Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)

1993-12-09 / 287. szám

ka A deficit: 170,7 milliárd forint A Pénzügyminisztérium nyil­vánosságra hozta a központi költségvetés szeptemberi és októberi adatait. Ezek szerint szeptemberben a deficit elérte a 162,7 milliárd forintot, s ez októberben újabb 8 milliárd- dal nőtt. A tizedik hónap végén a hiány így elérte a 170,7 milli­árd forintot, amelyet minded­dig sikerült belföldi forrásból, állampapírok kibocsátásával finanszírozni. Elöljárók találkozója A Sarkad környéki polgármes­terek és jegyzők legközelebb csütörtökön délelőtt 9 órakor Újszalontán a polgármesteri hivatal épületében találkoz­nak egymással. A szakmai ta­nácskozás programjában töb­bek között az épülő új határát­kelőhely megtekintése, a me­gyei rendőrkapitány által ki­nevezésre ajánlott pályázó be­mutatása szerepel. Drámapedagógiáról tanároknak Csütörtökön délután fél há­romtól Fabulya Lászlómé a drámapedagógia módszeréről tart előadást Békéscsabán a Kemény Gábor Műszaki Szak- középiskolában. Az oktatás és nevelés területén egyaránt jól használható módszerrel való megismerkedésre az iskola ta­nárai szeretettel várják a vá­rosban élő kollégáikat. Lakossági fórum Gyulaváriban, a polgármesteri hivatal kirendeltségének épüle­tében december 10-én, pénte­ken 17 órakor lakossági fóru­mot rendeznek. Képviselői beszámoló Pelcsinszki Boleszláv ország­gyűlésiképviselő 1993. decem­ber 9-én 18 órakor Ecsegfalván, a művelődési központban kép­viselői beszámolót tart. , Fogadóóra Tóth Imre országgyűlési képvi­selő a kárpótlásról tart fogadó­órát december 9-én, ma 14—16 óráig Békésszentandráson, a közösségi házban (Fő u. 22.) Súlyos baleset Tegnap Csorvást elhagyva, Orosházára igyekezett a 47-es főúton az az angol kamion, melynek vezetője feltehetően elaludt. A kamion lecsúszott az útról, a vezető csigolyatö­rést szenvedett. A gyulai kór­házba szállították. Több sze­mélygépkocsi- és kerékpáros-, illetve gépkocsiütközés is volt a megyében, Békéscsabán, Orosházán, a murony— kamuti elágazásnál súlyos és könnyű sérüléseket okozva. Meggyulladt a szoba Tegnap 16.34 órakor Békés­csabáról, az Arany János utca 27. szám alól jeleztek tüzet. A földszintes ház lakószobája égett, ugyanis a tulajdonos az üzemelő cserépkályhán hagy­ta a száradó ruhákat. A meg­gyulladt ruhaneműről átter­jedt a tűz a szőnyegre, bútorra, tévére. A becsült kár 150 ezer forint. KÖRKÉP 1993. december 9., csütörtök Megmentik a Körösök holtágait Tegnap szakmai tanácskozás keretében értékelték a Szarvas és Békés szentandrás életét meghatározó Körös-holtág megmentését szolgáló beruhá­zás első ütemét, amely a Phare- program segítségével valósult meg. A nyolcvanas évek köze­pére kritikussá vált a helyzet a víz minőségének romlása és a holtág elöregedése miatt. Az Európai Közösség Phare-prog- ramja nyújtott mentőövet a térségnek, így 1992 márciusá­ban megindulhatott a rehabili­táció első üteme, amelyet teg­nap fejeztek be. A 92 millió forintos beruházás kivitelező­je a KÖVÍZIG volt — mondta szakmai összegzésében Gaál Sándor projekt-manager. Az Anna-ligeti vízkor­mányzó műtárggyal közúti híd is épült, elkészült a torkolati vízszintszabályozó, a Bika­zugi híd, több helyen megkö­zelítően 84 ezer köbméter iszapot távolítottak el, és a leg­rosszabb vízminőségű Siratói holtág végén megoldották a vízcserét. A Bika-zugi ág me­deráttöltésén pedig halrácsos műtárgy épült. A tanácskozáson dr. Gyur- kovics Sándor, a KHVM köz- igazgatási államtitkára a Kö­rösök holtágainak rehabilitá­ciós programjáról szólva ki­emelte, hogy a szarvas— békésszentandrási holtág — amely a Faddi-Duna-ág után a második legnagyobb az or­szágban —, a Phare-program révén, amelyre pályázatot a Körösvidéki Vízügyi Igazga­tóság nyújtott be és a szarvasi önkormányzat menedzselt — az első ütem megvalósulása után is rászorul a további víz­gazdálkodási és környezetvé­delmi beruházásokra. Ehhez átfogó környezetrendezési tervre lesz szükség, mert a holtágak veszélyeztetettsége nem szűnt meg. Kiemelte, hogy a beruházá­sok folytatására szükség van, de ehhez már nincs Phare-se- gítség, és össze kell szedni a pénzt. A két település önkor­mányzata, a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Minisztéri­um együttműködésével pró­bálják a szükséges összeget előteremteni. Remélhetően már jövőre folytatódhat a program a Hármas-Körös holtágainak megmentéséért — állította. Beszédében arra is utalt, hogy a két település és a KÖ- VIZIG már eddig is sokat tett a holtágak megmentéséért, ami­ről a tanácskozáson Szarvas polgármestere, dr. Demeter László és Békésszentandrás polgármestere, Bencsik Imre is szólt. A további fejlesztések lehetőségeiről Pálinkás Lajos, a KÖVIZIG igazgatóhelyettes főmérnöke tájékoztatta a szarvasi 2-es Számú Általános Iskolában megtartott tanács­kozás résztvevőit. B. S. E. Téli gallyazás A városgazdálkodási vállalat dolgozói Békéscsabán a Szo­bor-sétány mentén a fákat szabadítják meg elszáradt, vala­mint a közlekedést zavaró ágaiktól F0TÓ : LEHOCZKY PÉTER A családnevek eredetéről A néptáncmozgalomban jól is­mert Born Miklós hobbiból 25 éve foglalkozik a csabai család­nevek eredetének kutatásával. Tavasz óta már a harmadik elő­adását tartotta meg a témában tegnap Békéscsabán, a megyei könyvtárban. A csabai családok származási helyét, nevük erede­tét és itteni továbbszármazását a betelepülés első időszakában, 1735-ig kíséri figyelemmel a kutató. Mintegy 400 családdal foglalkozik, akik az elsőknek tekinthetők a település-alakí­tásban. Gyulára települőkről is igen sok adata van, hiszen a kor története összefügg. Könyvre való anyag gyűlt össze, de a kiadáshoz anyagi támogatók kellenek. Napirenden a nevelés és a közművelődés December hetedikén tartotta ülését Körösladány képviselő­testülete. Első napirendi pont­ként az óvoda, az általános is­kola és a művelődési ház be­számolóját vitatták meg. A napközi otthonos óvodába 199 gyerek nyert felvételt, ám pél­dául az újladányi tagóvodában 17 felvételi kérelmet el kellett utasítani. Még egy adat az írá­sos előterjesztésből: a felvett 199 gyerekből mindössze 83 olyan van, akinek mindkét szülője dolgozik és 15 olyan, ahol mindketten munka- nélküliek. A Tüköry Lajos Ál­talános Iskola beszámolójá­ban egyebek között az olvas­ható, hogy az 579 gyerekből 114 tanuló esetében az egyik szülő munkanélküli, számítá­saik szerint a gyerekek 50 szá­zaléka valamilyen szociális hátrányú családból jár iskolá­ba. A vita során szóba került, hogy hat pedagógus hiányzik jelenleg az iskolában, melye­ket pályázatok kiírásával sem tudnak betölteni. A tanárok hi­ánya főleg a felső tagozatos osztályoknál szorító, ezt sok túlórával lehet csak pótolni, ami viszont nagy leterheltsé­get jelent. A képviselők dön­töttek arról, hogy 1994 őszén be kell indítani a kilencedik osztályt az iskolában. Az Asztalos Miklós Műve­lődési Ház, amely egyben mo­zi is és a könyvtárral közös vezetése van, igen szűkös gaz­dasági helyzetben volt ebben az évben, amit a vita során a képvi­selők is elismertek. Egyikőjük úgy fogalmazott, hogy ez a takarékos gazdálkodás egyben a leépülési folyamat kezdete is. Felvetődött még a nagyter­mi rendezvények hiánya, a könyvtár további sorsa is. Ab­ban egyetértettek a képvise­lők, hogy jövőre javítani kell a működés feltételeit. Kellemetlen meglepetések A rendőrség tapasztalatai sze­rint napjainkban több állam­polgár kerül (t) kellemetlen helyzetbe, mert gépjárművét egy-két éve eladta és a vevő nem íratta azt a nevére. Emiatt az adóhatóság a gépjármű adó­jának megfizetésére jelenleg is őt, a régi tulajdonost kötele­zi. Ennek megelőzése érdeké­ben felhívják a gépjárművüket eladó állampolgárok figyel­mét az idevonatkozó BM ren­deletre. Ez nemcsak lehetősé­get ad, hanem kötelezővé teszi a régi tulajdonos számára a gépjármű tulajdonjogában be­következett változás bejelen­tését a lakóhely szerint illeté­kes rendőrkapitányság felé, a forgalmi engedély személyi lapjának eljuttatásával. E lap­hoz lehetőleg csatolják az adásvételi szerződés egy pél­dányát vagy annak fénymáso­latát. „AZ ESZMEK RENDJENEK A DOLGOK RENDJÉHEZ KELL IGAZODNIA.” (Vico) Gyulaiak Apor Vilmos emlékéért (Folytatás az 1. oldalról) bad prédául a püspökvárban menedéket kereső, félelemtől rettegő lányokat és asszonyokat. Ligeti Imténé a vértanú püspökre, mint élete megmentőjére emlé­kezett kedden este Gyulán, ahol 39 tag részvételével megalakult az Apor Vilmos Emlékbizott­ság Gyulai Csoportja. Maga az emlékbizottság két évvel ezelőtt jött létre Győrben azzal a szándékkal, hogy Apor Vilmos vértanú püspök mun­kásságát kutassa, emlékét ápol­ja, tiszteletét terjessze határain­kon belül és kívül. Az emlékbi­zottság végső célja: a püspök boldoggá, majd szenté avatása. A bizottságnak helyi csoportjai működnek Győrben, Budapes­ten, Bécsben és most szervező­dik egy csoport az Amerikai Egyesült Államokban. À gyulai csoport megalaku­lásának különös jelentőséget ad, hogy báró Apor Vilmos 1917 és 1941 között a városban teljesített lelki szolgálatot, előbb káplánként, majd 1937- től apátplébánosként. A helyi csoport nyitott, bárki kérheti felvételét, aki elfogadja az emlékbizottság alapszabá­lyát és kész a vértanú püspök emlékének ápolásáért tenni va­lamit. A tagok a csoport elnöké­vé dr. Bányász Vince ügyvédet, alelnökévé Petróczki Zoltán is­kolaigazgatót, titkárává pedig dr. Erdmann Gyula levéltári igazgatót választották. Lapunkat továbbra l\JL is járathatja Æ A Szegedi Postaigazgatóság korrekt és udvarias levélben kereste meg a Békés Megyei Hírlap előfizetőit. Ebben tájékoztatást ad arról, hogy lapunk kiadója felmondta a postai előfizetői terjesztésre vonatko­zó szerződést, így 1994. január 1-jével megszűnik a hosszú ideje fennálló szolgáltatói kapcsolat a posta és a címzett között. Ezenkívül még sok egyéb információt is ad a fentiekkel kapcsolatban. E levél alapján azonban néhány előfizetőnk azt a helyte­len következtetést vonta le, hogy a Békés Megyei Hírlap nem fizethető elő. Nos, a postánál valóban nem, de mint azt többször közöltük, a kiadónál (Békéscsaba, Munkácsy u. 4.), a terjesztési ügynökségeknél és kézbesítőinknél igen. Akinek tehát bárminemű gondja van az előfizetéssel, keresse a kapcsolatot levélben, személyesen vagy a (66) 450-450/151 -es telefonon. Agrárvita a Parlamentben iái Az Országgyűlés szerdai rend­kívüli vitanapján valamennyi párt képviselője kifejtette állás­pontját a mezőgazdaság helyze­téről, problémáiról. Ezt meg­hanem az elmúlt 40 év elhibá­zott gazdaságpolitikáját. Az el­múlt három év jelentős eredmé­nyének tekintette a tulajdonvi­szonyok átalakítását, a piacgaz­daság feltételeinek megterem­tését. A minisztert követően a parlamenti pártok frakciószó­nokai fejtették ki 15-15 percben értékelésüket a mezőgazdaság Zsíros: Mindenki felelős, kivéve minket Zsíros Géza Békés megyei képviselő a mi, újat akarók tábora nevében beszélt a mezőgazdasági vitanapon és azt vizsgálta, ki a hibás, ki a bűnös. Mindenekelőtt űk, akik elsorvasztották az „enyém”-et, s kerék­be törtek paraszti életeket, padlást söpörtek, bikacsök árnyékában szervezték a téeszeket. Sátáni elme torz szüleményeiként létrehozták a szerepkör nélküli településeket négy-öt falut egy téeszbc vonva, a többi falut sorvadásra ítélve. Képviselőnk felidézte, ma sokan beszélnek arról, hogy „ezek az újak szétverték még a szövetkezeteket is”, s rögtön kijelentette: ezek nem mi voltunk. Inkább az elvtelenül juttatott támogatások, amelyek­nek révén úgy gyarapodtak a téeszek, vastagodott egyesek pénztárcá­ja, hogy közben az ország pórul járt. Az a baj, hogy jelen korunk is ad bőven példázatokat, folytatta Zsíros. Még mindig nincs földtörvény, jó volna megtalálni a vétkező­ket! A kárpótlás lassú, kifogásolják sokan. Emlékezzünk rá, hogy számtalan módosító indítványt nyújtottak be az ellenérdekeltek, csak azért, hogy húzzák az időt, a köztársasági elnök pedig nem átallotta az Alkotmánybírósághoz küldözgetni a törvényt. Tényleg a kormányko­alíció tehet mindenről? Azért sem a kisgazda 36-ok a felelősek, hogy két évig nem lehetett mezőgazdasági bizottsága a parlamentnek. Elítélte Zsíros azokat a lánglelkű politikusokat, akik nagy hangon hirdették, hogy nem kell a kárpótlási igényeket benyújtani, majd lesz reprivatizáció. A bűnösök sorában ezután a szövetkezeti törvény végrehajtói következtek, akik becsapták, kisemmizték az embereket. Felszólalása végén a hatalmon lévőkhöz fordult Zsíros Géza és figyelmeztette őket (magát?), hogy hiába történik meg a tulajdonvál­tás, ha a gazdálkodás pénzügyi feltételei nem javulnak. ♦ Varga Zoltán (NDSZ) megkésettnek tartotta a vitanapot, szerinte 1990-benpolitikai illuminációk nélkül kellett és lehetett volna tárgyal­ni a mezőgazdaság sorsáról. Akkor is válságban volt a mezőgazdaság, de a válság Varga szerint azóta mélyült. Felhívta a figyelmet az átlagosnál súlyosabb Békés megyei mezőgazdasági munkanélküliség­re, s néhány helyi példával illusztrálta, hogyan lehetetlenülnek el azok a polgárok, akik mezőgazdasági vállalkozással próbálnak kilábalni egyéni válságukból. Hiányolta, hogy a speciális helyzetű Békés me­gyére nem készült egyedi kárpótlási-árverezési koncepció. Simonffy Ágnes előzőén Szabó János földművé- helyzetéről és a fejlődés lehetősé- lésügyi miniszter expozéjában geiről. A felszólaló kormánypárti kiemelte, hogy az ágazat nehéz és ellenzéki képviselők eltérően helyzetéért nem a jelenlegi kor- értékelték az ágazat válságának mányzatot terheli a felelősség, okait és a felelősség kérdését. Sarokba szorítva Költség(el)vetés? Magam is bajban vagyok a család jövő évi költségvetésével. Mint olyan ember, aki kifejezetten utál vásárolni, igazából nem is vagyok tisztában az árakkal. Néhány napja kénytelen voltam mégis boltról boltra járni, s csak azért nem ájultam el az áraktól, mert nem voltam biztos benne, hogy elkap valaki. Valahogy így lehet a parlamenti ellenzék is az ország költség- vetésével. Ugyanis hiába duruzsolták az egyeztetések során, hogy pazarló, mindent az állampolgárra, az önkormányzatokra áthárító a jövő évi költségvetési ten’, nem hallgattak rájuk. Ezért kerek perec kijelentették: nem szavazzák meg. Nincs ínyükre az állami hivatalok pazarló költségvetése és osztódással szaporo­dása, no meg irreálisnak tartják a tervezett bevétel és kiadás oldalt. Na bumm. Mi történik akkor? Valószínű, így is megszavazza a kormánytöbbség az elhibázottnak tartott költségvetést. Ahogy magam is kénytelen leszek a család által megszavazott sarokszá­mok szerint átalakítani az életmódomat. Ásványvíz helyett csapvíz, gépkocsi helyett a városban buszbérlet, no és sonka helyettparizer. Én ugyan nem szavaztam erre, de a többség már döntött. Még jó, hogy jövőre családon belül nem lesz választás, és a korteskedés nem kerül pénzbe... _ _ _ B. Sajti Emese

Next

/
Thumbnails
Contents