Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-26 / 276. szám
GAZDASAG 1993. november 26., péntek « Frank Aponyi: Hogyan lehet valaki sikeres vállalkozó? 17 Ne feledje, hogy ezek az ötletek sok ezer embert tettek Amerikáhan sikeressé. Célom nem az volt, hogy üzleti tervet készítsek az ön számára, hanem hogy rövid, egyszerű ötleteket adjak, melyeket természetesen át kell tenni a magyar gyakorlatba. Ha a megvalósítás még nagyon nehézkes, sok a bürokratikus akadály vagy éppen lehetetlen, akkor is fel a fejjel! Még számtalan átalakulás vár a magyar gazdasági életre és talán éppen ön lesz egy fontos változás elindítója. Ne zavarja, ha egy-egy ötlet túl egyszerűnek tűnik vagy sok hasonló működik már! Gondolja át, hogyan csinálhatja ön másképp, mint a többiek! A hamburger is egy egyszerű ötlet, mégis vannak cégek, amelyek világsikert arattak vele. (Folytatás az l. oldalról) A kft. vagyona 16-18 millió forintra tehető, lejárt tartozásai viszont — pontos számot nem hallottunk a tanácskozáson — 45-50 millióra rúgnak. Tulajdonképpen valamennyi hitelezőnek az lenne az érdeke ilyenkor, hogy a vállalkozás életben maradjon, s mielőbb termelje ki azt a pénzt, amivel tartoznak neki. Ennek azonban alapvető feltétele, hogy tényekre alapozva abban reménykedhessen: a vállalkozás képes" is erre. Ha ez a bizalom inogni látszik, nem marad más hátra, mint — elveszítve ugyan a tartozás egy jelentős hányadát—a cég meglévő vagyonából mentsék, ami menthető. Amíg ez a vagyon is el nem úszik. A szerdai csődegyezségi tárgyaláson a kft. a 100 ezer forint alatti hitelezőinek azt ajánlotta, hogy év végéig rendezi velük a számlát. A többi „kis hitelezőnek” azt ígérte, hogy nem egyenlő részletekben, de jövőre fizet. A „nagyok” kapták a legkedvezőtlenebb ajánlatot. Igenám, csakhogy ez utóbbiak mind az államot képviselték, s kezüket a jogszabályok jobban kötik, mint a gazdasági szervezetekét. (Tegyük hozzá: szerencsére, hiszen az adófizetők pénzén való nagyvonalúsko- dás rosszul venné ki magát...) A „kicsik” mindenbe hajlandók voltak belemenni, csak megkapják a pénzüket. Nekik könnyebb és hihetőbb is volt ígérni. Sértegetés adós módra Első nekifutásra a Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár és a Békés Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság közös képviselője nem fogadta el a kft. ajánlatát: a tartozás egészét — a tőkerészt és a nem fizetés pótlékainak megfizetését — kérte. Közel 3 és fél millióról van szó. Sőt, fedezetet igényelt a kintlévőségeikre. (Ügy tudjuk, hogy a kft. említett tartozása csak az augusztus végi állapotot tükrözi: azóta sem fizettek társadalom- biztosítási járulékot, s nyilvánvalóan újabb késedelmi kamatok is képződtek.) Az APEH 40 millió forintot meghaladó követelést mutatott ki, s ugyancsak első „olvasatban” többszörös fedezethez kötötte a jóindulatát. A kft-t dr. Horváth Lajosné ügyvezető, egy általa megbízott ügyvéd, illetve egy közgazdász képviselte. Ok az APEH álláspontját igyekeztek vitatottá tenni. Szerettek volna kivonni a csődegyezség alól egy közel 17 milliós tételt (10 millió adóhiány, 5 millió bírság, 1,2 millió késedelmi pótlék), melynek megfizetésére az adóhatóság másodfokú döntése kötelezi a kft-t, s mely ellen az adós állítólag keresetet nyújtott be a bíróságnál. Úgy tűnt, hogy minden ékesszólásnál, s a kft. megbízottjai által előszeretettel alkalmazott gorombáskodásnál, sértegetésnél többet ért volna, ha a csődegyezségre magukkal tudják hozni a bíróság esetleges döntését, mely az adóhatósági határozat végrehajtásának felfüggesztéséről rendelkezik. Ilyen azonban még nem létezik. Maradt a 40 milliós követelés. Nadrágban a reményük Időt vett el az is, hogy a kft. jogi képviselője úgy tudta, hogy a csődtörvény új szabályai csak januártól lépnek majd hatályba. Az APEH képviselői szeptemberi dátumot olvastak ki a hivatalos lapból. (A jogi képviselő többször is fontosnak találta megemlíteni, hogy ő a pesti gyakorlatot ismeri.) Az ügyvezetőnő elmondta, hogy cége 1991 végéig csaknam nullszaldós volt. A gazdasági romlásukért mintegy az APEH-et tette felelőssé. Az említett összegeket nem tudják visszafizetni egy éven belül, sőt a kért nagyságú fedezettel sem rendelkeznek, mi több, ingatlanjaikat végrehajtási teher sújtja. Akárcsak képviselői, ő is igyekezett a társadalombiztosítást leválasztani az APEH oldaláról: több megértést tanúsított álláspontja iránt, több fizetési készséget mutatott. (A sértegetések is elkerülték a kisebbik „nagy hitelezőt”.) Felvetette, hogy egy belga üzlet van a kezükben, havi ötezer nadrág exportjáról lenne szó. A hitelezők ennek komolyságát firtatták, ám kiderült, hogy egyelőre csupán tapogatózó tárgyalások folytak. Ekkor hosszas huzavona kezdődött arról, hogy a hitelezők mit, mennyit engedjenek követeléseikből. A kft. képviselői sorozatos törvény- sértésekkel vádolták az APEH-et, ezt azonban az érintettek visszautasították. Egyben kifejtették: az APEH a kft. súlyos tartozásai, vitatható eljárása ellenére is csődegyezségre törekszik, ám a jogszabályok alapján biztosítékokhoz kívánja kötni az engedékenységét. Újabb ajánlatuk úgy szólt: a tartozás tőkerészének egy éven belüli megfizetése után — ha a kft. kéri — hajlandók tárgyalni a késedelmi pótlékok csökkentéséről vagy elengedéséről. Kiderült, hogy az APEH-hel szemben fennálló tartozásból 30 millió tekintendő tőkerésznek, s közel 10 millió a késedelmi kamat. Abba is belementek az apehesek, hogy negyedévenként, négy egyenlő részletben fizessen a kft. Lenyelni látszottak azt is, hogy a fedezetül figyelembe vehető ingatlanok közül a kft. budapesti, négyszobás, belvárosi — s állítólag nem túlzottan jó állapotú — lakását a TB fedezetként bejegyeztesse. (Ha jól számolunk, a lakás ára lefedi a teljes TB- követelést.) Ezt a megoldást a kft. képviselői is lelkesen támogatták. A közgazdász képviselő egyenesen azzal vádolta meg az APEH-et, hogy „szándékosan tönkretettek egy céget.) Hová lett az előleg? Az ügyvezetőnő az általuk foglalkoztatottak csökkent munkaképességére hivatkozva kért további engedményeket. A felszámolás ugyanis a dolgozók munkahelyvesztésével járna. Kiderült, hogy az APEH-hel szembeni tartozásból 21 millió 438 ezer forint éppen azáltal keletkezett, hogy a kft. rendszeresen és sokkal nagyobb számú csökkent munkaképességű dolgozóra vett fel előre állami támogatást, mint amennyit később ilyen címen kifizetett. Az ügyvezetőnő az APEH képviselőjének kérdése nyomán elismerte, hogy a tetemes külön- bözetet másra használták fel. Az APEH úgy nyilatkozott, hogy a jövő évi dotációt nem kívánja kiutalni a kft-nek, hanem az adóssága lerovásába beszámítja. Az ügyvezetőnő szerint ez a pénz a kft. további működéséhez szükséges lenne. Az apehesek ekkor moso- lyodtak el először: adósuk a több, mint húszmilliós adósság elengedése mellett tulajdonképpen azt kérte, hogy a továbbiakban — a konkrét negatív példa, a jogtalan támoga- tás-túligénylés ismeretében — is kockáztassák a költségvetés pénzét. Az APEH hangsúlyozta: ha a vitatott tételről dönt a bíróság, természetesen annak megfelelően változhat a tartozás végösszege. A kft. képviselői jogtalannak tartották az állami támogatás tervezett visszatartását. Az APEH utolsó gesztusként hajlandónak mutatkozott a 8 és fél milliót kitevő késedelmi pótlék elengedésére is, ám dr. Horváth Lajosné nem látta biztosítottnak, hogy a tartozások visszafizetése mellett életképesen működjön a kft. A csődegyezség tehát kútba esett, most az várható, hogy a pénzük után futók valamelyike kéri a kft. felszámolását. # Annyi megjegyzés csak kikívánkozik az emberből, hogy ilyen ügyekben aligha a hitelezőknek van szégyenkezni valójuk. A pesti urak viselkedéséből pedig erre kellene következtetnünk. Ritka csoda lenne manapság, ha egy újságcsináló felülne az adóhivatali kocsi bakjára, ám ami tény, az tény: ilyen tárgyalásokon az adófizetők pénzét védik a hivatalnokok. S úgy tűnt, hogy az ésszerűség határáig kellő rugalmassággal jártak el, esélyt adva az adós talpraállásának. Ám, ha az látszik bizonyosabbnak, hogy a megértés kútba vetendő összeget nyomna az egyszer már csődöt vallottak kezébe, ugyan mi jogon jótékonykodnának az adófizetők pénzéből? Kiss A. János Önéletrajzok készítése Ahogy a munkanélküliség nő, egyre több embernek kell munkát változtatnia, a munkaadók pedig egyre inkább válogathatnak a jelöltek közül. Ezért nem mindegy, hogy ha valaki jelentkezik egy munkahelyre, milyen életrajzot készít magáról. Miből is áll egy önéletrajz elkészítése? A jelentkező adatainak és képességeinek összefoglalásából és ezeknek megfelelő formába öntéséből. Leggyakrabban szellemi foglalkozásúaknál lesz erre igény. Mire lesz szüksége? Egy írógépre, jó nyelvtani tudásra, fogalmazói készségre, hiszen sokszor lesz szükség arra, hogy az egész életrajzot ön állítsa össze, mert az emberek többségének ebben nincs tapasztalata. A szakirodalomban utánanézhet, hogyan is kell kinéznie egy életrajznak, de a legjobb, ha keres egy olyan ismerőst vagy barátot, aki egy vállalat személyzeti osztályán dolgozik, így pontosan tudja, minek és hogyan kell szerepelnie egy életrajzban. Egy életrajzot többféle mó- - don és stílusban össze lehet állítani, attól függően, hogy milyen területen kíván elhelyezkedni valaki. A legfontosabb azonban az, hogy minél több szakmai információ szerepeljen benne, hiszen egy álláshirdetésre valószínűleg nagyon sokan jelentkeznek. Önnek el kell érnie, hogy az ön által készített életrajz nemcsak pontos és hibátlan legyen, de fel is keltse az érdeklődést, pozitív értelemben. Ha technikailag és szakmailag felkészült, akkor feladhatja az első apróhirdetést, kihangsúlyozva, hogy az ön által készített életrajzok meghozzák a kívánt eredményt. Találkozzon személyesen ügyfeleivel, főleg, ha ők még soha nem készítettek életrajzot! Pontosan tudja meg, hogy mi az az állás, amit ügyfele meg akar kapni és céltudatosan erre kihegyezve írja meg az életrajzot! Például, ha valaki egy ügyvéd titkárnőjeként akar elhelyezkedni és korábban ingatlanközvetítőnél dolgozott, ahol szerződéseket készített elő, hangsúlyozza ezt! De ha egy építési vállalkozó ügynökeként kíván munkát kapni, akkor azt hangsúlyozza, hogy az ingatlanközvetítőnél szerzett ilyen irányú tapasztalatot! Miután megmutatta ügyfelének az elkészített életrajzot, másolja le annyi példányban, amennyire szükség van, ez az ön feladata legyen! Előfordulhat, hogy fényképet is kell mellékelni az életrajzhoz, erre is önnek kell figyelnie! Amikor az árakat kiszabja, vegye figyelembe, mennyire komplex munkát kellett elvégeznie: csak legépelni a munkát vagy meg is szerkeszteni, esetleg több variációban! Számolja bele a fénymásolás költségeit is vagy ha saját nyomtatója van, annak a költségét! (Folytatjuk) Szeretne Ön több pénzt csinálni? Jöjjön el az American Business School kétnapos előadástechnikai tanfolyamai valamelyikére! Mint a Békés Megyei Hírlap újságolvasója kedvezményt kap és megismerkedik más üzlettulajdonosokkal, vállalatvezetőkkel, menedzserekkel, üzletkötőkkel, kereskedőkkel, azaz vállalkozókkal vagy leendő vállalkozókkal. Még ma kérjen részletes tájékoztatót programjainkról! American Business School: 1122 Budapest, Goldmark K. u. 14. Tel.: 1553-161; 1751-477; (9—16 óráig). Fax: 1551-524. A vidék felemelkedéséhez elsősorban infrastruktúra kell Szeghalmon járt Lengyel László politológus, a Pénzügykutató Rt. igazgatója. Előadását megelőzően válaszolt két kérdésünkre: — Lát-e lehetőséget a vidék, ezen belül a Sárrét gazdasági felemelkedésére ? — Először is a vidék nem egységes, hiszen vidék Győr éppúgy, mint Szeghalom és mégsem lehet őket összehasonlítani. Talán a legfontosabb, hogy annak a vidéknek, amelyik fel akar emelkedni, legnagyobb szüksége infrastruktúrára van. Ha egy város vagy falu kiesik a főútvonalakból, nincs megfelelő telefonhálózata, jól kiépített közútja, akkor nehezen tud termékkel bejutni a piacra. Magyarország szolgáltató ország lesz, következésképpen annak van előnye, aki közelebb van, aki gyorsabban tud határidőre minőségi szolgáltatást végezni. Ennek a vidéknek leginkább a kelet felé irányuló kereskedelemben lehetnek esélyei. — Vidékünk lakói zömmel a mezőgazdaságból élnek. Hogyan ítéli meg, állami beavatkozás, segítség nélkül van-e esély a mezőgazdasági termelés fellendítésére? — Az egyik probléma az, hogy az állami támogatáshoz költségvetési többletek kellenének, ezek teljesen hiányoznak. Tehát ilyen jellegű támogatást nyújtani sem a mostani, sem egy esetleges új kormánynak nem nagyon lesz lehetősége. Valószínűleg az lesz a kérdés, hogy a most induló adóskonszolidációs folyamatban a mezőgazdaság mennyire lesz részes. Pillanatnyilag az látszik, hogy az iparvállalatok konszolidációja sokkal kidolgozottabb, az ipari lobbi sokkal erősebb. Az agrár- gazdaságot alig-alig képviseli a minisztérium, ennek következtében még ahhoz a támogatásokhoz sem biztos, hogy hozzájutnak, amikhez az ipari vállalatok tulajdonképp természetes módon hozzájutottak. Ez a kérdés néhány héten belül eldől. A következő nagy kérdés jövő nyáron merül fel, amikor megkezdődhet a földforgalom, ez hogyan hat a mezőgazdaságra, lesz-e beruházás az ágazatban, mert ennek hiánya ma nagy gond. Végezetül abban nem szabad reménykedni, hogy az ország a költségvetésből annyira meg tudja támogatni a mező- gazdaságát, mint mondjuk a francia teszi. Az biztos, hogy ha a termelési kedvet nem tudjuk növelni az agrárágazatban, akkor nem az lesz a gond, hogy nem juthatnak be az európai piacokra termékeink, hanem az, hogy nem lesz mivel megjelenni ezen a piacon. Gila Károly A kárpótlási jegyek tőzsdén kívüli napi árfolyama Érvényben: 1993.11.25-én BÉB Rt. Vételi Eladási (árfolyam) Előző napi forgalomCity Bróker 75.0 81.0 4230000 Co-Nexus 75.0 85.0 23 291000 Confides. CorvinbrókerElső Magyar—Angol Bróker 75.00 79.00 22697000 GiroCreditInvestbank A, B, C, D, E 77.0 82.0F,G 74.0Lupis BrókerházMagyar Daewoo Értékpapír Rt.F,G,HTalentumNew York A és B sorozat 74.0 2431000 Pakett Bróker A, B, C, D, E 74.0 80.0 24000000 PannonbrókerPostabank Értékpapír Rt. 74.0Kárpótlási jegyek tőzsdén kívüli kereskedelme Üzletek Árfolyam Ár száma érték min. max. záró zárás (db) (Ft) (Ft) 77 109,768,000 780 795 780 790 Derekas küzdelem a lehetetlenért
