Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-09 / 261. szám

1993. november 9., kedd HAZAI TÜKÖR/SOROZAT mm MEGYEI hírlap Nagy Sándor: Tiszta képet a „piszkos” anyagiakról! Fogy a nyugdíjelőleg-keret, nő a kintlevőség „A gondok ellenére reális az esély, hogy 1994 nnll-szaldós éve lesz a nyugdíjbiztosítási alapnak. Következetesen tartani akar­juk magunkat ahhoz: minden rendelkezésre álló pénz azoknak jusson, akik erre járulékfizetésükkel jogot szereztek” ARCHÍV FOTÓ pót ugyanis másképp nyugdíj­megelőlegezési számlának hív­ják. Voltaképp tartalék arra az esetre, ha a járulékbefizetések akadoznak. Nos, a számlán levő összeg alaposan megfogyatko­zott, holott a biztonságot az szolgálná, ha legalább 60 milli­árd lenne rajta. Szabó Iván pénzügyminiszterrel erről már tárgyaltunk, s a forgóalap feltöl­tésének fontosságában egyet is értettünk — hiszen a nyugdíjak kifizetését az állam garantálja. — Mindezek fényében: mit ígér 1994 a nyugdíjbiztosításnak? — A gondok ellenére reális az esély, hogy 1994 null-szal- dós éve lesz a nyugdíjbiztosítási alapnak. Erre az elmúlt években nem volt példa. Következetesen tartani akarjuk magunkat ah­hoz: minden rendelkezésre álló pénz azoknak jusson, akik erre járulékfizetésükkel jogot sze­reztek. Kiemelt célnak te­kintjük a régen megállapított, s az infláció miatt ma már szé­gyenletesen alacsony nyugdí­jak korrekcióját, illetve a jelen­leg használt valorizációs kul­csok szerinti értékének helyre- állítását. Más szóval: a 15-20 éve megállapított járadékokat szeretnénk kiegészíteni az egyes esztendőkben bekövetke­zett értékromlás összegével.-ESZEM­Mérséklődő munkanélküliség Októberben csaknem 15 ezer­rel csökkent a regisztrált mun­kanélküliek száma szeptem­berhez képest — mondta Tóth Tihamér, a Munkaügyi Mi­nisztérium államtitkára. Az október végi zárónapon így a regisztrált munka- nélküliek száma 655 ezer volt. A gazdaságilag aktív népesség és a munkanélküliek aránya, azaz a munkanélküliségi ráta így országosan 12,9 százalék­ról 12,6 százalékra mérséklő­dött. A legnagyobb munka­nélküliségű megyék közül Borsod-Abaűj-Zemplén me­gyében 20,7, Nógrád megyé­ben 20,5, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében 19,1 száza­lék volt a ráta. A regisztrált munkanélküliek között ke­vesebb lett a pályakezdők szá­ma is. Anyanyelvi konferencia Dél-vidékről, Erdélyből, Kár­pátaljáról, illetve hazánk min­den részéből érkezett főiskolai oktatók részvételével nemzet­közi anyanyelvi konferencia kezdődött hétfőn a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, valamint a házi­gazda intézmény, a Kecske­méti Tanítóképző Főiskola szervezésében. A kedden zá­ruló találkozón az anyanyelv és az identitástudat, valamint a kultúra kapcsolatának kérdé­sei mellett foglalkoznak az anyanyelv oktatásának gond­jaival, illetve különböző prog­ramjainak ismertetésével, ta­pasztalataival is. / Értékes filmek videón Az ország első olyan videoköl­csönzője nyílt meg hétfőn Sze­geden, amelyben filmtörténeti szempontból értékes, illetve művészfilmek között válogat­hatnak az érdeklődők. Az Art Video elnevezésű kölcsönzőt a Szegedi Mozgókép Kft. mű­ködteti a Belvárosi Mozi kama­ratermének előcsarnokában. 11. Az ügynök arcán bizonytalan­ság látszott. — Átkozottul kellemetlen lenne... ha valóban elittam volna az eszemet... — Hogy kellemetlen, azt el­hiszem! — bólintott a detek­tív. — De nem az, hogy józan volt, hanem az, hogy ellent­mondásokba keveredett! Megmondja azt is, hogy mit tudott a találmányról? — Mi... milyen találmány­ról? — A Winkers-találmány- ról! — csattant a detektív sza­va diadalmasan, mint a pöröly az üllőn. — Arról a találmány­ról, amelyért százezer fontot ígért ma hajnalban Winkers- nek! Barloff szinte bosszantó nyugalommal mosolygott a nagy ágyú elsütésére. — Beismerem, hogy... — Na végre, csakhogy beis­meri! Úgy sincs sok értelme a tagadásnak... Barloff tiltakozó mozdulat­tal felelt. — Nem azt ismerem be, amit ön szeretne! Azt ismerem be, hogy ördögi pontossággal van informálva a történtekről! — Végre tisztán kellene látni, hogy mi lesz a sorsa a sokat emlegetett kinnlevőségeknek — mondja Nagy Sándor, a Nyugdíjbiztosítási Ónkormány­zat elnöke. Érthető az igény, hiszen a be nem fizetett járadé­kok összege immár meghaladja a 130 (!) milliárd forintot. — A nyugdíjbiztosítási fel­ügyelő bizottság megpróbál minden menthető fillérhez hoz­zájutni — folytatja az elnök. — Ennek azonban egyik feltétele, hogy világosan lássuk: az adó­sok közül melyek képesek adós­ságuk kiegyenlítésére vagy csök­kentésére — őket részletfizetési kedvezményekkel vagy akár a büntetőkamatok elengedésével is rá kell bírnunk a fizetésre. #A csődbe jutott fantomcé­gektől nem sokat remélhetünk, már csak azért sem, mert a jelen­legi jogszabályok kevés lehető­séget adnak követeléseink be­hajtására. Pedig nagyon indo­kolt lenne szigorúan büntetni azokat a munkáltatókat, akik a dolgozóiktól levont vagy az ál­lami költségvetéstől megkapott pénzt nem fizetik be a tb-nek. —Az adósok listájának ismé­telt nyilvánosságra hozatala nem javítja a fizetési morált? — Szerintem nem egyértel­műn hatás. Hiszen a listák láttán a néhány százezer forinttal „sá­ros” kisvállalkozók okkal mu­togathatnak fölfelé: „miért bennünket, miért nem azokat büntetik, akik a költségvetéstől fölvett pénzt felejtik el a tb-nek átutalni?” Mi tagadás, van igaz­ság az efféle érvelésben... Most olyan javaslattal fordu­lunk az illetékesekhez, hogy a központi költségvetésből gaz­dálkodók tb-járulékát ne a mun­káltatónak, hanem közvetlenül a társadalombiztosításnak utal­ják át. Szorgalmazzuk ugyan­akkor a forgóalap ismételt fel­töltését is. —Ez utóbbi kapcsán a nyug­díjasok nemigen tudják, miről van szó? — Pedig valamennyiüket közvetlenül érinti. A forgóala­Csak azt nem tudom, miért tar­tozik a rendőrségre, hogy én mit ígértem és mit nem ígér­tem Winkersnek! — Megmondom, Mr. Bar­loff! Azért tartozik a rendőr­ségre, mert — mint azt ön bi­zonyára ugyanolyan jól tudja, mint én — ma reggel megölték Mr. Winkerst! Barloff szemében is felcsil­lant az előbbi gyanúsítottak őszinte megdöbbenése. — Borzalmas!... Csak nem azt akarja mondani, hogy en­gem gyanúsít a gyilkossággal? A detektív szava keményen csattant! — De igen! És ezt be is fogom bizonyítani! Barloff cinikusan nevetett. — Ez bajos lesz önnek, Mr. Banting! Mert olyan ártatlan vagyok a gyilkosságban, mint ön! — Meg tudja magyarázni, miért tagadta le, hogy ma haj­nalban beszélt az áldozattal és hogy százezer fontot ígért ne­ki?" — Hogyne! — felelt a gya­núsított rendíthetetlen nyuga­lommal, amely egyszerre nyugtalanná tette a detektívet. — Megbízásom volt az álta­lam képviselt cégek egyikétől, hogy tegyek ajánlatot Win­kersnek, szerződjön át hoz­zánk! Ezt igazolni tudom. — Ezért kínált százezer fontot? ■—Úgy van!-— És a találmányról sem­mit sem tud? — Nem! — Nem találta különösnek, hogy egy egyszerű vegyész- mérnöknek ilyen óriási össze­get kínálnak csak azért, hogy átszerződjön egy másik gyár­hoz? —-Dehogynem. Különösnek találtam, de végeredményben nem tartozik rám a cég intézke­dése. Ha ők jónak látják száz­ezer fonttal honorálni valakinek a munkáját, ez az ő dolguk! — Azt is kizártnak látja, hogy a cége tudott a készülő találmányról? — Ezt... nem tartom kizárt­nak... De engem nem avattak bele. A detektív bosszús volt. Érezte, hogy Barloff sokkal töb­bet tud, mint amennyit mond, de azt is látta, hogy ez a kígyósima- ságú ellenfél a legbiztosabbnak vélt szócsapdából is kilábal. Tárgyi bizonyítékra van szük­ség, különben Barloff is kicsú­szik a kezei közül, akkor aztán végére ért a tudományának. — Hol járt ön ma reggel fél hét tájban? — Idehaza! A penzió egész személyzete bizonyítja, hogy fél hatkor jöttem haza. — És azóta nem mozdult ki a házból? — Nem. Hallgassa ki a sze­mélyzetet. Bantingot nem érdekelte a személyzet vallomása. Az ab­lakhoz lépett, amely az épület hátsó frontjára nyílt és kinézett. Úgy volt, ahogy gondolta. Keskeny vaslépcső vezetett az ablak mentén, amelyen egy el­hagyott telekre lehetett jutni. — Ez nem alibi, Mr. Bar­loff! Ezen a tűzlétrán nagysze­rűen távozhatott és vissza is térhetett feltűnés nélkül. Barloff most már nem ala- koskodott. Őszinte nyugtalan­ság remegett a hangjában, amint megszólalt. — Kérem, Mr. Banting, ár­tatlan vagyok... Higgye el, nem tagadnám ennyi bizonyí­ték után... Ebben a piífanatban kopog­tattak az ajtón. A szolga lépett be. — Távirat Mr. Barloff szá­mára... A nemzetközi ipari ügynök riadt pillantást vetett a detek- tívre. Aztán a szolgához lépett és át akarta venni a táviratot. Banting azonban gyorsabb volt. — Adja csak ide, barátom! — nyúlt a táviratért. — Elme­het! A meglepett szolga kifor­dult az ajtón. Banting elhárító mozdulattal mondta: — Nyugalom, Mr. Barloff! Ha csakugyan olyan ártatlan, mint ahogy mondja, nincs mi­től tartania. (Folytatjuk) J. H. Busher: Holtvágány Ungár Klára lemond képviselőt mandátumáról Nyílt levelet intézett hétfő reg­gel Kövér Lászlóhoz, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjéhez Ungár Klára, melyben bejelen­tette, hogy lemond parlamenti képviselőségéről és mandátu­mát visszaadja a Fidesznek. In­doklásában szól arról, hogy a Fidesz parlamenti frakcióját és elnökségét nem olyan helynek tartja, ahol érdemi, politikai vi­ták folynak. Kifogásolja: csu­pán Fodor Gábor lemondása után esett szó arról, hogy az általa előadott úgynevezett „al­ternatív program” megfontolás­ra alkalmas gondolatokat tartal­maz. Ungár Klára levele szerint a Fidesz-frakcióban hiányzik az önvizsgálat, az önkritika, s az idén tavasz óta Kövér László irányítása alatt álló képviselő- csoport politikája eredményte­len és tarthatatlan. Ezzel együtt jelezte: nem kívánja elhagyni a pártot, és tovább kíván dolgozni a budapesti önkormányzat Fi- desz-frakciója élén. *** A Fidesz tagságát a vártnál is kevésbé viselték meg az el­múlt napok kilépései. Kövér László frakcióvezető megíté­lése szerint Fodor Gábor és Molnár Péter távozása, vala­mint Ungár Klára lemondása parlamenti mandátumáról nem megbontotta, hanem ép­pen ellenkezőleg, erősítette a pártvezetés és a frakció egysé­gét. A frakcióvezető szerint Un­gár Klára lépése nagy terhet jelent a Fidesz számára, hiszen ha valóban komolyan gondol­ja a hétfői levelében megfo­galmazott kritikát, akkor in­kább távoznia kellene a párt­ból. Kövér nem rejtette véka alá feltevését: Ungár lépését akár a „minél rosszabb, annál jobb” elv is ösztönözhette. Jövőre tízezer forintos minimálbér? Jövőre január elsejétől 10 ezer forintos minimálbért tart elfo­gadhatónak az Érdekegyeztő Tanács Bér-és Munkaügyi Bi­zottságának munkaadói, ka­marai szakértői testületé. Nem tartják indokoltnak vi­szont, hogy az év során még további minimálbér-emelé­sekre kerüljön sor, illetve be­vezessék a — munkavállalók által indítványozott módon — a kezdő szakmunkásoknál a 12 500, diplomásoknál a 15 000 forintos minimálbért. (Je­lenleg egységesen 9000 forint a minimálbér.) A szakértők állást foglaltak a jövőre országosan ajánlható béremelési keretszámokról. A béremelési minimum megha­tározásával nem értettek egyet, de ha a munkavállalói oldal ehhez mindenképpen ra­gaszkodik, 10 százaléknál ma­gasabb minimális béremelési mértékről nem hajlandók tár­gyalni. Az országosan ajánl­ható béremelési átlagnál a 15- 20 százalék közötti mértéket tartják tárgyalási alapnak. Az ajánlott béremelési maximum meghatározását szintén nem tartják célszerűnek, de amennyiben az érdekegyezte­tő felek ehhez ragaszkodnak, 25 százalékról érdemes tár­gyalni a munkaadóknak. Az adóhivataliak tiltakozása Az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatal a működésképte­lenség határán áll. A törvényi változások miatt a munka kö­zel négyszeresére nőtt 1989 óta, miközben a létszám válto­zatlan a hivatalnál. Ez azt eredményezi, hogy például a fővárosi igazgatóságnál két­és három műszakban dolgoz­nak. Ugyanakkor a közalkal­mazotti törvény nem teszi le­hetővé sem a túlórák kifizeté­sét, sem a pihenőnapok bizto­sítását .Ezért azt szorgalmaz­za, hogy jövőre jelentősen emeljék az adóhatóságnak ju­tó költségvetési támogatást. Ki a felelős a tragédiáért? Megkezdődött a tárgyalás Szekszárdon hétfőn megkezdte a pörbölyi tömegszerencsétlen­ség ügyének tárgyalását a Tolna Megyei Bíróság tanácsa, dr. Vass Gábor. Zörényi Gyula mozdonyvezetőt, alsónyéki la­kost, és Appel Zsolt bátaszéki lakost, aki vontatási kísérőként teljesített szolgálatot, az ügyész a vasúti közlekedésben halálos tömegszerencsétlenséget oko­zó gondatlan veszélyeztetéssel vádolja. A vádirat szerint a bal­eset okai közé tartozik az a gon­datlan magatartás, szabályzat- szegés, amit a vonat mozdony- vezetője és vontatási kísérője követett el. A MÁV mozdony- vezető a szolgálati szabályai­nak megfelelően az indulási he­lyen, a kiskunhalasi állomáson írásos utasítást kapott ama, hogy a Nyéki pusztai átjáróhoz a látá­si viszonyoknak megfelelően, de legfeljebb 15 kilométeres se­bességgel érkezhet a szerel­vény. A gázoló mozdony sebes­ségmérője 78 kilométeres se­bességet mutatott. A tárgyalás első napján a vádlottakat hall­gatta ki a bíróság. Zörényi Gyu­la mozdonyvezető abban érzi magát bűnösnek, hogy Appel Zsolt vonatkísérőnek, nem nyújtotta át az írásos rendelke­zést, noha ez előírás. Mint mondta, úgy értelmezte az uta­sítást, hogy ha a látási viszo­nyok jók, nem szükséges a vo­nat lelassítása. Azon a reggelen is csak a Duna és Pörböly közöt­ti részen voltak ködfoltok, a falu után viszont már 400-500 mé­terre el lehetett látni. A tragédia bekövetkezése előtti pillana­tokban arra lett figyelmes, hogy a vasúti pályához nagyon közel lévő úton egy autóbusz balra kanyarodást jelez, az átjáróhoz közeledve, s bár nem gondolta, hogy nem fog megállni, mégis adott figyelmeztető kürtjelzést, immár a másodikat. Amikor a mozdony előtt megjelent az au­tóbusz, behúzta a gyorsféket, majd a forgószéken elfordulva hátrafelé menekült a vezetőfül­kéből. A tárgyalást szerdán, majd pén­teken folytatják.

Next

/
Thumbnails
Contents