Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)

1993-12-02 / 281. szám

Holnap Gyomaendrőd és környékéről olvashatnak beszámolókat a 7. oldalon o TVR EXTRA Heti rádió-, ív-műsor Doboz: a nyomor költségvetése? A közmeghallgatást is napi­rendjére tűzte kedden délután­ra Doboz képviselő-testülete, ám a „köz”, vagyis a helybéli­ek nem éltek a lehetőséggel. „Talán azért—mondta az ülés végén Szatmári János polgár- mester —, mert az emberek előtt mindig nyitva áll az ön- kormányzat ajtaja...” (3. ol­dal) Szlovákok közgyűlése Ma délután 16 órától tartja a Csabai Szlovákok Szervezete évi közgyűlését Békéscsabán, a Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskolában (Deák F. u. 6.), amelyen értékelik az eddig végzett munkát, megha­tározzák a jövő év feladatait, majd megválasztják a szerve­zet új vezetőségét. A közgyű­lés nyitott, mindenkit tisztelet­tel várnak, aki valamilyen szá­lon kötődik a városban élő szlovák kisebbséghez. A köz­gyűlés után — várhatóan 18.30 órai kezdettel — ma­gyarországi szlovák írók estjé­vel zárul a találkozó. Vámeljárás, minőségvizsgálat A VOSZ Békés Megyei Cso­portja Békéscsabán ma 17 óra­kor a VOSZ-klubban — Sza­badság tér 11—17. — Vámel­járások a külkereskedelmi gyakorlatban, valamint Minő­ségvizsgálati kötelezettség a belföldön forgalomba kerülő termékeknél címmel tájékoz­tatót tart. A vendégek: Perlaki Péter alhadnagy, a Békés- Csongrád Megyei Vám- és Pénzügyőrség Békéscsabai Hivatala munkatársa és Hoffer Ferenc minőségügyi szakértő. A klubfoglalkozás nyitott. Megyei problémák a belügyminiszter előtt A figyelem — ha csak néhány percig is — Békés megyére koncentrálódott tegnap Buda­pesten Boross Péter belügymi­niszter és Jeszenszky Géza megyei alelnök találkozóján. A beszélgetésre azért került sor, mert térségünkben több olyan probléma vetődött fel, amelynek megoldásához köz­ponti segítségre van szükség. Jeszenszky Géza minde­nekelőtt fontosnak tartotta megemlíteni a 350 milliós kor­mánytámogatás elosztását. Mint kiderült, 50 millióhoz még az idén hozzájut a megye — ebből fedezik azt a beruhá­zást, amelynek nyomán Gyu­lán lehetőség nyűik a sugárte­rápiás kezelésre —, s mindeh­hez 50 millió foritos központi támogatás járul. A további 300 milliót jövőre kapja meg a me­gye, és az elosztás a kistérségi projektek alapján történik majd. A kormány nemrégiben döntött az épületkárosodással érintett dél-békési térség tá­mogatása ügyében. Je­szenszky Géza tegnap rámuta­tott, a központi támogatáshoz szükséges önkormányzati és lakossági pénz nem áll rendel­kezésre. Feltárta a miniszter előtt a helyiek rendkívül nehéz helyzetét, amelyet az alelnök szerint Boross Péter megértés­sel fogadott. A mielőbbi meg­nyugtató megoldás érdekében azonban további erőfeszítések kellenek, amelyek a megye ré­széről máris megkezdődtek. A megye déli térségének ki­lenc települése — a vezetékes. gázellátás megvalósítása ér­dekében — a múlt héten vissza nem térítendő támogatásért együttes pályázatot nyújtott be az Állami Fejlesztési Intézet­hez. Ebben az ügyben több egyeztetés is volt már, Boross Péter pedig ígéretet tett arra, hogy a december 7-ei tárcakö­zi egyeztetésen támogatni fog­ja a pályázat elfogadását. Ugyancsak a dél-békésieket érinti, hogy Mezőhegyes, Bat- tonya, Dombegyház, Magyar- dombegyház, Kisdombegyház és Kevermes polgárvédelmi körzetparancsnokság létreho­zását kezdeményezte. Mivel a belügyminiszter az ügy részle­teit csak ezután ismeri meg, konkrét választ nem adott, csu­pán annyit, a gondolatot elviek­ben támogatja. L. E. Az elmaradottságra hivatkozás csak a kormánypénzek kikönyörgésére elég / Uj szerkezet az Alföldön Az Alföld-kongresszus résztvevőit dr. Simon Imre, a megyei közgyűlés elnöke köszöntötte tegnap délelőtt Békéscsabán, a Vigadóban. Az Alföld-kutatás elméleti kérdéseit taglaló dél­előtti plenáris ülésen elsőként Stefanovits Pál akadémikus A tudomány szerepe és felelőssége a régiók fejlődésében cím­mel tartott előadást, bizonyítva azt, hogy az évszázadok során a természettudományos és egyéb társtudományok kutatásai az Alföldön hogyan hatottak egymásra és a magyar tudo­mány fejlődésére. Dr. Tóth József tanszékvezető egyetemi tanár emlékezett meg a csabai földrajzkutató húsz éves munkájáról FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Enyedi György akadémikus az Alföld fejlődésének perspektí­váiról szólt, cáfolva a „ketté­szakadt ország” és „az Alföld a vesztes” közkeletű megálla­pításokat. Az kétségtelen — állapította meg —, hogy régen benne volt ebben a tájban az elmaradottság, amely most nagy erővel tört a felszínre. De az isten háta mögöttiség ima­ge-e csak kormánypénzek ki­könyörgésére jó, de a tőkebe­vonásra alkalmatlan. A le- bomló alföldi regionális szer­kezet nem a leszakadást, ha­nem egy új, nemzetközi szála­kat is bekapcsoló szerkezet ki­épülését jelenti. Láng István akadémikus, elnöki tanácsadó a tájtermesz­tés, a környezetvédelem és az Alföld kapcsolatát vizsgálta. Berényi István, az MTA Földrajztudományi Kutatóin­tézet igazgatója a földhaszno­sítás lehetséges új folyamatait elemezte. Megállapítása sze­rint a szántóföldek aránya nem (Folytatás a 3. oldalon) Küzdelem a létért Sokasodnak a vészjelek vidékünkön. Többféle hullám­hosszon is elindultak már a főváros felé, és hogy Békés megye minduntalan ott kopogtat a hivatali ajtókon, azt a legkevésbé sem lenne tanácsos holmi felesleges zaklatás­nak venni. Különösen akkor, amikor a veszélybe sodró­dott térségek települései együtt, megsokszorozott erővel keresnek orvoslást bajaikra. Közös a sorsunk, közösek a fájdalmaink itt, Békés megyében. Ki az, aki ne szeretné látni már a 350 milliós kormánytámogatás gyümölcseit? Ki merne vitatkozni azon, jogosultak-e a segítségre, a törődésre a falrepedéssel küszködök? Igazi támogatásra természetesen. Mert mit is ér az a mozdulat, amikor úgy nyújtunk egy kisgyereknek cukorkát, hogy a csöppség még lábujjhegyen állva sem éri el? Kell-e kételkednünk abban, hogy Eleken, Kétegyhá- zán, Kunágotán, Almáskamaráson és a többi településen mekkora áldás lenne a vezetékes földgáz? A bajbajutottak most az összefogást választották. Más­képp elvesznének, a nagy nincstelenségben még annyit sem kapnának, mint azok, akiknek már jutott valami, s fellélegezhettek. A puszta léthez mifelénk is joga van az embernek! László Erzsébet Idegenforgalom és falusi turizmus A hazai idegenforgalomban mind jelentősebb szerepet tölt be a falusi turizmus. Sokan felfedezték a falvak kínálta üdülés lehetőségeit, a vidék romantikáját. A különféle ide­genforgalmi szervezetek az el­múlt hónapokban megalakí­tották a Magyar Turisztikai Egyesületet, melynek tagja Tóth Ferenc békésszentandrá- si vállalkozó, aki egyben az Országos Idegenforgalmi Hi­vatal és a falusi turizmus veze­tőségében is ténykedik, s iga­zán szívén viseli a Körösök vidékének idegenforgalmát. — A Magyar Turisztikai Egyesület — a MATUR — júniusban alakult a hazai tu­risztikai szektor önszervező­désével, a hazai értékek felka­rolására, megismertetésére, megmentésére. Politikailag semleges, a kormánytól füg­getlen szervezet, amely a tu­rizmushoz kötődő embereket munkahelytől és beosztástól függetlenül egyénileg tömörí­ti. A MATUR mindenkié, aki a turizmusból él vagy abból kí­ván megélni, esetleg jövedel­mét kiegészíteni — kezdi a beszélgetést Tóth Ferenc. —Mi a MATUR célja? — A turizmus sokoldalú szerepének és a többi nemzet- gazdasági tevékenységgel egyenrangú fontosságának elismerése. Célunk a turizmus normális működési feltételei­nek kialakítása, illetve javítá­sa érdekében egy szakmai lob­by létrehozása, a szakma összefogása és aktivizálása. (Folytatás a 3. oldalon) Oh, te drága Mikulás Felvételünk Békéscsabán, a 100-as ABC-ben készült, ahol Vantara Pál üzletvezetőtől megtudtuk: Mikulásból mennyi­ségben nincs hiány, a tavalyihoz képest a választék is bővült, de sajnos a csokoládék ára 30—40 százalékkal emelkedett FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Keresztyének között nincs rendezhetetlen ügy Isten előtt nehezebb az elszámolás A Ribár János körül kialakult feszült légkör létrejöttében je­lentős szerepe volt Aradi And­rásnak, az igazgatólelkészi feladatkör jelenlegi ellátójá­nak. Az igazgatólelkész vál­lalkozott arra, hogy válaszol­jon kérdéseinkre, először azonban saját véleményét kí­vánta az üggyel kapcsolatban tudomásunkra hozni. — Mindenek előtt azt aka­rom elmondani, hogy ez egy rendkívül összetett probléma — kezdte okfejtését Aradi András. — Ribár János amiatt a sajnálatos dolog miatt jött el Szegedről, hogy felbomlott az első házassága. Ennek ellenére itt mindannyian szeretettel fo­gadtuk, befogadtuk, de ki kell mondanom, hogy ő lelkileg na­gyon érzékeny. Áz más kérdés, hogy jól felkészült, lelki érzékeny­sége azonban vitathatatlan, még ha a válás miatt érthető is. Az egyház vezetése úgy látta jónak, ha ő hittantanárként jön Békéscsa­bára. Ezt ő el is fogadta, s a most (Folytatás a 3. oldalon) Most vásárolja meg téli szénszükségletét a Békéscsabai TÜZÉP Kft. telepén, ahol a megyében a legalacsonyabbak az árak. VISZONTELADÓINKAT NAGYKER. ÁRON SZOLGÁLIUK KI. Árajánlatunk: Cseh barna dió, Viszonteladói án Lakossági ár: darabos szén 596 Ft/q 636 Ft/q Iszapszén 470 Ft/q 490 Ft/q Tatai brikett 750 Ft/q 795 Ft/q Dorogi brikett 745 Ft/q 790 Ft/q Orosz kőszén 768 Ft/q 808 Ft/q Lengyel lángborsó 828 Ft/q 898 Ft/q Berentei barnaszén 547 Ft/q 587 Ft/q Koksz, brikett 1030 Ft/q 1 100 Ft/q Címünk: Békéscsaba, Ipari út 13. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 7.30—16.15 óráig, szombaton 7.30—12.00 óráig. Telefon: HUkhUH TÜZÉP K»,«ak<Mtolnil km 321-948, 324-831, 321-853. aiOO Békéscsaba. Ipán P 13

Next

/
Thumbnails
Contents