Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-06 / 233. szám

1993. október 6., szerda HAZAI TÜKÖR/SOROZAT Megváltozik a táppénzrendszer? Sztrájk a határon A szlovén határrendőrök ter­vezett munkalassító sztrájkja miatt október 6. és 14. között fennakadások várhatók a ha­tárforgalomban. Krisán Attila ezredes elmondta, hogy szlo­vén kollégáik valamennyi ha­tárállomáson ily módon kíván­ják elérni bérük emelését. A magyar határőrség azt javasol­ja, hogy a nagy forgalmú Ré- dics helyett elsősorban a ba- jánsenyei határátkelőt vegyék igénybe a fuvarozók és az uta­sok. A magyar és a szlovén állampolgárok Tomyaszent- miklósnál is átléphetnek. Vezetők véleményét tolmácsolja Szóvivője van a Magyar Tele­víziónak október 1-jétől Vár­nai Klára személyében. A szó­vivő fő feladata, hogy a televí­zió mindenkori vezetőinek vé­leményét tolmácsolja. Leszö­gezte: kinevezése nem jelenti azt, hogy a tv vezető személyi­ségei nehezebben lesznek elérhetőek a sajtó képviselői számára. Sőt, hangsúlyozta Várnai Klára, mostantól gyor­sabban kaphatnak információ­kat az újságírók, mint eddig. A szóvivő kinevezése hatá­rozatlan időre szól. Versenyjogi egyesület Megalakult a Magyar Ver­senyjogi Egyesület, melynek fő célja a tisztességes piaci magatartás népszerűsítése és védelme. A Gazdasági Ver­senyhivatal, a Magyar Véd­jegy Egyesület, valamint sza­badalmi ügyvivők, bírák és ügyvédek által létrehozott szervezet további célkitűzése a nemzetközi tapasztalatok feldolgozása és adaptálása a hazai viszonyokra. A Nemzet­közi Versenyjogi Egyesület tagjai közé felvett testület székhelye Budapesten, az V. kerület Kossuth Lajos tér 6—8. szám alatt található. Az alapelvek változatlanul ha­gyása mellett módosításokat kezdeményez a táppénzrend­szerben a társadalombiztosítás Egészségbiztosítási Önkor­mányzatának elnöksége. Az ezzel kapcsolatos hétfői dön­tésekről kedden tájékoztatta az újságírókat Sándor László. Az önkormányzat elnöke el­mondta: a testület táppénzzel összefüggő döntéseit elsősor­ban az alap pénzügyi helyzete indokolja. Ebben az esztendő­ben ugyanis ismét meghaladja majd az előirányzatot a táp- pénzkiadás: a tervezett 18,9 milliárd forint helyett várható­an 34 milliárdot kénytelen táp­pénzre költeni a tb. Az önkormányzat feltett szándéka ugyanakkor, hogy jövőre tartható legyen a költ­ségvetés tervezetében szerep­lő 34,1 milliárdos összeg. Erre viszont csak akkor van esély, ha az önkormányzat lépéseket tesz a táppénzes állomány, így a táppénzkiadások csökkenté­se érdekében — mutatott rá Sándor László. Mindezek alapján — a betegszabadság intézményének és a táppénz 65, illetve 75 százalékos mér­tékének érintetlenül hagyása mellett — az elnökség több Több mint 617 ezer aranyko­ronányi föld talált gazdára az elmúlt hét 342 árverésén. A földárveréseken összesen 11.984 árverező vett részt, és közülük 8.804 kárpótolt tá­vozhatott új földek tulajdono­saként a licitálást követően. Ezzel a földtulajdonhoz jutott kárpótoltak száma az árveré­sek kezdete óta, már majdnem eléri a 200 ezret. Az elárverezett aranykoro­naérték meghaladja a 17 mil­lió aranykoronát. így a kárpó­toltak átlagosan 80—90 aranykorona értékű földet módosítást is kezdeményez. Az első ezek sorában, hogy a jövőben a táppénz már nem járna a munkaviszony meg­szűnése utáni 15 napban. Erre az időszakra ugyanis már min­denképpen jár valamilyen munkanélküli-ellátás, így a táppénznek nincs keresetpótló funkciója. A testület javaslatot tesz arra is — mondta az elnök —, hogy járulékot a továbbiak­ban csak heti 36 órás főfoglal­kozás után kelljen fizetni, de táppénz is csak ezután járjon. Az elnökség szükségesnek látta, hogy pontosítsa azt az ez év márciusában hatályba lé­pettjogszabályt, amely szerint kétéves időtartamra is kiter­jeszthető a táppénz ideje. A rendeletet ugyanis szinte min­denki automatikusan kezelte, azoknál is alkalmazták, akik­nél remény sem volt arra, hogy az újabb egy év alatt visszatér­hetnek munkahelyükre. Ezért az elnökség javaslatot tett arra, hogy egy éven túl a keresőkép­telenséget megállapító orvos csak újabb három hónapra ve­hessen táppénzbe, s indokolt esetben az orvosszakértői inté­zet ezt maximum 9 hónappal hosszabbíthatja meg. Az Egészségbiztosítási Önkor­szereztek eddig az árverése­ken. Az elmúlt héten a legtöbb árverést — szám szerint 40-et — Vas megyében tartották. Ennek ellenére a legtöbb aranykorona értékű föld ismét csak Békésben jutott a kárpó­toltaknak. Ez utóbbi megyé­ben 855-en szereztek földet majdnem 114 ezer aranykoro­na értékben. Ezúttal Budapes­ten is tartottak árverést. A fő­városi árveréseken a várako­zásokkal ellentétben nem szöktek magasba az árak. A legmagasabb licitár ezeken az árveréseken nem haladta meg mányzat elnöksége szigorítani kívánja a táppénzellenőrzés rendjét. A testület felkérésére egészségügyi bizottsága két héten belül javaslatot készít e témában — jelentette be Sán­dor László. Az elnökség szintén tervet kért egészségügyi bizottságtól arra: milyen módon valósítha­tó meg a táppénzrendszer átfo­gó reformja. (A lehetőségek között szerepel például, hogy a jövedelemkategóriák alap­ján degresszív rendszer érvé­nyesüljön a táppénznél — je­lezte az elnök.) Az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár összefoglaló adatai szerint ez év júniusában az alkalmazottak, illetve a szö­vetkezeti tagok közül 193 ez­ren (a jogosultak 5,8 százalé­ka) részesültek táppénzben vagy gyermekápolási táp­pénzben. Ők ebben az idő­szakban összesen 5781 napot töltöttek fizetett betegállo­mányban, legnagyobb részük az iparból hiányzott. A területi eloszlást tekintve Borsod- Abaúj-Zemplén megyében volt a legtöbb táppénzes, míg a legkevesebben Békés és Zala megyében vették igénybe a fi­zetett betegállományt. az 500 forint/aranykoronás minimál-árat, miközben há­rom licit nélküli megegyezés szüle-tett. A megyékben az elmúlt hé­ten a legalacsonyabb maxi­mális licitár 1000 forint volt Tolnában, és ismét Veszprém megyei árverésen jutottak a legmagasabb értékig, 500 ezer forint/aranykoronás áron vettek meg egy kisebb parcel­lát. Az előző hetek gyakorla­tának megfelelően a múlt hé­ten is sok — összesen 168 —— megegyezés . született orszá­gos szinten is. Megyénkben is folytatódnak a földárverések Halász Péter: Statárium 3. — Na várj csak — lépett mellé Vanyák — akkor megyünk együtt. Odatartunk mi is! Mihály szeretett volna tilta­kozni. Legszívesebben azt mondta volna, nem, ő mégsem oda megy... de aztán nem mert szembeszállni velük. Nem jó ezekkel kikezdeni. Némán tűr­te, hogy a két csavargó melléje csatlakozzék. Vanyák valami almacsut­kán rágódott, Ángyán cigaret­tázott és néha lehajolt felszed­ni a földről egy eldobott ciga­rettacsutkát. Közrevették Mi­hályt, úgy mentek mellette, mintha örök barátságban len­nének és megszokott dolog volna, hogy ők hárman mindig együtt járnak. Mihály arra gondolt, hogy az első alkalommal úgyis megszökik mellőlük és eltűnik a szemük elől... addig tűrnie kell. Vanyák eldobta az alma­csutkát és hozzáfordult. — Adj egy cigarettát! Nem kért, hanem határozot­tan és erőteljesen felszólított. Ellentmondást nem tűrve, az érezhető volt a hangján is. Misi a zsebébe nyúlt és át­nyújtott egy leventét. Ángyán ugyanabban a pillanatban el­dobta a magáét és megszólalt, kinyújtva Mihály felé a kezét. — Nekem is! A fiú megrázta a fejét. — Hat van mindössze... ne­kem is kell! Ángyán megtorpant. — Á nemjóját! — mordult fel. — Adj cigarettát, mert baj lesz! Vanyák is megállt, éppen Mihály előtt, elállva az útját. Vigyorogva bámultak az arcá­ba és fölényesen, mint akik úgyis kezükben tartják és ha­szontalan minden menekülési kísérlet. Misi elsápadt. A zsebébe nyúlt és átadott Ángyánnak egy cigarettát. — Na azért! — mormogott az, és füle mögé nyomta a ci­garettát — most mehetünk to­vább! És így közrefogva a fiút, bandukoltak tovább. Körü­löttük már népesült az út, mun­kába siettek férfiak és nők. Az úttesten tömött villamosok za­katoltak, közeledtek a város felé. Vanyák rágyújtott egy csut­kára és halkan mondta: — Ide figyelj csak te... Hogy is hívnak tégedet? — Simánd Mihály... miért akarod tudni? A két suhanc összenézett fö­lötte. Mihály észrevette, hogy Vanyák rákacsint társára és szippant egy nagyot a bűzös csutkából. — Hát ide figyelj csak... majd szükségünk lesz rád! Mihály felfigyelt. Nyugta­lanul bandukolt a két félelmes csavargó között. Vajon mi az ördögöt akarnak tőle? —- Rám? — kérdezte értet­lenül. — Minek? Vanyák hümmögött. Aztán legyintett egy széleset. — Most már itt vagyunk a vásárcsarnok közelében. Ma nem dolgozol! Értettél? Velünk leszel egész délelőtt... mert mondunk valamit! Mihály idegesen felkapta a fejét. —j- Hogy én nem dolgozom? Nekem dolgoznom kell... és pénzt kell vinnem haza! A két csavargó egyszerre röhögött. Keményen röhögtek és gúnyosan. — Pénzt? Hehe... mondd csak, Bili... mert vedd tudomá­sul, Bilinek fogunk hívni. O — Ángyánra mutatott — ő Tom. Én meg Jack vagyok. így ejtette a szót, ahogy írva van. Jack. Büszkén és diadal- magasan, és ránézett Mihály- ra, lesve a hatást. — Te leszel Bili, értettél? így sokkal érthetőbben és rövi­debben lehet beszélni. Szóval, Bili... tudod, te mi az a pénz? Mihály nem felelt. Lükte­tett a halántéka és azon töpren­gett, hogyan meneküljön a két csavargó közül, akik már úgy telepedtek rá, mint valami li­dércnyomás. De Vanyák Jack nem is várt választ. Folytatta: — Azt hiszed, pénz az az egy-két pengő, amit megkere­sel a csarnokban? És közben hordozol vacak kosarakat? Hát azt hiszed, ezt érdemes? Ha pénzt akarsz keresni, gyere hozzánk, majd mi megmond­juk, hogy miképpen kell pénzt keresni! Együtt röhögtek mindket­ten és Ángyán hirtelen beleka­rolt Mihályba, mintha csak megérezte volna, hogy a fiú­nak szökési tervei vannak. — No nézd, már itt vagyunk a csarnoknál... Most nem mégy oda. Lemegyünk oda a rakparthoz és leülünk a kőre, mintha a Dunában gyönyör­ködnénk. És közben majd megmondjuk, miről van szó! A fiú megérezte, nem aján­latos tiltakoznia. A csavargó keményen fogta a karját és úgy kísérték ott közrefogva a fiút, mint csendőrök a foglyukat. Ki se tudná magát tépni a kezükből, utánaszaladnának, utcai botrányt csinálnának, „fogják meg”-et kiabálnának, megmozgatnák az egész utcát, őt elfognák, ők ketten meg el­tűnnének a tömegben. A végén őt kísérné be a rendőr. O, aki angyalföldi, tudja, mire képe­sek ezek, hiszen köztük nőtt fel. (Folytatjuk) A katonai létesítmények környezeti kárairól Fórum a helyreállítás lehetőségeiről A szovjet csapatok kivonását követően a kerozinnal szennyezett talaj és talajvíz megtisztítása Magyarorszá­gon kezdődött meg először Kelet-Európábán. Többek kö­zött ezért is kezdeményezte a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium a ka­tonai létesítmények környeze­ti káraival foglalkozó nemzet­közi környezet-helyreállítási fórum megrendezését. Az október 10—13. közötti budapesti eseményről a konfe­rencia rendezői elmondták: céljuk a magyarországi ta­pasztalatok megosztása. A kö- zép-kelet-európai térségben több ezer, a magyarországihoz hasonlóan szennyezett katonai objektum található. Magyar- országon még csak a munkák kezdeténél tartanak. Az összes magyarországi település több mint 10 százalékát közvet­lenül veszélyeztető talaj- és ta­lajvíz-szennyezések kis részé­nél értek el eredményt, első­sorban az ivóvízbázis és a la­kossági veszélyeztetettség csökkentése terén. A műszaki, kárelhárítási tapasztalatokon túl a konferencián kiemelt fon­tosságot kapnak a probléma politikai, kormányzati, tulaj­donjogi és finanszírozási vo­natkozásai. A volt szovjet katonai léte­sítmények környezeti problé­máival összemérhetők a jelen­leg is működő honvédségi ob­jektumok környezetszennye­zései. A Magyar Honvédség magas szintű képviselettel je­lenik meg a fórumon. A fórum munkájába a magyar résztve­vőkön túl bekapcsolódnak a kelet-európai és NATO-or- szágbeli kormányzati, katonai és ipari szakemberek. Visszautasítottak másfél millió külföldi állampolgárt A két éve bevezetett szigorí­tott útlevélkezelés miatt a ha­tárőrök 1,7 millió külföldi ál­lampolgár beléptetését tagad­ták meg, mert a hazánkba igyekvők nem rendelkeztek elegendő pénzzel, illetve meg­felelő útiokmánnyal. Krisán Attila ezredes, a Ha­tárőrség szóvivője kedden el­mondta, hogy összesen 90 or­szág állampolgárait küldték vissza a magyar határállomá­soktól. A visszautasítottak közül 1 millió 450 ezren Ro­mániából próbáltak magyar területre lépni. Jelentős szá­mú, mintegy 30-40 ezer török, lengyel és jugoszláv állampol­gár is hiába próbálkozott be­jutni az országba. A szóvivő azt is elmondta, hogy az idén sem csökken a visszaküldöttek száma, akár­csak az intézkedés bevezetése után, így most is naponta átla­gosan kétezer külföldi ál­lampolgárt kell visszakül­deni a magyar határállomá­sokról. A határon túliak antológiája A Kriterion és a Pelikán közös kiadványa Kapun kívül címmel jelentette meg a határon túl élő írók és költők antológiáját a bukaresti Kriterion és a magyar Pelikán Könyvkiadó. A kötetben ti­zenhat, elsősorban pályakez­dő fiatal literátor és lírikus munkáit gyűjtötték csokorba a szerkesztők azzal a szándék­kal, hogy bemutatkozási lehe­tőséget teremtsenek az új nem­zedéknek. A könyv szerzői: Fábián Nóra, Győri Attila, Hogya György, Jódal Kálmán, Mó- rocz Mária, Talamon Alfonz felvidéki, Jakabffy Tamás, Kisgyörgy Réka, Kovács And­rás Ferenc, Láng Zsolt, Vida Gábor, Visky András erdélyi, illetőleg Lovas Ildikó, Szabó Palócz Attila, Hász Róbert vajdasági alkotó, valamint az antológióban szerzőként és szerkesztőként is jelentkező szlovákai Grendel Lajos. Az antológia gondozásában részt vett Kántor Lajos erdélyi és Faragó Kornélia vajdasági író is. Az erdélyi, felvidéki és vaj­dasági magyar írók és költők kötetének közreadását ez év elején határozta el a két kiadó. Továbbtanuló középiskolások figyelmébe Szintre hozó tanfolyamok Az 1994-ben felsőoktatási in­tézményekbe jelentkező kö­zépiskolások és érettségizet­tek számára újszerű önköltsé­ges felvételi és egyetemi/ főiskolai szintre hozó előké­szítő tanfolyamok indulnak matematika, fizika, kémia, bi­ológia, földrajz, történelem, pszichológia, angol, német tantárgyakból. A tantárgyak csoportosítása a felvételi szakpárok szerinti, de egy tárgyból is lehet előké­szítést igényelni. A most érett­ségizők, illetve korábban érettségizettek részére intéz­ménytípusonkénti és szakon­kénti csoportokat szerveznek. A minisztérium engedélye alapján ezt a fajta előkészítőt már az elmúlt években meg­szervezték és kedvező tapasz­talatokkal lebonyolították. Speciális segédanyagot a résztvevőknek továbbra is sze­mélyenként biztosítanak. A szombati előkészítő november 6-ától 1994. április 30-áig tart (22 alkalom, 8 órától 14 óráig) tárgyanként 3—3 óra. Ebéd az egyetemi menzán készpén­zért (á la carte) megoldható. Az önköltség, a kiscsoport lét­számától függően, 150—180 Ft/óra. A foglalkozások helye: KLTE TTK Debrecen, Egye­tem tér 1. Érdeklődni és jelent­kezni lehet október 20-áig a tanulmányi osztályon (4010 Debrecen, pf. 18. Telefon: (52) 316-666/2351-es mellék. A je­lentkezőket a további részle­tekről időben tájékoztatjuk. A tanfolyami díjak az első fog­lalkozáson fizetendők.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents