Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)
1993-12-04-05 / 283. szám
O , 1993. december 4-5., szombat-vasárnap HAZAI TÜKÖR 1 teS MEGYEI HÍRLAP A néptáncmozgalom élmezőnyében Felvételünk a békéscsabai Balassi Táncegyüttes estjéről készült a Jókai Színházban FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET 125 éves a nemzetiségi törvény Utak, járdák, hidak A közlekedési tárca, az illetékes Tárcaközi Bíráló Bizottság döntése alapján 1994-95- ben az ország 106 településén, 45 kilométer önkormányzati út, 31 kilométer járda, 11 csomópont és 2 híd megépítéséhez biztosít összesen 200 millió forintos támogatást az Útalapból. A KH VM által meghirdetett pályázatra 537 kérelem érkezett, 4,3 milliárd forintos támogatási igénnyel, 2,3 milliárd forint helyi forrás biztosítása mellett. A bizottság döntésénél elsőbbséget élveztek azok a települések, melyek a közelmúltban kormányrendelettel szabályozott, a terület- fejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékében meghatározott, gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott települések közé tartoznak. Gyümölcsöző gyümölcsösök A várhatóan hamarosan terméktanáccsá alakuló Magyar Gyümölcs Szövetség keretein belül érdekvédelmi szekciót alakítottak tegnap a gyümölcsimportáló nagykereskedők és vállalatok. Lux Róbert, a szövetség főtitkára az alakuló ülésen elmondta: hatékony és nemcsak a rendeletekben, de a valóságban is működő piacvédelemre van szükség, ami nem a külföldi áruk kiszorítását jelenti a hazai piacokról. Az importálók szekciója a korrekt importszabályozás megalkotásához kíván segítséget nyújtani a kérdésben ma még tanácstalannak tűnő tárcáknak, ugyanis számos tisztességes kereskedő találja magát szembe nap mint nap a szervezetlenség, az ésszerűtlenség és a bürokrácia gátjaival. A tíz legjobb étterem Ötvenhét magyar éttermet nevezett meg az a zsűri, amelyet a Konyhaművészet című folyóirat kért fel a hazai gasztronómia értékelésére. A tíztagú zsűritől csaknem egyenlő számú szavazatot kapott hét budapesti és három vidéki étterem: az érdi Admirális, az egri Fehér Szarvas, a lajosmizsei Tanyacsárda, Budapesten pedig a Fortuna, a Gambrinus, a Garvics, a Gundel, a Kisbuda Gyöngye, a Kislugas és a Múzeum étterem. A vendéglők vezetői tegnap a Gundel étteremben vehették át az okleveleket. Veszélyben az állatállomány Az aszály következtében olyan mértékű szemes- és szá- lastakarmány-hiány lépett föl Heves megyében, hogy az komolyan veszélyezteti a megye állatállományának ellátását, ezért a Heves megyei agrártermelők arra kérik a kormányt, nyújtson állami támogatást a megye agrártermelőinek a takarmányvásárláshoz. Az idei aszály Hevesben okozta arányaiban a legnagyobb kárt, hiszen a termés 65 százaléka elpusztult. A kár mértéke megközelíti a kétmilliárd forintot, a gazdálkodók fizetőképessége kritikus szintre esett és 20 százalékuk esetében kezelhetetlensé- gig nőtt az eladósodás. Szeptemberben a megyei közgyűlés már kérte a régió katasztrófasújtotta övezetté nyilvánítását, ám az nem történt meg. A Szlovákok III. Néptánctalálkozóját ma és vasárnap rendezik Budapesten, a Ganz- MÁVAG Vörösmarty Művelődési Házában, ahol 16 hazai és 6 külföldi együttes lép fel. A találkozó műsorát Pintér Tibor, a Békéscsabai Nemzetiségi Táncegyüttes vezetője rendezi. Megyénkből meghívást kaptak a békéscsabai Hétpróbás, a szarvasi Sköcök együttesek, a szarvasi Bokré- tás és Pántlikás címet elnyert gyermektáncosok. A Hétpró- bások Mlinár Pál koreográfiájával lépnek fel, amely a Fekete vasárnapi népszokások feldolgozása. A téltemető—tavaszváró szokáskörhöz kötődik, s a mezőberényi Ocsovai Ildikó népdal- és a békéscsabai dr. Krupa András népszokásgyűjteménye alapján született. Egy hét múlva, december 11-én, ugyancsak Budapesten, a Kongresszusi Központban rendezik a felnőtt amatőr néptáncegyüttesek által ebben az évben bemutatott legjobb koreográfiák szemléjét. Az Országos * Néptánc-antológiára meghívták a békéscsabai BaA társadalombiztosítás alapvetően állami ellátás, és ezen az sem változtat, hogy a rendszer jelenleg önkormányzati irányítással működik. A társadalom- biztosításról szóló törvény szerint minden, a tb bevételét meghaladó kiadást állami segítséggel kell rendezni. Mindezek alapján a tb-önkormányzatok számára értelmezhetetlen Szabó Iván pénzügyminiszter kijelentése, mely szerint az állam a jövőben elhatárolja magát a tb hiányának rendezésétől — jelentette ki tagnapi sajtótájékoztatójukon Simsa Péter, az Egészségbiztosítási Önkormányzat alelnöke. Rámutatott: a tb-alapok helyzetén elvileg ugyan segítene a járulékok megemelése, ám a gazdaság mai helyzetének ismeretében ez elképzelhetetlen. A behajtási tevékenység javítása egymagában szintén nem képes megteremteni az alapok egyensúlyát. A tb hiánya ugyanis nem elsősorban a bevételek elmaradásából, hanem a tervezettnél magasabb kiadásokból származik. A 140 milliárd forintos kintlévőségből az év első kilenc hónapjában 9,6 milliár- dot sikerült behajtani, szemben a tavalyi 1,5 milliárd forinttal. Mindezt behajtás-végrehajtással, csőd-, illetve felszámolási lassi Táncegyüttest: szintén Mlinár-koreográfiát táncolnak — az Umblatu cu turca méhkeréki népszokást elevenít fel. Január 15-én a Rábai Táncegyüttes utazik a fővárosba. Az Erkel Színházban rendezik az Országos Gyermek- néptánc-antológiát, ahol a csabai együttes Mezőföldi ka- násztáncot és ugrást mutat be. Szólistaként fellépnek békéscsabai és szarvasi Bokrétás és Pántlikás táncosok. Az elmúlt hétvégén tartotta alakuló közgyűlését Budapesten, a Honvéd Táncegyüttes székházában a Martin György Néptáncszövetség. Az ülésen részt vettek a Békés Megyei Néptáncszövetség képviselői és más szakmabeliek. A féléve már ténykédő, bejegyzett Martin néptáncszövetség véglegesítette célkitűzéseit és megerősítette tisztében korábban megválasztott vezetőségét. Ennek tagja a szarvasi együttesek művészeti vezetője, Csasztvan András. Magyar- országon a becslések szerint legalább 25 ezer fiatal táncol amatőr együttesekben. Regioeljárás elindításával érte el a szervezet, amely ugyanezekkel a módszerekkel jövőre újabb 12 milliárd forinttal szeretné csökkenteni a kintlévőséget. Berki Zolna ugyanakkor hangsúlyozta: a tb továbbra is elsősorban a megegyezésre, illetve a fizetési morál javítására törekszik, és csak végső megoldásként választja a felszámolási, illetve csődeljárást. Simsa Péter a tájékoztatón felvetette: súlyos gondokat okozhat, hogy a Parlamentben nehézkesen halad a tb-t érintő alapvető jogszabályok megtárgyalása. A szociális bizottság azon döntése például, hogy csak bizonyos dokumentumok megléte esetén tárgyalja részletes vitában a tb jövő évi költségvetésének tervezetét, veszélybe sodorhatja a törvény ez évi elfogadását. Az önkormányzatok éppen ezért mindent megtesznek, hogy december 15-éig a Parlament asztalára kerüljön a tb likviditási helyzetéről szóló tájékoztató, a vagyonkimutatás, a jövő évre vonatkozó behajtási terv, illetve a kintlévőségekről szóló kimutatás. Ha a ’94-es tb-költségvetést az Országgyűlés ezek után sem fogadja el, a következmények már nem az önkormányzatokat terhelik — vélte Simsa Péter. nális szövetségeket alakítottak, ilyen a Békés megyei, vagy a három dunántúli megyét összefogó Nyugat-magyarországi Néptáncszövetség. Rétegképviseletekek is léteznek, például az Örökség gyermek-, a Muharay hagyományőrző szövetségek. Mivel az amatőr együtteseket összefogó Néptáncosok Országos Tanácsa gyakorlatilag 5 éve nem működik — önmaga feloszlatásához is erőtlen volt — a Martin szövetséget országos igény hívta életre. Alapszabályukban megfogalmazták, nyitottak a regionális- és rétegszövetségek befogadására. (A hivatásos táncosok a Táncművészek Szövetségén belül alakították meg a Néptánckamarát.) A közgyűlésen, noha mindenki megállapította, jóval kisebb támogatást kapnak mint az elmúlt rendszerben, szemernyi elkeseredés sem volt. Célul tűzték ki, hogy igyekeznek a lehetséges anyagi eszközöket szakmai elbírálás alá vonni — tájékoztatta lapunkat Mlinár Pál, a békéscsabai néptáncosok művészeti vezetője. Sz. M. Megfelelő anyagi támogatás esetén 1996-ra mintegy 25 ezer új férőhellyel bővíthető a falusi turizmus kapacitása — olvasható abban a dokumentumban, amelyet pénteken a Magyar Falusi-tanyai Vendégfogadók Szövetségének sajtótájékoztatóján ismertettek az újságírókkal. Csáky Az 1867-es kiegyezés után sok dolga volt a magyar ország- gyűlésnek, de a királynak is. A következő év decemberének 6. napján már az 1868: XLIV. törvénycikket szentesíti az uralkodó „A nemzetiségi egyenjogúság” tárgyában. E törvény útja, előkészítése, tudjuk, nem a kiegyezéssel vette kezdetét, hiszen a legélőbb belpolitikai gond volt akkor már jó ideje a nemzetiségi kérdés. Olyan ügy volt ez, amelyre még a hirtelen áldásként ideálissá változó viszonyok sem adhattak volna igazán üdvös megoldást, s a kiegyezéssel e viszonyok bizony nem ideálissá váltak, csak normálissá. Viszont lehet-e igazán normálissá tenni éppen ezt a kérdéskört egy olyan államban, amely soknemzetiségű, de amely nem igazán önálló, s társa a monarchiában egy szintén sok nemzetiség felett uralkodó császárság, amely a nemzetiségek vélt és valós ellentéteit rendszerint politikai játszmák eszközeinek tekintette, s azokat gyakorta inkább kiélezte, mintsem kiegyenlíteni kívánta volna? Egy politikai nemzet létezik? Ilyen helyzetben a magyar országgyűlés is csak kompromisszumos törvényt fogadhatott el, valamiként kiegyenlítve az egyes nemzetiségeknek önmaguk közt is többféle, olykor szögesen ellentétes álláspontját s a magyar politikai erők eltérő nézeteit. A legalapvetőbb vitakérdésben azonban nem lehetett termékeny kompromisszumot kötni. Az egyik nézetkor szerint — Deák Ferenc például ezt képviselte — egy politikai nemzet létezik: „az egységes oszthatatlan magyar nemzet, amelynek a hon minden polgára, bármi nemzetiséghez tartozzék, egyenjogú tagja”. Több nemzetiségi politikai erő viszont — például a horvátoknál, a szerbeknél s az erdélyi románoknál is — a nemzetiségek önállósodását Csaba, a Magyar Falusi-tanyai Vendégfogadók Szövetségének elnöke elmondta: hazánkban jelenleg már mintegy 5 ezer vendégágy várja az üdülni vágyókat. Ez annak köszönhető, hogy a volt szocialista országok közül elsőként hazánkban vezették be a falusi turizmus állami és önkorkövetelte hol önálló államként, hol nagyfokú önállósság- gal bíró társnemzetként. Aligha véletlen, hogy a nemzetiségi törvénnyel gyakorlatilag egyidejű a magyar—horvát kiegyezésről és a Magyarország és Erdély uniójáról szóló törvény is. Európában másodikként A hosszadalmas előzetes vitatás után megszavazott törvény végül is a deáki alapelvek szerint biztosítja a hon minden polgárának az egyenjogúságát, s bár a hivatalos nyelvnek a magyart nevezi meg, nagyfokú szabad nyelvhasználatot biztosít a törvény előtt a közoktatásban, a vallásgyakorlásban, a kulturális és gazdasági életben. Liberális szellemének megfelelően, Deák és Eötvös József elveinek prakticista érvényesítésével és korlátozásával is, hiszen a nemzetiségek önállósodási törekvéseit elvetette ez a törvény, amely ugyanakkor Európában — Svájc után — a második volt e tárgykörben. Történészek és politikusok már sokszor és sokféleképp elemezték és értékelték e törvényt, meg Magyarország és a nemzetiségek kapcsolattörténetét akkor és később is. Talán nincs még egy fontos ügy, amelyben ennyi a mi lett volna, ha..., a miként kellett volna okosan cselekedni kérdésfeltevése. A tények egyértelműek, az érdemek és a hibák is, az érdekütközések is nyomon követhetőek. Magyarország keserves, az európai kis népek sorából a legkeservesebb történelmi leckesorozattal tanulta meg, hogy a nemzetiségi ügyekben mit nem szabad, s mit célszerű cselekedni. S hogy önmagában még egy jó törvény sem elég — azt végre is kell hajtani. Szűkebb és tá- gabb környezetünkben bárcsak mindenki efféle úton járna! A mi történelmünk tanulságai mindenki számára hasz- nosíthatóak. V asy Géza mányzati támagatását a nyugat-európai gyakorlatnak megfelelően. így 10 ágyig és éves 300 ezer forint bruttó bevételig a tevékenység személyi jövedelemadó-mentes, a vendégfogadási feltételek kialakításához pedig a vidéken élők pályázati úton különböző állami alapokból támogatásokhoz juthatnak. MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Békés Megyei Hírlap című napilapot ....példányban a következő címre: N év: ............................................................................................................................................. C ím: □ □ □ □ ............................................................................................................. .... .................................................................................................................!.. utca ............. sz. Az előfizetési díjat a fenti címen számlával jelentkező kézbesítőnek a továbbiakban □ készpénzzel □ folyószámláról □ csekken fizetem. 1 hónapra 375 Ft □ 1 negyedévre 1125 Ft □ 1 félévre 2250 Ft □ 1 évre 4140 Ft □ aláírás A megrendelőlapot a Népújság Kft. címére — 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. sz. — kérjük visszaküldeni. Az állam „fügyüi” a tb-re? A falusi turizmus fejlesztéséért
