Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-17 / 13. szám
1994. január 17., hétfő HAZAI TÜKÖR/SOROZAT Aláírásgyűjtés A szombat óta Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szak- szervezete néven működő érdekképviselet (korábban Köz- alkalmazottak Szakszervezete) aláírásgyűjtést kezdeményez annak érdekében, hogy az Országgyűlés tárgyalja újra a női nyugdíjkorhatár felemelésének kezdeti időpontját. Fodor és az MSZDP A Magyarországi Szociáldemokrata Párt természetesnek tartja, hogy a volt fídeszes, Fodor Gábor egy másik liberális párthoz csatlakozott, de miután elképzelései közel állnak az MSZDP nézeteihez is, választási küzdelmében mi is támogatjuk — jelentette be tegnap Király Zoltán. Ezt az ajánlatot Fodor Gábor elfogadta — tette hozzá az MSZDP elnöke. Szamaritánusok szövetsége Az ország különféle területein tevékenykedő több mint tíz szamaritánus egyesület országos szövetséget alakított szombaton Budapesten. Az egyesületeket főként azok az egészségügyben, a szociális ellátás területén dolgozók hozták létre, akik közvetlenül érzékelik az elesettséget, a rászorultságot. A leginkább adományok formájában rendelkezésre álló összegeket jó szervezéssel kívánják a rászorulók érdekében minél hatékonyabban felhasználni. így például gondozást szerveznek időseknek, betegeknek, étkeztetést szegényeknek, továbbá segítik a betegszállítást. Szópárbaj a mezőgazdaságról Szombaton sakkórákkal mért szópárbajt vívott egymással Szekszárdon Nagy Tamás, az Agrárszövetség elnöke és Zsíros Géza, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke a nyilvánosság előtt. Mindkét politikusnak egy óra állt rendelkezésére, hogy megválaszoljon tíz előzetesen megfogalmazott kérdést. A legtöbb kérdés a falu megváltozott helyzete, a szövetkezeti átalakulás körül forgott. Azt próbálták tisztázni, életképes-e az a szövetkezeti forma, ami most létezik, to- ' vábbá mik a magángazdaság esélyei a mai Magyarországon. Nagy Tamás elmondta: véleménye szerint nem vette , figyelembe senki 1990-ben — a törvényalkotás előtt —, hogy a magyar termelőszövetkezetek különböznek más kelet-európai országok szövetkezeteitől, pedig nálunk a háztáji gazdaság, a melléküzemi tevékenység, a vállalkozási lehetőségek miatt nem is volt igazából szocialista típusú a tsz az utóbbi évtizedben. Értékeit meghagyva lehetett és kellett volna átalakítani, jobbá tenni a meglévő konstrukciót, e helyett azonban az a főszerep jutott á törvénynek, hogy valamilyen módon szétzilálja ezeket a szövetkezeteket — fejtette ki az Agrárszövetség elnöke. A mai állapotokat úgy jellemezte, hogy gazdaságilag inkább csak tőkehasznosító társaságok, mint a klasszikus európai szövetkezeti modellre emlékeztető gazdasági egységek jöttek létre az átalakulással. Nemcsak az a baj, hogy nagy a tőkehiány, nem tudják Zsíros Géza, a „párbajozók” egyike: „Békésben gyorsan erősödnek a magángazdaságok!” igénybe venni a magas kamatú hiteleket a szövetkezetek, hiszen ugyanilyen helyzetben van a magángazdaságok többsége is. Az új tulajdonviszonyok olyan helyzetet teremtettek, hogy sokkal többen vannak azok, akik bérbe akarják adni a földjüket, mint akik maguk művelik. Ugyanakkor több helyen nem is akarják bérbe venni a felajánlott földet a szövetkezetek, mert nem éri meg. így persze a tulajdonos is rosszul jár. A jövedelmezőségre vonatkozóan a maga szövetkezetének példáját hozta fel Nagy Tamás — a gyáli Szabadság Szövetkezetben dolgozik mint elnök —, mondván, hogy sok mindennel foglalkoznak, ami jövedelmező, mégis kicsi a nyereség, a mai közgazdasági viszonyok mellett. Arra a kérdésre, hogy kik jártak jól a szövetkezeti átalakulás éveiben, úgy válaszolt: a szövetkezetekben praktikusan mindenki rosszul járt. Majd hozzátette: fontos, hogy az új szövetkezetek magántulajdonon alapuljanak, és a nyitottság, az önkéntesség elve érvényesüljön, amit egyébként céloz is a törvény. Zsíros Géza — elismerve, hogy a megfelelően szervezett, kereskedni, szolgáltatni tudó szövetkezeteknek van jövőjük —jó néhány példát említett a Békés megyében gyorsan erősödő magángazdaságokról. Békésben tavaly 17 ezer magángazda vetett búzát. Tudomása szerint a megyében olyan település is van, ahol már négyszáz gazda vett új traktort, ismer olyan családot, amelyik évi négyezer hízott sertés nevelésére vállalkozott, mégpedig olyan sikeresen, hogy a vágóállatok igazi hússertések, megfelelnek a magas exportigényeknek is. A Parlament Mezőgazdasági Bizottságának elnökétől megkérdezték: mi az oka, hogy egy kormányzati ciklus már három agrárminisztert „elfogyasztott”? Föltették azt a kérdést is, hogy ebben maga Antall József döntött-e, vagy érdemi beleszólása volt a koalícióhoz tartozó Kisgazdapártnak? Zsíros Géza elmondta: jelen volt a döntéshozatalnál, ezért tudja, hogy nem a miniszterelnök választotta ki a személyeket erre a miniszteri posztra, hanem a kisgazdapárti képviselők, pártkörök döntöttek. Zsíros Géza megjegyezte: nem kívánom saját pártomat bántani, de felhívom a figyelmét mindazoknak, akik ezzel az ágazattal — a mezőgazdasággal — felelősséggel akarnak bánni, legyenek körültekintőbbek, és tanulják meg gyakorolni a politikai hatalmat. Uj fejlemények a taszári tragédia ügyében A Kaposvári Városi Bíróság szombaton tartott tárgyalásán elrendelte Petró Csabának az egy hónapos előzetes letartóztatását. Mint ismeretes, Petró Csaba vezette azt a teherautót, amely a 12 halálos áldozatot követelő taszári tragédiát okozta. Az indoklás szerint erre a nyomozás érdekében van szükség. Ujkéry Csaba, a megyei bíróság elnöke elmondta: amennyiben a nyomozás megkívánja, a városi bíróság további egy hónappal meghosszabbíthatja az előzetes letartóztatást. Ugyanakkor bejelentette: a baleset körülményeit vizsgáló anyag hamarosan elkészül, így várhatóan rövid időn belül megkezdődhet a bírósági eljárás. A tárgyaláson a teherautó vezetője is jelen volt, de nem kívánt szólni. Védője az újságírók kérdésére kijelentette: vannak és lesznek olyan adatok, amelyek az eddigi sajtó- közleményektől eltérő felelőst állapítanak majd meg. Szerinte a rakomány nem volt túlsúlyos, és a rakodás sem volt szabálytalan. Érkeznek az adóívek Az adóhatóság befejezte az adóívek postázását azoknak a magánszemélyeknek, akik az elmúlt években saját maguk készítették bevallásukat. Azok, akik rövid időn belül nem kapják meg a csomagot, az adóhatóságok ügyfélszolgálatain juthatnak hozzá az ingyenes nyomtatványokhoz. Ugyanígy az ügyfélszolgálati irodákon szerezhetik be az adóíveiket azok, akik az elmúlt évre szóló bevallást már maguk fogják elkészíteni. A legközelebbi teendő, amit az adózó áílampolgároknak el kell végezniük, hogy beszerzik a bevallások teljesítéséhez szükséges igazolásokat. A munkáltatók január 31-ig kötelesek alkalmazottaiknak igazolást adni az éves jövedelmeikről, valamint a befizetett adóelőlegekről. A január 31-i határidő az egyéb szervezetekre is vonatkozik, amelyek igazolásaira szüksége lehet az adózóknak. Ilyenek például az alapítványi igazolások, ha az alapítvány számlájára befizetett összeget le kívánja vonni adóalapjából az adózó. Hasonló módon a befektetési alapok is igazolást adnak ki azoknak, akik a befektetési kedvezménnyel kívánnak élni. Mindazoknak, akik az előzetesen befizetett adóelőlegekből a végleges elszámolás alapján vissza kívánnak igényelni, érdemes minél hamarabb elkészíteniük adóbevallásukat, hiszen az APEH a visszaigényelt összeget köteles a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül eljuttatni a visszaigénylőnek. A bevallást azonban azok is elküldhetik hamarabb az APEH-hez, akiknek további adót kell befizetniük. A befizetéssel azonban ezek az adózók is megvárhatják a március 20-ai határidőt. ■*A repülő csészealjak titka Vendégek a világűrből 7. Ufók és űrhajósok Hiteles feljegyzések bizonyítják, hogy az eddigiek folyamán ufókat nemcsak közönséges földi halandók láttak, hanem az e téren laikusnak egyáltalán nem mondható űrhajósok is több esetben meglepő tapasztalataikról számolhattak be. Most már tagadhatatlan, és mind több és több olyan adat szivárog ki, amely azt bizonyítja, hogy az elmúlt repülések alatt igen furcsa események is történtek. Különösen az amerikai Gemini és Apollo űrhajók legénysége látott olyan dolgokat, amelyekről senkinek sem volt szabad nyilatkozniuk. Egyébként a földi irányítóközpontnak mindenről részletesen beszámoltak, ez azonban minden tekintetben feltétlen titoktartást parancsolt az ügyben. Walter Schirra űrhajós volt, aki a Mercury—8-on repülve elsőként használt rejtélyes szöveget az ufók megjelölésére. „Mikulást” említett, hogy értesítse a földi irányítókat: hajója mellett megjelentek a repülő csészealjak. Akkor még—bár a szó nyílt adásában hangzott el, a sok rádióhallgató egyenes adásban hallotta—senki sem figyelt fel a dologra. De amikor aztán James Lovell, a Gemini—8-at irányítva, a Hold körül repülve ugyancsak ezt a szót használta, sok rádióhallgató és tévénéző megértette: ennek a szónak bizonyos jelentése van, amelyet csak a beavatottak értenek. „Éppen most győződtünk meg róla, hogy Mikulás csakugyan létezik” — mondta Lövell az irányítóközpontnak, miközben a Hold számunkra örökké láthatatlan oldala fölött repült el. 1968. július 20-án, az Apollo—11 történelmi útján, az első holdraszállás előtt, Édwin Ald- rin filmezte a Holdat, miközben a földi űrhajó azt megkerülte. A láthatáron hirtelen két, különböző nagyságú, fényes, ragyogó kör vagy kerek tárgy jelent meg, ezek repülés közben hol eltávolodtak egymástól, hol közeledtek egymáshoz. Úgy manővereztek, ahogyan arra földi járművek nem lennének képesek. Mindez filmre került. Neil Armstrong, aki másnap az első emberként lépett a Holdra, azt mondta erről: „Nagyon meglepődtem, de hát a saját szememmel láttam...” Egyébként más furcsa dolgok is történtek az Apollo—11 repülésével kapcsolatban. Ugyanis a földi rádióamatőrök egy adásban olyan furcsa hangokat hallottak, mintha mozdony sípolt volna, később pedig elektromos fűrészgép zaját vélték felismerni. Az első, aki űrhajójával le is fényképezett egy repülő csészealjat, James McDivitt volt, 1965. június 4-én, a Gemini fedélzetén, amikor Hawaii felett repült. A kövekező fotósok Frank Borman és a már említett James Lovell voltak; a Gemini—8 fedélzetéről 1965 decemberében két ufót vettek észre, amelyek körülbelül 800 méter távolságban repültek az űrhajótól. A két asztronauta kiváló minőségű felvételeket készített. A repülő tárgyak itt gombákhoz hasonlítottak és alsó részükön valamiféle meghajtómű látszik. A következő évben James Lovell és Edwin Aldrin a Gemini—12 fedélzetéről ismét megfigyeltek két ufót, körülbelül egy kilométerre az űrhajótól. Ok is lefényképezték az ismeretlen eredetű objektumokat. Frank Borman, James Lovell, majd Thomas Stafford és John Younk még más alkalmakkor is fényképeztek ufókat. Például az Apollo—10 legénysége fotózta le azt az ufót, amely elkísérte őket egész úton a Hold körül és a Földre való visszarepülésük alatt. Végül pedig az Apollo—11- ről Edwin Aldrin az első hold- raszállást megelőző napon két csészealjat fényképezett le, amelyek az űrhajós szavai szerint „véletlenül éppen arra repültek.” Mindezen felvételeket 1975 júniusában nyilvánosságra hozta az amerikai Modem People magazin. A szerkesztőség nem volt hajlandó közölni, milyen úton-módon jutott hozzá a felvételekhez, ám később kiszivárogtatták, hogy a NASA egyes vezetői révén szerezték meg a fotókat... (Folytatjuk) „Szárnyalnak a szabad madarak” Az SZDSZ Országos Tanácsa 1994. január 8- án azzal kezdte az új évet, hogy felgyorsítja azoknak a létfontosságú programoknak megtárgyalását és elfogadását, amelyek az ellenzéki szerep egyre rövidülő időszakára, de főként a várható kormányzati felelősségre tekintettel meghatározzák az ország teendőit a fennmaradás, a megerősödés és a fokozatos fejlődés érdekében. Abból a szándékból kiindulva, hogy megyénk lakossága minél tisztábban láthasson már a választási „előfutamokban”, hogy minél jobban megismerhesse a liberális elképzeléseket, a Békés Megye Hírlap hasábjain sorozatot indít az olvasók tájékoztatása céljából. Sorozatuk első részében a párt külpolitikai programtervezetét veszik górcső alá. A külügyi programot az OT már kb. 1 éve elfogadta, de az azóta történt kül- és belpolitikai események szükségessé teszik néhány kérdés újragondolását. A program — Szent-lványi István szerint — elsősorban stratégiai jellegű, nem foglalkozik a múlt kritikájával. Három fontos teendő köré csoportosítható: integrációs törekvések, biztonsági követelmények és a szomszédsági politika kérdése. Az első kérdéskörben szerencsésnek mondható, hogy egyfajta konszenzus kialakult a parlamenti pártok között, egyetértés abban, hogy mindenfajta, az európai integrációt segítő törekvést támogatni, szorgalmazni kell. A biztonságpolitika egyszerre jelenti az ország területi sérthetetlenségének és az állampolgárok biztonságának garantálását. Napjaink eseményei, a révkomáromi találkozó, a prágai megbeszélések megmutatják, hogy a rövid távú biztonságpolitikai garanciákra való törekvés kudarcba fulladt, hogy ezen a téren óhajaink irreálisak. A külpolitikát nem lehet kizárólag külső garanciákra alapozni. Szükségünk van egy átgondolt magatartáskódexre, melynek vezérfonala a hatpárti egyeztetéseken kimunkált biztonságpolitikai alapelvek gyűjteménye lehet. A leglényegesebb biztonságpolitikai tényező a gazdasági fejlettség, a demokrácia által biztosított belső stabilitás és mint a passzív garancia szerepel a nem túlméretezett, de hatékony hadsereg. A szomszédsági kapcsolatrendszer Magyarország számára rendkívül fontos. Az elmúlt évek külpolitikai törekvései nem oldották, inkább fokozták azokat a feszültségeket, amelyek országunk és szomszédaink között fennállnak. Az MSZP álláspontjával szemben a liberális vélemény az, hogy ezek a gondok rövid távon nem oldhatók meg. Le kell szögezni, hogy Magyarország az európai határok fenntartásában érdekelt. Ez együttműködésre alapozott szomszédsági politikát igényel és hosszú távra biztosíthatja az előrelépés lehetőségeit. A kisebbségi jogok, az egyéni és kollektív jogok sok problémát vetnek fel. Ilyen kérdés az anyanyelv használata is. Természetes, hogy csak bizonyos létszámot meghaladó közösség számára biztosítható. A kollektív jogok eszméjétől sokan berzenkednek, ezért az egyéni jogokban rejlő lehetőségeket kell minél jobban kiaknázni. Az autonómia kérdése is fontos, de a fogalmakat pontosítani kell, hiszen a szomszédos országokban komoly félelmek élnek, hogy itt területi autonómiáról van szó. Különösen erős ez a félelem a szlovákokban, ami komolyan ronthatja a szlovákiai magyarság helyzetét. Az SZDSZ figyelembe veszi a kétoldalú kapcsolatban a szomszéd népek érzékenységét is. A vitában hozzászólók kifejtették, hogy Európában bebizonyosodott, hogy a volt szocialista országokban megvalósulhat a liberális kormányzás és ez komoly eredményeket érhet el a külpolitikában (I. Szlovénia). Ki kell jelentenünk, hogy a kisebbségekkel való foglalkozás a mindenkori magyar kormányok kötelessége. A jelenlegi kormányzat kliensrendszert alakított ki a szomszédos országok kisebbségében, ami szemben áll az SZDSZ programjával. Károsnak tartjuk az autonómiáról elhangzó retorikai produkciókat. A meglévő anyagi források más típusú elosztására, felhasználására és annak ellenőrzésére van szükség. Kis János hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a kisebbségi politikában két lehetőség áll előttünk: vagy olyan konfliktusokat gerjesztünk szomszédainkkal, amit csak külső beavatkozással lehet megoldani, vagy pedig nem tűzünk ki olyan programokat, amelyek elszigetelik a magyar kisebbségi ügyeket és indokolatlanul félelmeket szülnek szomszédainkban. Nyilvánvaló, hogy a második megoldás a helyes. A párt külpolitikai programját végül az OT egyhangú igen szavazással fogadta el.
