Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)
1993-12-24-26 / 301. szám
1993. december 24-26., péntek-vasárnap KARÁCSONY Sókristályok birodalma „Csodák” válnak valóra a tenyérnyi budapesti lakásban Mindig a legegyszerűbb dolgok felismeréséhez kell a zsenialitás. Somogyi István festő, feltaláló az életét, anyagi jólétét, az utóbbi években már festészetét is a gyógyítás és találmányai szolgálatára szánta. Űzi, hajtja’ az agyában születő számos ötlet, amelyeknek gyümölcsei ezekben a napokban már végre érlelődnek... Hogyan is kezdődött? Merengeni, emlékezni próbálunk a kicsinyke budapesti lakásban, ahol bizony állandó a jövés-menés, csörögnek a telefonok, kopogtatnak az ügyfelek, a munkatársak. Egyetlen érdekesség vonzott bennünket Somogyi Istvánhoz, de több világraszóló szenzáció nyomaira bukkantunk. — Engem sok szép emlék, kiállítás, barátok fűznek Békés megyéhez — meséli a festő, feltaláló —, de a képeimet talán jobban ismerik, mint a találmányaimat. Például a battonyai S. O. S. gyermekfalunak a megnyitáskor több százezer forint értékű festményt ajándékoztam. Fiatalabb koromban Veszprémben laktam és gyakran betértem a vegyipari egyetemre, új festékanyagok után kutattam. A véletlen ébresztett rá, hogy ez a festékanyag másra is jó. Esővízben az őszi-téli hónapokban befagyott, megkeményedett, szétdaraboltam, megőröltem, és az elemzése során kiderült, hogy nagyszilárdságú vízzáró felületeket lehet alkotni vele és a korózióvéde- lemben óriási a jelentősége. 1988-ban szabadalmaztattam, ez lett a Somiplaszt festék és védőanyagok alapja. Ez a készítmény bármilyen alapanyagú felületen szilárdan megtapad, óriási jelentősége lehet az építészetben. Beszélgetésünk résztvevője, Horgas Lajos gyógyszerész, az alakuló team főmunkatárs menedzsere is, az újabb találmány jelentőségét ő részletezi: —Az egész világon, így Magyarországon is keresik az ali- míniumgyártáskor a bauxitból Somogyi István kristály birodalmában keletkező, környezetkárosító hatású vörösiszap felhasználási lehetőségeit — mondja. — Somogyi István megtalálta. Olcsó, jó hőszigetelő, káros anyagoktól mentes építőanyag, tégla töltőanyagát és még 14 féle anyagot tudott belőle készíteni. Sári- sáp-Annavölgyben, a telephelyünkön tavasszal indul meg a gyártás, ha a kísérleteink teljes mértékben igazolódnak, és a radioaktív-mentessége is beigazolódik ennek az anyagnak. Ez valóban világszenzáció lehet, ha tömegméretekben olcsó és hatékony építőanyag vagy például a mezőgazdasági gépek korrózióvédelmét szolgáló védőréteg készül belőle. A Műszaki Egyetem atomreaktorában Zagyvái Péter professzor irányítja a vizsgálatokat. A Tudományos Akadémia műszaki fejlesztési bizottsága szóban közölte velünk, hogy környezetvédelmi pályázatunkon mindkét termékünk 50-50 millió forintos díjat kap a megvalósításhoz. A vörösiszap tömeges gyártásához a volt dorogi szénbányák területén hatalmas mennyiségű vörösiszapot kaptunk, tárolunk, amely feldolgozásra vár. Újabb bankkölcsönök, némi külföldi vállalkozói segítség is hozzájárni majd a gyártás megkezdéséhez. — Valójában a légzőszervi betegek klímaterápiáját biztosító Somadrin nevű folyadék feltalálása vezetett Önhöz —fordulok Somogyi Istvánhoz. —Öt évvel ezelőtt a salétrom ellenszerét kutattam (már azt is hamarosan kidolgozom), kapcsolódva az előbbi anyagok felhasználási lehetőségeihez, amikor rábukkantam erre a más összetételű, konyhasóval kombinált folyadékra. Különböző eljárásokon keresztül j ut el ez az anyag addig, hogy a betegekhez megfelelő mennyiségben kerülve, a gyógyszeres kezelés mellett és az orvosok tudomásával, tengerparti vagy barlangi klímát alakít ki a lakásokban. A magyarok többsége nem olyan gazdag, hogy rendszeresen eljusson gyógykezelésre a tengerpartra vagy a barlangkúrákra, A Somadrinnal viszont a lakásában formálhatja gyógyítóvá a levegőt. A természet rejtett kincsét viheti haza, a barlang és a tenger gyógyító ereje költözik az otthonába. —Picike ez az Árpád út 140. szám alatti lakás, amelyben egyelőre kisipari módszerekkel, a technikát és az adminisztrációt összezsúfolva él (i jnűvész,, feltaláló. Szerény ember a hatvanon túl. Mégis miből él, hiszen már festeni sincs ideje? — A képeimet eladtam, a találmányokra fordítottam 30 milliót. Majd talán ezután látjuk az anyagi hasznát is, de engem soha nem az érdekelt. Igen szerényen, egyedül élek. Látja, hogy jószerével mozdulni sem lehet a lakásomban. A sókristály nem károsítja a lakás környezetét, csak a tárolóedényre rakódik. A helyiség levegőjét viszont gyógyítóvá változtatja FOTÓK: KOVÁCS ERZSÉBET Hőgyészen volt egy betegem, akinek a segítségével partnerre találtam az ottani polgár- mesterben. Egy német érdekeltségre is rátaláltunk. Hőgyészen van olyan sós gyógyvíz, amelyből az anyagot előállíthatom. Megvettük a hő- gyészi kastélyt, hozzájárult az önkormányzat és ott szanatóriumot, sóházakat, gyógyító környezetet szándékozunk kialakítani. így ők is jól járnak, hiszen eddig nem sokan ismerték ezt a Balaton és Pécs közötti települést. Fellendülhet az idegenforgalom, mi pedig hozzájárulunk a gyógyításhoz. Sikerült megnyernem az orvosi teambe kitűnő tüdőgyógyászokat és szakembereket, akik velem együtt figyelemmel kísérik a betegek sorsát, a gyógyító anyag továbbfejlesztési lehetőségeit. Szeretném az anyag térfogatát csökkenteni, akár mokkacukor nagyságúra a hatóanyag gyengülése nélkül. Ehhez persze már klinikai vizsgálatok és laboratóriumok szükségesek. Remélem addig is eljutunk, hiszen már a mosdósi szanatórium orvosai ugyancsak megígérték a támogatást. Három-négyezer litert idős emberek között szétosztogattam, most már viszont meg kell kémem az árát, ha tovább akarok lépni. Debreceni, miskolci, nyíregyházi orvosok vállalták a forgalmazását. A munkacsoportunk november 27-én alakult meg a , hőgyészi kastélyban. Somogyi Istvántól telefonon felhívtunk néhány orvost és beteget. A legnagyobb elismerés és hála hangján szóltak. Az orvosok egyöntetű véleménye szerint a káros mellékhatástól mentes szer az orvosi terápiával kiegészítse sokat enyhíthet a légzőszervi betegek kínjain, gyógyíthatja betegségüket. Bede Zsóka A fenyőfa lerázta a dogmákat Családi körben csendben ünnepeltek Erdélyországban A brassói „fekete templom” a XV. században épült Az erdélyi magyar kultúra szerves tartozékai az egyházi hagyatékok és a hívekben élő hagyományok. A vallás gyökerei itt is Szent Istvánig nyúlnak vissza; régészeti leletek bizonyítják: a legelső erdélyi templomok a XI.században épültek. A fejedelemségben jelentősebb vallási feszültségekre sohasem került sor. Erdélyországban már 1548-ban meghozták az első olyan törvényt, amely egyenjogúnak ismerte el a katolikus és a lutheránus felekezetet. H. János király 1568-ban Tordán olyan végzést hozatott az országgyűléssel, amely elvben minden felekezet számára szabad igehirdetést engedett. A gyakorlatban a katolikusok jogait ekkor korlátozták, de a három évvel később hatalomra került Báthori István (aki maga is katolikus volt) hamar helyreállította a régi vallás jogait. Ám ezt a csodálatos vallási türelmet nem pusztán csak az ésszerű és józan nagyvonalúság, hanem a szükségszerűség is megkövetelte. A fejedelemség urai, egyházi vezetői nem engedhették meg, hogy bizonytalan jövőjű, ■ töröktől, Habsburgoktól fenyegetett országuk belső rendjét vallási viszály kiélezésével is megzavarják. Á történelem későbbi szakaszaiban is békében, szeretetben éltek egymás mellett a katolikusok, reformátusok és evangélikusok. Majd az erdélyi magyarság kisebbségi sorba kerülésével az említett vallások még közelebb kerültek egymáshoz, társadalmi-nemzetiségi szerepük fokozottabb feladatokat kapott. Az által, hogy a magyar nyelvű oktatás és köz- művelődés intézményeinek többsége egyházi tulajdonban volt, a kisebbségi életben megnőtt a felekezetek szerepe. Az egyházi méltóságok, a hatóságok zaklatásai ellenére, sokat tettek a magyar művelődés fejlesztése érdekében. A karácsonyt minden egyház a saját szertartásai szerint, s évszázados, színes szokásainak megfelelően ünnepelte.így volt ez 1948-ig. Ekkor a béke és a szeretet ünnepe a hatalomra jutott totalitárius kommunista rezsimtől nagyon távol került, s a hagyományokat is cenzúrázó pártállam (különösen a Ceau- sescu-érában) a karácsonyt tabuként kezelte. Már advent heteiben jelentősen megnőtt a „belügyi jegyze- telők” munkája, így aztán a felsőbb utasításra szokásosan megemelt havi fejadag mellé, valószínűleg papírt és írószert is osztottak nekik. Egyeseknek súlyosan hömpölygő mondatokban kellett megörökíteniük, hogy X vagy Y a kommunista szabványmorált megbecstele- nítve, az utóbbi négy hétben már másodszorra lépett Isten szent házába, s az ott töltött idő alatt, minden bizonnyal nem a „Kárpátok géniuszának” dicsőségét susogta. Aztán elérkezett karácsony szombatja, és több gyárban, üzemben, intézményben Jézuska helyett pártgyűlések, munkahelyi értekezletek születtek. Az elnöklő párttitkár vagy a letelepedett dézsásból lett munkavezető hosszan bábáskodott, nehogy valamiképpen a tervezett időben hazaérjenek az emberek, mert még a nagy otthoni sürgés-forgásban, véletlenül már ma fel találják díszíteni azt a fránya fenyőfát, amelyet ugyebár csak december 30-án volna szabad, hisz a Scomices- ti-i vezér a köztársaság évfordulója mellé illesztette a télifa ünnepét. Majd este kiderült: az elvtársak fáradozása hiábavaló volt, a fenyőfa lerázta magáról a ráhintett dogmákat, s felállt a szoba sarkában. Mivel a szabad asszociációkat ellenőrizni még a tökéletesen működő államgépezet sem tudta, sokak gondolatai keringtek Betlehem körül. Családi körökben, viszonylag csendben telt az ünnep, de ahol hangosabbá vált a bibliai ének, ott könnyen megtörténhetett, hogy a falakon kívül idézeteket jegyzetelt egy-egy lelkes „informátor”. Végül 1989 adventjén megmozdult a politikai színtér: az átkozott diktátor lezuhant a porondról, s Csipkerózsika-álmából feltámadt Erdély (s persze egész Románia) szabad karácsonya. Azóta az emberek — vallási és nemzeti hovatartozástól függetlenül — ismét évente nyíltan ünnepelnek. Ám a karácsony meghittségét mostanában a gazdasági gondok Erdélyben is gyakran megcsorbítják. Jézus egyszerre születik magyarnak, románnak, ezért higyjük: a szentestei hangulat humanizmusában megtisztuló lelkekben nem csupán ez az ünnep jelenti a békét és a szerete- tet, hanem Erdélyben a két nép holnap s holnapután is tolerálni tudja majd a másik nemzeti etnikumát! Magyari Barna A csomakőrösi templom belseje
