Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)
1993-12-09 / 287. szám
1993. december 9., csütörtök HAZAI TÜKÖR/SOROZAT YEI HÍRLAP A lelkiismeret lázadása? Felelős-e a kormány? A mezőgazdaságban történelmi átalakulás zajlik és az ágazat nehéz helyzetéért nem a jelenlegi kormányzatot terheli a felelősség, hanem az elmúlt 40 év elhibázott gazdaságpolitikáját. Erről Szabó János földművelésügyi miniszter beszélt a Parlamentben rendezett agrár-vitanapon. A felszólaló képviselők többsége egyetértett abban, hogy a mezőgazdaságnak nagyobb anyagi támogatásra lenne szüksége. A Kötelező biztosítás Az Állami Biztosításfelügyelet azt javasolja, hogy jövőre a személygépkocsiknál átlagosan 15, a tehergépkocsiknál pedig 38 százalékkal emelkedjen a kötelező biztosítás díja. A végleges mértékről a pénzügyminiszter dönt. A választások után... Göncz Árpád bizonyos abban, hogy a jövő évi választások után sem változnak Magyarország külpolitikai és külgazdasági prioritásai. Erről az államfő akkor beszélt, amikor fogadta Bernhard Vogelt, Türingia miniszterelnökét. A köztársasági elnök hangsúlyozta: elsődlegességet élvez az európai integrációs szervezetekhez való csatlakozásunk és e folyamatban számítunk Németország további támogatására. 96 százalék külföldi tulajdonban Jürg Marquard, a Magyar Hírlap többségi tulajdonosa megvásárolta az újság többi tulajdonosának — a Pallas, a Kereskedelmi és Hitelbank, a Magyar Külkereskedelmi Bank és az OTP—részvényeit, így 96 százalékos részesedéshez jutott a Magyar Könyv- és Lapkiadó Vállalatban. A fennmaradó négy százalék részvény tulajdonosa a Magyar Hírlap Újságírói Alapítvány. (Folytatás az 1. oldalról) én is a súlyos testi sértéseket vizsgáltam, ezen az emberen ilyeneket magam sem láttam. Ha valakit őrizetbe veszünk, fogdába szállítás előtt orvos vizsgálja meg, hogy befogadha- tó-e. Az orvoshoz nem a mi embereink, hanem a járőrök kísérték őt. Tapasztalt orvoshoz került, aki befogadhatónak nyilvánította, s nem utalta további vizsgálatra. A gyanúsított látlelet felvételét sem kérte. —Mivel vádolják őket? —A gyanúsított—ismereteim szerint — arra hivatkozott, hogy előállítása előtt a két rendőr bántalmazta őt, sőt, a kihallgatáson újra megverte egy bajuszos rendőr. Egyik emberemnek sincs bajusza. Ránézésből nem látszom tipikus rendőrnek, civil ruhában magam is benyitottam abba a szobába, ahol meghallgatták. Megkérdeztem tőle: „Uram, magán végigment az úthenger?” Azt válaszolta, hogy nem, hanem leesett a lépcsőn. Másik három kollégám is bement a meghallgatás során, s kérdezték, mi történt vele. Egyiknek sem említette, hogy rendőr bántalmazta volna. Ráadásul a meghallgatás a kapitányság földszintjén, a bejárattól jobbra lévő első szobában történt. Ezelőtt zajlik az ügyfél- forgalom zöme, sőt, az ügyfelek hosszú ideig ácsorognak a szoba előtt. Fényes nappal, déli egykor ilyen körülmények között, észrevétlenül agyba-főbe verhették volna?! Ez az állítás bizony nem életszerű. De az őt kísérő rendőröknek, sőt az orvosnak sem mondott olyat, hogy sérülései rendőröktől származtak volna. —Akkor milyen bizonyítékok bukkanhattak fel ? — Úgy hallottam, hogy beosztottjaink gyanúsítottá nyilvánításának egyetlen alapja az említett gyanúsított terhelő vallomása. Állítólag e vallomás rövid időn belül három különböző változatban hangzott el. S ez alapján rendelték el a nyomozást, nyilvánították gyanúsítottá őket, s kerültek őrizetbe, illetve e nem igazán szavahihető vallomás alapján helyezték őket előzetes letartóztatásba. A három másik letartóztatott sem állította, hogy az illetőt rendőrök verték volna meg. Ezek után kétséges, hogy a bűncselekmény alapos gyanúja meg- áll-e a lábán. Az őrizetbe vétel és az előzetes letartóztatás indokolása — ahogy hallom — az volt, hogy szabadlábon akadályoznák az eljárás menetét, meghiúsítanák vagy nehezítenék eredményességét. Nem tudok velük szemben beszerzendő tárgyi bizonyítékokról, összebeszélésüknek pedig semmi értelme, mert csütörtökön a főkapitányság épületében egymástól elkülönítve tartották, s hallgatták meg négyüket. Egyik emberemet aznap csupán őrizetbe vették, de csak pénteken hallgatták ki. Minden őrizetbe vett tagadta a gyanúsított bántalmazását, így módosítani sem volt okuk vallomásukon. A gyanúsított pedig egy általam ismeretlen kórház intenzív osztályán fekszik: oda bemenni megfélemlítés céljából nyomtalanul aligha lehetséges. Amennyiben vallomásukban mégis lették volna ellentmondások, fogva tartásuk nélkül, szembesítésekkel tisztázható lett volna. — Hétfőn láttuk őket, a bíróság elé vezetésükkor. —Hajói tudom, az ügyeletes bíróság pénteken, szombaton, vasárnap is dönthetett volna az előzetes letartóztatásról. Kivárták a hétfőt, kérdezem, ez a legemberségesebb megoldás? Életveszélyt okozó súlyos testi sértéssel gyanúsítják őket. Ennek büntetési tétele 2—8 év. Öt évnél súlyosabb szabadság- vesztéssel fenyegetett bűncselekmény alapos gyanúja esetén az eljárásban kötelező a védő részvétele. A kihallgatás megkezdése előtt ki kell rendelni és értesíteni kell őt. Tudtommal csütörtökön négy gyanúsított kihallgatására került sor, védőjüket csak pénteken rendelték ki. így a vallomásukat szabálytalanul vették fel. A csütörtökön őrizetbe vett, de ki nem hallgatott emberemnek volt ideje végiggondolni a helyzetet, ismerte is a törvényt, ezért másnap tudtommal megtagadta a vallomástételt, mert nem rendeltek ki számára védőt. Az ügyvéd megérkezésekor társával egybehangzó vallomást tett. — Úgy láttuk, hogy rendőr kollégáival együtt a bíróság folyosóján kísérték figyelemmel a történteket. — Az elsőnek bíróság elé állított emberem kihallgatása után, de még a döntés ismertetése előtt a bírónő elhagyta a tárgyalótermet, s csak tíz perc múlva tért vissza. Parancsnokukként nekem „adatott” meg, hogy a két családdal közöljem előbb az őrizetbe vétel, majd az előzetes letartóztatás hírét. Lehet, azt mondják, hogy ez is benne van a fizetésemben, de én ebben nem vagyok biztos. Ezek az emberek, ha rehabilitálják is őket: már sérültek, mint ahogy mi is azok lettünk. Kollégáim csuklóján egy alkoholista hírében álló ember vallomása alapján csattant a bilincs, akit bűn- cselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítanak, s ráadásul életveszélyes állapotban van. Szükségünk lenne rájuk, s elképzelhető a munkakedvünk, az elkövetők felderítését elősegítő bátorságunk... —Nem fél attól, hogy nyilatkozata miatt súlyos következményekkel kell számolnia? — Ez a legkevesebb, amivel tartozom a kollégáimnak. Gyerekkorom óta rendőr akartam lenni. Nem mondom, hogy ezek után leszerelnek, de alighanem felmérem egy pillantással a polgári élet lehetőségeit. Nem tudom, hogy egy ilyen, bármikor, bárki által megtehető „vallomásban” —ilyen mechanizmus mellett — mikor bukkan fel az én nevem is. Természetesen bízunk a megyei bíróság objektív döntésében, melyet az előzetes letartóztatás elrendelésének fellebbezéseként kell meghoznia. Sajnos eddig bennünket, akik a gyanúsított „szavahihetőségéről” tudtunk volna egyet s mást mondani, meg sem hallgattak. De ahogy hírlik, az érintett orvost sem. Legalábbis az ügyvédet erről senki nem értesítette. Kiss A. János Forró Pál: Játék a szerelemmel 4. — Mi az? Mit beszélsz? — dadogta. — Menyasszony lettél? — Azt nem! De van egy kolosszális ötletem. Én biztosra utazom, nem akarok unatkozni. Hiszen tudod, milyen utálatosak a férfiak. Csak az asszonyoknak udvarolnak igazán, teljes lendülettel és meggyőződéssel. A lányokkal szemben tele vannak gátlásokkal, félnek tőlük, mert persze nem akarnak nősülni. Elhatároztam hát, hogy én is asszony leszek. Az egész harmincöt pengőbe kerül. Ennyit adok a jegygyűrűért. Fiam, ez a gyűrű a legbűvösebb horog. Tudod, hány férfi fog körülöttem tolongani? Én pedig ugratom és kinevetem valamennyit, hagyom, hadd bomol- janak utánam. Zsúfolva leszek táncos- és kirándulópartnerekkel, isteni nyaram lesz. Sári lélegezni is alig tudott bámulatában. — Hát hogy te milyen okos nő vagy, Nóra! Ilyen gondolat! Ez csak neked juthatott eszedbe. — Ez még semmi, de most mindjárt kísérleti úton bebizonyítom neked a férfiak abszolút rövidlátását és butaságát. Ha megvettem a gyűrűt, kimegyünk a korzóra. Tudod, Karcsi ott les engem. Hát én a jegygyűrűs kezemet nyújtom majd neki, ő meg fogja csókolni és nem veszi észre, hogy rajtam van a gyűrű. Karcsi az örökös vőlegényjelölt, a legszerelme- sebb és legkitartóbb lovag. — Tulajdonképpen miért nem mégy hozzá feleségül? — Hát éppen ezért. Mert nekem olyan férj kell, aki mindent észrevesz, okos, fölényes, nem nyögdécsel, szóval férfi a talpán. Nem sokkal később a jegygyűrű már csakugyan ott volt Nóra ujján. Mosolyogva karolt Sáriba, amint befordultak a korzóra. Hát persze, hogy Karcsi csakugyan ott állt már a Hangli előtt és jobbra-balra forgatta a nyakát, amint nagy igyekezettel kereste Nórát. Arcára széles, boldog mosoly húzódott, amint észrevette. — Maga minden nap szebb! — áradozott, amikor lehajolt és kezet csókolt, egyenesen a gyűrűre lehelve csókját. Nem látta, milyen gúnyos pillantást vet Nóra Sárira, aki szívdobogva nézte ezt az izgalmas jelenetet. Karcsi elkeseredve vette tudomásul, hogy Nóra elutazik. Bősz féltékenység rohanta meg. — Isten tudja, hogy micsoda kalandokba fog keveredni, miféle férfiak fognak magának udvarolni és a maga fejét olyan könnyű elcsavarni... Ebből a kijelentésből is látható, hogy milyen naiv ember volt Karcsi. Hiszen ő már három éve udvarolt Nórának a siker legkisebb reménye nélkül, azért mégis az volt a meggyőződése, hogy Nórának könnyű elcsavarni a fejét. — Ne féljen, Karcsi, hű maradok magához! — mondotta gonoszkodva Nóra. — Azért mégis jobb volna, ha maga mellett lehetnék. Ha sikerül leráznom egy folyamatban lévő nagyobb üzleti ügyemet, akkor maga után is utazom! — Isten őrizz, Karcsi! Ezt nem szabad. Az orvosom a megszokott környezetemből való teljes kikapcsolódást rendelt. Ez az idegességem gyógyításának egyetlen módja. De majd írok sűrűn képeslapokat és mindenről beszámolok. Büky László tökéletes világfürdői eleganciával érkezett meg Szépligetre. Csak fiatal pesti kereskedőknek van ilyen szédületes ruhatáruk, amelyből még a fehér szmoking sem hiányzik. Finom panamakalapja külön látványosság volt. A selyemingeiről ne is beszéljünk. És micsoda arany cigarettatárca. Ha maga elé rakta, a környező asztaloknál ülő hölgyek' mind szédülni kezdtek. A mamák egyhangú véleménye az volt Bükyről, hogy szélhámos, mert rendes ember nem is lehet ennyire elegáns. Ha egyáltalában van valami foglalkozása, akkor bizonyára játékvezető valamilyen kártyabarlangban, artistaügynök vagy parkettán- cos. De hamarosan meg kellett állapítani, hogy kitűnő modorú, tartózkodó, gavallér úriember, aki egyenesen elbűvölte a hölgyeket. Egy hét után már központja volt a legkitűnőbb társaságnak és vitán felül állt, hogy neki voltak a nőknél a legnagyobb sikerei. — Istenem, hogy miért nős egy ilyen tökéletes ember! — sóhajtották a lányok. És keserűen irigyelték az asszonyokat, akiket nem zavart az, hogy Büky nős, és valósággal a nyakába akaszkodtak. A nap minden órájában más partnere volt, az egyikkel csónakázott, a másikkal teniszezett, a harmadikkal táncolt, igazán nem panaszkodhatott, hogy nincsen része változatos hangulatokban. (Folytatjuk) Az 1994-es falinaptárunkon: Róth Miksa: Kossuth Jövő évi falinaptárunk illusztrációja Róth Miksa üvegfestő egyik remekműve. A reprodukció eredetije a budapesti Gresham-palota Zrínyi utcai oldalát díszíti. A Gresham-palota 1905 és 1907 között épült Quittner Zsigmond és Vágó József tervei alapján, szecessziós stílusban. RóthMiksát, akoregyik legkiválóbb üvegfestőjét másokkal együtt kérték fel az épület üvegablakainak kivitelezésére. Akkor készült a portré, amely egy nagyméretű üvegablak központi részlete. Róth Miksa 1865-ben született Pesten. Céhmester apja, Róth Zsigmond műhelyében ismerkedett az ólomba foglalt színes üvegek technikájával, majd hosszas külföldi tanulmányúton sajátította el az üvegfestő művészetet. Hazatérve nemzetközi szintre emelte a magyar üvegfestészetet. Műhelye 1855-től állt fenn, munkái kezdetben a historizmus, később a szecesszió stílusjegyeit viselték. Kortársaival, Körösfői Kriesch Aladárral és Nagy Sándorral együtt a dekoratív festészetben is maradandót alkotott, többek között a budapesti Szent István-B azilika és az Országház üvegképeit. Róth Miksa legnagyobb szabású alkotása, a mexikói Nemzeti Színház hatalmas menye- zeti üvegfestménye Mexico Cityben található. Munkáival a világban másutt is találkozhatunk, Bostonban, Hágában, Oslóban, Torinóban, Bécsben és Velencében. Magyarországon készített üvegablakai közül a legszebbek a lipótmezei elmegyógyintézetben és a marosvásárhelyi kultúrpalotában láthatók. A falinaptárunkat díszítő üvegablak-részlet nem csak szépsége miatt értékes nekünk, hanem azért is, mert 1994-ben emlékezünk Kossuth Lajos halálának centenáriumára. Megszületett a honvédelmi törvény Kónya megtorpedózta . „Fodor—Kupá”-t Fodor István és Kupa Mihály független képviselők március elején terjesztették az Ország- gyűlés elé azt a javaslatukat, amivel a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvényt akarták módosítani. A kárpótoltakkal ellentétben a részarány-tulajdonosokat terhelik az önálló ingatlanként történő kialakítás költségei, a bejegyzésről pedig nem szól a törvény. A két képviselő azt javasolta, hogy ezt a sérelmes megkülönböztetést orvosol1 ják, s a kimérés és bejegyzés költségeit a részarány-tulajdonosok esetében is vállalja az állami költségvetés. Kilenc hónapos huzavona után kedden este végre elérkezett a szavazás órája. Két változat közül kellett választania a parlamentnek: az állam vagy minden költséget vállal vagy csak 50 százalékot. A képviselők egy részszavazás alkalmával 133:93 arányban a teljesen ingyenes kimérés mellett döntöttek. A törvényjavaslat végszavazása előtt azonban Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője — a központi költségvetésre háruló elviselhetetlen terhekre hivatkozással — szünetet kért, hogy a koalíciós frakciók tanácskozhassanak. Nem tudhatjuk, csak sejthetjük, hogy mi zajlott le a zárt ajtók mögött, mindenesetre a szünet után a T. Ház 102:135 arányban leszavazta az egész törvényjavaslatot. Huszonhét olyan kormánypárti képviselő, akik megszavazták az ingyenes földkimérést, némi kis konyái (Szabó Iván-i?) irgum- burgum hatására egy háromnegyed óra múlva ellentétesen voksoltak, köztük Markó István, Tóth Imre és Zsíros Géza. Kónya Imre a költségvetés szempontjain kívül azzal indokolta a döntést, hogy az ingyenes földkimérés nem a mezőgazdaságban dolgozók érdekeit szolgálta volna. Fodor István szerint a pénzügyminiszter korábban úgy nyilatkozott, hogy a törvény elfogadásához szükséges pénz rendelkezésre áll, ezért az előterjesztő inkorrektnek minősítette a koalíciós képviselők eljárását. Simonffy Ágnes
