Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-29 / 278. szám
Ma Mezőhegyesről, holnap Békéscsaba és környékéről olvashatnak beszámolókat lapunk 7. oldalán 1993. NOVEMBER 29., HÉTFŐ ÁRA: 16,30 FORINT XLVIII. ÉVFOLYAM 278. SZÁM Az ifjúság elmarasztalta a kormányt Az Országos Diákparlament, amely hétvégén konferenciát tartott Egerben, elmarasztalta az ifjúságért felelős kormányzati vezetőket, mert a törvényben meghatározott kötelességük ellenére nem vettek részt a diákparlament munkájában, és nem számoltak be az ifjúsági célú pénzeszközök felhasználásáról. (4. oldal) Vizes gondok Biharugrán Úgy tűnik, Biharugrán nem csitulnak az indulatok. Konfliktus kerekedett a Hidasháti Állami Gazdaság itteni halgazdasága és néhány helybéli szembenálló fél között. (5. oldal) Demokrácia és tolerancia Arról, amit a tudomány tud a demokráciáról, arról, hogy miként éljük .meg mindennapjainkban a demokráciát és arról, amit ebből a pedagógushallgatóknak tanítanak tanácskoztak a minap a Szegedi Akadémiai Bizottság egyik munkacsoportjának tagjai — békéscsabai főiskolai oktatók és gyakorlóiskolai pedagógusok is — a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskolán. Nem elsősorban politikai fogalomként került tehát elő a demokrácia, inkábh arra törekedtek, hogy a tudomány legújabb eredményei alapján eszmét cseréljenek arról, amit felhasználhatnak a tanítók képzésében. A demokrácia tanításának elvi kérdéseiről Drahos Péter, az Oktatáskutató Intézet munkatársa, Demokrácia és tolerancia a pedagógusképzésben címmel pedig Szatmári Gábor tanszékvezető tanár tartott előadást. Gyulay Endre megyés püspök szentelte fel a templomot fotó: kovács Erzsébet F elszentelték a festett imát A békéscsaba-erzsébethelyi katolikus templom átadását „két fordulóban” rendezték meg, mégis azoknak volt igazuk, akik a legszívesebben kéthetes ünnepségsorozatot tartottak volna kívánatosnak. Hiszen mind szombaton, az átadási ünnepségen, mind vasárnap, a templom felszentelésekor több, mint 2 ezren szorongtak a 300 főre méretezett templomban. Miközben a kétnapos ünnepről levélben mentette ki magát Antall József miniszterelnök, Paskai László bíboros, érsek, Angelo Acerbi pápai nuncius és Habsburg Ottó. Jaminában a faragott templomkapun kívül is százak tolongtak a mínusz 5—6 fokos hidegben, a zúzmarás fák alatt, hogy tanúi lehessenek a század egyik legrangosabb békéscsabai eseményének, az erzsébethelyi Jézus Szíve templom birtokbavételének. A kétnapos rendezvénysorozat nemcsak átadási, illetve felszentelési ünnepség volt, hanem az éppen egy éve elkezdődött templomépítést végigkísérő kishitűség és kétkedés élő cáfolata is. A szombati és a vasárnapi templomi összejövetel ugyanis fényes diadala volt a közösség összefogásában reménykedőknek. Akik ott voltak, s látták a templomot, tanúsíthatják: érdemes volt. A szombati átadási ünnepségen Mosonyi László, a templomépítést szervező Pro Ecclesia Alapítvány elnöke, Pap János polgármester és Bielek Gábor apátplébános is erről beszélt, megköszönve azt a támogatást, amelyet hívők és — Gábor atya szavaival élve — Istenhez közelítők nyújtottak. A szombati nap valójában a művészeti szakértőké — Pálos Frigyes prépost, művészet- történészé, Fecske András esztétáé, Krasznahorkai Géza és Banner Zoltán művészet- történészeké — volt, akik segítettek értelmezni a látványt. Mert ne feledjük, a jaminai templom legfőbb értéke látványában rejlik. Mindenekelőtt Patay László festőművész 500 négyzetméteres festményében, amelyet Fecske András az előadásában festett imának nevezett. A falfestmény — amely a század eddigi legnagyobb seccója — önmagában 50 millió forintot ér, éppen felét annak, amennyibe az egész templom került. Jelentős értéket képviselnek továbbá Kiss György szobrászművész kisplasztikái, közötte korpusza és tubernákulumja, valamint Mladonyiczky Béla említett faragott kapuja. A templomátadási ünnepség csúcspontja az a zenei műsor volt, amelyben Pitti Katalin, Vikidál Gyula, Sasvári Sándor, Tolcsvay Béla és Tolcsvay László teremtettek a helyhez méltó hangulatot. Ritkán tapasztal ilyet az ember — de itt megtörtént, s egy felszentelés előtt álló templomban talán megengedhető vastaps hívta vissza köszöntésre az előadásukat befejező művészeket. A vasárnapi templomszentelés is a művészek méltatásával kezdődött. Gyulay Endre megyés püspök — aki a szombati eseményen is részt vett — II. János Pál pápa magyarországi látogatására vert emlékérmet adott át a művészeknek, valamint Bielek Gábornak, Mosonyi Lászlónak és Pálos Frigyesnek. A templomszentelő szentmisét Gyulay Endre celebrálta. A nagy külsőségek közepette több főpap részvételével tartott szertartáson szentbeszédében Gyulay Endre méltatta a templom felépítését segítők munkáját és megköszönte (Folytatás a 3. oldalon) SP0R1 E melléklet 1. 2-16. oldal KDNP: szigorú mérce A KDNP országos választmánya vasárnap — az előző napon nyolc szekcióban lezajlott vita és programszerkesztő munka nyomán—nagy szavazattöbbséggel elfogadta a párt választási programját. Ugyancsak elfogadta a választmány a képviselőjelöltekre vonatkozó kódexet. Ennek értelmében a jelöltek ügyében elsősorban a helyi alapszervezetek döntenek, ám sürgős elbírálást kívánó, kivételes esetekben az intéző bizottság is felhatalmazást kapott a jelöltek személyével kapcsolatos állásfoglalásra. A választmányi tagok egyetértettek abban, hogy a képviselőjelöltekre ugyanazok a párton belüli szabályok és etikai, politikai normák vonatkozzanak, mint a párt tisztségviselőire. Az is a választmány egyértelmű helyeslésével találkozott, hogy a párt képviseletében induló jelölteket szigorú követelményrendszerek mellett vizsgán szűrjék meg ajövőben. MSZP: tiszta államot akarnak Az MSZP programjaiból kitűnik: a jelenlegi politikának van alternatívája, még ha rossz döntések sorozatával kényszerpályára is állították az országot. A kamarillaegyezke- dések mostani gyakorlatával szemben tiszta, nyílt, ellenőrizhető államot, tisztességes közéletet ígérünk. Az MSZP, ha felhatalmazást kap, szavatolja, hogy 1994-ben az országnak tisztakezű kormánya lesz, amely kötelezettséget vállal arra, hogy intézményesített párbeszédet folytat a különféle érdekképviseletekkel és civil szervezetekkel — jelentette ki Horn Gyula, a szocialisták tegnapi országos pártértekezletén. A tanácskozáson a párt elnökét felkérték az MSZP budapesti listájának vezetésére. Hóm Gyula nem kért bizalmi szavazást személyét illetően, mert mint mondotta, megfelelő támogatást kapott. Ki álljon a sarokba? „Meg kell nézni, hogy van-e még lyuk azon a bizonyos nadrágszíjon ! Ha van, akkor beljebb kell csatolnunk” — e szavakkal válaszolt az intézményvezetők „kívánságlistájára” egyik kisvárosunk polgármestere. (Hozzá kell tennünk: nem jókedvében fogalmazott ilyen sarkosan, éppen a jövő évi költségvetést tárgyalták.) Dehát miért is „sírt” az óvodavezető, a kórház- és az iskolaigazgató? Nem kértek ők semmi mást a városatyáktól, csak azt, hogy jövőre megközelítőleg ugyanolyan színvonalon... Nos, ez az, amire — a dolgok jelenlegi állása szerint — a legtöbb településen semmi remény. Kénytelenek leszünk hát az eddigieknél is jobban meghúzni a nadrágszíjat, spórolhatunk a gyermekeken, az időseken és a betegeken. Egy-egy bölcsőde, egy-egy kórházi részleg bezárásának a hírére már föl sem kapjuk a fejünket, annyira „természetes”, annyira gyakori az ilyen eset. De hogy év közben vetődjék fel általános iskolai osztályok összevonásának, a nemzetiségi oktatás visszafejlesztésének, a „fölösleges” pedagógusok elküldésének a gondolata, ez azért már jelez valamit... Magától értetődik. hogy a szíj lecsatolásáról szó sem lehet. De sarokba állításról talán igen! Ménesi György A kormánypártok képviselői nem kívántak szembesülni elrontott kultúrpolitikájukkal? A művelődési házak szükségessége beigazolódott Állásfoglalás elfogadásával fejeződött be tegnap Békéscsabán, az ijúsági házban a Magyar Népművelők Egyesületének 11. vándorgyűlése. Ebben többek között szerepel, hogy a méltatlan támadások ellenére a helyi társadalom, a települési önkormányzatok és a civil szerveződések az esetek nagy többségében a finanszírozás, a működési feltételek megteremtésével igazolták a művelődési házak szükségességét. E szervezetek teret és keretet biztosítanak a fiatalok, az idősek egyéni és közösségi igényeinek, a színjátszóknak, táncosoknak, fotósoknak, zenészeknek, népdal- és hobbiköröknek, a felsőoktatásnak, közhasznú tanfolyamoknak, zenei és színházi rendezvényeknek, társas együttlétek- nek. Törekednek partneri kapcsolatok kialakítására a civil társadalom szervezeteivel. A népművelők felelőssége, hogy megalapozott tudással, szociális érzékenységgel, szakmai függetlenséggel és hivatásuk iránti elkötelezettséggel szolgálják a közösségi (Folytatás a 3. oldalon) Kegyelemdöfés a kistelepüléseknek? Segítség kell a 2000 lakos alatti falvaknak Reklamál a kormánypolitikus,' „mai napság a sajtó, az emberek csak a negatívumokat veszik észre, a kisfalvakban a gáz-, a telefon- és vízvezetékek kilométeres kúszásának csak évek múltán érzik meg az áldásait!” Azért nem árt, ha elkötelezettség nélkül arra is emlékezünk, hogy 4-5-6 évvel ezelőtt is megindult vagy már tervezték azt a vezetéket, számos szép falusi ház épült és örült a gazda a háztájiban aratott terménynek, növekedő hízónak... Erős kifejezéseket használ Szabó Miklós Pusztaottlaka polgármestere, amikor a kistelepülések elszegényedéséről beszél. Neki szavaztak bizalmat a Békés megyei kistelepülések, amikor érdekképviseletük elnökének választották. — A kistelepülések mindenben hátrányt szenvednek az utóbbi években — zúgolódik a polgármester. — Itt van például a földkárpótlás, arról volt szó, hogy nem kell földki- mérési díjat fizetni. Azután mégis ki kell nyitni a bukszát a nevesítéskor. Az 5-6 ezer forint jövedelemből élő idős parasztember 5-6 ezer forintot adjon. Hát kérem szépen hogy (Folytatás a 3. oldalon )
