Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)

1993-12-12 / 290. szám

Obérés megyei hírlap MEGYEIKÖRKÉP 1993. december 12., vasárnap Játék, móka, kacagás A Fidesz Orosházi Városi Szervezete játékos vetélkedő­vel „fűszerezett” sportkará­csonyt szervez Orosházán a sportcsarnokban december 15-én 14 órai kezdettel. A programban szerepel általános iskolások részére ügyességi verseny, bemutatkoznak a bé­késcsabai tomászlányok az olimpiai bajnok Ónodi Henri­ettával az élen. A Dilidal együttes pedig elhúzza a nótá­ját a tiniknek. Nyulambulam királyi cirkusz A békéscsabai Nyulambulam együttes elkészült új zenés, bá­bos, prózai darabjával. A Nyu­lambulam királyi cirkusz vál­tozatlanul a kisiskolás, óvodás korosztálynak szól. A premier december 13-án, hétfőn lesz 10, illetve 14 órai kezdettel a békéscsabai ifjúsági házban. Gyermekrajz­kiállítás Békéscsabán ma a XVI. Váro­si Gyermekrajz-kiállítást nyit­ja meg Pap János, Békéscsaba polgármestere délelőtt 11 óra­kor a Munkácsy Mihály Múze­umban. A kiállítás anyaga ja­nuár 2-áig tekinthető meg. Üdüljön Eleken! Üdülés falun címmel ma­gyar—német nyelvű kiadvány született Elekről. Pár sorban bemutatkozik a község, majd a szolgáltatókat, szolgáltatáso­kat veszik sorra. Eleket és kör­nyékét egy-egy térképvázlat jeleníti meg. Hosszabb ideje érzékelhető, hogy az elekiek komolyan kacérkodnak a ki- terjedtebb falusi turizmus ki­alakításának gondolatával. Társasélet télen „Disznótor, fonó, fosztóka...” A társasélet őszi, téli népszo­kásairól tart rendhagyó órákat az általános iskola negyedik osztályosainak dr. Grin Igor. Az időpont december 13., hét­fő 10.30, illetve 11.45 óra, a helyszín a békéscsabai megyei könyvtár játszóterme. Óvoda épül Méhkeréken a napokban lát­nak hozzá a Csaba-Ep Kft. szakemberei az új nemzetiségi óvoda alapozásához. Az új in­tézmény az önkormányzat ál­tal az állami címzett támogatá­son nyert 54 millió forintból épül; befogadóképessége 150 gyermek elhelyezésére alkal­mas, konyhája pedig 500 sze­mély ellátásáról gondoskodik majd. Az óvoda átadása 1994. augusztus 20-ára várható. Nyílik a szeretetotthon A szarvasi Új-templomi Evan­gélikus Gyülekezet Szeretetott­hona ma 15 órakor nyílik a Dó­zsa utcai Roszik-féle iskolában. Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés...? Az OTP megállapodott az önkormányzatokkal Gázhoz jutnak a „kilencek” (Folytatás az 1. oldalról) Munkánk felét ellenőrzések­kel töltjük a megyében. Se­gítjük a munkáltatókat és a munkavállalókat, hogy megis­merjék az új jogszabályokat, közöttük a munka biztonságá­ra vonatkozókat. Aki tanácsot akar kérni, nyitva az ajtónk, de ha már a cégnél vagyunk, nem feltétlenül tanácsadással fog­lalkozunk, hanem hatósági munkát végzünk. — Gondolom, ezt ők is tud­ják... Hogyan fogadják a mun­kaügyi és a munkavédelmi felügyelőket? —A cégek nagy része udva­riasan, de sok helyen nem szí­vesen: azt hitték, nincs is ilyen hatóság... Az új vállalkozók nem is gondolják, hogy van­nak kötelezettségeik. —A munkaidő betartásánál is rossz tapasztalataik van­nak? —A Munka Törvénykönyve kategorikusan előíija, milyen lehetőség van a munkáltató és a munkavállaló között a meg­egyezésre. Ha van munkaszer­Szeghalmon szombaton dél­előtt emlékeztek meg a Péter András Gimnázium első igaz­gatója, Nagy Miklós születé­sének századik évfordulójá­ról. Az ünnepség koszorúzás­sal kezdődött, amikor a család, az öregdiákok, a jelenlegi pe­dagógusok, a város vezetői és a mai tanulók helyezték el a megemlékezés virágait Nagy Miklós szobránál. A Péter András által megálmodott sár­réti iskolát valóra váltó gimná­ződés, megegyeznek például a bérben, de nem térnek ki a mun­kaidőre, a túlmunkára, a pihe­nőnapokra. A helyzet paradox, ugyanis amennyiben nincs munkaidő-nyilvántartás, csak figyelemfelhívó határozatot hozhatunk, s később kérhetjük számon az előírás betartását. Sok vállalkozó azzal sincs tisz­tában, hogy a túlmunkát hogyan lehet elkerülni. Hiányosságok­kal elsősorban a kereskedelem­ben, vendéglátásban, közleke­désben, szállításban, fuvarozás­ban találkozunk. — Az Országos Munkavé­delmi és Munkaügyi Főfel­ügyelőség december 6—7-én vizsgálatot rendelt el ország­szerte. Mi volt a célja? — Az akcióellenőrzés idő­pontját mi sem tudtuk előre. Elsősorban a munkaidővel és a pihenőidővel kapcsolatos sza­bályok betartását vizsgáltuk a megyében. Ezen belül többek között ellenőriztük a munka­közi szünet, a napi pihenőidő, a pihenőnap, a munkaszüneti nap, a szabadság, a munkaidő ziumteremtő, nagyszerű em­berre emlékezett egykori diák­ja, Juhász László, aki elmond­ta, az igazgató úr egyszer hord­ágyon jött be az esedékes ma­tekórát megtartani. Farmasi Péter Nagy Miklósról, a politi­kusról beszélt, aki 1946-ban egy évig politikai államtitkár volt és akinek —saját szavait idézve — „radikális demokra­ta eszméi” voltak. Boruzs Ambrus egyszerű szavakkal idézte vissza diákkorát, meg­betartását. Összesen 51 mun­kahelyet vizsgáltunk, 32-nél valamilyen hiányosságot ta­láltunk. A 62 százalék azért is sok, mert a Munka Törvény- könyve tavaly óta hatályban van. A vizsgálatba bevont munkáltatóknál 1349-en dol­goztak — tehát a kisebb cé­geknél jártunk —, s 380 eset­ben találtunk legalább egy sza­bálytalanságot. A legjellem­zőbb, hogy nincs nyilvántart­va a munkaidő, nem lehet megállapítani, van-e pihenő­idő? Ahol nem tudtuk bizonyí­tani a konkrét hiányosságot, csak a nyilvántartási hiányos­ságot, felhívtuk a figyelmet a pótlásra. Ha nem történik meg, az utóellenőrzéskor már bírsá­golunk. A munkahelyi baleseteket kivizsgálják, s súlyosságától függ, hogy csak házon belül vagy a felügyelőség részvéte­lével. Kevesen tudják, hogy a foglalkozásból eredő baleset­nél a dolgozónak a kártérítésre joga van. Szőke Margit állapítva, hogy nagyszerű in­díttatást kaptak egykori igaz­gatójuktól, tanáraiktól. Ezután első ízben került sor a Nagy Miklós-plakett átadá­sára, melyet Farmasi Péter egykori diák, majd tanár, igaz­gatóhelyettes kapott meg, aki már nem itt él, de mindenben segíti ma is volt iskoláját. Ugyancsak most adták át a Nagy Miklós tiszteletére kiírt országos pályázat díjait. Gila Lapunkban korábban beszá­moltunk arról, hogy megyénk 9 települése (Almáskamarás, Bánkút, Dombiratos, Elek, Két- egyháza, Kevermes, Kunágota, Lökösháza és Nagykamarás) közös pályázatot nyújtott be az Állami Fejlesztési Intézethez, pénzügyi támogatást kérve a belterületi gázvezeték-hálózat kiépítéséhez. Az érintett önkor­mányzatok információi szerint csaknem biztosra vehető a pá­lyázat kedvező elbírálása, így máris elkezdődött a szervező- munka a lakosság körében. A 9 település polgármestere december 9-én Kevermesen ta­lálkozott az OTP Rt. Békés Me­gyei Igazgatóságának képvise­lőivel. — Az önkormányzati beru­házásként megvalósuló gáz­közműfejlesztés pénzügyi lebo­nyolítását örömmel vállaljuk— mondja Karsai István, az OTP battonyai fiókjának vezetője. — A csütörtöki tanácskozáson elhangzottakból a lakossági hi­telfelvétellel kapcsolatos tudni­valókat emelném ki. —Úgy tudom, az idei feltételek igen kedvezőek. Viszont mindösz- sze három hét van hátra az évből. — Ez igaz, de emiatt senki ne essen kétségbe! Az önkormány­zatok számításai szerint lakóhá­zanként 50 ezer forint hozzájá­Az orosházi „Egyetértés” La­kásszövetkezet december 13- án 17 óra 30 perces kezdettel tartja küldöttgyűlését a Petőfi Művelődési Központ emeleti klubtermében. Napirenden rulást kell fizetni. Amennyiben a tulajdonos hitelt kíván felven­ni, 30 százalék saját erővel, azaz 15 ezer forinttal kell rendelkeznie. — Szerződéskötésekre azon­ban várhatóan csak jövőre kerül sor. — Igen, de a kedvezmény szempontjából az a döntő, hogy az ügyfél mikor nyújtotta be a kérelmet. Aki ezt december 20- áig megteszi a helyi polgármes­teri hivatalban, annak most csak 500 forint hitelbírálati díjat kell fizetnie. Akik nem tartanak igényt OTP-hitelre, szintén ke­ressék fel a helyi önkormányzatot, jelezzék bekötési szándékukat! — Végül is mikor, hogyan kell a hozzájárulást befizetni? — Erről a helyi önkormány­zatok adnak felvilágosítást, amikor nyilvántartásba veszik a jelentkezőket. A 15 ezer forint saját erőt, illetve az 50 ezer fo­rint kézpénzt az általuk megha­tározott módon és időben kell befizetni. Beszélgetésünk végén Kar­sai István egy gyors számítást végez. A 35 ezer forintos gáz- kölcsön futamideje 3 év, az utá­na fizetendő kamat nem éri el a 6 ezer forintot, így a havi törlesz­tőrészlet mindössze 1130 forint. Érdemes hát minél előbb beadni a kérelmet! Ménesi György szerepel az igazgatóság tevé­kenységéről szóló 1993. évi tájékoztató, ismertetik az 1994. évi műszaki feladatokat és terveket, valamint a jövő évi fizetési kötelezettségeket. Nagyszerű indíttatást kaptunk! Lakásszövetkezeti küldöttgyűlés Dombegyházi földrendezők Ahol a vörös csillag megfér a horogkereszt mellett A motorgyűjtő bognármester A katonai motorkerékpárok bemutatótermét a közelmúltban alakította ki Sóczó Elek FOTÓ: FAZEKAS FERENC „Ön azt mondta, ezt normális ember nem csinálja. Én imá­dom és mélységesen tisztelem az ilyen nem normális embere­ket. Meghatódom tőlük.” (Egy bátonyterenyei népművelő BEÍRÁSA A VENDÉGKÖNYVBE.) A gyomaendrődi bognármes­ter, Sóczó Elek—ahogy neve­zi —- egy soha meg nem térülő családi vállalkozásba fogott tíz évvel ezelőtt. Régi motoro­kat kezdett gyűjteni és egy mo­tormúzeumot hozott létre a te­lepülésen, ahol ma 78 márka képviseletében 110 gép talál­ható meg. Köztük több olyan is, amely már meg nem lévő gyárat képvisel. A közelmúlt­ban készült el a katonai terem, melyben békésen megférnek egymás mellett a második vi­lágháborúban használt vörös csillagos szovjet, a fehér csil­lagos amerikai, a horogkeresz­tes német és egyéb országbéli gépemlékek is. — Nagyon sokat köszönhe­tek az egykori gyomai tanács­elnöknek, Jenei Bálintnak, hogy ez a múzeum létrejöhe­tett — kezdte. — Az épület engedélyezését sokszor eluta­sították, ő járta ki, hogy meg­születhessen. Most 110 motort állítunk ki, 150-nek van hely és 170-nel rendelkezünk. — Miért nem állít ki többet, ha a hely biztosított? — A gépek egy része felújí­tásra vár, némely alkatrésze még hiányzik és a motorokat eredetiben, illetve élethű má­solatokat felhasználva kíván­juk kiállítani, szakmai csopor­tosítás szerint. Á fiamnak is ez az élete, de ezenkívül 15 tagú szakembergárda dolgozik a géplakatostól a fényezőig, hogy a felújítás sikeres és mu­tatós legyen. —Nem lehet olcsó mulatság. —A bognárműhelyben azért dolgozunk, hogy erre teljen. Természetesen emiatt anyagi problémákkal küzdünk, másra nemigen jut, de a család megér­tő. Sok időt elvesz a gyűjtőmun­ka is, hiszen van, amikor egy alkatrészért kell külföldre utaz­ni, illetve a szakirodalom be­szerzése sem könnyű. Termé­szetesen már ismernek az or­szágban és a határokon túl, így jelzik, ha akad valami nekem való. —Melyik motor beszerzésé­hez fűződik a legkedvesebb emléke? — A második világháború­ban egy német gépet befalaztak egy ház melléképületébe. Kap­tam az információt bontáskor és mindjárt utaztam is, nehogy más csapjon le rá. Amikor hoz­tam hazafelé, nyitva volt a cso­magtartó, mert nem fért be más­képp a motor. A rendőrök meg­állítottak Debrecennél és ami­kor meglátták a szíjhajtásos csodát, annyira megtetszett ne­kik, hogy bírságolás helyett fel­vezettek a 4-es útra. — Ahogy végignéztük a gyűjteményt, 1920-as években készült motorokat is láttunk szép számmal. Mennyi jármű működőképes? — Egy része igen, de való­jában a működőképessé tétel már olyan drága lenne, amit nem bírnánk el anyagilag. — A múzeumnak milyen a látogatottsága ? — Májustól októberig tar­tunk nyitva vasárnaponként, de ha bejelentkeznek, találunk időpontot. Érdekes, hogy kül­földön jóval nagyobb a múze­um elismertsége, mint itthon, többen egy az egyben megvá­sárolnák a gyűjteményt. Ez azonban itt marad Gyomaend- rődön, hiszen még egyszer mondom, ez az életünk. Nyemcsok László Dombegyházon 1992 augusz­tusában alakult meg a földren­dező bizottság, elnökéül Jenei Károlyt választották. A meg­alakulást követően kétheten­ként ülésezett a 11 fős testület, a részvételi arány általában 80—90 százalékos volt. A bi­zottság nyilvántartásba vette a földigénylőket, ideiglenes földkimérést hajtott végre, és részt vett a földárverések elő­készítésében, lebonyolításá­ban. A nagyközségben 2249 hektárt jelöltek ki kárpótlásra: a Petőfi Mezőgazdasági Szö­vetkezetben 2148 hektárt, a Mezőhegyesi Állami Ménes­birtok Rt. itteni kerületében pedig 101 hektárt. Az első ár­verést 1992. október 6-án tar- , tották, akkor 28 igényjogosult jutott termőföldhöz. Az eltelt időszakban még 12 alkalommal került sor földár­verésre Dombegyházon, összesen 2029 hektár talált gazdára. Az új földtulajdono­sok száma 369, az átlagos bir­toknagyság 5,5 hektár. A lici­tálók minden alkalommal aranykoronánként 500 forin­tért tudtak termőföldet szerez­ni. Az árverések rendben zaj­lottak, a résztvevők kölcsönö­sen tiszteletben tartották egy­más érdekeit. Az árverésveze­tők elismeréssel szóltak a föld­rendező bizottság munkájáról és a licitre jelentkezők fegyel­mezett magatartásáról. Mivel a 'parlament 1994. május 31-éig meghosszabbí­totta a földkárpótlások határ­idejét, Dombegyházon is lesz még árverés, legközelebb 1993. december 16-án. M.Gy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents