Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)
1993-12-24-26 / 301. szám
1993. december 24-26., péntek-vasárnap KARÁCSONY iRÉKÉS megyei hírlap Jelenetek Jézus csodáiból — középen: Jézus szamárháton bevonul Jeruzsálembe Jamina ajándéka (Folytatás a 17. oldalról) emberi létnek számtalan variációját érzékelteti és érzelmi sokrétűsége harmonikusan egésszé formálja. Az oltártól visszafordulva, szemben a kórus. Jobb oldalán az építészeti rajzokkal a templom tervezője és a makettet tartó építész alakja. A makett mögött a nagy mecénás, a ja- minai téglagyár kéménye ma- gaslik. A templom építői — ácsok, asztalosok, kőművesek csoportja — szorgalmas munkálkodással tevékenykednek. Emellett a mennyezetrészen csoportosan állnak a nagy középkori magyar egyházi zenészek, továbbá Erkel, Liszt, Kodály alakja és jelenünk kiemelkedő jelentőségű zeneszerzői, mint példaképp Bárdos Lajos, Szokolay Sándor, de itt találjuk Szörényi Levente és a Tolcsvay testvérek port- részem ábrázolását is. Fölöttük a csodálatos egységbe szervezett hét szolmizáló szárnyas angyalka. A kórus bal mennyezetképén Szent Cecília ül orgonája mellett az égi zenélő alatti ívben, a nagy európai egyházzenészek számos — köztük Beethoven, Mozart, Haydn — alakja veszi körbe a kórust. Emellett a szlovák—magyar kapcsolatokat bemutató képsor, a Szent Jobbot körülvevő szlovák csoport, a hely szelleméhez igazodó öltözékben a szlovákok, akik első királyunkat nagy tisztelettel övezik. A kórusfal középső részén — körülvéve híveivel — II. János Pál pápa áldást osztó alakja jelenik meg. A kórustól a szentély felé vezető, fehér ívvel határolt első mennyezetszakasz két oldalán az európai és magyar egyházi muzsikusokhoz kapcsolódóan az európai és magyar szentek kiemelkedő alakjaiból komponált mű áll. Jobbra az egyetemes egyház szentjeinek legendás alakjai attribútumaikkal. A kompozíció felső terében, a go- molygó felhők között két angyal szárnyal, lángoló karddal az egyik, pálcával a kezében a másik. A kép középtengelyében három alakos kompozíció, ettől jobbra és balra félkörívesen helyezkednek el a szent asszonyok és férfiak. Még a felsorolás is hosszú oldalakat foglalna el, a majd ötven figura időrendbe helyezett jellemzésével. Ám mégis kiemelkedő jelentőségű a sárkányos Szent György csodálatos lovas figurája, szinte repülve az égi mezőben. Szent Johannának, az égő máglyán, a hős lelkisége tükröződik alakján és arcvonásain. A szentek történetét jól ismerő alkotó felhasználja a már ismert előképeket. Az újabb vértanúknak és szentekké avatott hősöknek, akik a közelmúltban éltek vagy máig is közöttünk fejtik ki áldásos tevékenységüket, maradandó emlékképét viszont ő alakítja. Példaként a képtér jobb alsó részén Teréz anya portrészerű térdeplő alakjával, vagy balra a lengyel pap, Maksymilian Kolbe ábrázolásával, aki nem élte túl Auschwitzet. A templom bal oldalán, ebben az ívben, kapcsolódva a kórus magyar egyházi zenészeinek képéhez, a magyar szenteknek szánt falfestmény van. A kép kompozíciójának felső részén, lepleit óvón terjesztve ki a képmezőben, Szűz Mária a kisdeddel, fénnyel telítetten ül a felhőkön. Tőle jobbra Gizella, Imre herceg, Asztrik, Gellért püspök társaságában Szent István, amint felajánlja koronáját Magyar- ország Nagyasszonyának. A mozgalmas faliképen egymásból következve és folytatódó- an a szentek csoportjai. Az ugyancsak majd ötven alakos falikép középterében Kapiszt- rán János kivont harci karddal rohanó figurája, tőle balra lejjebb Habsburg IV, Károly, mellette , Erzsébet királynő portrészerű megjelenésben állnak, kik mellett felismerni Habsburg Ottó bencés tanárát, dr. Bánhegyi Jóbot, valamint Kaszab Istvánt Batthyány Strattnerrel, a szegények szemorvosával. Előttünk térdre borulva a mártír püspök, Apor Vilmos. Jobbra fenn Szent Mór Boldog Özsébbel, és itt áll a győri hermájának vonásaival, Szent László magyar király alakja is. A kép alsó mezejében minden mártír emlékére égő gyertyákkal körülvett, leplekkel takart, merész rövidülésben ábrázolt fekvő alak. Fölötte kitárt karú gyászoló, fájdalmas mozdulattal siratva az elhunytat. Külön kell kiemelni a csoportosan álló magyar női szenteket, többek között Boldog Margitot, ki a Nyulak szigetén élte életét és Szent Hedviget, valamint vörös palástjában a bizánci császárnét, Piroskát (Irén). A szentek legendáriumával egyenértékű falikép megjelenítése, olvasata világom, áttekinthető, bámulatos kompozíció. A templomhajó középső, ívekkel körbevett képmezejében, a két oldalkapu fölött jobb és bal oldalon Árpádházi Szent Erzsébet legendás életének képsora helyezkedik el. A jobb oldalon, tájképi környezetbe ágyazottan négy jelenet mondja el Erzsébet földi életének mozzanatait. Felső szakaszában a felhős ég alatt két, egymással szembetalálkozó lovas, a Szentföldről hazaérkező Szent Lajos, tőle jobbra felesége, Erzsébet üdvözlésre tárt karokkal. E jelenettől lejjebb a két oldalt fiatal szerelmespár és gyermekek képe, majd a kép alsó részében Szent Erzsébet kötényében a rózsákká változott kenyérrel a híres csoda. A jeleneteket virágos bokrok, zöld mezejű szelíd dombhajlat köti össze és teszi egységesen kiegyensúlyozott képpé. Ezen ív baloldali felfutó falrészén architektonikus környezetben fekvő beteg, sugárzó fénypászmákkal, akinek .Erzsébet az égiektől kapott mennyei leplet nyújtja. A kép alsó felében, a finom mintázatú kőpadlószerű építészeti háttér előtt, féltérdre ereszkedő, segélyt kérő alak látható. A kép kinyíló terét és a leplekkel lezárt fal síkját befelé mozgatja a kompozíció, amely ezáltal nyer intimitásában is mozgalmas képet. A szentélyhez legközelebb eső mennyezeti ívmezőben balra Jézus csodái, jobbra Jézus élete, az Új-testamentum történetírását idézve. A legkiemelkedőbbeket ábrázolta a művész balra, Jézus csodáiból. A kép középterében Jézus lecsendesíti a vihart és átmegy a vízen a hajóban evezők szeme láttára. A víz egyébként majdhogynem a felső kétharmadát uralja a képnek, alóla folyatódóan a csodálatos halászat jelenete és a termérdek hallal hálót húzókkal. Ettől balra Lázár feltámasztásának pillanata, majd a képmező alsó részében a kánai mennyegző borcsodája és a csodálatos kenyérszaporítás. A kép előterében jobbra az evangélista Szent Lukács az ökrökkel, balra pedig Szent Márk az oroszlánnal. Ezen ívmező jobb oldali mennyezetrészének középpontjában Jézus szamárháton való bevonulása Jeruzsálembe, tanítványaitól körülvéve A magyar történelem kiemelkedő'jelentőségű zeneszerzőinek egy csoportja Jelenetek Jézus csodáiból — középen: Jézus lecsendesíti a vihart és átmegy a vízen
