Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-20 / 245. szám

«g#Ê MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG/KAMARAI HÍREK 1993. október 20., szerda Dm KIK« DÉL-MAGYARORSZÁGI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Horvát üzletemberek csabán Üzleti ajánlatok Angol kereskedő' cég keres olyan magyar élelmiszeripari céget, amely konzerv élelmi­szereket szeretne Nagy-Bri- tanniába exportálni. B021 Világítótesteket gyártó spanyol cég keres olyan ma­gyar partnert, aki anyagot vagy alkatrészt tudna szállíta­ni neki. Akár vegyes vállalat létrehozása is szóba jöhet. B022 Papíripari gépeket gyártó belga cég keres magyar alvál­lalkozót fémmegmunkálásra (forgácsolás, marás). B023 Pihetollpaplant gyártó ja­pán cég keres magyar beszállí­tót és bedolgozót. B024 Szingapúri alapítású angol cég keres húsipari vállalatot fagyasztott csirkehús szállítá­sára. B025 Bangladesi kereskedő cég importálna dobozos tejport, bébiételt, diétás élelmiszere­ket, használt textilipari gépe­ket, irodatechnikai és fénymá­soló gépeket, gyógyszeripari berendezéseket, traktorokat, szerelőberendezéseket. B026 Német cég keres olyan ma­gyar céget, amely műanyag fröccsöntő és forgácsoló fém­megmunkálási feladatokat vállalna. B027 Német műanyagfröccsöntő cég keres modern technikával rendelkező mú'anvagf­röccsöntő szerszámkészítő vállalatot együttműködés cél­jából. B028 Francia kereskedő cég kap­csolatot keres magyar gyár­tókkal ruházat, vas- és edény­áru, élelmiszer-, gyógyszer és kozmetikai ipar, valamint vi­lágítástechnika területén. B029 Angol fémipari cég keres magyar alkatrészgyártót és acél-, illetve alumíniumgyár­tót. B03Ü A fenti címeket és a részle­tes ajánlatokat, illetve egyéh ajánlatokat — a kódszámokra hivatkozva — a Dél-magyar­országi Kereskedelmi és Ipar­kamara békéscsabai irodájá­ban, a Szabadság tér 16—18. szám alatt lehet beszerezni. Tel.: (66) 324-976. A múlt évben kialakított kama­rai kapcsolatok folytatásaként a DmKIK a Zágrábi és az Eszéki Gazdasági Kamarával együtt­működve horvát—magyar üz­letember-találkozót szervez. A horvát delegáció ellátogat mindhárom megyeszékhelyre, a békéscsabai találkozó 1993. november 16-án a Fenyves A Magyar Parlament jóváha­gyásának megfelelően 1993. október 1-jével törvényerőre emelkedett Magyarország és az Európai Szabadkereskedel­mi Társulás (EFTA) tagálla­mai között létrejött kereske­delmi megállapodás. A megál­lapodás részleteiről, valamint a kedvezményes vámelbánás érvényesítését szolgáló szár­mazási szabályokról kama­ránk konzultációval egybekö­tött előadást szervez 1993. ok­tóber 27-én, Szegeden. A Sze­gedi Ifjúsági Házban (Szeged, Felső Tiszapart 2.) megrende­zendő program keretében az Egy vállalkozás piaci sikere nagymértékben függ a gyártott termék, szolgáltatás minőségé­től, mely a versenyképesség fo­kozásának egyik fontos eszkö­ze. A minőség kérdése eleinte azokat a cégeket érintette, me­lyek exportjuk révén közvet­lenül versenyeztek a világpia­con. Napjainkban azonban megjelentek a konkurens ter­mékek a magyar piacon, ver­senyre kényszerítve a termelő­Szállóban kerül megrendezés­re. A rendezvény keretében a résztvevők tájékoztatást kap­nak a horvát gazdaság jelenlegi helyzetéről, a horvát—magyar kereskedelmi kapcsolatok to­vábbfejlesztésének lehetőségé­ről és konkrét üzleti tálaláso­kat folytathatnak a horvát üzlet­emberekkel. EFTA—Magyarország Sza­badkereskedelmi Megállapo­dás kereskedelempolitikai kér­déseiről Balás Péter főosztály- vezető, Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma tart előadást. Az EFTA származási szabályokról, okmányolásról, vámlebontás mértékéről, üte­méről Szabó Ferencné osztály- vezetőtől (a Magyar Gazdasági Kamara Okmányhitelesítési Osztálya) kaphatnak tájékozta­tást a résztvevők. Kérjük, hogy részvételi szándékát szívesked­jék kamaránkhoz jelezni. Re­méljük, hogy a résztvevők kö­zött üdvözölhetjük önt is. két. A DmKIK a minőségügyek­kel foglalkozó szakemberek ré­szére szakmai napok keretében lehetőséget kíván biztosítani a tapasztalatbővítésre, a szakmai továbbfejlődésre. A szakmái napok első rendezvényére 1993. október 21-én (csütörtö­kön) kerül sor Szegeden a DmKIK II. emeleti tárgyalójában. Téma a minőségbiztosítási rendsze­rek hatékony bevezetésének eszközei, vállalati tapasztalatai. Kétéves az MGK grazi irodája A Magyar Gazdasági Kamara Alpok—Adria Kontaktirodája 1993. november 24-én az iroda 2 éves fennállása alkalmából előadásokkal egybekötött üzletem­ber-találkozót szervez Grazban. A magyar vállalkozóknak lehetősége nyílik a Stájer vállalkozókon kívül szlovén és horvát cégekkel is kapcsolatteremtésre. EFTA-konzultáció Minőség szakmai nap Frank Aponyi: Hogyan lehet sikeres vállalkozó? Ne feledje, hogy ezek az ötletek sok ezer embert tettek Amerikában sikeressé. Célom nem az volt, hogy üzleti tervet készítsek az ön számára, hanem hogy rövid, egyszerű ötlete­ket adjak, melyeket természetesen át kell tenni a magyar gyakorlatba. Ha a megvalósítás még nagyon nehézkes, sok a bürokratikus akadály vagy éppen lehetetlen, akkor is fel a fejjel! Még számtalan átalakulás vár a magyar gazdasági életre és talán éppen ön lesz egy fontos változás elindítója. Ne zavarja, ha egy-egy ötlet túl egyszerűnek tűnik vagy sok hasonló működik már! Gondolja át, hogyan csinálhatja ön másképp, mint a többiek! A hamburger is egy egyszerű ötlet, mégis vannak cégek, amelyek világsikert arattak vele. 2. Házi sütöde Mindannyian ismerünk olyan embereket, akik fenséges he­ight vagy almás lepényt tud­nak sütni. Talán önt is mindig az egekig magasztalják egy- egy házi készítésű süteménye után. Természetesen ezt össze sem lehet hasonlítani a bolti­val. Hát akkor miért ne csinál­na ebből ön is üzletet? Miért ne adhatná el, amit olyan remekül el tud készíteni? Ez egy virág­zó üzlet lehet, de néhány dol­got előbb át kell gondolni. Először is: önnek valószí­nűleg nagy örömet okoz az ott­honi sütögetés, különleges al­kalmakkor vagy egy-egy ün­nepre. Ám ahhoz, hogy ebből pénzt csináljon, hetente több­ször is kell majd ezzel foglal­koznia. Vajon ehhez is van kedve? Tudomásul kell ven­nie, hogy sokat és rendszere­sen kell majd dolgoznia, ami ugyan jövedelmező tevékeny­ség, de nagyban különbözik a szórakozásból végzett sütöge- téstől. Otthoni sütödét alapítani vi­szonylag könnyű. Mondjuk, hogy az ön specialitása a sajt­torta. Legelőször is azt kell pontosan kiszámolnia, hogy mennyibe kerül önnek egy tor­ta. Ez annyit tesz, hogy ponto­san be kell számolni minden hozzávalót, a tepsi vajazásá- hoz szükséges vajtól kezdve az elektromos áramig vagy gá­zig, amit a sütéshez használ. Ez pedig nem könnyű. Hiszen egy tojás tört részének árát ki­számítani és 10 dkg liszt árá­hoz hozzáadni nem egyszerű. Ha végül mégis sikerül, való­színűleg meg fog lepődni azon, hogy milyen drága i s az a sajttorta. Es a munkadíjat még nem is számolta! Egyszerűen duplázza meg a végeredményként kapott összeget! Ez lesz az eladási ár. Ne lepődjön meg, ha ezt sok­nak találja, hiszen az emberek a házi süteményekért hajlan­dók többet fizetni, mint a bolti­ért! Ebben az üzletágban is leg­fontosabb, hogy minél több rendszeres megrendelőt sze­rezzen. Ez azt jelenti, hogy először is a környékbeli étter­meket, közérteket, büféket ke­resse fel! A cél az, hogy rend­szeres heti adagokra vegyen fel rendeléseket és ne az egyé­ni vásárlókra hagyatkozzon, akik kiszámíthatatlan mennyi­ségben vásárolnak. Ha már ki­alakította a „közületi” vevő­körét, közvetlen értékesítést is szervezhet. Az éttermeket és üzleteket árumintával együtt keresse fel, mégpedig ne a legnagyobb forgalom idején, hanem ak­kor, amikor a tulajdonosnak vagy vezetőnek van ideje ön­nel foglalkozni! Hagyjon min­tát a süteményből és ha az va­lóban olyan jó, mint azt csa­ládja és ismerősei mondják, akkor hamarosan nagy mennyiséget rendelnek öntől! Mihelyt az ön süteményét megkedvelik, alig győzi majd a rendeléseket teljesíteni. Elérkezik majd az az idő, amikor el kell döntenie, hogy mennyire akar terjeszkedni. Fenyeget az a veszély, hogy ha túl nagy mennyiségben süt, akkor a dolog elveszti házi jel­legét, pedig ez a legfontosabb benne. Ne vállalja a kockáza­tot, mert az esetleges minőség- romlást vevői úgyis észreve­szik és nem fog nekik teszteni! A vállalkozást elkezdheti saját konyhájában is, később felszerelheti újabb, nagyobb teljesítményű gépekkel, alkal­mazottat fogadhat és hatalmas léptekkel haladhat a meggaz­dagodás felé. Mindig az áru szállításakor kérje a fizetsé­get! Még egy utolsó jó tanács: ra­gaszkodjon azokhoz a sütemé­nyekhez, amelyek biztos nye­rők és ne kísérletezzen újak­kal, legalábbis addig, amíg nem áll szilárdan az üzlete! Sok sikert és jó étvágyat ! (Folytatjuk) Szeretne ön több pénzt csinálni? Jöjjön el az American Business School kétnapos előadástechnikai tanfolyamai valamelyikére! Mint a Békés Megyei Hír­lap újság olvasója kedvezményt kap és megismerkedik más üzlettulajdonosok­kal, vállalatvezetőkkel, menedzserekkel, üzletkötőkkel, kereskedőkkel, azaz vál­lalkozókkal vagy leendő vállalkozókkal. Még ma kérjen részletes tájékoztatót programjainkról! American Business School: 1122 Buda­pest, Goldmark K. u. 14. Telefon: 155-31-61; 175-14-77 (9—16 óráig). Fax: 155-15-24. TERMÉKEINK nagykereskedők, élelmiszer­kereskedők, ítC- kiskereskedők részére: — toalettpapír — konyhatörlő — szalvéta — papírzsebkendő — kozmetikai kendő — partiprogram. Most már Magyarországon is! Termékeink = az ön nyeresége. 16 ROLLEN í/ORRATSPACK Kozmetikai va­kondok. ££ toalettpapír, i papír- I zsebkendő, 1 Hí« ' " .ümweh-Natur ’ konyhatörlő, szalvéta TERMÉKEINK ipari felhasználók, hotelek, éttermek részére: — toalettpapír — konyhatörlő — szalvéta — törlőkendő. Ipari célokra — törlőkrepp — csomagolópapír (szalámi, hús, sajt, sütemény) — műanyag tartók. Keressen fel bennünket! 5600 Békéscsaba, Kazinczy u. 4. Telefon: (66) 444-544/89. új! Híradástechnikai eszközeink A videomagnók (1.) 1956. április 14-én az Ampex cég bemutatta az első, gyakor­latban is alkalmazható mágne­ses képrögzítő berendezést. Az azóta eltelt 37 évben egyre szélesebb körben terjedt és mindennapos cikké vált. A tv- jelek rögzítésének kívánsága egyidejű a televíziózással. A korszerű (professzionális és félprofesszionális) képrögzí­tés alapjait két további fejlesz­tési irány teremtette meg. 1959 szeptemberében a japán Toshiba cég egy olyan képrög­zítő berendezést mutatott be, amelynél a szalagon a rögzített mágneses sáv ferde szögben helyezkedett el úgy, hogy egy sáv hosszúsága elegendő egy teljes tv-jelkép rögzítésére. 1972-ben jelentett be a Philips cég egy olyan oktatási és ipari célú kazettás magnót, amely 1974-ben a háztartásokban is megjelent. Később Japánban kialakították a Sony Beta és a JVC VHS-rendszert, Európá­ban pedig megszületett a Phi­lips-Grundig Video 2000 tí­pus. Ez a három rendszer ter­jedt el. A három rendszerből világszerte pillanatnyilag a VHS-rendszer került túlsúlyba. Néhány jó tanács a tárolás­sal és üzemeltetéssel kapcso­latban. A képmagnók nagyon érzékenyek a porra, cigaretta­hamura és a nedvességre, pá­rára. Ezért ezektől óvni kell. Az elszennyeződött fejeket, amelyet a zavaros képről lehet felismerni, nem szabad saját­kezűig tisztítani. Nem taná­csos a tisztító kazetták haszná­lata, mert dörzsölik, koptatják a fejet. Ideiglenes megoldást jelenthet a videoszalag gyors átcsévélése. Olyan kazetta, amelyre nem értékes felvételt készítettünk. Ügyelni kell, hogy a videónk ne melegedjen túl. Célszerű minden szalagot a felvétel megkezdése előtt egy­szer gyors menetben oda- vissza csévélni. Az első és utolsó percre ne rögzítsünk műsort. Videomagnókkal szemben támasztott követelmények: jó képminőség, egyszerű kezel­hetőség, automatikus működ­tetés, vezérlés, programozha­tóság, hosszú idejű megbízha­tó működés, kis áramfogyasz­tás és kis méret. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents