Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)
1993-12-13 / 291. szám
1993. december 13., hétfő KÖRKÉP / HIRDETÉS Békéscsaba városrendező mérnöke Régi adósságot törlesztett Tábori György és művének kiadója, amikor összefoglalta Sztraka Ernő városi mérnök munkásságát, egyáltalán felhívta Sztraka jelentőségére a mai csabaiak figyelmét. Mert az emberek általában egy Sztrakát ismernek, az 1891-i főszolgabírót, ezért vették el egy időben a Sztraka utca nevet is, holott az a kiváló Sztraka tanító emlékét őrizte. ATiar- madik Sztrakáról, a városi mérnökről pedig alig tud valamit az átlag csabai. Holott illő, hogy megismerjük múltunk olyan cselekvő embereit, akiknek munkája előrelendítette a város fejlődését, s megbecsülésükkel példát mutassunk a jövő nemzedéknek a városért cselekvő, áldozatkész alkotók tiszteletére. Sztraka Ernő 1861-től 31 éven át volt a város mérnöke, s az egyszemélyes mérnöki hivatalban olyan munkát végzett, amely közel egy évszázadra meghatározta Békéscsaba városépítési teendőit. Tervei, rendszabályai alapján a 30 000 lakost meghaladó — de falusias — településből város keletkezett. Első teendője volt elkészíteni a város építészeti rendszabályát, amelyben megszabta az utcák szabályozását, az építkezések során követendő szabályokat, s az építési szabályok következetes betartásával a felszíni formákat követő, girbe-gurba utcák évtizedek múltán kiegyenesedtek, az utcába benyúló házak eltűntek, a zugok, sikátorok utcává alakultak. Nagy feladat volt a csapadékvíz elvezetése, a bűzlő mocsarak lecsapolása. (A Horváth Mihály utca neve abban az időben még Kutyatenger volt, utalván arra, hogy a kutyák állandó fürdési lehetőséget találtak a lefolyás nélküli tóban a város közepén.) A város lejtmérési térképének elkészítése után a két sáncba — Alvégi és Felvégi — új árkokkal, csatornákkal levezették a bűzlő állóvizeket, a város levegője egészségesebb lett. Kidolgozta a piaci és vásári rendtartást, rendezte a két sétateret (Széchenyi és Katona tér), bevezette a közvilágítást, megkezdte a pallók helyett a szilárd burkolatú téglajárdák építését. A városiasodás az épületek csinosodását is jelentette. A falusias épületek helyett szorgalmazta a városias polgárházak építését, a vályog, sár és nád helyett a tégla és cserép alkalmazását. Több, ma is álló középület épült az ő idejében. Egy részét tervezte, másikának kivitelezésénél felügyelt. (Városháza, színház, Fiume Szálló, Nádor Szálló stb.). E néhány kiragadott példa is mutatja azt a hatalmas munkát, amelyet Sztraka Ernő végzett Békéscsaba városiasodása érdekében, s amelyet Tábori György részletesen, jól tagolva, szemléletesen tárgyal munkájában. Külön meg kell említeni a könyv meglepően szép tervezését — Zahorán Mária munkája —, s a sorozatcím: Csabai História 1. arra enged következtetni, hogy egy új sorozat indult Csaba múltjának megismertetéséhez kismonográfiák megjelentetésével. Bízom benne, hasznos ismeretanyagok fognak születni a sorozat további köteteiben is. 1M— A Kamatozó Kincstáijegy 1994/IV. 1 éves befektetés, melyre biztosan számíthat. Most december 13—17-ig jegyezhető! Ki mondta, hogy 1 évre nem érdemes lekötni a pénzét? A Kamatozó Kincstárjegy 1 éves lekötésű értékpapír, amelynek kamata évi fix 23%!* A Kamatozó Kincstárjegyet a magánszemélyek mellett intézmények is megvásárolhatják. Az 1 éves futamidő alatt az értékpapír tőzsdei forgalmazásra kerül. A Kamatozó Kincstárjegy állami értékpapír, visszafizetését az állam garantálja. Az Ön követelése nem évül el, bármely értékesítő fiók köteles visszaváltani a Kamatozó Kincstárjegyet. Ha azonban az 1 éves futamidő lejárta előtt szeretné visszaváltani Kamatozó Kincstárjegyét, csak a névértéknek megfelelő összeget kapja kézhez. A Kamatozó Kincstárjegy most december 13-17. között jegyezhető. És biztosan számíthat rá később is, minden hónapban. *A 23%-os fix évi kamat bruttó kamatot jelent. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Budapest, Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt.: 5601 Békéscsaba, Szent István tér 3., Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Szarvas, Szeghalom, Békés, Battonya, Csorvás, Gyomaendrőd, Mezőberény, Sarkad, Tótkomlós • Polgári Bank Rt. 5600 Békéscsaba, Mednyánszky u. 8. • MNB Békés Megyei Igazgatóság 5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1. A KÉZENFEKVŐ BEFEKTETÉS Olvasóink írják —ï Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Dolgozói levél Gondolatok a Békés Megyei Hírlap 1993. november 30-án, a ,,Döntésre váró kamionosok" — B. Sajti Emese által írott cikkére. A fent említett újság szerkesztőségét valóban megkereste Kovács Pál területi NEGOSZ-elnök és egy „dolgozó” Géring József társasági résztulajdonos. Kértük a Körös Grupp Kft.-ben történőprivatizációs folyamat nyilvánosságra hozatalát. Ez meg is történt. A megjelent cikkben sajnos nem a dolgozók véleménye, hanem a Körös Volán Rt. vezérigazgatójának véleménye és állítása olvasható. A nemzetközi fuvarozás privatizációja mögött valóban többféle hibás és a dolgozók szempontjából hátrányos döntést véltünk felfedezni. Közvetlenül a KHVM miniszteréhez eljuttatott levelünkre számunkra igen kedvezőtlen választ kaptunk. Ugyanakkor kifogásoljuk, hogy a beadványunk után a Körös Gruppe Kft.-nél semmiféle — a felügyelő bizottság által — felülvizsgálat nem történt. A KHVM privatizációs főosztályának hozzánk eljuttatott levele, kizárólag a Körös Volán Rt. vezérigazgatójának személyes, esetleg írásos beszámolója alapján történt. Kedves Emese! Az úgynevezett „kemény vádak” -ra cikkében semmiféle utalás nem történt. Semmi kifogásunk a profiltisztítás, illetve a privatizáció ellen, csak annak gyakorlati megoldásával nem értünk egyet. Beleegyeztünk, sőt méltányosnak tartottuk, hogy mindkét fél meghallgattassék, és azok véleményét leközölje. Sajnálattal konstatáltuk, hogy éppen azok véleményét tartotta cikkében semmisnek, akik Ont a Körös Gruppe Kft.-ben történőprivatizációsfolyamat nyilvánosságra hozatalát kérték. Ezt a kis nyilvánosságot is megköszönve kívánunk munkájához sok sikert, erőt és egészséget. Tisztelettel: Kovács Pál, Géring József * Tisztelt levélírók! Az önök kifogásai igenis benne vannak a cikkben, a feltett kérdésekben, amit ha alaposan elolvastak, sok mindenre választ kaptak. Sajnos sokat kellett az eredeti íráson rövidítenem, ami így is igen tekintélyesre sikeredett. Két alapvető' dolgot kifogásoltak önök, amely a szakszervezet állásfoglalásában is részben benne van: a munkahelyek megtartását és a telephely Békéscsabán hagyását. Ugyanakkor elégedetlenségüket fejezték ki a Hindelang cég fuvarszerzési kötelezettségmulasztása és a Körös Gruppe tevékenységének elmaradt ellenó'rzése miatt, valamint a kamionok árának irreális megállapítását. A többi megfogalmazott kifogás csak sejtésszerű volt, mint „bizonyos körök korrupció útján történt haszonszerzése”, „a volt szb-titkár homályos kapcsolata a vezetéssel”, valamint azok a hibás szerzó'dések, amelyeket a vezérigazgató kötött a Hindelang budapesti irodájával. Ahhoz, hogy az olvasók egyáltalán megérthessék, miről van szó, kellett az alapos áttekintés a cikkben, amely áttekintést a többségi tulajdonos nevében Orosz István vezérigazgató mondott el. S én csak azt írhatom le, amit ő mondott, nem pedig a feltételezéseket. Ezen kívül Géring József számára lehetőséget adtam, hogy a kész cikkbe a megjelenés előtt betekintsen. Akkor nem kaptam rá kifogást. Bízva abban, hogy gazdaságilag és a dolgozók szempontjából is megfelelő döntés születik—bár ilyen csak a mesében van —, e régóta húzódó privatizációs ügyben, üdvözlöm önöket: B. Sajti Emese Visszhang Kármegállapítás a biharugrai halastavaknál ABékés Megyei Hírlap 1993. november 29-ei számában a Hidasháti Mezőgazdasági Rt. biharugrai halászati kerületét is érintő cikkel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adom. Az újságcikktől függetlenül is a közelmúltban megvizsgáltuk a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőivel a biharugrai halastavak lecsapolási körülményeit, melynek alapján a következő intézkedéseket tesszük: 1. Megállapítottuk, hogy a normálistól eltérő vízvételezési lehetőség következtében a lecsapolási igények is növekedtek és ennek következtében a fajlagos vízmennyiség a lecsapolási illetően növekedett. A megnövekedett vízmennyiségek levezetését a lecsapoló csatornák csak emeltebb szinten képesek levezetni. A helyzetet tovább rontotta a vízkezelő műtárgyak illetéktelenek által történő megrongálása és a növényzettel való esőbenőttség is. 2. A gazdaság a vízvételezést e hó végéig végzi, majd ezt követően a lecsapolás is szünetelni fog. A víztelenített állapotba kerülő csatornákon geodéziai méréseket végzünk, illetve végeztünk, s amennyiben a mérések indokolják, megtörténik a csatornák kotrása, rendezése is. 3. A halgazdaság vízügyi szakértők közreműködésével megvizsgálja a halgazdaság belső vízgazdálkodási helyzetét, mely kiterjed a halgazdálkodási és természetvédelmi szempontokra is. A vizsgálat azt is célozza, hogy hogyan lehet a lecsapoló rendszerek vízszintjét elfogadható mértékre beállítani. 4. A hivatkozott újságcikkben is jelzett káresetek ténye fennáll, mellyel kapcsolatban 1993. november 2-án kértük a biharugrai önkormányzattól a károsultak nevét, címét, valamint a bejelentett kár nagyságát. Szándékunk az, hogy független szakértők bevonásával a tényleges kár megállapítása mihamarabb megtörténjék annak érdekében, hogy az érintett állampolgárok megnyugodhassanak. Várjuk az önkormányzat értesítését. Úgy vélem, hogy az említett ésfelsorolt intézkedésekkel a halgazdaság és a biharugrai érintett állampolgárok ügye rendeződik. Kovács János vezérigazgató
