezőgaz­daságot. Észre kell venni, hogy ma már a falvédőkön kötényből magot szóró gazda anakronizmus, a mező- gazdaság időközben szakmává vált, amit magas szinten kell tudni gyakorolni. Ezért fontos az agrárértelmiség tá­mogatása (szolgáltató szövetségek, agrárértelmiségiek klubja stb.). A hangulatfelmérések iszonyatos belső bizonytalanságo­kat tükröznek. A földtulajdont elválasztották a géppark­tól, az infrastruktúrától, a piactól, így a tulajdonosok 2/3- a nem tud mit kezdeni a megtermelt áruval. A programnak világos jövőképet, stratégiát kell adnia. A szövetkezeti vezetők őrzik eredeti szerepeiket, közben igyekeznek annyi magánvagyont szerezni, hogy akár­merre billen a mérleg, a jövőben jól megéljenek. A nyugat-európai mezőgazdaság erősen céhesített és emellett kartellizált piacra termel. így bemérhető, hogy érdemes-e valamilyen kultúrával foglalkozni vagy sem. Nálunk a kétoldali bizonytalanság oda vezetett, hogy ro­hamos az elkedvetlenedés, a tőke menekül, mert fél a kudarctól. Cselekvésünk három síkon vezethet ered­ményhez: — technikai zavarelháritás terén (gyorsan kialakuló bir­tokstruktúrával) — a piacbiztonság, kartellizálás terén (szerződéses, szövetkezeti technikák) — finanszírozási rendszer révén, mely tudomásul ve­szi, hogy a mezőgazdaságot támogatni kell, mégpe­dig úgy, hogy közben ne folyjon szét a pénz külön­böző csatornákon. Az SZDSZ Országos Tanácsának ülésén figyelemre méltó volt Bálint György, a népszerű Bálint gazda hozzá­szólása, aki kiemelte, hogy módjában állt a legtöbb párt agrárprogramját tanulmányoznia, s neki személy szerint a liberálisoké tetszik legjobban. Hibájául egyedül azt rót­ta fel, hogy a jelen megítélésében nem elég pesszimista, a jövő felrajzolásában nem elég optimista. Hangsúlyozta, a mezőgazdasági vállalkozóknak nagy ér­téke a mobilitás, a szakmai tudás és az alkalmazkodó­készség. Ezeket a tulajdonságokat kell támogatni, erősí­teni. A sürgős teendők közül 3 területet jelölt meg. A birtokvi­szonyok rendezését, a hitelek biztosítását és a szaktu­dás fejlesztését, melyben a médiának is komoly szerepe lehet. Eközben kis célokat is ki kell jelölni, mint pl. az öntözés, a parlagföldek hasznosítása, nyugati mintájú gépkörök szervezése stb. Más hozzászólók a hazai piac védelmét hangsúlyozták, helytelenítve a jelenlegi finanszírozási rendszert és a külföldi élelmiszerek indokolatlan beáramlása elleni fellé­pést sürgették. Mindez sietteti ugyanis a hazai munkahe­lyek elvesztését és az elszegényedést a mezőgazdaság­ban. Megyénk országgyűlési képviselője, Futaki Géza aláhúz­ta a hosszú távú koncepció igényét. A tulajdonviszonyok rendezését kárpótlással és a mezőgazdasági üzemszer­vezet átalakításának kombinációjával kell mint mezőgaz­dasági rendszerváltást lezárni. Ki kell dolgozni a konkrét válságkezelés programját. A tervezet szerint három-négyszázezer főfoglalkozású mezőgazdasági dolgozó mellett 1,2 millió beszállítónak kell megélhetést biztosítani, mert a hétmillió hektárnyi termelőterület tízmillió lakos ellátásához bőven elegendő keil legyen úgy, hogy közben a mezőgazdasági termelők is boldoguljanak. Nem lehet „megszabadulni" szándék­szinten sem egymillió mezőgazdasági dolgozótól, hiszen Dánia, Hollandia példája mutatja, magas foglalkoztatási arányú mezőgazdasággal produkálnak világszínvonalat. A szövetkezést rá kell bízni az emberekre, a kereteket kell biztosítani! Olyan gazdálkodást kell űzni, amely termelékeny, sok embert tud eltartani a kiszolgáló-, feldolgozóipar működ­tetésével. Az említett célokat a hitelrendszerrel is segíte­ni kell. Juhász Pál a hozzászólásokat értékelve leszögezte: ha­tékony termelést közigazgatásilag oly módon lehet és kell biztosítani, hogy minél kevesebb, de hozzáértő em­ber vegyen részt a termelésben, tehát a tervezett szá­mok biztosításának ára van. A mezőgazdaság eltartóké­pességét 50%-kal emelni kell. A 10—20 hektáros birto­kosok hosszú távon biztos nem abból akarnak megélni. A megmerevedett szövetkezeti struktúrát úgy kell moz­gásba hozni, hogy nem kell velük foglalkozni és nem szabad kizárólag egy átalakulási irányt megszabni szá­mukra. Az OT az agrárprogramot ezután egyhangúlag elfogad-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents