Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-02-03 / 230. szám

1993. október 2-3., szombat-vasárnap HAZAI TÜKÖR/SOROZAT áRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A Pedagógus Kamara terveiből A kormány elengedte Összesen mintegy 19 milliárd forint hiteltartozás elengedé­séről döntött a kormány nyolc, nemzetgazdasági szempont­ból meghatározó jelentőségű nagyvállalatnál, mégpedig úgy, hogy bevonták őket az adóskonszolidációba. A nyolc vállalatnak olyan mértékű tar­tozásai voltak, hogy a törlesz­tések veszélyeztették volna a reorganizációt és a privatizá­ciót. A külföldi magyar sajtóról Október 3. és október 6. között rendezik meg az első külhoni magyar sajtótalálkozót. A Ma­gyarok Világszövetsége által szervezett rendezvényt vasár­nap nyitja meg Budapesten Csoóri Sándor, a szervezet elnö­ke. A külföldön élő magyar új­ságírók a háromnapos tanács­kozás során találkoznak az álla­mi vezetőkkel, majd vidéki programokon vesznek részt Za- lakaroson és Keszthelyen. Kiegészítik a nyugdíjakat . A kormány jóváhagyta a nyug­díjbiztosítási önkormányzat javaslatát, amely szerint no­vemberben 4 százalékos, 9 ha­vi nyugdíjemelésnek megfele­lő, egyösszegű kiegészítésben részesülnek az ez év január elseje előtt nyugdíjazottak. Népzenei találkozó A bonyhádi székely kör nép- művészeti kiállításával nyílt meg pénteken az 5. Országos Népzenei Találkozó Bonyhá- don, a Vörösmarty művelődési házban. A három napig tartó versenyen 26 népzenei együt­tes és szólista szerepel, s első alkalommal külön prímásver­senyt is rendeznek. Az ismert szakemberekből álló zsűri Olsvai Imre népzenekutató el­nökletével bírálja el a produk­ciókat. A találkozóról a rádió felvételeket készít, szombaton este pedig egyenes adásban közvetíti a koncertet Bony- hádról. Újjáalakulása utáni első elnö­ki közgyűlését tartotta pénte­ken a Magyar Pedagógus Ka­mara, amely a pedagógusok szakmai és etikai érdekeit kí­vánja képviselni. Az államha­talommal szemben, de azzal együttműködve szeretné fel­adatát ellátni — mondta Kiss Elemér, a kamara elnöke a mű­velődési minisztérium épüle­tében rendezett tanácskozá­son. Hozzátette: bár az állam nem szívesen fogadja a kama­rákat, szükség van a pedagó­gus-közvélemény hozzáértő beleszólására. A későbbiek­Svéd mintára A TIT Szövetségi Irodája „Ol­vasókörök, tanulókörök Svéd- prszágban” címmel nemrég háromnapos szemináriumot szervezett Salgótarjánban. Az előadók a svéd Munkások Ok­tatási Szövetsége, az Arbetar- nas Bildningsförbund munka­társai voltak. Az 1912-ben — a szociáldemokraták, a szak- szervezetek és a szövetkeze­tek akaratából — alakult ABF képviselői arról szóltak, hogy Svédországban a legnagyobb létszámú népcsoportra, a mun­kások képzésére, oktatására fordítják a legtöbb energiát, mert azt tartják, hogy a de­mokráciához nélkülözhetet­len a műveltség. Mindezt Pelle Tamásnétól, a TIT Körösök Vidéke Egyesület titkárától tudtuk meg, aki részt vett a háromna­pos tanácskozáson. Mint Kereskedőházat nyitott pénte­ken a fővárosban a szegedi Pick Rt. A 249 négyzetméter alapterületű, 60 millió forintos költséggel kialakított, hűtő­kamrával is kiegészített rak­tárból a budapesti és a Pest megyei nagykereskedőket kí­vánja kiszolgálni. A Pick Rt.-nek ezzel a lé­péssel az volt a célja, hogy erősítse közvetlen jelenlétét és ben szeretnék kidolgozni a pe­dagógusok etikai kódexét. A Magyar Pedagógus Ka­mara 1989-ben alakult meg pécsi központtal, majd mellet­te 1992-ben Budapesten is lét­rejött egy bíróságon nem be­jegyzett kamarai szerveződés. Egy ügyészségi vizsgálat a pé­csi székhelyű kamara elnökét, Kiss Elemért utasította a ka­mara jogi helyzetének rende­zésére. Ezért új alapszabályt hoztak létre, és saját elnökséget választottak. A belépés önkén­tes, jelenleg 1500 tagjuk van. Kiss Elemér hangsúlyozta: olvasókörök mondta, egy évben közel há- rommillióan vesznek részt több mint tízmillió órában a tanulmányi jellegű foglalko­zásokon, melyek egyharmadát az ABF keretében rendezik. A jelentős állami támoga­tással működő tankörökben sokféle tevékenység folyik. Van, amelyikben az olvasást vagy éppen az önálló beszédet gyakorolják, vagy éppen Svédország Közös Piachoz csatlakozását vitatják meg. A TIT Körösök Vidéke Egyesület néhány svéd mintá­ra szerveződő csabai tankört szeretne megalakítani, s ehhez partnerre lelt a635-ös és a611- es szakmunkásképző iskolá­ban. A tankörök megszervezé­se érdekében a módszer svéd képviselőit is meghívják a két iskolába. értékesítését a fővárosban és környékén. A Pick Rt.-nek ez a hatodik áruháza, ám az első, ahol csak a nagykereskedők részére forgalmaznak. Első­sorban a kiskereskedők részé­ről merült fel igényként, hogy a korábbinál szélesebb válasz­ték álljon rendelkezésükre. A közvetítő nagykereskedők a Pick-termékekből csak egy szűk kínálatot nyújtottak. A amennyiben nem válik köz­testületté a kamara, a pedagó­gus társadalom háttérbe szorul. Az elnök tájékoztatott arról is, hogy Kamarai Híradó cím­mel politikamentes, a pedagó­gusok problémáival foglalko­zó, negyedévenként megjele­nő újságot szeretne létrehozni a szervezet. Emellett szüksé­gesnek tartják kétféle kitünte­tés alapítását. Az egyiket gya­korló pedagógus, a másikat bárki megkaphatja, aki ki­emelkedő szakmai tevékeny­séget végzett a közoktatás területén. Adomány az időseknek Idős, magányos embereknek szállást is nyújtó idősek klub­ját nyitották meg pénteken Szeged-Algyőn, a Piactér 17. szám alatti házban. Az épüle­tet Radány Máténé adomá­nyozta a városi önkormány­zatnak azzal a céllal, hogy se­gítse a magukra maradt embe­rek ellátását. Az otthonban 11 rászorult helyezhető el, har­mincán napközben tölthetik ott idejüket. További ötven, kisjövedelmű nyugdíjas szá­mára kedvezményes étkezést is lehetővé tesznek. A ház berendezéséhez, be­bútorozásához hozzájárult a Nemzetközi Lovagrend, a Né­pek Barátságáért és Együttmű­ködéséért elnevezésű szerve­zet is. A Medicina Könyvki­adó pedig minikönyvtárat ado­mányozott a klubnak. IX. kerületi, Földvári utcai ke­reskedőház több mint 100 féle termékből álló teljes áruvá­lasztékot nyújt, s a folyamatos ellátás érdekében ha kell, Sze­gedről a kamionok naponta többször is fordulnak. A tervek szerint a kereske­dőház forgalma évente — sza­lámiból és hentesáruból — 1000 tonna fölött lesz. A sze­gedi szalámigyár szalámiból és szárazáruból 6-7000 tonnát, hentesáruból pedig 8-9000 tonnát értékesít belföldön. B.S.E. Pick-áruház nagykereskedőinek Randé Jenő: Nagykövet voltam Egyiptomban Időtlen háború 45. A színes lámpafüzérek fényé­ben oldottan társalgott a ven­dégsereg: barátok, akikkel mindig szót értettünk; a világ minden tájáról származó ked­ves ismerősök, akikkel nem mindig, nem mindenben ér­tettünk egyet, de akikkel összekötöttek az állomáshe­lyen közösen eltöltött idő hol kellemes, hol nehezen elviselt emlékei, s az a rokonszenv, ami sokszor megmagyarázha­tatlanul alakul ki egymásra utalt emberek között; egyipto­miak, akik különleges adott­sággal több nyelv hangszerén szólaltatták meg kettős — arab és európai — műveltségüket, s ha akartak, elbűvölő vendé­gek, s adott esetben még elbű- völőbb házigazdák tudtak len­ni. Azon a Nílus-parti estén éreztem először, hogy talán hi­ányozni fog Kairó. Igaz, az estét nemcsak a bú­csú hangulata, egy friss hír is emlékezetessé tette. Mivel Kairóban későn kezdődnek a vacsorák, amikor vendégeink megérkeztek, már vala­mennyien tudtuk, hogy helyi idő szerint este hét órakor Ni­xon elnök bejelentette: „Azok a tárgyalások, amelyeket dr. Henry Kissinger külügymi­niszter Szíriával és Izraellel folytatott, csapatszétválasztá­si megállapodáshoz vezettek a szír és az izraeli erők között.” Mint utóbb kiderült, vég­eredményben annak köszön­hettük, hogy asztalainknál nem maradt üres hely, hogy a megegyezés örömére Golda Meir fogadást adott, amelyen Kissinger is részt vett. így másnapra halasztotta egyipto­mi látogatását. Vendégeinken érezni lehetett a meg­könnyebbülést, sőt a bizako­dást is, hogy ezzel a megegye­zéssel Kissinger megmentette Nixont, akit most már hamaro­san Kairóba várnak. Két héttel a megállapodás után Nixon megérkezett kö­zel-keleti kőrútjának első állo­mására, Kairóba. A második világháborút követő időszak külpolitikában alighanem leg- járatosabb amerikai elnöké­nek akkori lelkiállapotára jel­lemző, hogy szinte csak a fo­gadtatás érdekelte: „Ahogy elindultunk a repülőtérről a Kairóba vezető úton, először kaptam ízelítőt abból a talán legnagyobb sza­bású fogadtatásból, amiben amerikai elnököt a világon va­laha részesítettek. Mérsékelt becslés szerint is egymilliónál nagyobb volt a tömeg, s min­den Egyiptomban töltött nap­pal növekedett. Ott szorongtak végig a vasút mentén, amíg három órán át utaztunk Kairó­ból Alexandriába. Azt hiszem tisztességes az a becslés, hogy hat-, hat és fél, hétmillió em­bert láttunk Egyiptomban.” Nixon látogatása volt egyip­tomi tartózkodásom utolsó ese­ménye. Ezután következett a búcsúlátogatások, búcsúebé­dek, búcsúvacsorák sora. A bú­csúról sokkal kevesebb a felje- gyeznivaló, mint az érkezésről. Nem értem meg Kairóban Nixon lemondását, s nem ér­tem meg a közel-keleti törté­net befejezését. De nem értem meg Fahmi külügyminisztert sem, aki legnagyobb meglepe­tésemre — úgy látszik, nem felejtette el, hogy mint turis­taügyi minisztert is felkeres­tem— azzal búcsúzott tőlem, tudja, hogy sok barátot hagyok hátra Kairóban, soroljam kö­zéjük őt is. Visszaemlékeztem erre a beszélgetésre, amikor 1977. november 17-én lemon­dott miniszterelnök-helyettesi és külügyminiszteri tisztéről, mert nem értett egyet Szadat jeruzsálemi útjával. S nem érte meg a többször említett Moha­med Riad sem, akinek Fahmi lemondása után — akkor már külügyi államminiszter volt — Szadat felajánlotta a kül­ügyi tárcát, de nem fogadta el, ő is lemondott. A közel-keleti történet be­fejezetlen. Kissinger, a nagy realista, amikor 1974. január 18-án az egyiptomi—izraeli csapatszétválasztási egyez­mény aláírása után Kamakban Hatsepszut királynő négyezer­éves templomának romjai kö­zött álmodozott, csak tíz évre szeretett volna előre látni: „Mi marad meg munkánkból egy évtized múlva?” Azóta csaknem két évtized telt el. S mintha minden újra kezdődne a Közel-Keleten. (Vége) Sokakat érintő döntések A kormány megtárgyalta az 1994. évi költségvetési tör­vényjavaslat módosítására vo­natkozó kiegészítést, amely a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény illetmény-elő- meneteli rendszeréhez szüksé­ges pénzfedezet biztosításáról intézkedik — hangzott el a tegnapi sajtótájékoztatón. A kormányszóvivő érintett egy másik, ugyancsak sokakat érintő témát is: a Földműve­lésügyi Minisztérium támoga­tásban részesíti az almater­mesztőket. Mintegy 400 mil­lió forintot szánnak arra, hogy megtérítsék az alma értékesí­tésével kapcsolatos költsége^ két. Ugyanakkor a jövő évre 30 ezer tonna alma szállítására vonatkozó barterügylet javítja az almatermesztők lehetősé­geit: a FAK-országok műtrá­gyával és cementtel fizetnek a gyümölcsért. Kiállítók a határ két oldaláról Pénteken megnyitották Ma- gyamándorban a második ma­gyar—szlovák regionális kiállí­tást és vásárt. Az Ipoly néven jegyzett háromnapos vásár csaknem 800 négyzetméteres területén 98 kiállító mutatja be eladásra szánt termékeit. A ha­tár túlfeléről többek közt pozso­nyi, losonci, nagykürtösi, zsol­nai résztvevők érkeztek, az in­nensőről pedig a Nógrád me­gyei vállalkozókon túl elsősor­ban észak-magyarországi, vala­mint debreceni és fővárosi kiál­lítók rendezték be standjukat. Az alig 1300 lélekszámú község azzal a céllal óhajt ha­gyományt teremteni a regio­nális vásárból, hogy segítse a határ két oldalán hasonló gon­dokkal küszködő gazdálkodók piacra jutását, hozzájáruljon a magyar—szlovák kereskedel­mi kapcsolatok javulásához. A cél érdekében megrendezik a szlovák és a magyar üzletem­berek konferenciáját is. Elit alakulat Szolnokon A Magyar Honvédség folya­matos korszerűsítésének ré­szeként megalakult az első lé- gimozgékonyságú zászlóalj Szolnokon — jelentették be pénteken a helyszínen, az ala­kulatnak helyet adó Mester úti laktanyában. Mint az esemény alkalmából rendezett sajtótá­jékoztatón Gyuricza Béla altá­bornagy, a szárazföldi csapa­tok parancsnoka elmondta: a zászlóalj jellemzője, hogy alegységei gyorsan és számta­lan célra mozgósíthatók. Bé­keidőben a humanitárius jelle­gű, életeket mentő beavatko­zásoknál nyújthatnak segítsé­get, illetve háborús helyzetek­ben a katonai és polgári objek­tumok biztosítására, a határon átsodródott fegyveres csapa­tok, diverziós csoportok fel­számolására egyaránt bevet­hetők. A zászlóalj tisztjeit és sorkatonáit a különleges fel­adatokra tekintettel szigorú szempontok alapján válogat­ták ki. Az elit alakulat felállí­tását a tavalyi és az idei költ­ségvetésből fedezték. A köz­vetlen költségek mindössze 40 millió forintot tettek ki, mert a honvédségi eszközök többsé­gét használtan kapta a zászló­alj. ^CDXI3(I5{I5GI5!I5G3C3ß3ß3löß5GI5C13(I5CÖ^ UD7CüPrTnTItûûl Alidén november lB-ónhdedik ollto- üíKZiöfcDÜ, 1*UIJ 177J. lommal pyíjtjákát az Erzsébei-díjat. Ezúttal h - az I teljesítményeiből dapiznbalynac iM^lddon - az elmúlt uimévod kiemeltedé mjréei I válogatta! a zsűritagok, lu-là a saját kategóriájában Set. Közülük mind­egyik díjat érdemelne, de nyertes kategóriánként aak egy lebet A közönség - vagyis most ön - dóiéi el a legjobbak között ki legyen az ebö azzal, hagy az ö neve elé tesz (minden kdegáriábanl egy X jelet 1993. október 15-ig küldhet be a követező címre: EIZSÍBETOÜ,BP. 116 PF.3óv 1506 I Az 1993-as Ernefaet-Dijkioezte Gálaestet a Magyar Álam' Operobózbai rendezzük. I Tr-közveflés november 18-án. < Ön ii nyerhet, nem csak a művészek! A szavazatok számítógépes, hiteles leidolgozása után a szavazók közöl 25 db 5000 forintos vásárlási utalványt sorsolunk la'. SZÍNHÁZ (faján Isteás ajánlata! A. SZÍNÉSZ LSZÍNÉSZNŐ 1. Mócsai Pál (fafun) 1. Bortalon Agnes (Müler tánoosoí) Z Máté Gábor (A kínai) 2. Csákányi Euter (Akárki) 3. Sínké László (Akárki) 3. Eszenyi Enikő (lAom) 4. Szervét libor (Cyrano de Bergerac) 4. lakács Katalin (Az rdá és o szoba) 5. 'tardy Géza (Lear király) S. Tóéi Ildikó (Árad o gazság) RIMMOVÉSZET (faress József ajétéeto! C.SZÍJÉSZ 1. Eperjes Károly (Indián tél) 2. Garat Dezső {Hoppá) 3. Köb* Róbert (Soie halunk 4. Kovács Lajos (A nogy c 5. Szőke András (Citromdisznó és tőb .uerep) D. SZÍNÉSZNŐ 1. Lázár Kati (Hoppá) 2. Monon üli (Erózió ét több tzerep) 3. Murányi Tünde (Eróziói 1. Ráckevei Anno (Anno nknje) 5. Szirtes Ági (Ronofiim) RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ (Datas László ajánlatai) E. SZÍNÉSZ 1. Boikay Géza (Homuíz ízáfl a l^egőben) 2. Ben kő Gyula (A követ) 3. Biatká Péter (Előjáték Lear királyhoz) 4. Némrfhy Ferenc (A titkot kert) 5. Szabó Sándor (Szökevény) F. SZÍNÉSZNŐ 1. Bodnár Erika [Bibliai asszonyok) 2. Csomót Mari (Szegény Sudár Anna) 3. Csűrös Karola 1 Szomszédok] A Kováti Adél (Gyémánlpcéak kisasszony) 5. Temessy Hédi (Szökevény) 0PEZA (Utö Endre ajánlatai) G ÉNEKES 1. Bede Fazekas Csaba (AlsraDsból-Györ) 2. Berczely István (Rajra kincse) 3. B. Nogy János (Adriám lecouvreur) A Gurbán János [Rajna larvae) 5. Molnár Jóéból (Bánk bán) L SZÍNMŰÍRÓ (Czina Mihály csániatai) 1. Kárpáti Péter (Akárki) 2- Nagy András (A csábító naplója) 3. Németh Ákos (Müller táncosai) A Pásltándi Géza (fcmyot választoki 5. Süti András (Ugréá madár) K. HUMORISTA (Petőnk Pál ajánlatai) 1. Farkmbázy Tivadar 2. Gátvöigyi János 3. Kaka Róbert 4. Sas József 5. .Uborka* stábja A BEKÜLDŐ NEVE ÉS CÍME: H ÉNEKESNŐ 1. Kerteli Ingád (Rigáiénál 2. Komlóit' Ildikó (Cormen) 3. Láry Andrea (Carmen) A Mészöly Ktéalin (Adriano Lecourreur) 5. Mildóto Erika (Denevér) J. DÍSZLET JELMEZTERVEZŐ (Kákái Ferenc ajánlatai) 2. Csikót AJtilo (&üfc nők krtrece; dazi.) 3. Dőty Virág (Bugyogá; jelmez) 4. Kemenei Fanny (örült nők ketrece; jelm.) 5. Khel Csörsz (Akárki; diizbt)

Next

/
Thumbnails
Contents