Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)

1993-12-18-19 / 296. szám

1993. december 18-19., szombat-vasárnap HAZAI TÜKÖR/SOROZAT-------------------------------------------------------------------------------------------­Taxaméter - pénztárgép Eddig mindössze körülbelül 2000 taxamétert szereltettek be a taxisok, pedig közeledik a ha­táridő, ami után már csak csök­kentett kedvezményt vehetnek igénybe a taxaméter vásárlása­kor. A vásárlásra december 31 - éig 30 ezer forint kedvezmény vehető igénybe, ami azt jelenti, hogy a taxisok néhány ezer fo­rint költséggel megoldhatják a jövő évtől kötelező taxaméter beszerzését. Azok, akik ezen időpont után szereltetik be taxa­méterüket, már csak 20 ezer fo­rint kedvezményt vehetnek igénybe. Január 1-jétől bővül azoknak a köre is, akiknek köte­lező a pénztárgép használata. Ezek vásárlásához is jár ked­vezmény, feltéve, hogy a gép az az APEH által engedélyezett tí­pusok közé tartozik. Az egysze­ri pénztárgép esetén a kedvez­mény mértéke 25 ezer, számító- gépes alapú pénztárgép vásárlá­sakor 50 ezer forint. Segélyprogram ’94 A jövőre kezdődő magyar—né­met segélyprogram előkészíté­séről tárgyalt Budapesten Bo­gár László külgazdasági állam­titkár és Walter Kittel, a bonni szövetségi gazdasági miniszté­rium államtitkára. Mint el­mondták: az 50 millió márkás pénzsegéllyel együtt az elmúlt évben Magyarország 120— 130 millió márka összegű vissza nem térítendő támogatást ka­pott a német kormánytól. Jövő­re mintegy 20 millió márka se­gélyre számíthat az ország, s az NGKM szerint ezt az összeget főként az infrastruktúra, a priva­tizáció, a kutatás és fejlesztés területein, és az agrárszektor­ban célszerű felhasználni. A Magyar Demokrata Fórum második országos gyűlésén dr. Antall József üstökösként robbant be nemcsak a párt, hanem a magyar politikai közélet­be is. Olyan másfél órás, lenyűgöző erejű program­beszédet mondott, mely mindannyiunk előtt egyér­telművé tette emberi és politikai nagyságát. Az országos gyűlés óriási többséggel választotta őt az MDF elnökévé. Röviddel miniszterelnökké választása után derült ki betegsége, s az MDF harmadik országos gyűlésén már a gyilkos kór biztos tudatában jelentette ki, hogy életét tette rá a rendszerváltásra, a jogállamiság megteremtésére, s az ország függetlenségének kivívására. Ugyanezen a gyűlésen hangzott el, hogy érzésben és lélekben nemcsak tíz, hanem 15 millió magyar miniszterel­nöke akar lenni, s meggyőződésem, hogy e törté­nelmi mondattal szívébe zárta Őt a Kárpát-meden­cében élő magyarság is. Amikor a sportcsarnokban a szavak elhangzot­tak, a tapstól szinte robbant a terem, s mindannyian úgy éreztük, hogy az igazságtalan békeszerződé­sek ellenére egységes és oszthatatlan magyarság él itt a Kárpát-medencében. Dr. Antall József kerülte az olcsó népszerűséget, s emiatt sokan arisztokratikus, távolságtartó, gőgös embernek tartották. Mi, akik közelről ismertük, tudtuk, hogy ez nem igaz. Személyes találkozása­ink alkalmával rendkívül közvetlen, segítőkész embernek, született államférfinak, igaz barátnak ismertem meg. Az országos választmány ülésein számtalanszor beszéltünk négyszemközt is, de soha nem felejtem el azt az április 27-ei találkozást miniszterelnöki dolgozószobájában, mely röviddel megyei elnök­ké választásom után történt. Itt az ország házában bizonyossá vált bennem, hogy hozzá mérhető poli­tikus régóta nem volt a magyar közéletben. A több mint egyórás beszélgetésünk végképp meggyőzött arról, hogy csak az általa megtestesített politikai irányvonallal őrizheti meg az ország nyugalmát és stabilitását. A gótikus házból hazafelé menet már tudtam, hogy 1992 novemberében nem túloztam, amikor őt a magyar történelem egyik legnagyobb államférfijának neveztem, s kijelentettem, hogy gróf Bethlen István és gróf Teleki Pál óta nem volt ilyen vezetője az országnak. Utolsó, Kölnből 1993. október 29-én hozzám írt levelében megköszönte jókívánságaimat, s akkor bízott abban, hogy sikerült legyőznie az elhatalma­sodó betegségét is. Dr. Antall József „...Ha az új kormány a nép kormánya, amely végleg leváltja az elnyomatás rendszerét és végrehajtja az áttérést a szabadság rendszerére, akkor az államot és annak szerveit többé nem szabad azzal a bizalmatlan­sággal tekinteni, amely az elnyomatás eszközeinek járt ki korábban. Ezért most és erről a helyről fordu­lok a magyar néphez, hogy vesse ki magából a bizal­matlanság évtizedes, évszázados beidegződéseit, te­kintse az intézményeket a magáénak, amelyek az ő érdekében, védelmében, szolgálatában működnek, így álljon a magyar nép, bizalommal és kritikával új állama, országgyűlése, a kormánya mögé.” (Részlet dr. Antall József miniszterelnöknek az ország- gyűlésben elhangzott programbeszédéből.) Amikor 1990-ben átvette az ország irányítását, 100 százalékot meghaladó inflációt s milliós mun­kanélküliséget jósoltak, ezzel szemben az inflációt 20 százalék körülire sikerült visszaszorítani, a munkanélküliség 700 ezer körül megállt. Ma már a magángazdaság állítja elő a nemzeti jövedelem több mint 50 százalékát, s az ország kivételes stabilitásával megnyerte a befektetők bizalmát, s közel 6 milliárd dollár a külföldi tőkebefektetés aránya. Az elmúlt három és fél évben 250 ezer telefon került átadásra, mely másfélszerese a száz év alatt átadott telefonok számának. Két autópálya építése van folyamatban, 400 iskola kapott torna­termet, a falvak és a kisvárosok óriási fejlődésnek indultak. Belátható közelségbe került a tulajdoni és a személyi sérelmek kárpótlásának befejezése is, minden területen meg fog történni a történelmi igazságtétel. Dr. Antall József miniszterelnöksége alatt szinte teljes egészében lebontásra került a régi rendszer, az ország függetlenné vált, s Magyarország ma már a piacgazdaság útján halad. A nemzetközi politikai élet kimagasló személyiségei, s a nemzet jövőjéről felelősen gondolkodó honfitársaink csak elisme­réssel szólnak arról a történelmi léptékű változás­ról, mely dr. Antall József miniszterelnöksége alatt történt. Elnökünk és miniszterelnökünk szolgálatnak te­kintette magas közjogi méltóságát, s a rák polipkar­jai között hihetetlen akaraterővel s küldetéstudattal az utolsó pillanatig szilárdan tartotta az ország kormányrúdját. Kós Károly szavaival, országépítő volt, akit egyaránt jellemez Berzsenyi klasszikus hazaszere­tete, Széchenyi gyakorlatiassága, Kossuth mozgó­sító lendülete, Deák megfontolt bölcsessége, gróf Bethlen István újrakezdeni tudása, Bajcsy-Zsi- linszky bátorsága, Teleki Pál önfeláldozása, Né­meth László nemzetszerető elhivatottsága, s az 1945—47-es és az 1956-os demokrata politikusok felelősségteljes és szélsőségektől elhatárolódó vi­selkedése. Dr. Antall József életműve része holnapunknak, nyugalmának békéje jövendőnk záloga, ezért hát örök álma felett virrasszon a Kárpát-medence csil­lagos ege és a hűség. Dr. Varga Istán az MDF Békés megyei elnöke, az országos VÁLASZTMÁNY TAGJA Forró Pál: Játék a szerelemmel 13. — Csak beszélsz! — kiáltotta majdnem veszélyesen Nóra. — Ha sor kerülne erre, sokkal ke­vésbé lennél bölcs. — Miért? -— kérdezte megle­petten Piri—hát te mit csinálnál? — Mit tudom én! Semmi esetre sem tudnék ilyen józanul elmélkedni. Piri elnevette magát. — Na szívem, látszik, hogy jól megy a dolgunk. Nincs sem­mi bajunk, hát arról beszélünk, mit csinálnánk, ha mégis bajunk lenne. Tudod mit? Menjünk az macskáinkért. Már eleget kár­tyáztak. Húzzuk be őket is a vízbe. ♦ Karcsi egész éjjel nem aludt. Egészen megdöbbentő és fur­csák felfedezést tett: szerelmes! De nem Nórába, hanem Piribe! Büky feleségébe. Váratlanul ro­hanta meg ez az érzés, amely boldoggá tette és felizgatta. Per­sze mindennek Nóra az oka. Karcsi belátta, hogy eddig az orránál fogva vezették. Nóra valóságos rabszolgaságban tar­totta, egészen elvesztette mel­lette az érdeklődését, nem törő­dött más nőkkel. És most is, miért hívta ide! Egy más férfit akar vele pukkasztani. Nem is csinált ebből titkot. Egy-két csókkal, cirógatással mindent elintézett. Nóra sohasem szeret­te és nem is fogja őt szeretni. Ezzel szemben mint egy várat- 1 an csoda toppant az életébe ez a ragyogó teremtés: Piri! Milyen édes, természetes, bájos. És... igen, efelől kétség sem lehet, Piri viszonozza az érzéseit. Hát miért ne lehetne neki életében végre egy nagyszerű kalandja? És Karcsi elhatározta: nem törő­dik semmivel, felszabadítja magát Nóra rabszolgasága alól és célja felé fog tömi. A rejtélyes tudományokkal .foglalkozó lélekbúvárok azt mondják: ha nagyon erősen fog­lalkozunk valakivel, az illető ezt megérzi. Úgy látszik, ilyen­féle csoda történt, mert Piri sem aludt, ő is az elmúlt két nap eseményein gondolkozott. És szép csendesen megállapította magában: szerelmes! Belesze­retett Nóra férjébe, Gyéressy Lászlóba. Vakmerő tervek kezdtek bontakozni benne. Iga­zi pesti lány volt, akinek nem kellett a szomszédba menni egy kis észért, kezdett ő már magá­tól is egészen tisztán látni. Alig várta, hogy virradjon. Attelefo- nált Bükynek: —- Főnök úr, öltözzön fel sür­gősen, halálosan fontos dolog­ban kell önnel azonnal beszél­nem! Büky magára kapkodta fehér flanelruháját és már rohant is a kertbe, ahol Piri várta. — Főnök úr — mondta Piri, segíteni akarok magán. Ehhez azonban az szükséges, hogy tel­jesen nyíltan és őszintén be­széljünk egymással. — Miről van szó? — kérdez­te kíváncsian Büky. — Válaszoljon, kérem, őszintén. Ugye ön halálosan szerelmes Gyéressynébe és csak azért nem veszi feleségül, mert férjnél van? — Igen, sajnos igaz! — vála­szolta némi zavarral Büky. — Hát figyeljen rám, kérem. Óriási szolgálatot akarok tenni önnek. El fogom távolítani a legnagyobb akadályt, a férjet. Ráveszem, hogy váljon el a fe­leségétől. — Hogyan? És azt hiszi, hogy ez lehetséges? — Ezt már bízza rám. Ne tartson angyalnak, nem egészen önzetlenül cselekszem. Én is őszinte leszek: nekem ez a Gyé­ressy átkozottul tetszik. Ponto­san ilyen férjre gondoltam min­dig. — De Gyéressy halálosan szereti a feleségét. — Persze, maga el sem tudja képzelni, hogy miattam el le­hessen hagyni Nórát. De hát szerencsére az ízlések különbö­zők. Szóval én elintézem a fér­jet. A többi azután a maga dol­ga­—Piriké—dadogta Büky— ha ez igaz, akkor én egész éle­temben hálás leszek magá­nak. — Felesleges — nevetett Pi­ri. — Ne felejtse, hogy ebben az esetben a jótett már magában hordjá^utalmát is. Gyéressy már vagy öt perce járkált izgatottan fel-alá a tera­szon, idegesen szívta a cigaret­táját. Nóra egy nyugszéken vé­gigdőlve, egy képeslap mögül figyelte alattomban. Nyilván­való volt, hogy Gyéressy nagy lelki háborgásban van és már csak pillanatok kérdése, hogy valami történni fog. Látszott rajta, hogy kínlódik, nem tud­ja, hogyan fogjon hozzá. Nóra a segítségére sietett. — Mondd, kérlek, miért ke­ringsz itt körülöttem, mint egy lekárhozott bolygó? Akarsz ta­lán valamit mondani? (Folytatjuk) Ezt a lapot nem osztják — hanem VESZIK! Naponta 45 ezren fizetnek érte! // Ok tudják - miért!

Next

/
Thumbnails
Contents