Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-06 / 233. szám
jÉKfcS MEGYEI HlRLApMEGYEIKÖRKÉP 1993. október 6., szerda { Szociális otthon Mezőberényben A mezőberényi önkormányzati képviselő-testület úgy döntött, hogy a Békési út 9. sz. alatt — az egykori gyakorlókért helyén — egy ötven személyes szociális otthont építtet, melyhez állami támogatás elnyerésére pályázatot nyújtottak be, s a beruházási költségek felét céltámogatásként el is nyerték. A tervek szerint a munka- területet december elsején adják át a kivitelezőnek, s a létesítmény befejezési határideje 1995. augusztus 31. • Zöld Szív Orosházán a József Attila Általános Iskola bekapcsolódott az országos Zöld Szív mozgalomba, ami központi részét képezi a tanulók szabadidős tevékenységének. E mozgalom keretében konkrét tevékenységi formákat fogalmaznak meg a diákok és tanáraik, ami magában foglalja az iskola környékének gondozását, a madár- és a növényvilág védelmét. Szabálysértések Csorváson képviselő-testületi ülésen tárgyalták a közrend és a közbiztonság helyzetét. Ebből megtudtuk, hogy tavaly 34 szabálysértési feljelentés érkezett a hivatalhoz, ebből három esetben megszüntették a szabálysértési eljárást, három másikban nem indult eljárás szabálysértés hiánya miatt, négy esetben pedig büntetés helyett figyelmeztetést alkalmaztak. A faluban a leggyakoribb a tulajdon elleni vétség volt, ezért bírságként összesen 40 ezer 600 forintot szabtak ki. Gyulai beszélgetés dr. Lúczi Józseffel a közigazgatási kamaráról Elszabadulhat a pokol? A Magyar Közigazgatási Kamara 1990-ben alakult meg. Miután a megyei szervezet is létrejött, dr. Lúczi Józsefet választotta meg titkárának. Tagja lett a kilenc tagú országos ügyvezetőségnek, idén tavasszal pedig beválasztották az 1991-ben végleges formájában kiépült kamara 11 tagú országos elnökségébe. Gyula város jegyzője kamarai tisztségeitől függetlenül folyamatosan dolgozott különféle szakmai elképzelések kimunkálásán. Dr. Lúczi József: „Országos jegyzőkon- ferenciát készítünk elő” — Tavasszal megyei küldöttként javasoltak az elnökségbe, s el is nyertem e tisztséget — mondja dr. Lúczi József. — A kamara elnöke dr. Fogarasi József, az elnökhelyettes dr. Kiss László, míg a titkári szerepkört dr. Erdélyi László tölti be. A kamara a közigazgatásban dolgozó, felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek önálló, szakmai érdekvédelmet és érdekképviseletet ellátó szervezete. Egyesületi formában működünk. Valamennyi megyében és a fővárosban is tevékenykedik tagozatunk, Békésben hatvanan vagyunk. Felügyelő, etikai és tudományos bizottságunk alakult. Ez utóbbi kodifikációval, a joggyakorlat eredményeinek összegyűjtésével foglalkozik. Az a célunk, hogy a közigazgatási munka szakszerűsége, színvonala javuljon, törvényessége tökéletesedjen, arculata kedvezőbbé váljon, s a közigazgatás tovább racionalizálódjon. — Milyen konkrét elképzelésekben nyilvánul meg mindez? — Szorgalmazzuk a köz- igazgatási alapvizsga és a szakvizsgák letételét. Közreműködünk a jogalkotásban, befolyásolni kívánjuk a jogalkalmazást. A törvénytervezetek többnyire eljutnak hozzánk, de sokszor későn. Kiadványokat adunk a közigazgatási dolgozók kezébe, országos közigazgatási napokat szerveztünk. Egyelőre nincs kamarai törvény — jelenleg működésünknek ez a legfőbb akadálya. —Kikkel ül együtt az elnökségben? — Az egész közigazgatás képviselteti magát. Van köztünk egyetemi tanár, megyei, helyi szakember, rendőr- főkapitány, miniszterelnöki hivatali főosztályvezető is. Ezerre tehető a kamarai tagok száma. A közigazgatásban dolgozók létszáma meghaladja a százezerét, ebből úgy hetvenezren az önkormányzatoknál tevékenykednek. Törekvésünk, hogy készüljön egy közigazgatási etikai kódex, mert a tisztességesség, a megvesztegethetetlenség fontos bizalmi követelmény. —Mennyiben elégedettek a közigazgatás jelenlegi rendszerével? — A területi tagoltság elemeinek száma eléri a harmincat. Régebben az ellenkező véglet érvényesült. — Kialakultak-e nemzetközi kapcsolataik? —Hogyne. A közelmúltban például az ottani jegyzőklub meghívására két elnökségi tagunk Angliában járt. Erősek a német kapcsolataink is. Elsősorban Baden-Württemberg- hez kötődünk, ahol — az észak-német rendszertől eltérően — a szakmai jelleg erősebben van jelen a közigazgatásban. Itthon is kezdeménye- zően lépünk fel: ennek révén hívtak meg bennünket a köz- tisztviselői érdekegyeztetői fórumba. —Mi a véleményük a közalkalmazotti béremelés körüli hercehurcáról? — Jellemző, hogy a köz- tisztviselői törvényt a BM, a közszolgálatit a miniszterelnöki iroda dolgozta ki: nem épült egymásra a két gondolkodási mód. Ami közös bennük: egyik törvény sem gondolta át kellően a finanszírozási alapokat. A közigazgatásban dolgozók munkája a legszélesebb nyilvánosság előtt zajlik. A létbiztonsághoz szükséges fizetést meg kellene adni. Am ennek pénzügyi feltételei nem biztosítottak. Aggályos a kormány ezzel kapcsolatos álláspontja is. Gyulán például százmilliós kihatása van a közalkalmazotti bérfejlesztésnek. A tavalyi emelésnek mindössze negyedévi fedezetét , finanszírozta a központi költségvetés. Az idén ebből negyven millió forint többletkiadásunk keletkezett. Ugyanakkor csökkennek a bevételeink is. A korábbi ötven helyett az idén csak a harminc százalékát kapták meg az ön- kormányzatok a személyi jövedelemadóból származó bevételeknek. A munkanélküliség és más okok miatt szűkült az adózók köre is. A hátrányosabb helyzetű országrészek sem kapnak elegendő céltámogatást a felzárkózáshoz. Elszabadulhat a pokol: aki most szegény, még szegényebb lehet. Ha a tárgyaló felek között lesz is megegyezés a bérfejlesztésről, még nem dőlt el a dolog. Kérdés, hogy az önkormányzatok miből finanszírozzák azt? A településeken konf- rontálódásokra kell számítani. A vita, a tárgyalások elhúzódása is ezeket gerjeszti. Nem vitás: szükség van a béremelésre. Kiss A. János Csillagos ég 1993. október A Nyíl felett a Róka A jobb minőségű földek gazdára leltek A csillagászati ősz kezdete után tíz nappal rohamosan csökken a nappalok tartama. Ezt fokozottan érezzük, mivel egyrészt véget ért a nyári időszámítás, másrészt Békéscsabán a Nap jóval 12 óra előtt (11.25—11.19 között) delel a zónaidő miatt. A nappalok tartama 11.42 óráról 10.07 órára, delelési magassága pedig 40°- ról 29°-ra csökken. A Hold fényváltozása egy hónap alatt végigkövethető. Látszólag az égbolton fél fok átmérőjű területet foglal el. 8- án hajnalban a Hold utolsó negyed fázisba került az Ikrekben. 15-én újhold lesz, de néhány nap múlva már megfigyelhető az esti égen vékonyka sarlója. 22-én este első negyedben látszik a Bakban. 30- án éjjel pedig ismét a telehol- dat csodálhatjuk a Kosban. Hónapok óta pompázik a hajnali égbolton a Vénusz, vagyis az Esthajnalcsillag. 14-én a vékonyka holdsarló 8°-ra közelíti meg a Szűz csillagképben. Október eleji estéken 21 órakor déli irányban 40° magasságban látható a Vízöntő csillagkép. A Nap éves égi útja során februárban szeli át, a Hold pedig 24—25-én halad el csillagai között. Szétszórt csillagai másod- és harmadrendű- ek. Az év folyamán háromszor is láthatunk olyan meteorrajt, melyek látszólag a Vízöntő irányából érkeznek. A nyár már rég elmúlt, de az esti égen továbbra is jól látható a „Nagy Nyári Háromszög”. Az alakzat közepén két kis halvány csillagképre akadhatunk. Egyik a Nyíl, amely mint jelképe, könnyen felismerhető. Közvetlenül a Nyíl felett akadhatunk a Róka csillagképre, melyet régen a Róka és a Lúd névvel illettek. 1967-ben a Rókában találták meg a gyorsan pulzáló rádióforrások első példányát. A pulzárok gyorsan forgó, nagyon sűrű csillagmaradványok. Az ég tetején 21 órakor delel az ötszög alakú Cepheus csillagkép. Hazánkból sohasem nyugszik le, látszólag körbejárja az északi pólust, ezért öt társával együtt cirkumpolá- ris csillagképnek is nevezik. Zajácz György A neheze még most következik — állapították meg a tót- komlósi képviselők legutóbbi ülésükön, amikor a földrendező bizottság beszámolóját hallgatták. Az aggodalom jogos, hiszen a jobb minőségű földek már gazdára találtak. S hogy milyen esély van az újabb földalapok kijelölésére? — Tárgyalunk az orosházi AöRO-M Rt. és a Kossuth Szövetkezet vezetőivel — mondták a bizottság tagjai, de aggályaiknak is hangot adtak, miszerint addig semmi esélyük, amíg a jogszabályokon nem változtatnak. A képviselők arra is kíváncsiak voltak, hányán gazdálkodnak a településen? Mivel pontos nyilvántartás erről nincs, csak becsülni lehet számukat: körülbelül 100—120 fő. Tótkomlóson a kárpótlási területek 1/3 részén folyik úgynevezett saját művelés, 2/3 részén pedig közös. A községben tartott földárveréseknek egyébként jó volt a visszhangjuk, az emberek elégedetten távoztak — hallottuk a beszámolóban. A polgár- mester is megerősítette a kijelentést, és megköszönte az alapos, komoly előkészítő munkát a bizottság tagjainak. (Csete) Felhívás irodalmi pályázatokra A Békés Megyei Könyvtár az 1993/94-es tanévben pályázatot hirdet az 1993. évi gyermekkönyvhétre az általános iskolák alsó tagozatosai részére 1993. november 1-jei beküldési határidővel mesék, versek, verses mesék írására. A pályázat eredményhirdetése és díjkiosztó ünnepsége 1993. december 10-én 15 órakor a megyei könyvtár játszótermében lesz. Az 1994. évi költészet napjára az általános iskolák felső tagozatosai részére 1994. március 1-jei beküldési határidővel versek, novellák, színdarabok, kisregények írására. A pályázat eredményhirdetése és díjkiosztó ünnepsége 1994. április 11-én 15 órai kezdettel a megyei könyvtár játszótermében lesz. Tudnivalók valamennyi pályázó részére — A pályamunkákat a megyei könyvtár címére: 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 1. „Irodalmi pályázat” megjelöléssel kell küldeni. — A pályázatok hátoldalára rá kell írni a pályázó nevét, lakcímét, iskolája címét és azt, hogy hányadik orszályba jár. — Az írásokat a szervezők nem küldik vissza — a könyvtár archívumába kerülnek —, ezért mindenki készítsen belőle és hagyjon magának egy másolatot, mielőtt beküldené. — A díjazottak számát nem határozzák meg előre, létszámtól függetlenül minden jó mű írója elismerésben részesül. — A pályadíjak tartalmas, szép könyvek lesznek, s természetesen a szokásos oklevelek. — Az ünnepélyes eredményhirdetésre a díjazottak névre szóló meghívót kapnak. —Akik nem kapnak meghívót, azok nincsenek a díjazottak között. Természetesen őket is szívesen látják az eredményhirdetésen. A parlament fogyatékosságai „Nincsen rózsa tövis nélkül” — így szól a régi mondás. Nos, 1990 óta a magyar választópolgár azt is tudja, hogy a parlamentáris demokrácia sem csupa jóság és öröm — az is inkább olyan rózsa, ami tele van tövisekkel. Hát igen, 1990-ben túl sok volt az elvárás, a naiv reménykedés — és a felelőtlen ígérgetés — a parlamentarizmus hatékonyságáról. Pedig a parlamentáris demokrácia nem csodaszer, hanem csak lehetőség, hogy életünket eredményesebben rendezhessük. Azóta már felszínre került a parlamentarizmus néhány súlyos fogyatékossága. Következmény: a szavazók tömeges távolmaradása a pótválasztásokon, mert sokan úgy érezték, hogy a politikai pártok becsapták őket, a kisember éppoly tehetetlen, mint a múltban, tehát jobb, ha nem is szavaz. Mi tehát a teendő? Nagyon egyszerű. Türelmesen és szívósan meg kell magyarázni az embereknek, hogy igenis a parlamentáris demokrácia erősen fogyatékos, de mégis a választópolgár szavazatának komoly súlya lehet, ha tudja, hogy mire kell odafigyelni, ha tudja, hogy hol lehetnek a buktatók. Vegyünk sorra néhány ilyen buktatót. A parlamentarizmus legsúlyosabb fogyatékossága az, hogy a képviselő, miután megválasztották, teljesen kikerül a választópolgár ellenőrzése alól és az Országgyűlésben úgy szavaz, ahogy akar, rendszerint pártpolitikai vonalat követve. így jött létre a jelenlegi Országgyűlésben is rengeteg olyan döntés, amit a választók sohasem akartak, őket azokról soha meg nem kérdezték, például a halálbüntetés eltörlése. A választópolgár ebben a helyzetben mégsem teljesen tehetetlen. Először is nyilván nem fog egy olyan párt jelöltjére szavazni, amelynek a programjával nem ért egyet. Másodszor, és ez talán még fontosabb, a választó felmérheti a jelölt egyéni karakterét, őszinteségét vagy képmutatását, a magyarság iránti valódi (nem megjátszott) felelősségérzetét, és ha ennek alapján szavaz, az már több, mint fél siker. És persze a választópolgár nyilván nem fog olyan jelöltre sem szavazni, aki jelenleg ugyan képviselő, de igazából nem képviselte a választók érdekeit. Ez a lehetőség a választópolgár egyik legfontosabb fegyvere. Nehezebb dolog a pártok programja között eligazodni. Ezek szükségszerűen terjedelmesek, sokszor ködös fogalmazásokkal, és a választópolgár esetleg egyetért némelyik programponttal, de más programokat ellenez. Ilyenkor nincs más hátra, mint megnézni, hogy melyik az a párt, amelyiknek a programjából a legtöbb pont tetszik, és ahol ajelölt is szavahihetőbbnek tűnik. Fontos tényező a pártok programjának a mérlegelésénél az adott párt szavahihetősége is, amely a múltban már félrevezette a választóit és a meghirdetett politika helyett valami mást valósított meg, amire a néptől nem volt semmi felhatalmazása. A választópolgár ilyenkor nyilván levonja a konzekvenciát és mindenképpen más pártra szavaz, hiszen bolond lenne, ha kétszer hagyná magát becsapni. Mindent egybevetve: a parlamentáris rendszernek igenis vannak súlyos buktatói, de azért a választópolgár sem teljesen tehetetlen. A választópolgár fegyvere a szavazat. Ha ezt a fegyvert nem használja, akkor tulajdonképpen azok kezébe adja a saját sorsát, akik szavaznak! De okos dolog a saját sorsunkat mások kezébe adni? Nyilván nem. Tehát éljünk a szavazás lehetőségével, mert sok kicsi szavazat sokra megy. Ha ez megtörténik és az Országgyűlésben is többen lesznek a nép ügyének igaz képviselői, akkor a parlamentarizmus is sokkal kevesebb csalódást fog okozni. Dr. Plenter János, A KDNP BÉKÉSCSABAI SZERVEZETÉNEK ELNÖKE
