Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-19 / 15. szám

fcRÉKÉS METiYEI HfRLAP­KÖRKÉP 1994. január 19., szerda o Horn Gyula és Szöllósy Istvánná Kondoroson Miről tárgyaltak tegnap a miniszterelnökkel? Gazdafórum Dr. Medgyasszay László FM- államtitkár az Orosfarm T erme- lőszövetkezetnél tesz látogatást január 20-án. Munkaebéden lát­ja vendégül az államtitkárt és a környező települések polgár- mestereit, gazdasági vezetőit Dominkó Sándor, az orosházi szövetkezet elnöke. 15 órai kez­dettel az Agro-M Rt.-nél tájéko­zódnak a szakemberek, majd a nap befejezéseként 17 órától gazdafórumot tartanak a Petőfi Művelődési Központban. Próbaüzem a Sárréti Tejnél Közel egy hónapos „csúszás” után, január 18-án a Sárréti Tej Rt. szeghalmi üzemében meg­kezdődött annak az osztrák gépsornak az üzemi próbajára­tása, amelynek segítségével várhatóan február elején az üz­letekbe kerül a félliteres és a literes üveges tej. Törökjárás A dombegyházi határőrizeti ki- rendeltséghez tartozó térség­ben, Kunágota belterületén hét­főn este elfogtak három török állampolgárt, akik illegálisan lépték át a határt. A határőrök éltek a gyanúperrel, hogy a törö­kök többen lehetnek, s valóban; Kunágota és Magyarbánhegyes között, a műúton valamivel éj­fél után a csoport további nyolc tagját is fülöncsípték. A „török­járást” egy „régi ismerős” em­bercsempész szervezte Buka­restben. A határsértőket vissza­adták a román határőrizeti szer­vek képviselőinek. Balesetek A Békés Megyei Rendőr-főka­pitányság tájékoztatása szerint tegnap két közúti baleset történt megyénkben. Délelőtt fél 10- kor Csorvás belterületén a ke­rékpárjával közlekedő L. M. csorvási lakos nem adta meg az elsőbbséget a gépkocsijával szabályosan haladó M, J. oros­házi lakosnak és összeütköztek. A kerékpáros nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Ugyancsak tegnap Békés­csaba belterületén F. A. békés­csabai gyalogos figyelmetlenül lépett az úttestre, és elütötte őt személygépkocsijával Sz. Gy. békéscsabai lakos. A gyalogos nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. „A HÍZELKEDŐ ALAT- TOMBAN ELLENSÉG.” (MAGYAR KÖZMONDÁS) Hóm Gyula, az MSZP elnöke és Szöllősy Istvánné, a Peda­gógus Szakszervezetek főtit­kára, a szocialisták képviselő- jelöltje tegnap este fórumon vett részt Kondoroson. A ren­dezvény elején Szöllősyné megfogalmazta választási hit­vallását: „Az a véleményem, hogy a gyermekek tanulását mindenképpen biztosítani kell. A gyereknek joga van ta­nulni a szülő anyagi helyzeté­től függetlenül, s a pedagógus­nak joga van tanítani.” Ezt kö­vetően Hóm Gyula bevezető­jében arról szólt, hogy miről tárgyaltak Boross Péter mi­niszterelnökkel. — Megállapodtunk abban, hogy a fontosabb törvényeket a parlament áprilisi munkájá­nak befejezéséig feltétlenül napirendre kell tűzni, így az erdő- és földtörvényt, a média- törvényt, az önkormányzati törvény módosítását. A médi­atörvény kivételével a többiek fontosságában és szükségessé­gében egyetértés született. Ja­vasoltuk a médiáknál a szemé­lyi konzekvenciák levonását is, de a miniszterelnök ezt nem támogatta. (Folytatás az 1. oldalról) kémek a faluban, hiszen az MSZP-nek például van szék­háza, bár ez a párt nem is léte­zik Dobozon. ,,Ellenpropaganda egy jog­szerűtlen lépéssel szemben!” — fakadnak ki a kisgazdák az egyik árverés előtt. A jegyző, Kiss László érvel:—Az árverés jogszerűségéhez nem férhet kétség. Azzal, hogy itt nagy port kavarnak, elijesztik a helyi pá­lyázókat. Ha újra meghirdetjük az árverést, most már a megyén kívül is, jönnek az idegenek, és elviszik a lebontott anyagot. Végig sem mondja, máris visszadobja a labdát egy gazda: — A saját pátriáját akarja kibal- tázni?! Kezdődne a licit, amikor az árveréssel megbízott Thermál- ber Tervező és Lebonyolító Kft. szakembere, Lenkefi Pál kap egy váratlan kérdést: — Meg- tett-e minden olyan intézkedést a polgármesteri hivatal, amely a licitáláshoz szükséges? A helyiségben talán egyedül csak Lenkefi Pál nyugodt: — Ismereteim szerint igen. Pallag László is szót kér a hivatalos ceremónia előtt: — A kérdések és a pártelnök előadása a NATO-hoz való vi­szonyunkat, illetve a gazdaság talpraállítását foglalta össze. Horn Gyula hangsúlyozta, hogy amennyiben a keleti pia­cok bizonyos szintű visszahó- dítása valóra válhat, akkor az ország anyagi helyzete, külö­nösen a mezőgazdaság vonat­kozásában, nagy mértékben javulhat. A munkanélkülisé­get megszüntetni nem lehet, de mérsékelni igen. Az MSZP elnöke közel egymillió mun­kanélkülit prognosztizált 1994-re. Elmondta továbbá, hogy nem cél mindenáron kor­mányzati pozíciót szerezni, de az MSZP ettől a lehetőségtől sem riadna meg. Korai még — vélekedett Hóm Gyula —jós­lásokba bocsátkozni, de az MSZP mindenképpen úgy ér­zi, hogy a mostani választáso­kon nagyobb szavazóbázist tudhat majd maga mögött, mint négy évvel ezelőtt. — Mindent el kell követni a választópolgároknak, hogy ezt a kormányt leváltsák — mondotta befejezésül Horn Gyula. P.J. Szeretném a dobozi önkor­mányzat figyelmét felhívni, hogy nem jár el jogszerűen. És felsorolja a reggeli jegyző­könyvben foglaltakat. A jegyző kinyilvánítja: a tulajdonjog ren­dezett. Kisgazdák: — Mi tud­juk, hogy nem! Az árverés ezúttal is meghiú­sul, a kikiáltási árra senki fia nem szólal meg. Újra szólni kí­ván viszont Pallag László: — Doboz lakóinak mondom, hogy az önkormányzat munkát és pénzt öl, immár másodszor a sikertelen árverésbe. Figyelje­nek oda az emberek, hogy az adójukat felelősen kezelik, vagy felesleges dolgokra fordít­ják az önkormányzatban. A jegyző visszautasít: — A lebonyolítóval semmilyen összegben nem állapodtunk meg, nem is fognak kérni az árverésért semmit, erről nincs is megállapodásunk. Na, ez is elég a kisgazdák­nak! Hogyhogy nincs megálla­podás? Lenkefi Pál világosítja fel a társaságot: — Az új iskola építésében komoly érdekelt­ségünk van, azon belül ez a munka jelentéktelen, nem is kérünk érte pénzt. Boross Péter és a pártvezetők találkozója Boross Péter miniszterelnök — az országgyűlési képviselőcso­porttal rendelkező pártok elnö­keivel és frakcióvezetőivel folytatott megbeszéléssorozat keretében — tegnap hivatalá­ban fogadta az Egyesült Kisgaz­dapárt, a Magyar Szocialista Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demok­raták Szövetsége küldötteit. A megbeszéléseken az Egyesült Kisgazdapárt részéről Szabó János elnök és Böröcz István frakcióvezető, az MSZP részéről Horn Gyula pártelnök és Gál Zoltán frakcióvezető, az SZDSZ részéről Pető Iván párt­elnök és Kuncze Gábor frakció- vezető, a Fidesz részéről Ader János ügyvezető alelnök és Kö­vér László frakcióvezető képvi­selték pártjukat. A politikusok áttekintették a választásokig tartó időszak tör­vényalkotási feladatait, kiemel­ték a rendszeres kapcsolattartás fontosságát. A közelgő ország- gyűlési választásokkal kapcso­latban a felek megállapították: mindegyikük érdekelt abban, hogy a választási kampány kul­turált hangvételű legyen. A pár­tok a kampányukban és a sajtó­ban tegyenek meg mindent en­nek érdekében. Végül csak elkelt egy ingat­lan lebontásra, éppen a kisgaz­dák egykori székháza. Egy he­lyi vállalkozó vitte el 20 ezerért. Visszafelé menet megszólal Nagy Lajos, a 20 tagú helyi szervezet vezetője: — Milyen alapon vették el annak idején a székházunkat? Sem az olvasó­kör, sem a párt egy fillért sem kapott! Ez az épület jog szerint is a. mienk! De nekünk nincs pénzünk, nem is licitálhattunk volna. Nos, hogy kié jog szerint az épület, a polgármesteri hivatal­ban, a jegyző irodájában megte­kintjük a tulajdoni bejegyzés másolatát. Kiderül, valamennyi épület az önkormányzaté, ame­lyen tíz esztendőre szóló elide­genítési és terhelési tilalom van. Megmutat egy újabb írást, amelyben a református egyház ingatlanigényét jelentette be, egyetlen épületre. Fenn is tarta­nák, ha nem lenne a lebontásra szóló határozat, így ugyanis — az információk szerint — nem mutatnak érdeklődést. A vitás felek nem egyeznek. A kisgazdaelnök feláll, a jegyző kezet nyújt, kikíséri. Mintha új­ra béke lenne... László Erzsébet A licit „pici” viharai Figyelem, újságíró-stúdiót indítunk! Az utóbbi időben fokozott érdeklődés tapasztalható az újságírás iránt. Mind többen kérdezik, hogyan, miként ismerkedhetnének meg e szakma rejtelmeivel. Ezt figyelembe véve határozott úgy szerkesztőségünk, hogy stúdiót indít azok számára, akik kedvet, tehetséget éreznek magukban az újságírás iránt, 16 és ötven év közöttiek, s legalább érettségivel rendelkeznek, vagy érettségi előtt állnak. A foglalkozásokat meghatározott rendszerességgel, munkaidő után — a jelentkezők számá­nak, területi megoszlásának függvényében — Békéscsa­bán, szerkesztőségünk székházában, vagy megyénk más városában tervezzük. A stúdió díjtalan, utazási költséget azonban nem tudunk téríteni. A tanfolyamot sikeresen elvégzők a Békés Me­gyei Hírlap külső munkatársai lesznek és a későbbiekben a szerkesztőség utánpótlását biztosíthatják. A jelentkezéseket — rövid életrajz, esetleg már megje­lent írás vagy kézirat kíséretében — küldjék be címünkre (Békés Megyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4.) február 1-ig. A borítékra írják rá: Újságíró-stúdió! Lassan „száradt” a vizes napirend A sarkadi képviselő-testület tegnapi ülésén Hosszú Szilárd, a Békés Megyei Vízmű Rt. vezér- igazgatója fejtette ki a rész­vénytársaság álláspontját a víz- és csatornaszolgáltatás új díjai­nak megállapításával kapcsola­tosan, majd csaknem három órán keresztül a feltett kérdé­sekre válaszolt. Végül a testület ez ügyben úgy határozott, hogy felkéri a polgármestert, a me­gyei egyeztetéseken állásfogla­lásába építse be a takarékossági intézkedéseket, a fogyasztói differenciálódást, és ezzel pár­huzamosan a vízmű rt.-ből való kiválás gondolatát is. A bejelentések között el­hangzott, a külkereskedelmi bank esetleges sarkadi fiókjá­nak kialakítására vonatkozóan a hálózati osztály vezetője elké­szítette banktelepítési javasla­tát, melyben ajánlja ennek a fi­óknak a létrehozását. Az érintett szakmai kör első alkalommal a közeljövőben tárgyalja a kér­dést, majd kedvező vélemény esetén a bank vezérigazgatója elé kerül az ajánlás. A városi könyvtár munkájá­ról, helyzetéről Tímár Imre, az intézmény vezetője számolt be. A testület a beszámolót elfogad­ta, s egy képviselő javaslata alapján úgy döntött, a könyvtár tetőszerkezetének műszaki ál­lapotát meg kell vizsgálni, s ha szükséges, ezt meg kell javítani. Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának módosítására vonatkozó rende­lettervezetet a képviselők nagy többséggel fogadták el. (magyari) Egyek a hitben Keresztények ökumenikus imahete A keresztények több egyház- szakadást is megértek létezésük óta, s többségüket mindig lelki- ismeret-furdalással töltötte el az egymás iránti feltétlen szeretet hiánya. Emlékeznek Jézusnak az utolsó vacsorán elmondott imájára, amelyben megfogal­mazta, hogy a benne hívők le­gyenek egyek hitben és szere- tetben. Századunk elején moz­galommá szerveződött az egy­séget hangoztatok eszméje a protestáns egyházak kezdemé­nyezésére. A mozgalom neve ökumenizmus, a görög oikume- nosz (általános, közös) szóból eredeztetve a keresztény vallá­sok különbségei helyett közös vonásaikat hangsúlyozva. 1948 óta az Egyházak Világtanácsa hangolja össze tevékeny­ségüket, a katolikus egyház 1963 óta kapcsolódott be aktí­van munkájukba. Az ökumenizmus sok alkal­ma közül egyik a januári Pál­nap előtti héten megrendezésre kerülő imanyolcad a kereszté­nyek egységéért. Békéscsabán az ökumenikus imahét alatt a katolikus templomokban az esti szentmisék elmaradnak, hogy mindenki zavartalanul részt ve­hessen az igehirdetéseken. Az ökumenikus imahét rend­je a városban (az igehirdetések mindig 17 órakor kezdődnek): ma este a jaminai katolikus templomban Kovács Pál evan­gélikus lelkész hirdet igét; csütörtökön a belvárosi evangé­likus kistemplomban Bielek Gábor katolikus apátplébános; pénteken a baptista imaházban Csaholczi László református lelkipásztor; szombaton a bel­városi római katolikus temp­lomban Táborszky László evan­gélikus esperes; vasárnap a bel­városi evangélikus kistemp­lomban Guliga György katoli­kus plébános. L. M. Békéscsabán minden negyedik pedagógus „F”-es (Folytatás az 1. oldalról) A közalkalmazotti törvény végrehajtására egy ideiglenes teamet hozott létre az önkor­mányzat még az elmúlt év szeptemberében, amely meg­határozta a követendő irányel­veket. Az alanyi jogon túl járó „F” kategóriába sorolásra Bé­késcsaba önkormányzata to­vábbi lehetőségeket adott, mégpedig a dolgozói létszám tíz százalékának erejéig. Ez a városban plusz 217 pedagógus munkájának elismerését tette lehetővé, bár az intézményve­zetők 38 esetben nem éltek vele. Talán országosan is ritka az a település, ahol minden negyedik pedagógust besorol­hattak a legmagasabb fizetési kategóriába. Arról is szó esett, hogy ta­valy december közepén min­denütt kifizették a 13. havi bért, ami legközelebb csak 1995 januárjában lesz, tehát az ez évi költségvetésben nem szerepel. Az önkormányzat fő célja, hogy megőrizze fizető- képességét, ehhez pedig erősí­teni kell a gazdálkodási fe­gyelmet és növelni a bevétele­ket az intézményekben is. A pénzügyi iroda vezetőhe­lyettese, Tarné Stuber Éva a konkrét tennivalókról tartott tá­jékoztatást. Mint kiemelte, a költségvetés bázisszemlélete nem volt tartható, mert a dologi kiadásokra a maradványelv alapján terveztek költségeket az intézmények, s ez sokhelyütt a működőképességet veszé­lyeztette. Békéscsabán — hangsúlyozta — nem mini­mumszinten vezették be a köz­alkalmazotti törvényt, ami igen jó eredménynek mondható. Az iskolák képviselői közül többen sokallták az intéz­ményükre betervezett bevéte­leket, amelyek korrigálását — hangzott el a válaszban — a kétoldalú egyeztetések során lehet kérni. Ugyanakkor a költségvetés egyensúlya miatt fontos, hogy az intézmények ragadjanak meg minden bevé­teli lehetőséget. A vállalko­zásból eredő bevételeket nem szabályozta és korlátozta az önkormányzat, mindössze az a kikötés, hogy negatívumot nem termelhetnek. A bevétel teljes mértékben az intézmé­nyeknél marad. Szó volt arról is, hogy az intézményeknek törekedni kell arra, minél felkészültebb gazdasági szakembert foglal­koztassanak, mert hamarosan mindenkinek át kell térni az önálló könyvelésre, és az sem árt, ha a mai kornak megfelelő gazdasági szemlélettel teszik a dolgukat. Ugyanakkor az is kétségte­len tény, még a szakképző is­kolák bevételnövelési lehető­ségei közé sem lehet egyenlő­ségjelet tenni, s nem szeren­csés túlzott elvárásokat előirá­nyozni ezen a téren — jelezte több hozzászóló. B.S.E. Sarokba szorítva Megmaradt reménnyel A minap Kevermes és Elek között felforrt a Skodám vize, meg az ,,agyam”. Álltam az út szélén, felemelt motorház­tetővel, és számoltam a mellettem elszáguldó teher- és személyautókat. Fél órán belül 43 húzott el anélkül, hogy megállt volna. Igaz, nem intettem le egyet sem, azt gondoltam, létezik még emberség és udvariasság. Hittem, csak akad egy férfi, aki megáll, hogy megkérdezze, segít­het-e? Nem állt meg! Fél óra után viszont elszáguldott egy kis Volkswagen furgon. Bánatosan néztem utána, aztán lá­tom, hogy visszafordul. Egy inkább fiatal, mint középkorú férfi vette a fáradságot, hogy megálljon és segítsen. Bemutatkozott, sajnálom, hogy idegességemben nem je­gyeztem meg sem a nevét, sem a rendszámát. Annyit tudok róla, hogy édességben „utazik", ügynök. Végül is segített elhárítani a hibát. Ezúton is köszönöm neki, hogy nem veszítettem el az emberekbe vetett hitem. B.V.

Next

/
Thumbnails
Contents