Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-07 / 208. szám
O RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP<V Szeghalom régi címere Az oldalt szerkesztette: Gila Károly. Telefon: (66) 371-139 Segít az önkormányzat Körösújfalu. — A helyi ön- kormányzat az általános iskolai tanulók tankönyveit megvásárolta a szülők helyett és ráadásul még gyermekenként ezer forintot is adott. Ez az összeg a középiskolások esetében fejenként négyezer forint volt. Számítógépes tanfolyam Körösladány. — Az Asztalos Miklós Művelődési Házban a közelmúltban megkezdődött számítógépes tanfolyam igen népszerű. A Petri János tanár által vezetett foglalkozásokra már eddig több, mint harmincán jelentkeztek. Ismét Szeka-program Szeghalom. — A Szellemi Kaszinó új előadás-sorozattal jelentkezik a rock történetéről. Az első előadásra, mely Jimi Hendrixről szól és Rajnai Miklós tartja, szeptember 8-án este hét órakor kerül sor a Ladányi cukrászdában. Ingyenes tankönyv, füzet Ecsegfalva. — A helyi önkormányzat a falu valamennyi általános iskolás gyermeke részére ingyen biztosította a tankönyveket és füzeteket. Várhatóan a szeptemberi ülésükön a középiskolás és szakmunkásképzős diákok megsegítéséről is döntés születik. Egyenlőre nem lesz polgárőrség Dévaványa. — A legutóbbi képviselő-testületi ülésen is felvetődött a polgárőrség létrehozásának igénye, mivel ezt a falu közbiztonsági helyzete is indokolja. Úgy tűnik azonban, hogy hiányzik, aki ezt megszervezze és tagokat toborozzon erre a feladatra. Támogatás 182 gyereknek Biharugra. — Valamennyi iskolába menő diákot segített az önkormányzat. A helyi általános iskola tanulói az ingyentankönyv mellé még ezer forintot is kaptak, míg a 65 középiskolásnak fejenként 2500 forintot juttattak. Az oldal fotóit Czebe Sándorné készítette SZEGHALOM ÉS KÖRNYÉKE Életben tartani a Péter András-i szellemet! Az augusztus 20-ai, szeghalmi ünnepi testületi ülésen vette át a Pro Űrbe kitüntetést Vaszkó Tamás, a Péter András Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója. Mostani beszélgetésünk azonban nem elsősorban erről szól, hanem a középiskola helyzetéről, szellemiségéről és sok másról. — Igazgató úr, gratulálunk a kitüntetéséhez, de kezdjük is elrontani a hangulatot. Hogyan indulnak neki az új tanévnek? — A lehetőségekhez képest nyugodt tanévet kezdhetünk, a személyi feltételeket sikerült biztosítani. Az eltávozott kollégák helyére tudtunk újakat hozni. Anyagi helyzetünk már nem annyira rózsás, ebben az évben szűkös költségvetésünkből semmilyen fejlesztést nem tudtunk elindítani, csak a szakképzési támogatásból. Szeretnénk a számítás- technikai berendezéseinket korszerűbbre cserélni, fejleszteni. Négyszáz feletti a tanulólétszámunk, 16 osztállyal. Tizenkét olyan gyereket vettünk most fel, akik valamelyik más iskolában megsérültek. Ezek a problémás gyerekek lehetőséget kapnak a bizonyításra. — Mennyire regionális iskola a Péter András Gimnázium? — Nagyon az, hiszen a felvett gyerekek 46%-a csak a szeghalmi. A környező falvakon kívül még Biharból is vettünk fel gyerekeket. —A Péter András-i szellem jelen van-e most is? — Mindent megteszünk, hogy jelen legyen és úgy hiszem, sikerült is. A hagyományos öregdiák-kötődésről érdemes szót ejteni vagy például arról a kezdeményezésről, hogy a szaktantermeket a gimnázium egykori nagy tanáregyéniségeiről nevezzük el. Elsőként a földrajzi előadót kereszteljük el Pásztor József-teremnek, néhai legendás kollégánknak tisztelegve ezzel. Új tanulóink ismét névadónk síremlékénél tesznek fogadalmat, újból lesz András- bál is. Első igazgatónk, Nagy Miklós emlékére országos pályázatot hirdettünk, melyre egy volt tanítványunk tízezer forintos díjat ajánlott fel. Sokat segítenek az iskolához kötődő alapítványok is, vagyis elődeink szelleme ma is él. hajókirándulás , iwmmmm : aMgjpjgft gaaag» gag«« «g mess w> mW* 4§§| ■W ;. Az okányi elmeszociális otthon lakói a nyáron a Balaton partján üdültek. A nyaralás egyik csúcspontja a hajókirándulás volt, mely a rossz idő ellenére is nagy élmény volt számukra Lemondott a szociális bizottság elnöke Dévaványán lassan élesednek a szociális kérdések. A munkanélküliséggel küszködő község lakói idegeiket tépázva olvashatják a helyi önkormányzati hírlapban a segélyezettek névsorát. A helybeliek többször jelezték a képviselők felé, hogy ezzel nem értenek egyet, hiszen a közlés „eredménye”: kivesézett segélyezettek, felháborodott igazságkeresők. Ennek is tudható be, hogy az önkormányzat legutóbbi ülésén lemondott a szociális bizottság elnöke, Szilágyi István dr. és egyik tagja, dr. Bagi Károly. Kérdésünkre elmondták, hogy bizottsági tagságukat munkájukkal összeegyeztethetetlennek tartják, de azt is, hogy ennél hálátlanabb feladat nem létezik a képviselő-testületben. Szilágyi doktor azt javasolta, hogy a bizottsági feladatokat a képviselők havonta osszák meg. Döntés sem erről, sem az esetleges új tagokról egyenlőre még nincs. K. Sz.Z. Ismeretlen nagyjaink Jánosi Zoltán Százhuszonöt éve, 1868-ban született Nagyiétán Jánosi Zoltán református lelkész, egyházi író, költő és politikus. 1879-ben a Debreceni Református Kollégium tanulója lett és itt szerzett tapasztalatai — szolgadiákként tudta csak tanulmányait folytatni — egész későbbi életét meghatározták. 1881-ben „Az én emelkedésem” című korai versében erről így ír: „Ott a mélységben tanultam szeretni a szenvedőt meg a szegényt.” Vallotta — az egyházi nézetekkel ellentétben —, hogy egy papnak, mint emberekért felelősnek kötelessége politizálni. Az első nagy világégés ellen szóban és írásban is tiltakozott, kiállt a szegények érdekéért is. Parlamenti munkásságától egyenesen vezetett az út 1918. október 25-éhez, amikor a húsztagú Nemzeti Tanács tagja lett. November 12-én a megalakult Károlyi-kormány belügyi politikai államtitkárává választotta meg, ahol az 1919. márciusi fordulatig teljesítette kötelességét. 1919. áprilisában a Debreceni Tanács intéző bizottságában működött, így a megszálló román csapatok az elsők között fogták el és hurcolták Romániába. 1921-ben tért haza, ahol egyházi bíróság várta és ítélte el, átmenetileg felfüggesztve. 1922-ben megpályázta a füzesgyarmati lelkészi állást, huszonkettedmagával. A gyarmati gyülekezet 570 szavazatából 559-cel Jánosi Zoltánt választotta. így került 1922-ben Füzesgyarmatra, ahol húsz évig, 1942-ben bekövetkezett haláláig szolgált. Mint politikus lelkész támogatta a Földmunkás Olvasókör megalakítását, egyházi beszédeiben ostorozta nemcsak a helyi, de az országos politikai magatartást. Ezért 1938-ban Ma- kay Károly és több, mint másfél száz társa bepanaszolta a püspökénél. Jánosi Zoltán tekintélyét mutatja, hogy a Hódmezővásárhelyen összehívott alkalmi egyházi bíróság a felhozott vádak alól felmentette őt. Hegyesi János költői indulását ő is egyen- Sette- Kele JÓZSEF 1993. szeptember 7., kedd Agrária Úgy tűnik, bekeményített a mezőgazdaság. A minap kezembe került a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének felhívása, mely már címében is utal a helyzetre: ,Mentsük meg a mezőgazdaságot”. A bennefoglal- takat több helyen megvitatták, én magam a zsadányi és a füzesgyarmati fórumon vettem részt. Mindkét helyen jelen voltak nemcsak a szövetkezetek tagjai, hanem a mezőgazdálkodással foglalkozó vállalkozók is. A felhívásban foglaltakkal, vagyis az agráriumról adott helyzetelemzéssel mindenki egyetértett, hiszen a termelők valóban az önkizsákmányolás árán való termelésre kényszerülnek, felélve a jövőt jelentő eszközeiket. Abban is összhang volt a két faluban, hogy — finoman fogalmazva — lesújtó a véleményük az ország vezetéséről, főleg annak mezőgazdasági politikájáról. A kilátásba helyezett agrárdemonstrációk ügyében már voltak ellen- vélemények. Akadt, aki megkésettnek minősítette és olyan is, aki azt kérdezte, van-e miből követelni, azaz tud-e segíteni a kormányzat és volt, aki félt a retorzióktól. A fórum végeztével Zsadányban állást foglaltak az agrármegmozdulás szükségessége mellett, míg erre Füzesgyarmaton nem került sor, bár a hangulatból a támogatás egyértelműen kiderült. Összegezve a tapasztalatokat úgy tűnik, nem lesz könnyű helyzetben a MOSZ, amikor megpróbálja az agrárvilág érdekérvényesítésének ügyében megmozdulásra bírni a föld népét. Az egyik hozzászóló úgy fogalmazott, hogy a paraszt hátából még mindig szíjat lehet hasítani, hiszen saját érdekében sem képes közös fellépésre. Másként megfogalmazva, a mai Magyarország legbéketűrőbb része Agrária, a mezőgazdaságból élők, a falvak népe. Am még mielőtt a kormányzat túlságosan elbízná magát, hogy úgysem történik semmi, nem lesz agrármegmozdulás, tehet, amit akar; két apróságot ajánlok figyelmébe. Az egyik, ami a zsadányi fórum előtt történt, amikor egy hetven körüli bácsika odasúgta a terembe belépő szövetkezeti elnöknek, hogy, Ne féljen, elnök úr, nem hagyjuk a szövetkezetei!”. A másik pedig, hogy a falusiak—félelmüket és aggódásukat legyűrve — végül is elsöprő többséggel az Még egyszer nem vágnék bele! A címben szereplő mondatnak az ad érdekes színt, hogy egy sikeres vállalkozás vezetőjének szájából hangzott el. A körösla- dányi Elek Ferenc története az 1982-es állattenyésztő vállalkozásától az „Elek Ferenc export-import fűvarozó”-ig kemény munka eredménye. Erről beszélgetünk a két legilletékesebbel, a tulajdonossal és vállalkozásában is társ feleségével. Diskurzusunkat gyakran megszakítják a telefonhívások az ország, de Európa legkülönbözőbbpontjairól. • Elek Ferenc 1987-től fuvarozó, majd 1988-tól már fuvarozó vállalkozó. Jelenleg 10 kocsiból álló gépjárműparkja van, ebből nyolc kamion. A kocsik szinte folyamatosan úton vannak, most éppen Finnországban, Belgiumban, Macedóniában és Romániában járnak. Állandó cégeknek dolgoznak, nagyon fontosnak tartják, hogy jó legyen a partnerkapcsolatuk. Gyakori úti cél Finnország és az egykori Szovjetunió tagállamai, s bizony egy-egy skandináv út egy jó „pilótával” is egy hétig tart. Tizenkét gépkocsivezetővel dolgoznak, akik nagyon ügyesek, gyorsak, megbízhatóak. Többségük megragadt a vállalkozásnál, hiszen Dora Ferenc 342 ezer, Molnár János 234 ezer, Drugán János 195 ezer, Somogyi Ferenc 170 ezer kilométeren át vezette már a cég Volvóját, Scaniáját, Mercedesét. Általában egy-egy sofőr 12—17 ezer kilométert fut havonta, de a „gazda” is kamionra pattan, ha a helyzet úgy kívánja. A beszélgetés vége felé még annyit mondott Elek Ferenc, hogy célja a vállalkozás szinten tartása, nem akar több gépkocsit üzembe állítani. Búcsúzóul megjegyzi, hogy még egyszer nem fogna bele semmilyen vállalkozásba. Vésztői helyesbítés Az előző városoldalon megjelent egy beszámoló a vésztőiek romániai testvérfalujukban, Igazfalván tett látogatásáról. Akkori beszélgetőpartnerem, Kaszai Györgyné szóvá tette, hogy az egész anyag túl „szárazra” sikerült és távolról sem adta vissza azt a meleg szerete- tet, amivel igazfalvi vendéglátóik fogadták őket. A kérésnek szívesen eleget teszek, a „száraz” beszámoló kizárólag az én bűnöm. Sajnálom! A gazda es egyik kamionja
