Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-29 / 278. szám

1993. november 29., hétfő NAGYVILÁG HlKffPLÖSZ Hongkong Eredménytelenül végző­dött Pék ingben a Hongkong politikai reformjáról tartott brit—kínai tárgyalások 17. fordulója. Christopher Hum, a brit kormány meg­bízottja és Csiang En-csu kínai külügyminiszter-he­lyettes a London által szor­galmazott, Peking által el­vetett demokratikus válasz­tójogi reformterv egyetlen pontjában sem tudott meg­egyezni. Csakúgy, mint a korábbi fordulók alkalmá­val, ám ezúttal még újabb tárgyalási időpontot sem tűztek ki a felek. ¥ * ¥ Nagy-Britannia (egy 1984-ben kötött kétoldalú megállapodás értelmé­ben) 1997. július 1-jén kö­teles átadni Kínának a Gyöngy-folyó torkolatá­ban fekvő koronagyarma­tát, mintegy hatmillió jó­módú ember elegáns lak­helyét, a világ egyik leg­gazdagabb kereskedelmi és pénzügyi központját. Bár van még idő a meg­egyezésre, ahogy közele­dik az átadás dátuma, úgy nő a nyugtalanság Hong­kongban. Olyan méretű elvándorlás indulhat meg, amelyhez foghatót még nem látott a világ. És az emberekkel együtt el­megy a pénz is. K. I. Minden fronton folyik a harc Horvát források szerint mu­zulmánok ismét ágyúzták Vi­téz városát. Muzulmán táma­dásokról érkeztek hírek több közép-boszniai település, Ki- seljak, Gomji Vakuf és Növi Travnik körzetéből is. Közben a boszniai állami televízió azt közölte, hogy a helyi szerb fegyveresek folytatták táma­dásukat Olovo térségében, Szarajevótól mintegy 30 kilo­méterre északra, és a boszniai szerbek Tuzla környékén ne­héztüzérséget és helikoptere­ket is bevetettek. Vasárnapra virradóra hat amerikai, vala­mint egy-egy német és francia repülőgép 47 tonnányi segély- csomagot dobott le Mostar, Tesanj és Maglaj térségében. Antall betegsége rosszkor jött Antall József betegsége kiéle­zi a magyarországi súlyos ve­zetési válságot — írja vasárna­pi számában a Neue Kronen Zeitung című osztrák bulvár­lap. Az újság a politikai kom­mentárok oldalán közli Kurt Seinitz cikkét, amely azt tag­lalja, hogy Antall betegsége a lehető legkedvezőtlenebb idő­pontban sújtotta a magyar po­litikát, nevezetesen éppen ab­ban a nehéz átmeneti szakasz­ban, amikor erős vezetésre lett volna szükség. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek Vitás kérdések Szófia és Budapest között? A magyar—bolgár alapszer­ződéssel kapcsolatos vitás kérdések lehetőségéről érte­kezett szombaton az Ote- csesztven Vesztnik című szó­fiai napilap. Az újság budapesti keltezé­sűjelentésében hírt adott arról, hogy december 9—10-én Szó­fiában tesz látogatást Je­szenszky Géza külügyminisz­ter, aki a fekete-tengeri együtt­működéssel foglalkozó nem­zetközi tanácskozáson vesz részt. A „Szófia és Budapest fontos dokumentumokat ké­szítenek elő” című cikkben hírt adtak arról, hogy a magyar külügyminiszter látogatása alatt aláírják a Magyarország és Bulgária közötti alapszer­ződést, a kettős adóztatás el­kerüléséről, a beruházások vé­delméről készített megállapo­dásokat, valamint kulturális egyezményt. A szófiai napilap úgy ér­tesült, hogy Jeszenszky Géza a Magyarországon tartózkodó Alekszandar Jordanov bolgár parlamenti elnökkel tartott ta­lálkozón megvitatta a doku­mentumok előkészítésével kapcsolatos kérdéseket. „Mi­vel lehet, hogy vitás kérdések merülnek fel, különösen az alapszerződés egyes cikkelye­it illetően, a bolgár fél javasol­ta, hogy munkacsoport utaz­zon Szófiába, és a magyar külügyminiszter érkezéséig pontosítsák az utolsó részlete­ket is”— írta a lap. A szófiai újság nem adott hírt arról, hogy az alapszerző­déssel kapcsolatban milyen vi­tás kérdések támadtak vagy tá­madhatnak, amelyek munka- csoport kiküldését követelik meg alig 2 héttel a szerződés tervezett aláírása előtt. Közép-Európa kulcsterület az európai biztonság szempontjából Havel Visegrádiak NATO-tagságáról Václav Havel cseh elnök a Die Welt című német napilap szombati-vasárnapi számában ismét amellett érvelt, hogy a Visegrádi Csoport országai­nak hamarabb kell bekerül­niük a NATO-ba, s erre jog­alap is van. „A Cseh Köztársa­ság, Magyarország, Lengyel- ország és Szlovákia — Auszt­ria és Szlovénia ugyancsak — egyértelműen az európai civi­lizáció nyugati szférájához tartozik. Ezen felül az összefüggő és stabil közép-eu­rópai öv határos a hagyomá­nyosan nyugtalan Balkánnal, valamint a nagy eurázsiai tér­séggel, ahol a demokrácia és a piacgazdaság csak lassan és fájdalmasan fog megszaba­dulni minden béklyótól és vá­lik valóra. Egyszóval (Közép- Európa) kulcsterület az euró­pai biztonság szempontjából” — érvelt egyebek között a cseh elnök. Havel kifejtette azt is, hogy amennyiben a NATO műkö­dőképes akar maradni, nem nyithatja meg ajtaját mindenki előtt válogatás nélkül, egy parttalan NATO túlságosan la­bilis lenne. A NATO és Oroszország kapcsolatára ki­térve a prágai politikus leszö­gezte, hogy két lehetőséget lát: vagy azok a demokratikus erők kerekednek felül Oro­szországban, amelyek megér­tik, hogy a NATO nem Oro­szország ellensége, hanem partnere, vagy átmenetileg azok győznek, akiket még mindig „az egykori Szovjetu­nió imperializmusának” szel­leme hat át. Az elnök úgy véle­kedett, a Nyugat „végzetes hi­bát” követne el, ha ez utóbbi, Nyugat- és NATO-ellenes erők nyomásának engedne, ez lenne a „legpusztítóbb” követ­kezmény: „Mindazon nemze­tek kiárusítását jelentené, amelyek oly sokat fektettek be a szabadságukért indított szí­vós és gyakran nagy áldozato­kat követelő harcba, egyben jelentené magának a nyugati szabadságnak a kiárusítását.” Havel ezúttal is példálózott az 1938-as müncheni megálla­podással, amikor is a nyugati államok szabad kezet adtak Hitlernek Csehszlovákia fel- darabolásához. Ukrán magyarázkodás energiaügyben Különös gyilkosság Ukrajna szerint elháríthatatlan akadály miatt állították le az áramszolgáltatást Magyaror­szágnak. Az energiaügyi mi­nisztérium illetékese azt is kö­zölte, hogy egy hete már Bulgá­ria, Csehország, Szlovákia és Horvátország sem kap áramot Ukrajnából és nem továbbítják az Oroszországból érkező tran­zitáramot sem. Igor Lapinyin bejelentette, hogy intenzív tárgyalásokat folytatnak más külföldi forrá­sok felkutatása érdekében, s ha ez sikerrel jár, akkor Ukrajna teljesíti az említett országokkal fennálló szerződéses kötele­zettségét. Közölte ugyanakkor, hogy az ukrán kereskedelmi ka­marában folyamatban van an­nak bejegyzése és megerősíté­se, hogy az áramszolgáltatás le­állítása Kijeven kívülálló okok miatt következett be. Ennek el­lenére az érintett országok, köztük Magyarország is, össze­sen több mint egymillió dollá­ros kártérítést követelnek Uk­rajnától. Lapinyin sajnálatát fe­jezte ki a történtek miatt, és elismerte, hogy az anyagi káron kívül súlyos politikai veszteség is érte Ukrajnát. Erőteljes sugárforrással ölte meg egy moszkvai vállalat igazgatóját a konkurencia — erre a következte­tésre jutottak a megdöbbentő bűnügyben nyomozó hatóságok. Az Izvesztyija hétvégi beszámolója sze­rint a Karton-Tara nevű vállalat ve­zetője nemrégiben rejtélyes halált halt; orvosai gyanították ugyan, hogy sugárbetegség végzett vele, eszközük azonban nem volt ahhoz, hogy ezt pontosan diagnosztizálják is. Az már csak a temetés után, a többi dolgozó sorozatos egészségü­gyi panaszai nyomán derült ki, hogy a vállalat épületében hihetetlen mér­tékű a radioaktív sugárzás szintje s ez a néhai igazgató karosszékéből ered: a bútordarabba rejtett sugár­forrás kapacitása óránként 20 rönt­gen volt, ami másfél milliószor ma­gasabb a normál háttérszintnél. Hivatalos adatok a moszkvai áldozatokról Az áldozatok pontos számára vonatkozó adatok kései közzé­tétele és a hatóságok titkolózása találgatásokra adott okot Hivatalosnak tekinthető ada­tok szerint az októberi véres moszkvai események követ­keztében 147 ember halt meg. Tekintettel az áldozatok pon­tos száma körüli találgatások­ra, az orosz elnök sajtószolgá­lata adatokat kért az orosz egészségügyi minisztertől és ezt tették közzé szombaton. Anatolij Kraszikov, az ál­lamfői sajtóiroda vezetője el­mondta: az áldozatok többsé­ge az osztankinói tévéállo­másnál halt meg. A feloszla­tott Legfelsőbb Tanács épüle­téből az ostrom napján tizenki­lenc, azt követőn hat, a későb­biekben pedig még néhány holttestet szállítottak el. Az áldozatok pontos számá­ra vonatkozó adatok kései köz­zététele és a hatóságok titkoló­zása találgatásokra adott okot. Az orosz sajtóban a legkülön­bözőbb adatok láttak napvilá­got. így például a Nyezaviszi- maja Gazeta című napilap szemtanúi beszámolók alapján azt írta, hogy mintegy ezeröt­száz ember halt meg és az áldo­zatokat a parlament épületéből a közeli metrómegállóhoz ve­zető földalatti alagúton csem­pészték ki, majd a városon kívül elégették a holttesteket. Kérdőjelek Porhintés „Porhintés”: ezzel a nem túl udvarias kifejezéssel illette az amúgy megfontolt tekintélyes svájci napilap, a Neuer Zürcher Zeitung az Európai Unió új kezdeményezését a délszláv konfliktus rendezésére. Jó néhány politikus is tömény rezignáltsággal fogadja az előkészületeket a leg­újabb genfi értekezletre. Mi tagadás, a tartózkodás—vagy nevezzük nevén, borúlátás — teljesen érthető, hisz a makacsul folytatódó háború, a segélyszállítmányok állan­dó akadályozása, a szembep álló felek szinte merev állás­pontja nem sok jót ígér. Közelebb viheti-e Belgrádot a genfi kompromisszumok elfogadásához a szankciók beígért, fokozatos és részleges oldása ? Komolyan vehető-e egyáltalán ez az ajánlat? Hisz egyrészt ellentételként feltételezi a jelenleg szerb kézen levő területek átadását, s ez korántsem „lefutott játszma”. Másrészt messze nincs e témában egyetértés az érintett külföldi kormányok részéről: míg francia és német részről hajlanak egy ilyen tervezetre, addig Washington vélemé­nye jóval elítélőbb. A végsőkig fenntartani a Kis-Jugoszlávia-ellenes intéz­kedéseket, még akkor is, ha eredménytelenségük sokszor bebizonyosodik? Vagy—közvetlenül érintettként—felso­rakozni az enyhítésért kardoskodók közé? Jelenleg ez Magyarország dilemmája, mert kemény dió az embargó. Genfben olyan megoldást kellene felvázolni, amely nem mond ellent a nemzetközi közösség eddigi alapvető felté­teleinek, a természetes igazságérzetnek, de nem teszi eleve reménytelenné a tárgyalóasztalhoz leülő diploma­ták dolgát sem. Magyarán, hogy a hosszúra nyúlt délszláv embargó büntesse azokat, akik megérdemlik, ne sújtsa a vétleneket, sőt még a háború(k) igazságos lezárását is segítse. Fából vaskarika? Pillanatnyilag úgy tűnik. Sz.G., Ferenczy Europress Kegyelemre várva Tíz halálraítélt bűnöző raboskodik jelenleg Bulgária börtönei­ben — hozta nyilvánosságra a bolgár igazságügyi minisztérium az Amnesty Intemationalnak a halálbüntetésekről készített je­lentésével kapcsolatban. A nemzetközi szervezet adatai szerint a világon még 103 országban szabhatnak ki halálbüntetést, Euró­pában azonban már csak 4 államban: Albániában, Bulgáriában, Lengyelországban és Jugoszláviában. Mindennap feladhatja *0*441-311 hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen és telefonon is feladhatja 8—16 óráig. Stomil gumik: személygépkocsihoz 2300—4000 Ft-ig, kisteher-gép- kocsihoz, nyugatiakhoz is 4600—6400 Ft-ig. Futózott köpenyek 1300—2200 Ft-ig. Medgyesegyháza, Gárdonyi u. 23. Gumijavító és járművillamossági műhely (benzinkút előtt). TÁRCSAVÁSÁR a „Csabaagro"-nál! Vontatott és függesztett tárcsás boronák 1,4—3,2 m-es mun kaszé I esség i g. Békéscsaba, Szarvasi út 103., a VOLAN-telep és az új ÖMV-benzinkút mellett. Telefon: (66) 453-543. A KIMER NYOMDA RT (Békéscsaba, Baross út 9-21.) kárpótlási jegyet vásárol napi áron. Érdeklődni lehet Gyebnár Pálnénál a (66) 441-517-es telefonszámon. A HATÁROZATOT ÉS SZEMÉLYI IGAZOLVÁNYT SZÍVESKEDJEN MAGÁVAL HOZNI. Közlemény! -----------­A Sarkad Városi Önkormányzat városgazdálkodási és intézményellátó irodája közli a tisztelt ügyfeleivel, hogy új, központi telephelye 1993. december 1-jétől Sarkad, Veress F. u. 26. sz. Telefon: (66) 375-016, (66) 375-375. — Városgazdálkodási Iroda HIRDETMÉNY! Szarvas Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala az ÁFOR nagybani tüzelőolaj-telepének rekultivációjával kapcsolatban 1993. november 30-án 16 órától lakossági fórumot tart. Helye: polgármesteri hivatal földszint 1. számú nagy tanácskozóterme. Szarvas, Szabadság u. 25—27. A rekultivációs tervek megtekinthetők ugyanezen a címen Gaál Sándornál a Ili. emelet 310-es irodában, munkaidőben. POLGÁRMESTERI HIVATAL, SZARVAS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents