Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-17 / 13. szám

MEGYEI KORKÉP/HIRDETÉS 1994. január 17., hétfő Nyereséggel zártak Rendkívül jó évet tudhat maga mögött a Mezőhegyesi Fémipa­ri Szövetkezet: az elmúlt évi nyeresége 13 millió forint volt. (A megelőző év, tehát 1992 mérlege: 10 millió forint veszte­ség !) A nyereséges gazdálkodás következtében a szövetkezet­ben tavaly 60 százalékkal nőt­tek az átlagkeresetek. Az idén a tervek szerint a bevételek növe­kedése 14 százalékos, a kerese­teké pedig 20 százalékos lesz. Cél: a dolgozók átlagjövedelme érje el az évi 400 ezer forintot. Munkanélküliek márpedig vannak! Statisztika ide vagy oda, akit izgatnak a tények, az legyint a száraz adatokra. A gádorosiak is ezt teszik, ha hallanak a te­lepülésre vetített munka- nélküli ráta csökkenéséről. A hivatalos ^kimutatás ugyanis csak azokat regisztrálja, akik a munkaügyi központtól kapnak ellátást. (Ebből az adatból még a pályakezdő fiatalok is kima­radnak.) De mi van a többiek­kel? Gádoroson januárban 130 munkanélkülinek fizet az ön- kormányzat jövedelempótló támogatást. 1993-ban 4,2 mil­lió forint volt ez a jellegű ki­adás, várhatóan az idén erre jóval többet kell szánni. kicsinek, majd nagynak, később rendkívüli élményekben gaz­dagnak éreztem magam. Nem nagyzásból vagy kivagyiságból kell Párizsba menni, hanem azért amiért kiment Ady Endre vagy más magyar művész a szá­zad közepén vagy elején. Oda­kint a közönség műértő. Be­leszületett egy csodálatos építé­szeti kultúrába, megszokta a tárgyak kifejezésmódját, nem kell neki semmit megmagya­rázni, mert eleve ért a képzőmű­vészethez, melyért úgy állnak sorba, mint itthon a kenyérért. Olyan atmoszférában él a mű­vész és a műértő közönség, amely benne van a levegőben, „Erőre kaptam és feltöltődtem” ahol nincs helye magyarázat­nak, mert a dolgokat pontosan úgy látják, ahogy azok vannak — magyarázza Scholtz Endre. A kiállított képek és az ittho­ni Scholtz-festmények imp­resszionista jellegűek, vidám színekkel, könnyed ecsetkeze­léssel mutatják be a művész gondolatvilágát. Képei majd­nem tájkép jellegűek, s nem vé­letlenül éppen a politikai festő­vé válás stádiumában születtek. Bemutatják Dalmáciát, amely a valóságban sokkal lepusztul- tabb, mint ahogy Scholtz képein megjelenik. A dubrovniki siká­torok, a tengerpart idilli képet mutat és éppen vidám színeivel ütközik a mai Valósággal. —A dubrovniki sikátort már többször megfestettem ilyen­olyan megközelítésben, és nem zavar az, hogy sokan úgy vélik, gyakran visszatérek erre a témá­ra. Ennek oka, hogy a mai em­ber éppen úgy érzi magát, mint ahogyan a sikátorkép mutatja: szűk folyosón, zsákutcában, magányosan, csapongás, gon­dolati és valóságos lehetőségek híján. Nincs kitörési lehetőség. Érzéseimet újratermelem, nem ragaszkodom mereven egyet­len képemhez sem, s nem szé­gyellem, ha ugyanazt kétszer festem meg éppen amiatt, hogy nekem is, mint a közönségnek, lehetőségekből jut a legkeve­sebb. Jó lenne, ha mindenki el­juthatna Párizsba, hogy megbé­kéljen az ellentétekkel, érezhes­se, a fehérhez szorosan hozzá­tartozik a fekete, a szomorúság­hoz a vidámság, a rideg való­sághoz a líra. Kontrasztok nélkül nem érvényesül önállóan egyik sem. S ez igaz a művé­szetre és a mindennapi életre egyaránt — mondotta befeje­zésül Scholtz Endre. Papp János „Kíváncsi voltam, hogy Párizsban, a művészetek városában mit szólnak a munkáimhoz” FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Magyar festő Párizsban, a kontrasztok világában Párizs a legtöbb művész számá­ra a keserűség és a vidámság, a fekete és a fehér együttes meg­jelenésének antagonisztikus vi­lága. Ide jött Ady Endre, hogy kipihenje szerelmi bánatát, s ide tért vissza örömében. Művészi látásmódja itt kapott új erőre, s ha burjánzott benne az alkotó vágy, ide jött megpihenni. Le­gyen az festő, író, színész vagy bárki más, aki a művészetet gyakorolja, s nemcsak élvezi, annak Párizs a kezdet és a vég. Scholtz Endre fiatal festő, Békéscsabán él és tanít A kö­zelmúltban a művészetek váro­sában, Párizsban járt, s ott szer­zett élményeiről beszél. — Már évek óta szerettem volna bemutatkozni Európá­ban, s megmérettetni magam, hogy lássam, vajon amit csiná­lok, az csak nekem tetszik vagy másoknak is. Kíváncsi voltam, hogy Párizsban, ahol harminc­ezer festő él és dolgozik, mit szólnak a munkáimhoz... Aztán a véletlen hozta, hogy Scholtz Endre Csorváson az 1848-as ünnepségek idején dr. Habsburg Ottónak, a Páneuró­pai Unió elnökének Dalmáciát megjelenítő pasztellt adott át. A családi emlékeket visszaidézve ötlött mindkettőjük fejébe, hogy talán az ilyen típusú, könnyed, kicsit impresszionista képekkel meg lehet jelenni kül­földön is. Rövid idő alatt meg­szervezték, hogy Scholtz Endre a katolikus misszió pénzén egy hétre kiutazhasson Párizsba és ott képeit kiállíthassa. — Az Albert Torna Katoli­kus Misszió vendégeként a Re­publik téren állíthattam ki. A hely rendkívül frekventált, így szerencsére nagyon sokan lát­hatták a mintegy 15 kiállított képemet. Nagyon érdekes, hogy a franciák egyáltalán nem ismerik a magyarokat. Nem tudnak rólunk se jót, se rosszat, így kuriózumnak számított, hogy valahonnan Európából, éppen Magyarországról ide jön egy magyar művész és bizonyí­tani akar. Bizonyítani, hogy a magyar művészet és kultúra nem szürkült el, és többet tud, mint a csillogó Alföldet meg­festeni, vagy a fehér falú tanyák magányosságát, s benne az em­beri tragédiát megeleveníteni. „Párizsban mindent lehet” — vallják a' világjárók, és való­ban így van. A fehérek és feke­ték sűrű egyvelege, a mindenfé­le náció együttélése káprázattal tölti el a fehér bőrű, őshonos európait. Párizsban, állítják gu­nyorosan a franciák: már több a fekete, mint a fehér ember, de ez valahol attól szép, amitől egy kicsit meglepő is. A városi nyüzsgés, a szabályok be nem tartása, a féktelen szabadság meg- igézi az európai embert S fokozza megdöbbenését, hogy a falakon belül, így a missziónál is harmó­nia és békesség uralkodik, az élvezetek mértékletes megjele­nése éppúgy jellemző a művé­szetekre, mint a francia konyhá­ra, a híres konyakra vagy bármely náció ide hozott szokásaira. — Sokat adott nekem a kint­lét. Erőre kaptam és feltöltőd­tem, éppen az ellentmondások révén. Mert nem vagyok híve a * hazai népieskedésnek, az egy­oldalú beszűkülésnek, és kis al­földi városból származó mű­vészként belecsöppenve egy monumentális erőtérbe, előbb Keresünk fiatal KERESKFDFXMI és PÉNZÜGYI VEZETŐKET frissen privatizált alföldi textilipari vállalathoz»-------------------------------“ ~ " N, A szakmai önéletrajzokat a következő címre kérjük: Rell Gabriella, 1107 Budapest, Szállás u. 21. o 7 ÁFÉSZ Kiskuntól egy háta INTEGRÁL MEZŐGAZDASÁGI ÁRUHÁZA Kiskunfélegyháza, Kecskemét út 173. Engedményes, illetve reklámáron hozza forgalomba az alábbi árukat: — 33x3 szerkezeti cső 650 Ft/szál — 22x2,5 szerkezeti cső 450 Ft/szál — 21 x2 szerkezeti cső 250 Ft/szál — 30x30x2 szerkezeti cső 40 Ft/kg — 40x40x4 zártszelvény 40 Ft/kg — 60x40x4 zártszelvény 40 Ft/kg — 6/4" horganyzott cső 315Ft/fm — 200 l-es műanyag hordó 990 Ft/db — 10 cm-es műanyag rekesz 192 Ft/db — 4—6, 7,5—8,5—10,5 m széles fátyolfólia 23,70 Ft/m2 — burgonya (vírusmentes minigumó) 3,60 Ft/db — 1,5 kg-os Basnolin 296 Ft — 25 kg-os Basnolin 3710 Ft Fentieken kívül rendelkezésre állunk szinte a teljes korai és import vetőmagokkal, illetve növényvédő szerekkel. Várjuk kedves vásárlóink érdeklődését személyesen vagy a (76) 361-105-ös és a 362-971-es telefonokon. r-| I I I I I I I Dinamikusan fejlődő cégünk külszolgálati munkatársat keres szeszes és üdítőital értékesítésére. FELTÉTELEK: — Gyomaendrőd, Mezőberény, Békéscsaba, illetve környéki lakhely — saját gépkocsi — tárolóhelyiség, kb. 25 m2 — saját telefon —- legalább középiskolai végzettség. ELŐNY: — szakirányú végzettség — üzletkötői gyakorlat. AMIT NYÚJTUNK: — biztos munkahely egy nemzetközi vállalatnál — teljesítménnyel arányos jövedelem alapbér + jutalék + prémium — költségtérítés. Ha Ön érdeklődik egy biztos és perspektivikus állás iránt, küldje el pályázatát 1994. január 31-éig a 9002 Győr, pf 541. címre. Legyen egy jó közösség megbecsült tagja! VÁLLALKOZÓK. MAGANSZEMELYEK FIGYELEM! A Gyomaendrőd és Vidéke ÁFÉSZ pályázatot hirdet az alábbi ingatlanok megvételére: — Gyomaendrőd, Apponyi u. 14. sz.: mini diszkeffitáruház, dobozüzem, műhelyépületek, udvarrész. — Gyomaendró'd, Fő út 128. sz.: Besenyszegi üzletház, — Gyomaendrőd, Katona J. u. 22. sz.: élelmiszerbolt, italbolt. — Gyomaendrőd, Fő út 177. sz.: volt hatósági húsbolt. — Gyomaendrőd, II. kér. 49. sz.: élelmiszerbolt. — Gyomaendrőd, Hősök tere 6. sz.: iroda, üzem. — Gyomaendrőd. 24601. hrsz.-ú, 2039 m2 területű templomzugi telek. A pályázatok beérkezésének határideje: 1994. január 28. Cím: Gyomaendrőd és Vidéke ÁFÉSZ, Gyomaendrőd, Kossuth L. u. 33. sz. Több pályázó esetén versenytárgyalást tartunk. Részletes felvilágosítást ad az ingatlanokról dr. Kulcsár Lászlóné elnök személyesen vagy a (66) 386-874-es telefonon. Olcsó padlószőnyeg Békésszentandrásról! Eladásra kínálunk olcsó, 4 méter széles, I. o. filc típusú, habalátétes padlószőnyeget 1250—2200 Ft/fm fogyasztási áron, többféle színben és minőségben. Háztextilia és Mintakártya Kft. padlószőnyeg-raktára, Békésszentandrás, Szt. András u. 2. ♦ Telefon: (66) 311-461. Munkanapokon: 9—16 óráig. Szombat, vasárnap zárva. , Közületek, viszonteladók, intézmények figyelem! A CSEPELI PIÉRT KERESKEDELMI KFT. BÉKÉSCSABAI DISZKONTRAKTARAT! Értékesítés nagykereskedelmi áron. ÁRUKÍNÁLATUNK: • háztartási papíráruk • irodaszerek • csomagolóanyagok • füzetek • iskolai felszerelések • zsebszámológépek • műanyag poharak • műanyag eldobható tálak • ragszalag, PVC 50/66. És egyéb áruk bő választékával várjuk kedves vásárlóinkat. Szolid ár, ön a csepeli Piértteljó! jár! Nyitva; Cím: 5600 Békéscsaba, hétfőtől csütörtökig Szerdahelyi út 7-15.30 óráig, (a Vidia területén), pénteken 7—12.45 óráig. Telefon: 453-153/50. KAZINCZY

Next

/
Thumbnails
Contents