Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)
1993-12-14 / 292. szám
OBRERES MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1993. december 14., kedd Német és magyar miniszter országaik mezőgazdaságáról „A lehetőségeink szerényebbek” Szabó János (a képen balról) és Jochem Borchert a magyar és a német mezőgazdaság időszerű kérdéseiről nyilatkozott A német mezőgazdasági termelők finanszírozása, a keleti tartományokban zajló átalakulás, a privatizáció, a kárpótlás, exportbővitési lehetőségeink — mindez szerepelt azon a kerekasztal beszélgetésen, amelyet Jochen Borchert német, és dr. Szabó János magyar mezőgazdasági miniszter részvételével rendezett a Fe- renczy Europress. A német mezőgazdasági termelők állami támogatását firtató kérdésre a bonni miniszter elmondta: — Németországban államilag meghatározott minimál ára van a gabonának, az olajosmagvaknak, a cukorrépának és a tejnek. Az agrárreform keretében ezt a minimál árat 30 százalékkal csökkentettük, a kieső bevételt ugyanakkor területenként eltérő mértékű támogatással ellensúlyoztuk. Más termékek esetében nem avatkozik be a német állam az árak alakulásába. Kizárólag a kereslet-kínálat dönti el például a zöldség, a gyümölcs, a disznóhús, a burgonya piaci árát. — Az EK által engedélyezett nemzeti támogató programokkal a parasztgazdaságoknak az európai piacon való versenyképességét kívánjuk elősegíteni — fejtette ki ezután a német miniszter. Ezt a támogatási formát hitelkamatkedvezményre fogjuk változtatni, bevonva ezzel a bankokat a finanszírozásba. A túltermelés megelőzésére prémiumot fizetünk azoknak a gazdaságoknak, amelyek hajlandók földjeik 15 százalékát műveletlenül hagyni. Természetesen az átlagosnál nagyobb mértékben támogatjuk a keletnémetországi feldolgozó kapacitások létrejöttét. Szabó János földművelésügyi miniszter hozzátette: magyarországi lehetőségeink jóval szerényebbek a németországinál, mert a közös piaci országok 48 százalékos állami támogatottságával szemben a magyar mezőgazdaság mindössze 8 százalékos támogatást kap. Pedig a külföldi piacokon való megjelenés hovatovább a támogatottságok versenyévé válik. Ez a mienkhez hasonlóan szegény országok számára nem kellemes, de el kell fogadnunk a tényeket. A hazai termelők az őszi vetésekhez 2000 forint vissza nem térítendő támogatást, 10 százalékos kamatátvállalást, hetkáron- ként 14 ezer forintos állami garanciát és mindezeken túl tetemes öntözési díjkedvezményt kapnak már ebben az évben. Tehát némi előrelépéssel e téren is számolhatunk. Igazi gondot inkább a beruházások támogatása jelent. Léteznek ugyan különféle alapok, de ezek tényleges ereje attól függ, mennyire tudják állami forrásokból feltölteni azokat. A beszélgetésen szóba került a nálunk mostanában olyan sokat vitatott „ideális birtoknagyság” kérdésköre is. Jochen Borchert ezzel kapcsolatban elmondta, Németországban a mező- és erdőgazdaságok esetében nincsenek felső határok, de az egyes üzemek sikerességének nem is a méret az igazi kulcsa. Mint a vállalkozási szférában mindenütt, az üzemeltető rátermettségtől függ a siker, vagy a bukás lehetősége. Megkérdeztük: a szocialista típusú termelőszövetkezetek felszámolásával milyen birtokszerkezet jött létre a keleti tartományokban? — A parasztok visszakapták azokat a területeket, melyeket valamikor bevittek a közös gazdaságokba — felelte a német miniszter. Számos példa van azonban arra is, hogy a volt szövetkezetek gazdasági társasággá alakultak át és nagyüzemként működnek tovább. A hazai helyzetet illetően Szabó János hozzáfűzte: nálunk nem is annyira a kis-, vagy nagyüzemek léte a kulcskérdés. Magyarország magán- tulajdonra épülő versenyképes, export-orientált mező- gazdaságot kíván megvalósítani, de az ágazat az elmúlt évtizedekben olyan tetemes hiteleket halmozott fel, amelyek ma súlyos teherként nyomják. Ez lassítja az átmenetet, ez szüli a mindenfelé tapasztalható bizonytalanságot, tőkeszegénységet. A mezőgazdasági és az élelmiszer- ipari vállalatokra vonatkozó adósságkonszolidáció napirenden van. A részletek kimunkálásán a szakemberek most dolgoznak. —Rí Ferenczy Europress Hiba lenne divatnak nézni a PR-t Inkább csak emlegetik A Public Relations az idegen szavak és kifejezések szótára szerint „vállalatok, intézmények tevékenységének, ill. szolgáltatásainak, termékeinek folyamatos népszerűsítése és ismertetése a tömegtájékoztatási eszközök sokoldalú felhasználásával; tudatosan átgondolt, beható reklámozás”. A külső kapcsolatok, valamint a „cégimázs” (flancosabban: image) megteremtőjének is tekintik. Kérdezhetnénk: a mai nehéz gazdasági körülmények között szükség van-e ilyesmire? — Ilyen helyzetben fontos igazán — mondta dr. Németh Márta, a Külkereskedelmi Főiskola tanszékvezetője. — A PR nem ingyenes, de kevésbé költséges, mint a kereskedelmi reklám. Ugyanakkor élőmunkaigényes, s lényegét tekintve nem a reklámtevékenység csökkentésére szolgál. Ahol színvonalasan művelik mindkettőt — Nyugaton — együttműködés valósul meg a marketing- és a PR- tevékenységben. A PR-rel nem a szolgáltatást reklámozzuk, hanem a szolgáltatás lényegét fogadtatjuk el. Az idegenforgalom területén végzett PR-munkával nem egy várost, hanem egy szűkebb- tágabb régiót — illetve annak imázsát — lehet „eladni”. A versenyben is vannak lehetőségei az együttműködésnek: egy utazási irodának nem konkurenciája egy szálloda. Érdekük, hogy közös képpel jelenjenek meg. Versengeniük a szállodáknak és az utazási irodáknak más szállodákkal és más utazási irodákkal kell. Egy olyan kisvárosnak, mint Gyula, sajátos levegője van. Éppen ezért célzottan kellene megtalálnia a maga közönségét. — Kik segíthetnének ebben? — Magyarországon is rendelkezésre áll az ehhez szükséges szakmai háttér. Nálunk persze divat a külföldiek felkérése. Gyula fő vendégkörét a magyarok adják. A külföldi nem ismeriezt a sajátos közeget. De hát ma itt csak a külföldieknek van hitelük. Külföldi útjaim során egyetlen helyen tapasztaltam, hogy jobban csinálják a PR-t, mint nálunk, csakpk gépesítettebbek. ■— Errefelé sokáig úri huncutságnak számított a PR. — Mi több, kapitalista manipulációnak tekintették. Idehaza 1968 és 1973 között jól indult az ügy, aztán változott a megítélése. Művelni lehetett, csak publikálni nem. — Ma viszont, ha valaki odébb tol egy talicska földet, hajlamos PR-munkának beállítani azt. — Igen-igen, manapság meg inkább emlegetik, mint csinálják. A legtöbb helyen a PR-es cím sajtófőnököt rejt magában. Nyugaton a vállalati szint elvált a termékpéer- től. Azáz létezik termékpéer és az intézmény egészét bemutató péer is. Ugyanis erősödött a társadalmi ellenőrzés a vállalati tevékenység fölött. Önkorlátozó elemként pedig egyre erőteljesebben jelentkeznek az etikai és szakmai normák. A vállalatoknak ugyanis illeszkedniük kell a társadalomhoz. Ennek kommunikációját szervezi a PR. A PR úgynevezett interaktív folyamat. Alapfunkciója az igények felmérése, s azokra,- azokról igyekszik is választ, tájékoztatást adni. — Még egy divatos jelenség: mindenki a PR-oktatás- ból akar meggazdagodni. — Hallottam már háromnapos, sőt nyolcórás tanfolyamról is... A Külkereskedelmi Főiskolán — posztgraduális képzés keretében — három féléves interdiszciplináris képzést nyújtunk. Ez azt jelenti, hogy a már valamilyen diplomát szerzettek több tudományág ismereteinek ötvözetét sajátíthatják el. Aki eredményes vizsgát tesz, PR- szakon végzett külkereskedelmi üzemgazdász képesítést szerez. E három szemesztert általában humándiplomára építjük. Tematikánk a Nemzetközi PR-szövetség ajánlásait követi. A mi PR- szövetségünk 1990 óta létezik, 200-nál több egyéni, s 10 jogi személyiséggel rendelkező tagja van. — Magyar nyelvű szakirodalommal jól ellátottak? — Ilyen nem létezik. Az idén a Közgazdaságtudományi Egyetemmel közösen megjelentettünk egy kézikönyvet, elsősorban a tanfolyamunk segédleteként. Egy összefoglaló munka azonban nagyon hiányzik. Német— angol szakkönyvtárunk van, ezért a jelentkezőknek egy világnyelvet beszélniük kell. K. A.J. Frank Aponyi: Hogyan lehet valaki sikeres vállalkozó? 24 Ne feledje, hogy ezek az ötletek sok ezer embert tettek Amerikában sikeressé. Célom nem az volt, hogy üzleti tervet készítsek az ön számára, hanem hogy rövid, egyszerű ötleteket adjak, melyeket természetesen át kell tenni a magyar gyakorlatba. Ha a megvalósítás még nagyon nehézkes, sok a bürokratikus akadály vagy éppenjehetetlen, akkor is fel a fejjel! Még számtalan átalakulás vár a magyar gazdasági életre és talán éppen ön lesz egy fontos változás elindítója. Ne zavarja, ha egy-egy ötlet túl egyszerűnek tűnik vagy sok hasonló működik már! Gondolja át, hogyan csinálhatja ön másképp, mint a többiek! A hamburger is egy egyszerű ötlet, mégis vannak cégek, amelyek világsikert arattak vele. Használt tárgyak bizományosi eladása A legtöbb családnak rengeteg olyan holmija van, amelyet már nem használ, legyen az játék, ruhanemű, edények vagy bútorok. Ha felhívjuk a figyelmüket arra, hogy ezekből pénzt csinálhatnak, akkor valószínűleg nem fogják tovább gyűjtögetni őket. A használt cikkek eladását elkezdheti anélkül, hogy bármi pénzt fektetne ebbe az üzletbe. Bizományosi eladásról van szó, ami azt jelenti, hogy addig nem kell fizetnie az ámért, amíg el nem adta. Ez a legjobb módja annak, hogy jelentős készletre tegyen szert anélkül, hogy a pénzét kockáztatná. Először is szerezzen egy alkalmas helyiséget, ahol tárolhatja a dolgokat! Ne gondoljon valami elegáns, hatalmas helyiségre, megteszi egy garázs, egy száraz pince, egy biciklitároló a lakótelepen vagy bármi hasonló. Nem kell pénzt költenie a kiféstésére vagy a dekorációjára sem. Egy olyan helyiségre van szüksége, amelyet rengeteg polccal és akasztóval fog „kibélelni”. Apróhirdetéssel hívja fel az emberek figyelmét a lehetőségre; határozza meg, hogy mire van szüksége: használt, de jó állapotban lévő ruhaneműk, játékok, edények, poharak, kisbútorok, háztartási gépek stb. ! Amikor az emberek elhozzák a dolgaikat, mondja el, hogy csak akkor tud fizetni értük, amikor ön már eladta! Ne vállalja, hogy idők végezegtéig tárol egy-egy dolgot, szabjon egy határidőt, mondjuk 2 hónapot, és ha addig nem adta el az ámt, akkor vitesse vissza a tulajdonossal! Amikor az ámt átveszi, írjon róla átvételi elismervényt, és ha lehet, határozza meg tól-ig határon belül azt az összeget, amennyit fizetni fog érte! Itt természetesen azt vegye figyelembe, hogy mennyiért tudja majd eladni! Bizonyosodjon meg róla, hogy az áruk, amelyeket átvesz, aránylag jó állapotban vannak, mert sem ideje, sem pénze nem lesz arra, hogy rendbehozza őket! Úgy kell eladni őket, amilyen állapotban vannak. Nemcsak eladókat, hanem vásárlókat is vonzani fog az üzlet, ha hangsúlyozza, hogy milyen fantasztikusan olcsón lehet önnél különféle dolgokhoz hozzájutni. Amikor hirdeti üzletét, ne feledje, hogy ez az egyik legfontosabb dolog, amit el kell mondania róla! Ha nagyobb hely áll rendelkezésére, akkor tarthat tévé- készülékeket, mosógépeket stb. A „kirakatba” tegyen ki nagy plakátokat, amelyeken különböző „szinte ingyen” ámít kínálja. Valószínűleg ez az a kiskereskedelmi vállalkozás, aminek beindításához a legkevesebb pénz kell. Nem kell, hogy gyönyörűen elrendezve sorakozzanak az áruk az üzletben, hadd érezzék magukat otthon a vevők, hadd válogassanak és turkáljanak. De az árukat úgy helyezze el, hogy ne essenek le, ne törhessék el őket! Ha már beindult a vállalkozása, vállalhatja, hogy egyes nehezebb vagy nagyobb térfogatú darabokat házhoz szállít vagy elszállít a tulajdonostól, ezzel is növelve ügyfeleinek körét és boltja áruválasztékát. (Folytatjuk) Szeretne Ön több pénzt csinálni? Jöjjön el az American Business School kétnapos előadás-technikai tanfolyamai valamelyikére! Mint a Békés Megyei Hírlap újságolvasója kedvezményt kap és megismerkedik más üzlettulajdonosokkal, vállalatvezetőkkel, menedzserekkel, üzletkötőkkel, kereskedőkkel, azaz vállalkozókkal vagy leendő vállalkozókkal. Még ma kérjen részletes tájékoztatót programjainkról! American Business School: 1122 Budapest, Goldmark K. u. 14. Tel.: 1553-161; 1751-477; (9—16 óráig). Fax: 1551-524. A nap információja Business az Biznisz 1993. december 14-én jelentkezik először a Duna TV-n a „Business az Biznisz” című oktató sorozat, amelyet az Állami Vagyonkezelő Rt. támogat. A 62 részes sorozat az első olyan vállalkozás Magyarországon, amely részletesen, közérthetően mutatja be a piacgazdaság alapismereteit, üzleti fogásait. À sorozat négy témakört ölel fel, amelyből megtudhatjuk, hogyan lehet sikerünk a piac- gazdaságban (17 rész); hogyan fogjunk új üzleti vállalkozásba (15 rész); melyek a marketing alapelvei (15 rész); és betekinthetünk a számvitel alapszabályaiba (15 rész). Az egyes adások 20-25 percesek. A részeket kedden és csütörtökön vetítik 15.30-tól 16.00 óráig, majd vasárnap délelőttönként 11 órától megismétlik a heti részeket. Minden epizódhoz munkafüzet tartozik, amely az ismeretek elsajátítását könnyíti meg, sőt csoportos oktatásnál akár tanári kézikönyvként is segítheti az oktató munkáját. A sorozat új ismereteket nyújt a lehetséges kisvállalkozóknak, a nagy tapasztalatú gazdasági vezetőknek egyaránt, hiszen tematikája magában foglalja a hatékony cégvezetés, a korszerű piackutatás, a számviteli ismeretek, a vállalkozásfejlesztés fontos ismereteit. A tananyag magvát a University of Pennsylvania, a világ egyik nagy tekintélyű közgazdaságtudományi fakultása és a State University of New York nemzetközileg ismert szakértői dolgozták ki. A sorozatot a magyar igényekhez a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem szakemberei „honosították”. (s.p.) Ferenczy Europress
