Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)

1993-12-29 / 304. szám

iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEIKÖRKÉP 1993. december 29., szerda A gyár madártávlatból Békés megyében: október óta Településfejlesztési információs rendszer • Az előkészítés utolsó fázisába jutott a februártól élesben üzemelő' településfejlesztési információs rendszer (TIR), az Euronet Üzleti Információs Hálózat programirodaként mű­ködó' üzletága. A TIR működéséről, céljairól az Euronet ügyvezető' igazgatója, Kasza Sándor tájékoztatott. Az Euronet 1990-es megala­kulásakor a kereskedelemfej­lesztést, az éppen akkor szüle­tő kisvállalkozói réteg üzleti kapcsolatainak kiépítését tűz­te ki célul. 1992 második felé­re elindult egy szakosodási fo­lyamat a cég tevékenységé­ben, s ezzel egy időben széle­sebb körűvé váltak szolgálta­tásai is. E folyamat ösztönözte végül a településfejlesztési in­formációs rendszer kialakítá­sát, ami mára az Euronet fő profiljává vált. Alapvető cél, hogy infor­mációt és szakmai segítséget nyújtson az önkormányzatok­nak a településfejlesztés terve­zésétől kezdve a projektek megvalósításáig. Ugyanakkor a másik oldalnak, a település- fejlesztésben potenciálisan részt vevő vállalkozóknak is lehetőséget teremt az önkor­mányzati kapcsolatokon és az információkon keresztül a projektekhez való csatlako­zásra. A TIR alapja egy céginfor­mációs és egy, a fejlesztési projekteket és az ingatlanokat tartalmazó önkormányzati adatbázis. Közöttük a kapcso­latot a szakmai adatbank biz­tosítja. A február elsejétől lekér­dezhető számítógépes rend­szerből a cégek naprakészen tájékozódhatnak a fejlesztési projektekről, valamint az ön- kormányzati ingatlanok kíná­latáról, s ugyanígy az önkor­mányzatok is informálódhat­nak a potenciális tervezők, ki­vitelezők, tanácsadók köréről. A TIR-hez csatlakozó szerve­zetek számára ez a szolgáltatás ingyenes. Amíg nincs minden TIR- tagnál egy számítógép-termi­nál, addig írásos formában kapják meg a kért információ­kat a programirodától. A különböző kiadványoknak, tá­jékoztatóknak egyébként is fontos szerepet szánnak a TIR üzemeltetői. Közülük az éven­te kiadásra kerülő Település- fejlesztők kézikönyvének kitüntetett szerep jut. Az egy évre szóló, alapinformáció­forrásnak szánt kiadvány tar­talmazza a területre vonatkozó jogszabályokat, bemutatja az államigazgatási szervek spe­ciális adatait, a településfej­lesztés dinamikus és statikus rendszermodelljét stb. A magyarországi befekteté­si lehetőségekről, hosszabb tá­vú fejlesztésekről évente két­szer jelentetnek meg ismerte­tőt, főleg külföldi befektetők számára. Negyedévente készül a településfejlesztési projektek összefoglalója. Má­sodik száma januárban kerül a nyilvánosság elé, s hetente ad­ják majd ki — szintén január­tól — a papilapokból kigyűj­tött versenytárgyalások, ten­derfelhívások adatait. A TIR-programiroda szak­mai szimpóziumokat, konfe­renciákat, kiállításokat is szer­vez, melyek a településfej­lesztés egy-egy szeletét veszik bonckés alá. Terveznek példá­ul lakásgazdálkodási konfe­renciát, térinformatikai szim­póziumot, ingatlanbörzét és hasonló témájú nemzetközi programokat is. Ezekről is megjelenik egy-egy összefog­laló kiadvány. Legközelebbi nagyszabású rendezvényükre, a nemzetkö­zi településüzemeltetési kon­ferenciára februárban kerül sor, melynek témái az ingat­lanhasznosítás, az önkor­mányzati lakásgazdálkodás és a korszerű lakásépítési mód­szerek, a kommunális infra­struktúra fejlesztések, vala­mint a településfejlesztési tér­informatikai rendszerek. Pillanatnyilag^ 300 önkor­mányzat, közöttük néhány fő­városi kerület is és 380—450 cég—főként építőipari, terve­ző-, befektető-, ingatlanérték­becslő és pénzügyi szolgálta­tást nyújtó vállalkozás — lé­pett be a rendszerbe. 1994 vé­gére 400—500 önkormányzat és 800—900 vállalkozás csat­lakozását remélik a szervezők. Békés megye 1993 októbe­rében kapcsolódott be a rend­szerbe. Területi képviselőjük Fazekas István. Sz. A. — A Miskolci Üveggyár igazgatójaként dolgoztam, amikor felkértek a Celldömöl- kön építendő új gyár tervezési munkálatainak irányítására. Ott, akkor olajbázisra épült vol­na meg az üzem. De ebben az időben találtak földgázt Kar- doskúton. Ekkor— kísérletkép­pen —olvasztókemencét készí­tettünk, hogy kipróbáljuk a gázt. Bevált, így újabb döntés született: épüljön Orosházán üveggyár! Ennek a beruházását, tervezését, építését, illetve az irányítást is rám bízták. Ingáz­tam Miskolc és a Viharsarok között. 1961. május elsején (a véres május elseje tiszteletére) Szokup Lajos miniszterhelyet­tes lerakta az üveggyár alapkö­vét. Emlékszem, itt volt a város apraja, nagyja. Még ebben az évben megbíztak a leendő gyár igazgatói teendőivel. A kor­mány azzal a kéréssel fordult az A kéményépítés kezdete. Ki hitte volna, hogy a több tíz­méteres óriások ilyen kicsik is voltak archív fotó dúskálhattunk annak ellenére, hogy sok munkanélküli várt ál­lásra. A baj csak az volt, hogy hiányzott a szakértelem. Ezért a fiatalokat Esztergomban, Sajó- szentpéteriben és Salgótaiján- ban taníttattuk. szomszédságában, az üveggyá­ri lakótelepen. Arról is csak hal­lomásból tud, hogy a jelenlegi vezetés valami jubileumi ün­nepséget rendezett a közelmúlt­ban. Ot elfelejtették(?) meg­hív0'- Csete Ilona Jubilált az Nagy nehézségek árán ugyan, de a szántóföldek helyén megindult az építkezés. Két év alatt el is készült az orosházi üveggyár 580 milliós költség­gel, amit az állam finanszíro­zott. Háromezer-ötszáz ember­nek teremtettünk munkahelyet. Kezdetben konzervüvegeket gyártottunk. Az Amerikából vásárolt gépsorunk remek telje­sítményre volt képes: 8 óra alatt 40 ezer darab literes üveget ter­melt. A szovjet gépek viszont ennél jóval gyengébben „mu­zsikáltak”. Az első évre veszte­séget terveztünk, de a hatékony termelés eredményeként nyere­séges évet zártunk. Szűcs Albert 1967-ig irá­nyította az orosházi gyárat, majd az üvegipari központba került fejlesztési főmérnök­nek, ahol a síküveggyár terve­zését vállalta el. Onnan To­kodra vezetett az útja, ismét igazgatói teendőkkel bízták meg, itt dolgozott nyugdíjazá­sáig. 1979-ben tért vissza Orosházára, mert hívták. Igen, hívták, de munkájára már nem tartottak igényt. Azóta csende­sen éldegél feleségével a gyár A vidék iparosításának jegyé­ben született meg a döntés, hogy üveggyárat építsenek fel Oros­házán. Igen ám, de az első ko­moly tervek nem ide szánták a gyárat. Erről a legilletékeseb­bet, Szűcs Albertet kérdeztük, aki a tervezéstől az átadásig irá­nyította az üveggyár sorsát. A nyugdíjas üvegipari szakem­bert otthonában kerestük meg a 30 éves jubileum kapcsán. építő és szerelő vállalatokhoz, hogy a tervezettnél egy évvel hamarabb, 1963 végén az első üzemegységet, 1964 végén pe­dig az egész gyárat építsék fel. Gondolhatja, milyen nehézsé­gek árán haladtunk előre! A ki­vitelező, a Békés megyei Építő­ipari Vállalatnak ez volt az első gyára. Addig csak lakásokat épített. Itt fizette meg a tanuló­pénzt. A szakemberekben sem Diákok, munkások egyaránt bekapcsolódtak az építkezésbe. Talán ismerés arcokat is felfedezhetünk a régi fotókon ARCHÍV FOTÓ A külföldi tulajdonban lévő, dinamikusan fejlődő, korszerű csomagolóanyag-gyártó Kner Nyomda Rt. angolul és/vagy németül jól beszélő munkatársakat keres • kereskedelmi • marketing • műszaki munkakörökbe. A felsőfokú szakirányú végzettség előnyt jelent. Pályázati anyagukat (részletes angol vagy német és magyar nyelvű szakmai önéletrajz, fénykép) az alábbi címre kérjük eljuttatni.--------------------------------- Kner Nyomda Rt.------------------------humánpolitikai osztály,------------------- 5601 Békéscsaba, pf. 119. S iker a barokk vetélkedőn A Tájak, korok, múzeumok és a Magyar Televízió ez év ele­jén indította útjára a barokk éve jegyében műveltségi ve­télkedőjét, melyre a szeghalmi gimnázium három tanulója is benevezett. írásos pályázatuk­ban a Péter András Gimnázi­um végzős diákjai a füzesgyar­mati barokk kútról készítettek stíluselemzést és ezzel a kö­zépdöntőbe kerültek. A 4/D osztályos Nagy Emília itt is olyan sikerrel szerepelt, hogy bekerült a januári országos döntőbe. Kábeltévé Füzesgyarmaton A faluban az idén 76 lakásba kötötték be a kábeltelevíziót, jövőre a tervek szerint a háló­zat további bővítése várható. Szenzációs ajánlat Ön még nem találkozott ufók­kal? Nem látott azonosítatlan repülőszerkezetet, nem szállt le kertjében egyetlen repülő csészealj, és sohasem kellett farkasszemet néznie egy ízig- vérig idegen bolygóról szár­mazó ufonautával? ..mnmn, mir rmm mkmz ' az wtomfc .............. m mmè ma äs» h&rrm ssM míóTm RSLor De bizonyára olvasott róluk és az ön fantáziáját is meg­mozgatták az idegenekről szóló beszámolók. Elgondol­kozott már komolyan azon, hogyan születtek a rejtélyes gabonakörök? (Mármint ame­lyeket nem tréfás kedvű fiata­lok tapostak ki fél éjszaka so­rán.) Mik lehetnek azok az éjszaka felbukkanó viliódzó fénypontok, vakító fényvilla­nások, vagy azok a hangtala­nul és méltóságteljes lassú­sággal úszó, lebegő fényfol­tok a csillagos ég háttere előtt? Milyenek azok — a fizi­ka törvényeinek fittyet hányó — objektumok, amelyek va­rázslatos hirtelenséggel fel­tűnnek, elképesztő manővere­ket hajtanak végre és utána néhány másodperc alatt a szó szoros értelmében „felszívód­nak” az ég kékjében? Kik azok a szürkék, és miként néz­nek ki a szemtanúk elmondása alapján e különböző típusú ufonauták? Ha mindez érdekli, megta­lálja a reprezentatív kivitelű, A/4-es formátumú, 192 olda­las, több, mint 600 színes és fekete-fehér fotót, rajzot, fest­ményt és grafikát tartalmazó első magyar UFO Albumban.

Next

/
Thumbnails
Contents