Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)
1993-12-31-1994-01-02 / 307. szám
Városatyák a táncdalfesztiválon Az 1994. évi táncdalfesztiválon, amelyet a Magyar Televízió rendez, minden megye- székhelyről 5 főt invitáltak meg a zsűribe, akik a három elődöntőn csillogtathatják szakértelmüket. A január 15-, 22- és 29-én zajló elődöntőket a tévé közvetíti. így a csabai városatyákkal is találkozhatnak a nézők. Hogy kik lesznek az „áldozatok”, az még nem ismeretes. / Útépítésre nem jut Több olvasónk is szóvá tette, hogy Újszalontán nagyon rossz állapotban van a falut és a temetőt összekötő út. Ezt a tényt Szabó Lajos polgármester is elismerte, s mint mondotta: nem útfelújításra, hanem egy teljesen új út megépítésére lenne szükség, ám sajnos a fiatal (alig háromesztendős) helyi önkormányzat nagyon kevés anyagi lehetőségből gazdálkodik. Jelenleg az iskolakonyha felújítása és a templomépítés minden összeget leköt, így a temetőhöz vezető út mindenki által óhajtott megépítésére belátható időn belül sajnos aligha kerülhet sor. Képviselői beszámoló Körösladányban December 29-én este tartotta Pelcsinszki Boleszláv ország- gyűlési képviselő beszámolóját szűkebb pátriájában, Körösladányban. A szép számban megjelent érdeklődőknek eddigi parlamenti munkájáról adott számot* majd válaszolt a* döntő többségében gazdasági jellegű kérdésekre. Szóba került a mezőgazdasági kistermelők egyre nehezebbé váló helyzete, a felvásárlás körüli gondok. Korszerűsítés hitelből A békéscsabai önkormányzat a város közvilágításának korszerűsítését csak hitelfelvétel árán tudja megoldani. Ez megközelítően 29 millió forintos hitelt jelent. Mivel más mód nem volt, a némi többlet- költséggel járó bankgarancia vállalását szavazta meg a testület. Két ünnep között Ez a hét úgy felesleges, ahogy van, fakadt ki ismerősöm ma délelőtt, miután többszöri próbálkozásra sem sikerült elintéznie ügyét a hivatalban, mert nincs benn az illetékes. Én magam is tapasztaltam, hogy a legtöbb hivatalban, intézményben alig lézeng néhány unott fazon, a vezetők szabadságon vannak, a kényszerből bennlévők pokolba kívánnak mindenkit, aki zavarja csendes sziesztájukat. Méla undorral várják a következő ünnepet, s amikor eltelik ez a felesleges, kutyánakvaló hét, még egyszer neki lehet esni az evésnek- ivásnak, hogy januárban egy hasonló hasfájásos héttel megkezdődjön az új év. Gila SZILVESZTER 1993. december 31-1994. január 2., péntek-vasárnap Ki gépen száll fölébe Légi felvételünkön jól láthatók a vízzel borított területek és a friss vetés FOxó: fazekas ferenc (Folytatás az 1. oldalról) úgy dönt, hogy feljebb megyünk. Néhány másodperc és szinte megvakulok a napsütéstől, a gép immáron a felhők felett suhan 230 kilométeres sebességgel. Mindössze 290 méter magasan vagyunk. A látvány lenyűgöző, mintha északi-sarki hó- és jégmező terülne el alattunk. Idegességre természetesen nincs ok, mert— mint később kiderült — már robotpilótával repülünk visszafele, Békésnek. A békéscsabai repülőtérig rádió vezet bennünket. Telnek a percek, s visszasüllyedünk a végtelennek tetsző, szürkés-fehér párába. Hiszen ez a csabai repülőtér — ismerem meg a tájat, de további meditációra nem sok időm marad, mert ellopják alólunk a magasságot, még néhány döccenés és a repülőgép csendesen megáll a hangár előtt. De kár, hogy vége! du zéL Szabó Imrét — aki a szakember szemével szemlélte a földeket — a látottak rövid értékelésére kértük. A következőket mondta: Legelsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy miként sikerült elvégezni az őszi munkákat, megtörtént-e a talajművelés. A megye területének mintegy 20 százalékát értékelhettük most, s a tapasztalatok kedvezőek. Az őszi vetések állapota jónak ítélhető, művelési hiányosságokat, technológiai melléfogásokat nem észleltünk. A terület nagyon nagy százalékát megművelték, mindössze két-három helyen volt lábon hagyott kukoricaszár, fel nem szedett répa vagy eső miatt félbehagyott szántás. A gazdálkodók a talajmunkákat elvégezték, az állami támogatások és kedvezményes hitelkonstrukciók, valamint az integrátorok ráfordításai, segítségei elérték céljukat. Számításaink szerint Békés megyében 120—130 ezer hektár kalászos gabonát vetettek a gazdálkodók, tulajdonosok, ami több, mint az egy évvel korábbi volt. Lovász Sándor Helytelen történet a vigadni vágyókról (Folytatás az 1. oldalról) (inkább híztak, mint fogytak tőle) a vendéglátóhelyre. Az ugrást se vegyék szó szerint: nem ejtőernyősök ők. Rendszerint szóba hozták a szilvesztert. Sőt, szeptemberben rögzítették is: jönnek kilenc - venen, százan. Azaz, telt házat biztosítanak. Egyben kérték: állítsák össze számukra a menüt. Ez október végére meg is történt: 800 forintra jött ki a konyhafőnök ajánlata (zenével). Formális szerződést nem kötöttek, máshol sem nagyon kötözködnek ennyi vendég láttán. A — mondjuk így — családfő három hete ismét beszélt az étterem főnökével. Ez utóbbi lazán közölte, hogy mások is jelen lesznek a zártkörű rendezvényen. No nem kell kétségbe esni, csupa megbízható, diszkrét ember, a személyzet a családtagjaival. Hely ugyan már nem nagyon van, de sok jó ember kis helyen is megfér szilveszterkor. Belementek. December 10-én a megfigyelők zenekarhallgatóba indultak. Tetszett nekik. Mondta a főnök úrhölgy, hogy hétfőn térjenek vissza a részletekre. Visszatértek. Részletesen arról volt szó, hogy szűkösen fémek majd el, mert időközben eladtak néhány asztalt. (Nem a bizományiba, hanem szilveszterre.) Nem tetszett nekik. De egye fene. Éppen egy repülőgép húzott el közvetlenül a fejük fölött. Erről juthatott a főnökhölgy eszébe a lúd. (Ha már lúd, legyen kövér.) Mondta is rögvest: egy százassal többe kerül majd a menü. A zenekar további feljavulása miatt. Egye fene — törődtek bele. Azért jöjjenek még el, ha a másik főnök is ott lesz. Elmentek. Vesztükre, mert kiderült, hogy hatvan főre elegendő asztal közben elkelt. Amúgy 120-140 személyes a terem, ha pótolják az asztalokat. A többi színtiszta matematika. Szép volt az idő, a szélviszonyok kedvezőek voltak, reményeik ott helyben elszálltak. Aztán megtudták, hogy amíg velük tárgyalgattak, az étterem meg is hirdette a szilveszteri bulit. Sok mindent lenyeltek már ebben a vendéglőben és ettől a vendéglőtől, de azt már nehezen tennék, hogy szó nélkül elfogadják: becsapták őket. Százszámra magyarázkodhatnak, hogy egy fél év sem volt elég a szervezésre. Mivel indokolták e bánásmódot? — kíváncsiskodom. Azt mondták, állítólag előre illett volna fizetniük. (A fele pénzt odaadták volna előlegként, de az összest nem szokták elvenni a pincérek, az a rablók dolga.) A hoppon maradottaknak (zártkörű) fogadást ajánlok: ha elmennek egy másik étterembe, azért remek szilveszterük lehet... K.A.J. Idősebbek egy évszázadnál A Sarkadi Önkéntes Tűzoltó Egyesület immár 103 éves múltra tekint vissza, ám ennek ellenére cégbírósági bejegyzést csak idén áprilisban nyert. Az egyesület jelenleg harmincegy (többségében negyven év alatti) taggal rendelkezik; az elnöki feladatokat Fodor Jenő, a parancsnokit Váczi András, a gazdasági vezetőit Szín Miklós látja el. Az önkéntes tűzoltó egyesület a napokban tartotta éves közgyűlését. Ezen elhangzott: mind nappal, mind éjjel működőképes vonuló gépkocsival rendelkeznek, és a városban keletkezett tüzek oltásában az 1993-as esztendőben hét alkalommal működtek közre. Ebben az évben híradástechnikai fölszereltséggel (két telepített és két hordozható rádióval) gazdagodtak. Hosszabb ideje gyümölcsöző kapcsolatokat tartanak fent a Gyulai Tűzoltósággal, a me- zőberényi önkéntes tűzoltókkal, a helyi polgárvédelmi parancsnoksággal és több társszervezettel. A pénzügyi beszámolóból kitűnt: az egyesület jövő évi gazdasági helyzete az idei mértékétől valószínűleg nem tér el jelentősen. Ezért a vezetőség úgy döntött, hogy a mentési és oltási feladatok végrehajtását teszi elsődlegessé, évi két alkalommal pedig szakmai és gyakorlati továbbképzést tart. Amennyiben az önkormányzattól az 1994. évi céltámogatást megkapják, megfogalmazzák konkrét költségve- tési tervüket.- MviVaRI Sose legyen rosszabb! (Folytatás az 1. oldalról) Éjfél után korhélyleves kerül az asztalra. Az utóbbi menü ára 500 forint. Takács Mihály főszakács azt is elmondta, hogy a talpalá- valót a szálloda állandó zenekara szolgáltatja. A Hangulat hangulatot ígér... Csizmadia Kálmán, az orosházi Alföld Hotel ügyvezetőjének tájékoztatása szerint ők is kétféle menüt terveztek a ma esti vigalomra. Az 500 személyes vendégsereg az A menüben szűzérmét kap alföldi salátával, sültes tállal, ami gesztenyével töltött pulykamellből, bélszínből, pirított gombából, rántott halból, sajtos érmékből áll, köretként pedig burgonyát és rizst szolgálnak fel. A slussz somlói galuska lesz. A B menüt választók pedig májjal töltött pulykamellet kapnak francia salátával, sültes tállal, ami sajttal, sonkával töltött bordából, lyoni libamájból, szűzérmékből áll, amihez pirított burgonyát terveztek. Az édesség itt is somlói galuska lesz. A belépők már két héttel ezelőtt elkeltek, hiszen a hangulatot olyan zenekar garantálja, akik elsők lettek a Ki mit tud?- on, s akiket minden zenekedvelő Hangulat-ként ismer. A vacsora ára mindössze 600 forint. Csendes családi szilveszter A mezőhegyesi Nónius éttermében — Duna György étteremvezető tájékoztatása szerint — csendes családi szilvesztert rendeznek. A 60—70 fős óévbúcsúztató nem kap előre elkészített menüt. Mindenki azt választ, amit éppen megkíván, legyen az malacsült, libamáj, gesztenyés pulyka vagy éppen virsli. Állófogadás és Macskák Bense Attilát a rádiótelefonján sikerült utolérnünk, valahol útközben. A szarvasi Árpád Szálló vezetője elmondta, hogy a díszteremben állófogadáson látják vendégül a mulatni vágyókat. Az önkormányzat védnöksége alatt a szarvasi vállalkozók szervezték a szilveszteri műsort. A Madách Színház művészei különböző musicalekből adnak elő részleteket. A hallgatóság svéd- asztalos menüből választhat majd, ahol hidegtálak garmadát szolgálják fel. A belépőért 1000 forintot, a hidegtálért 200 forintot fizetnek a vendégek. Bense úr elmondta, hogy korlátozott mennyiségben kapható még belépő. Éjfélkor a sült malacot is megkóstolhatják, akik a hidegtál után igénylik még. Lent, az étteremben szilveszteri diszkózene várja a fiatalokat. b y. Torlasz a gyalogjárón Békéscsaba legforgalmasabb útján, az Andrássy úton (a Jókai utcával határos területen) már több mint egy esztendeje bontásra kerültek régi épületek. Ezek rom-maradványai ma is ott éktelenkednek és csúfítják a városképet. Pedig úgy tudjuk, hogy a bontást (busás haszon reményében) végzők szerződésben vállalták a terület teljes letakarítását és építésre való előkészítését. Ehelyett azonban teljes felfordulás maradt a vállalkozók után, s ami ennél is elképesz- tőbb. a gyalogjárón is végig bontási törmelék gátolja a forgalmat. Különösen zavaró ez a Jókai Utcán túli részen, az autóbusz-megálló környékén, ahol mindig több tucat ember várakozik. Vajon meddig köteles még tűrni a lakosság ezeket az áldatlan állapotokat? Vajon miért nem lehet kötelezni a vállalkozókat, hogy tiszta munkát végezzenek? KoP „AZ OKOS SZÉPEN OTTHON ŰL, HA BÉRÚ- GOTT” (Euripidész) Sarakba szorítva Pozsony eleste A rágalom, a gyűlölet s a féktelen indulat csaknem egyidős az emberiséggel. Ez a ,,triász" háromnegyed évszázada, az első világháború befejeződése után is jelentős szerephez jutott. A csehek és a szlovákok közös köztársaságuk elméleti megalkotásakor, a szellemi szerzők a Csehországban mesterségesen fölszított magyarellenes hangulatból próbáltak államuk számára hadsereget profitálni. A legképtelenebb rágalmakkal feltöltött mondatok megtették hatásukat: a cseh férfiak ezrei feszülő gyűlölettel indultak Magyarországra. Kramar miniszterelnök önkényesen kijelentette: a Csehszlovák Köztársaság megalakulásával a Felvidék már nem tartozik Magyarországhoz. A cseh csapatok a magyar lakosságot mindenütt kíméletlen terrorral pusztították, vagy kényszerítették menekülésre. A csehszlovák koncepció leghatározottabb törekvése a jelentős magyar és német többséggel bíró Pozsonyra irányult. Az illetékesek ezt a várost szemelték ki dunai szabad kikötőül és Szlovákia fővárosául. A cseh hadsereg hetvenöt esztendeje, 1919. január elsején Dévényújfalun és Lamocson át érkezett hazánk egykori fővárosába. Az értelmetlen vérontás elkerülése végett a hadügyminisztérium a magyar csapatokat a Duna déli partjára vonta vissza. Masaryk államelnök újévi beszédében magától értetődőnek vélte Pozsony Csehszlovákiához csatolását... Hurráhangulatában persze az ártatlan áldozatok sokaságáról megfeledkezett. Vagy így is mondhatnám: a szomorú emlékezést meghagyta nekünk. Magyari Barna
