Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-16-17 / 242. szám
BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP CSALÁD - OTTHON 1993. október 16-17., szombat-vasárnap Műtétre várva Komolyabb orvosi beavatkozás előtt és alatt igen kellemetlen, néha egyenesen kínzó lelkiállapot uralkodik az emberek többségében. Talán mindenkiben, csak éppen különböző mértékben. Maga a fájdalom is az érzelmek csoportjába tartozik, negatív érzelem. A beavatkozások általában ki- sebb-nagyobb fájdalommal járnak. Járhatnak „kisebbel” a modern technika jóvoltából, de többnyire „nagyobbak”, mert a beteg ember félelme, feszült idegállapota felerősíti az enyhe nyomásérzést, megsokszorozza a szúrás élményét. Fokozhatja ezt az orvos viselkedése is. A félelem kínzó érzelme szintén minden vizsgálatot, műtétet megelőz. Két dolog fokozhatja szinte elviselhetetlen szorongássá. Az egyik, ha a beteg nem tud eleget arról, mi fog történni vele, mivel az ismeretlen, a bizonytalanság mindig félelmetesebb. A másik, ha jó magyar szokás szerint a „tapasztaltabb” betegtársak, ismerősök túlzottan kiszínezik, irreálisan felnagyítják a részleteket, a kellemetlen kísérő jelenségeket emelik ki, vagyis ha elijesztik a beteget. A szorongással összefügg a reménytelenségérzés. A beteg ember hajlamos sötéten látni a műtét várható kimenetelét, elképzelni, hogy talán fel sem ébred vagy különböző szövődmények támadnak, melyek megsokszorozzák szenvedését, hosszúra nyújtják a gyógyulás idejét, esetleg rokkantsághoz vezetnek. Végül a kiszolgáltatotság érzése szinte kisgyermeki függőségbe taszítja a beteget. Néhány napig ágyhoz van kötve, a legelemibb szükségleteinek kielégítése ápolóitól függ, akik előtt szégyelli a testét, sebét, életfunkcióit és tehetetlenségét. Ezek a körülmények bizonyos fokig szükségszerű velejárói a műtétnek, de mégsem szabad hagyni, hogy ezek a szörnyű érzések eluralkodjanak a betegen, hiszen fölöslegesen fokozzák szenvedését, még a testi állapotát is súlyosbítják. A fájdalmat — a gyógyszeren túl — mindenképpen enyhíti a beteggel foglalkozó személy kedves, megnyugtató viselkedése. A szorongás és reménytelenségérzés szintén jelentősen csökken, ha megnyugtató hangon, barátságos szavakkal beszélnek az emberrel. A beteg reális felvilágosítása, a kellemetlen érzésekre és a várható következményekre való felkészítése sokat enyhít a szorongáson. A betegnek nem a gyógyítóktól kell várnia mindent. Ha a fölösleges aggodalmaskodás helyett inkább a műtét gyógyító hatására gondol, ha felkészült a helyhez kötöttség kellemetlenségeire, enyhítheti saját szorongását, a kiszolgáltatottság érzését. A műtét után pedig hamarabb és biztosabban gyógyul, ha betartja az előírásokat, nem hagyja el magát, lelkileg pedig a gyógyulásra próbál ráhangolódni. I.P. Gazdaképzés a ^HÉKÉs megyei hírlap -ban 41/b. Sorozatunk a Tv2 vasárnapi gazdaképző műsorának anyaga (ismétlés szombat reggelenként), melynek szakmai felelőse és előadója dr. Böő István békéscsabai állatorvos. Az ember és a ló Világbirodalmak omlottak össze és újak épültek a ló főszereplésével, amikor a küllős kerék feltalálásával, a ló befogásával az ember már az időszámításunk előtti évezredekben legyőzhetetlen harci eszközhöz jutott. Békés célokra a lovat először a görögök használták i. e. 680-ban, a 25. olimpián. Újabb, ismét csak harcias korszak következett: a lovas nomád népek (hunok, avarok, magyarok, mongolok) hadjáratai. Ebben az időben a ló valóban történelemformáló volt, ma már csak hadvezérek, államfők tekintélyes lovasszobrai hirdetik a ló és hatalom egységét. De ne tekintsünk Csikó és gazdája olyan messzire! Mindenki ismeri a magyar huszár legendás alakját és történeteit. A képben mindig ott van a ló is, mely nemcsak csaták szereplője volt, hanem az ember hűséges szolgálója a munkában, társ a szabadidő eltöltésében, a ki- kapcsolódásban, menekülés a természethez, segítség a lélek és a test egészségének megőrzésében vagy visszaszerzésében, a sportban, s varázsa, anatómiai tökéletessége miatt minden kor költészetének, képzőművészetének ihletője is. De nézzük a ló szerepét Magyarországon! » Az ősi magyar ló kialakulásában az őshazában élt „taki”, de nagyobb részben az ennél már nemesebb, az ősmagyaARCHÍV FOTÓ rok vándorútja vidékének lova, a tarpán játszott szerepet. A magyarok bejövetele előtt a Kárpát-medencében élő népek — az avarok kivételével — lovat jelentősebb számban nem tartottak, a honfoglalás ősi magyar lova évszázadokon át szinte egyedüli fajtaként fejlődött: eléggé egységes típusú, vérszilárd, jó örökítőképességű, kitartó, edzett, szívós, ellenálló fajtává alakult. Később a lótenyésztést kettős szemlélet vezette: egyik a katonai, másik a gazdasági célokat szolgálta. Mérföldkő volt a fölvilágosodás kora, amikor Mária Terézia és II. József először vette kézbe a lótenyésztés ügyét és azt intézményessé tették (méntelepek, „lóorvosi iskola”, különböző díjazások, állami importok stb.). Széchenyi István nemcsak a legnagyobb magyar, de korának legkiválóbb lótenyésztője az eredetileg kiváló tulajdonságokkal bíró, de túl élénk vérmérsékletű és apró termetű lovunk nemesítésére az angol telivért ajánlotta. A továbbiakban lótenyésztésünkben az arab, a lipicai, a már említett angol telivér és a különféle típusú hidegvérű lovak szerepelnek. Az első korszerű magyar lófajta a magyar félvér volt, ezek közül a nonius, a gidrán, a mezőhegyesi és a kisbéri félvér emelhetők ki. Lovas nemzet vagyunk-e még? Csak a lovak számát tekintve aligha! 1935-ben még több mint 800 000 lovunk volt, ma kevesebb van, mint ennek ti- zedrésze. Biztató jel, hogy az utóbbi években több a fedeztetés. A mennyiségi, mégin- kább minőségi előrelépéshez talán biztosíték a ló iránti nosztalgiánk, valamint a ló szerepének újbóli felerősödése a munkában és a sportban egyaránt. Mindehhez azonban nélkülözhetetlen lótenyésztésünk megfelelő köz- gazdasági hátterének biztosítása is. Legyen önmaga kozmetikusa! A ráncok ráncbaszedésének titkaiból Általában 40 év felett jelennek meg az arcon a hívatlan vendégek,a szarkalábak Általában a negyedik X után jelennek meg az arcon a hívatlan vendégek, a szarkalábak. A szakkozmetikus szerint késleltethetjük látogatásukat, s ki-ki önmaga is sokat tehet a barázdák, ráncok „ráncbasze- déséért”. Az eredményes arc- és bőrápoláshoz tudni kell, hogy a szappanok nagy része nem bőrbarát. A bennük levő lúg kikezdi, semlegesíti a bőr zsírrétegét. A szervezet erre a zsír újratermelésével válaszol — ám az állandó kényszerű regenerálás előbb-utóbb tönkreteszi az arcbőr természetes önvédő képességét. Mielőbb térjünk át a szappanmentes szappanokra, azaz az olyan tisztálkodó szerek használatára, amelyek semleges kémha- tásúak. Vásárláskor feltétlenül nézzük meg a csomagolást; a bőrre ártalmatlan szereken jelzik, hogy semleges kémhatású, szakkifejezéssel: semleges pH értékű. Arcunk egyébként nagyon megsínyli, hogy egyre szennyezettebb környezetben élünk. A korom, a por szinte termeli a ráncokat. A cigaretta, a kávé, az alkohol, a kevés alvás, az állandó stressz ugyancsak ott hagyja arcunkon a maga barázdalenyomatát. Első számú esti teendő a bőr megtisztítása. A feszes, húzódó, fénytelen arcbőrt szappanmentes szappannal vagy 30 százalék alkoholtartalmú to- nikkal töröljük át. (Erre a higiéniai műveletre az arctejek — a közhittel ellentétben — nem igazán jók). Kedvező hatásúak viszont a liposzomás krémek; a liposzoma olyan növényi eredetű vízszállító sejt, amely egyensúlyban tartja az arcbőr vízháztartását. Jó módszere a száraz-vízhi- ányos bőr megfiatalításának, ha tejfölből, túróból és egy csöpp mézből készítünk pakolást, amelyet 20 perc után langyos vízzel lemosunk. A zsí- ros-vízhiányos arcbőrnek pedig a joghurtból, turmixolt banánból készített 20 perces pakolás jelent felüdülést. Végül még egy „ráncűző” recept: reszeljünk le nyers krumplit, vékony rétegben vigyük föl az arcra — lehetőleg közvetlenül lefekvés előtt — és 10 percig hagyjuk rajta. Ha ezt a könnyű kozmetikai műveletet 7-8 órai nyugodt alvással egészítjük 'ki, reggel évekkel fiatalodva ébredhetünk.-BORGÓA VICC POÉNJA. ELSŐ RÉSZ NEM AKAR EL6N - GEDNI TALAJMŰVELŐ 2KOZ REGNYE V MAGYAR KÖZMONDÁS MITIKUS TÖRTÉNET ■V AUTÓSISKOLA TINE KÖLTEMÉÍÜfJL H£J^BEN CSAPAT RÉSZI algeriaTi ukBiSL LENGYEL PÉNZNEM FELTALÁLÓJA TÖRÖK TISZT VOLT 7m3T ERÓ! FRANCIA ZENESZERZŐ SKÓCIA GRÓFSÁG FESTŐ VOLT EHHEZ HASONLÓ A VICC ENJA. 3. RÉSZ y AUSZTRÁLIAI EMLŐS BORSODI IPAR VÁROSUNK KLJAZMA-PARTI OROSZ VÁROS ÜKSfr MAGA” bazár. korma" ZI őszlANNAlB A VICC POÉNJA, 2. RÉSZ >1 holmiL_ UM VEOY JELE S7ÉLE- GINT DOLOGTALAN rraAN, A NŐNAP > EGYIK ^ NAPJA JAPÁN ÚSZÓN NŐ JAPÁN ŐSLAKÓI BÉi TOJ, SVÁJCI ÍRÓ X NORVÉG ZENEKAR M ÉSZAKI FÉRFINÉV FEJÉR ïêïiii FÉLREHÚZ ŐSVEZÉR —7“ SHAKESPEARE KIRÁLYA DINNYÉN ^ lÁQJÁr OONCBZTEVÖ KONYH FŐNÖK MADRIDI KLUB KAGYLÓ > DARABI nÓM pén; ROMÁN FOLYÓ CÁDIZ ÁRAI KISSÉ ÏSÏ7 MÉTER ELŐADÓ. RÖV. TROGIR, RÉGEN FRANCI, ÍRÓ V. TEAAL KALOIDJA AKADÁLYOZ RÉSZBEN HAJlYl A CINK VEGY- JELE KART, COSNI rÁN IÓ AU re; KOTÓ AZONOS BETŰK VÁRBÖRTÖN » o PUCCINI OPERÁJA Beküldendő': a nyíllal jelölt sorok megfejtése. Beküldési határidő: 1993. október 25. Cím: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, pf. : 111. Á megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadjuk el. Ä helyes megfejtők között 5 darab 500 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki, amit postán elküldünk. Az 1993. október 2—3-ai rejtvény megfejtése: „Asszonyom, már mindent felpróbált, csak ez az egy pár maradt.” Nyertesek: Bondorné Lóczi Erika, Nagy- bánhegyes, Feketéné Túrák Anna, Kevermes, Hajdú János, Kötegyán, ifj. Nagy László. Békéscsaba, Nagy Ferenc, Sarkad.
