Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-13 / 239. szám
1 1993. október 13., szerda BŰNBE(L)ESÉS (J írékés megyei hírlap Szép álarc mögött hamis tekintet Csalás bűntette miatt indított nyomozást a Mezőkovácsházi Rendőrkapitányság az elmúlt hetekben tizenhárom gyanúsított ellen. Az illetők a (majdnem) legősibb módszerrel próbáltak tetemes anyagi haszonra szert tenni: illendő modor, megnyerő külső, nyugati gépkocsi, arany ékszer, egy egyszerű vállalkozói igazolvány és magabiztos fellépés. A gábortelepi zománcozott és teflon edényeket forgalmazó raktár üzletkötője sem gondolta volna, hogy a biztos fellépésű „vállalkozók” álarca mögött csalárd lelkületű bűnözők bújnak meg. Nyugodt szívvel adta oda az edényeket, melyek árát utólagos teljesítéssel várta kiegyenlíteni. A valóság azonban keserű tanulsággal szolgált, se fazék, se pénz, s a vevők is köddé váltak. A rendőrség jóvoltából szerencsére csak átmenetileg. Haladó szemlélet A történet még 1992-re nyúlik vissza, mert valójában ekkor kezdték az álvállalkozók felvásárolni áruikat. A módszer roppant egyszerűnek látszik: kiváltották a vállalkozói igazolványt, bélyegző, bankszámlaszám rajta, s máris mehettek a „nagykerekhez”, lerakatokhoz áruért. Megvásároltak nagykereskedelmi áron több millió forint értékű árut, majd a piacon olcsón és gyorsan kiárusították. A pénzt elköltötték, fizetni pedig elfelejtettek. Az ügy érdekessége, hogy az ilyen „kereskedők” zömének gazdasági háttere nincs, hogy a kárt megtéríthetnék. Esetünkben például a gyanúsítottak nagy része ócska, leromlott putriban lakik, s a vállalkozás is egy nem létező telephelyet, üzletet takart. Talán évekig is eltartott volna nyereséges tevékenységük, ha a csólyospálosi Meridian Ipari Kereskedelmi és Szolgáltátó Kkt. nem tesz feljelentést csalás bűntette miatt, amelyet á gábortelepi raktárukkal szemben követtek el. Az „ügyfelek” ugyanis vállalkozói igazolvánnyal szerződést kötöttek a vállalat igazgatásával, hogy az áru elszállítása után 8 napon belül fizetnek. Erre azonban nem került sor. A többszöri felszólításra nem válaszoltak, mire a vállalat hivatalosan utánajárt a papíroknak, próbálta polgári peres eljárással behajtani a pénzt, de sikertelenül. Gyanússá vált az eset. Az előzetes felmérések szerint az okozott kár 2,2 millió forint. A tények teljes tisztázását a rendőrségi eljárás során állapítják meg, nem kizárt, hogy további esetekre is fény derül. Amit máris tudnak: a sikeres edényüzleten felbuzdulva „ügyfeleink” kedvet kaptak a cigarettához, s ezt a Hajdúdorogi Egyetértés Afész 1,5 millió forintja bánja. Ez ügyben két gyanúsított szerepel. A következő ügylet az üdítőiparnál, majd az egyik bútornagykereskedelmi vállalatnál bonyolódott. Egyre merészebbek lettek, végül a lakosság körében is megpróbálkoztak — jelentős előlegek felvétele mellett — a bútorárusítással. A kereskedelem szinte minden területét kipróbálták. A gyanúsítottak Püspökladánytól Tótkomlósig találhatók, s ez az ügy felgöngyölítését megnehezíti. Mindegyik esetben megállapítható hiányosság, hogy az eladó általában az első benyomásai alapján köti meg a szerződést. A fedezetvizsgálatra nincs senkinek jogosítványa. A vásárláskor elég, ha valaki felmutatja a személyi, illetve a vállalkozói igazolványát, máris viheti az árut. A biztos fellépés, a jól öltözött- ség pedig megtévesztő is lehet. A jövőben talán nem árt körültekintőbben figyelni az arcok (álarcok?) mögé. Halasi Mária Hol mér a traffipax? Az adott napon első helyen jelzett mérési helyen 6.00—14.00 óráig, a második helyszínen 14.00—22.00 óráig végeznek méréseket. A helyszínek és az időpontok szolgálatszervezési okokból kivételesen változhatnak. Október 14.: Orosháza és környéke; Mezőkovácsháza és környéke. Október 15.: Mezőberény és környéke; Békéscsaba belterülete. Október 16.: Orosháza és környéke; Szarvas és környéke. Október 17.: Gyula és környéke; Békéscsaba belterülete. Október 18.: Békés és környéke; Gyomaendrőd és környéke. Október 19.: Szarvas és környéke; Orosháza és környéke. Október 20.: Békéscsaba belterülete; Sarkad és környéke. nyilvántartásban Autók a DEIFB1 X 505 Szakember ismerősöm mondta (nem tolvaj, rendőr): minden kocsi, amin látszik valamiféle jele annak, hogy védve van, könnyen elveszíti a tolvajok érdeklődését. Az ipse továbbsétál, mert talál olyan autót, amelyiknek nyitva az ajtaja, nemhogy riasztója lenne... így aztán szerencsésen megszaporodtak azok az eljárások, módszerek, amelyek kívülről is tudósítják a nem kívánt érdeklődőt — lehet továbbállni. Ezek a gravírozások, vése- tek, marások és homokfúvások mind-mind önerősítő módszerek, hiszen a kocsi rendszámát, alvázszámát igyekeznek hirdetni a szélvédőn, a reflektoron, vagyis azt bizonyítják, hogy ez a kocsi az a kocsi. De ki az igazi tulajdonos? Akinek akárcsak egy futó találkozása is volt a pillanatnyi magyarországi nyilvántartási rendszerrel, az tudja, hogy valóságos lutri eltalálni a tényleges tulajdoni állapotot, mert nyilvántartásunk, dokumentációnk annyira, hogy úgy mondjam, laza. Igenám, de akkor miként lehetne megszervezni azt, hogy kontrollálható legyen jelölés után nemcsak az autó, hanem az ember is? Most jön az, ami miatt érdemes foglalkozni a Clearance Kft. által Magyarországra hozott autónyilvántartási rendszerrel, a My Car szisztémával. Érdekes módon a My Car őshazájában általában pedáns rend szokott uralkodni a nyilvántartásokban, mégis szükségét látták egy önálló, mondhatni kiegészítő dokumentációnak. A My Car ugyanis maga is jelöl — ebben nem különbözik társaitól. Igaz, az első eltérés mindjárt ott van, hogy nem „állandó védjegyet”, vagyis rendszámot vagy alváz- és motorszámot rögzít, hanem egy alfanumerikus, tehát betűből és számból álló jelcsoportot. Az előbbiek ugyanis változhatnak, s akkor ugyanaz a dilemmája a tulajdonosnak, mint a tolvajnak, vagyis kitö- resse-e az összes üveget, vagy mindahányszor magyarázkodjon? A My Car azonosító rendszer ezt az alfanumerikus kódszámot — és természetesen a hozzá tartozó tulajdonos nevét — beviszi egy számítógépbe és ott tárolja. Holt anyag lenne azonban ez az információhalmaz, ha nem lehetne használni ellenőrzésre, természetesen úgy, hogy azért az adatvédelmi törvény is betar- tassék és az információ tárgya se szenvedjen esetleg hátrányt. Ez a gyakorlatban úgy „működik”, hogy rá lehet kérdezni : a ilyen és ilyen kódszámú kocsi rendszáma, alvázszáma ennyi és ennyi, illetve a kocsi üzemben tartója, tulajdonosa ez és ez? A szolgálatban lévő My Car operátor erre igennel és nemmel felelhet, vagyis egy alapvető információja máris van a kérdezőnek, ha más nem, hát az, hogy lehet máshol tovább kérdezni, amennyiben a válasz nemleges. Kérdezni pedig bárkinek lehet. Például piaci vásárlás előtt. (De sok kocsit nem vettek volna meg, illetve aztán nem koboztak volna el, ha van már ez a szisztéma, merthogy a kapcsolat nemzetközi, európai!) Érdeklődhet a rendőr is, bár többnyire elegendő a My Car-kártyát felmutatni. Egy azonosító kártya is jár ugyanis a rendszerbe való belépéskor, mely — ha nem felejtik a kocsiban — me- gintcsak a megkülönböztetett azonosítást szolgálhatja. Ez a technika látszatra eltörpül a manapság alkalmazott félmázsás vasrudak, elektromos csapdák, hajókürtök és más radikális eszközök mellett. Nálunk elsősorban talán a kocsik tisztaságát hivatott jól szolgálni, hirdetni és most nem a forgókefével megoldható tisztátalanságra gondolok. Egyébként a külföldi tolvajelhárítási tapasztalatok jók. A brüsszeli székhelyű központ adatai szerint százezer, kóddal jelölt kocsi közül hetvenet loptak:el. Ezek közül is megkerült negyvenöt — természetesen az azonosítási rendszernek köszönhetően. így aztán a magyar rendszergazda, a Clearance Kft. ígérheti, hogyha mégis bekövetkezik a baj (a tolvaj nem olvassa a megyei sajtót), akkor beszállnak a kölcsönzött kocsi bérleti díjába, illetve bánatpénzt fizetnek. A cég egyébként partnereket keres: olyan leinformálható, netán erkölcsi bizonyítvánnyal is rendelkező, autós műfajban járatos vállalkozókat, akik a megyében lennének a jelölőhelyek. —sz— A Békés Megyei Hírlap könyvtárában dr. Pándi Magdolna közjegyző jelenlétében került sor az őszi szerencsekerék-j áték októberi fordulójának sorsolására.
