Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-29 / 227. szám

A pénz nem boldogít? Megkapta az önkormányzat a támoga­tást, most fájhat a feje! Leegyszerűsít­ve talán így szól a képlet a doboziak példájából kiindulva. Mert ugye ki ne örülne 46 millió forintnak, főleg ha iskolaépítésre kapta a falu. Végre most már nem kell attól tartani, hogy lesza­kad a mennyezet, beázik az osztályterem vagy éppen bekormol a cserépkályha, és didereghetnek a nebulók a fizikaórán. Csak épüljön fel az új iskola! Megkapták a támogatást, s most fájjon a fejük? Bizony nehéz lesz okosan gazdálkodni, hogy a 92 milliós beruházás másik felét előteremtse az önkormányzat. Hiszen amit az állam letesz az asztalra, ugyanannyit kell felmutatniuk a doboziaknak is. De miből? Végleges döntés ugyan még nem született, de fontolgatják, amíg fel nem épül az iskola, nem gondolhatnak járdaépítésre, fejlesztésre, semmiféle beruhá­zásra. Lehet, hogy hitelért kell folyamodni, s törleszteni majdan a súlyos kamatokat. S mi lesz a lebontásra ítélt épületekkel? Ki bontja le, és mit építenek a helyére? Az ingatlanok ügyében még az egyházzal is dűlőre kell jutni. Fáj a feje az önkormányzatnak. Örülnek a 46 milliónak— már hogyne örülnének, hiszen ezt akarták —, de sírva vígadnak. Most, ebben a kegyetlen, szegény világban kel! egy falunak 46 milliót kiizzadnia, amikor egyáltalán létezni nem könnyű. S most képzeljük el: ők a szerencsés települések közé tartoznak, hiszen sikeresen pályáztak. Ezért kell csak fele­annyi akadállyal megküzdeniük, mint azoknak, akik egy fűiért sem kaptak az államtól, 1993. szeptember 29., szerda Negyvenhatmilliós központi támogatás a dobozi iskolaépítésre Segítség az utolsó pillanatban Az asszonyok térítőkét hímeztek az évfordulóra Peregnek a videofelvétel képei. Nyugdíjas nénik nótáznak, szórakoznak önfeledten. A műsorban velük tart a férfinép is, akik máskor inkább félrehúzódnak, mert úgy tartják, jobb a békesség. A dobozi idősek napközi otthonában járunk. Az intézmény nemrégiben ünnepelte megnyitásának 5 éves év­fordulóját. Ebből az alkalomból látogattunk el a megkapóan hangulatos, minden igényt kielégítő intézménybe. — Igaz, nálunk a faluban még most is meg-megszólják az időseket, akik ide járnak: „Na mi van, már azt a kis levest sem tudod megfőzni?” — mondja Hajdú Lajosné, az otthon ve­zetője. Nos, előítélet ide, pletykabeszéd oda, az idősek klubja igazi rangot szerzett magának az öt esztendő alatt. Kezdetben 20 idős embernek készítettek ebédet, akik java­részt hazavitték az ételt. Köz­ben jó ideje működött már a házigondozás; az egyedülálló, magatehetetlen, rászoruló em­bereket otthonukban keresték fel. S bizony nem könnyű a három gondozó munkája. Sok­szor maguknak kell az idősek reggelijét elkészíteni, az ágyu­kat bevetni, az éjjeli edényt kivinni, kitakarítani, s aztán sietnek, mert máshol is nagyon várják őket. Bizony ehhez a munkához megszállottság kell! A klubban példás rendet, makulátlan tisztaságot talá­lunk. Ez is a gondozónők mun­kája. Ok osztják az ebédet, mosogatnak, takarítanak, mosnak, vasalnak. És persze elkel egy-egy jó szó a dél körül érkező időseknek is. Azoknak, akik ebben a környezetben ta­lálták meg a közösségi élet minden szépségét, ahol meg­pihenhetnek, megvizsgáltat­hatják magukat, gyógyszere­ket írathatnak fel az ügyeletes orvossal. Az ünnepségről készült vi­deofelvételt bizonyára még sokszor megnézik az idősek. Remélhetőleg a tízéves évfor­dulón is. Jó egészséget hozzá mindenkinek! 9*>ai k y A napokban felkereste szer­kesztőségünket T. Ty. dobozi olvasónk. Elpanaszolta, hogy minden este háromnegyed ti­zenkettőkor fülsiketítő zaj ug- rasztja ki az ágyból. A panaszos ügyét az illetékeshez vittük. Rövidesen kiderült, hogy emberünket a nemrégi­ben elindított Budapest— Doboz—Athén repülőjárat gé­pe ébreszti e késői órán. Békesség az élet alkonyán Ötéves a dobozi idősek napközi otthona Emlékművek, emléktáblák A Kereszténydemokrata Népppárt beadvánnyal kereste meg Békéscsaba város polgár- mesterét. Ebben az 1944. szeptember 21-ei angolszász bombatámadásra és csabai ál­dozataira hívta fel a figyelmet a megrázó esemény 1994-ben esedékes évfordulója alkalmá­ból. Indítványozták az évfor­dulóra egy 3-4 méter magas obeliszk felállítását a volt Va­sutas Szálló helyén. Az önkormányzat közmű­velődési csoportja informáci­óként visszaírta a KDNP-nek, hogy a tavaly októberében Bé­késcsabán felavatott második világháborús emlékművön a feliratozás alkalmával feltün­tetik majd a bombatámadás ál­dozatainak a nevét is. A kultu­rális bizottság pedig az új em­lékmű helyett egy emléktábla elhelyezését javasolta inkább, amivel a képviselő-testület is egyetértett, ám anyagilag nem ígért támogatást. Békéscsaba város újjátele- pítésének 275. évfordulójáról a város egy művészi beavatko­zás nélküli, természetes for­májában felállított emlékkő­vel is meg kíván emlékezni, amelyen a következő felirat szerepel majd: 1718-1993, Az újjátelepülés emlékére, Na pa- miatku znovuosídlenia. Hely­színül a képviselő-testület a városháza előtti parkosított te­ret, s egy, a járdához közeli pontot jelölt meg. Piaci „beruházás” Mióta keresem! Lehangoló látványt nyújtó épületekben sétálunk Váradi Mihálynéval, a dobozi álta­lános iskola igazgatójával. Omladozó falú tantermek­ben, ahol az elnyűtt padok, székek egymásra rakva vár­ják sorsukat; kiürített folyo­sókon, amelyekben egy-egy aprócska cipő, falra erősített fogasok árulkodnak arról, valaha vidám gyereksereg birtokolta az épületet. A tor­naterem mennyezetét feldú- colták, valamikor nagyon sokba került az ácsmunka. Odakinn, az udvaron beku­kucskálunk a légópince bejá­ratán; a másik oldalon néha bemásztak a bátrabb, dolgo­zat elől „menekülő” tanulók. Mellette az udvari illemhely. Faluhelyen is ritka látvá­nyosság. Az udvaron hatal­masra nőtt a fű. Alig vesszük észre, egy fémpénz csillog közötte. Uzsonnapénz lehe­tett, s biztosan kigurult gaz­dája kisköpenyéből. Lekaparom az egyforintosra száradt sárt, s nézegetem. Negyvenhatmilliószor ennyit kapott most az iskola központi támogatásként, hogy újat épít­senek a régi, életveszélyessé nyilvánított termek helyébe. Bizony ez örömhír, mondom Váradi Mihálynénak, aki köz­ben elkalauzol a művelődési házban ideiglenesen kialakí­tott tantermekbe is. — Az utolsó pillanatban jött a segítség — ' sóhajt meg­könnyebbülten az igazgatónő, aki éppen 30 éve kezdte pálya­futását az iskolában. — Volt olyan időszak az életünkben, amikor az alsó tagozatosokat 14 Az egyik, szükségtanteremnek helyet adó épület udvarán a gondnok a régi székeket javítja. A háttérben az udvari illemhely, amelyet ma is használnak a gyerekek helyen tanítottuk. A falu minden pontján megtaláltak bennünket. Az örömbe azonban üröm is vegyül. A 46 milliós központi támogatás mellé ugyanennyit kell letennie a helyi önkor­mányzatnak is, és ez már bi­zony kemény dió. Még akkor is, ha a beruházást mindenki egyöntetűen helyesli, és szív­ügyének tekinti Dobozon. A tervek ugyan már készen van­nak, de az idén hozzá kellene kezdeni a munkához. Leg­alábbis ezt írja elő a 3 éves program. Nehéz időszak vár tehát is iskola 430 tanulójára, a 36 pe­dagógusra, és az egyre inkább csinosodó, szépülő település­re. Ám annyi viszontagság, nélkülözés után — hogy Vára­di Mihályné szavaival éljünk — igazán megérdemli a falu, hogy legyen egy szép, korsze­rű iskolája. Az oldalt írták: B. Sajti Emese, László Erzsébet, Nyemcsok László, Szőke Margit. A fotókat Lehoczky Péter készítette A dobozi katolikus templom Az oldalt szerkesztette: László Erzsébet Telefon: (66) 450—450 Szennyvízcsatorna­építések Békéscsaba. — A napokban szennyvízcsatorna építését kezdték a Nagyváradi utcában. A kivitelezés ideje alatt az utcát a gépjárműforgalom elől lezár­ják. Á munkák előreláthatólag november 15-éig tartanak. La­kossági társulás fonnájában szennyvízcsatornát építenek az Attila—Diófás utcákban is, amelynek átadása várhatóan szintén november 15-én lesz. Bűnügyi krónika Békéscsaba. — A megyeszék­helyen kapósak a Samarák, különösen éjszaka, a parkolók­ban... Ismeretlen tettesek után nyomoz a Békéscsabai Rendőr- kapitányság két nagyon hasonló ügyben. Szeptember 18-ára vir­radóan Békéscsabán, a Lencsé- si úti ABC mögötti parkolóból ellopták a helybeli B. A. lezárt állapotban hagyott DCC—905 forgalmi rendszámú Lada Sa­mara gépkocsiját. Szeptember 23-ára virradóan az ugyancsak helybeli K. L. Lada Samaráját vitték el a Kazinczy utca 2. szám előtti parkolóból. A személygép­kocsi rendszáma: DAR—317. Ha ugyanazok a tettesek, a két autó­val 1 millió forintot „kerestek”. Babakészítés, gépihímzés Békéscsaba: — Érdekes és hasznos tanfolyamokat indít októberben a Békés Megyei Művelődési Központ. A baba­készítő tanfolyamot Lenkefi Konrád bábművész vezeti, míg a gépi hímzés alapfogásait Ge- csei Lajosné tanítja az érdeklő­dőknek. A hathónapos tanfolya­mokra —melyeket a Tégla Kö­zösségi Házban tartanak — ok­tóber 1-jéig lehet jelentkezni a megyei művelődési központban. Járdafelújítások Békéscsaba.—A Fényesi utcá­ban, a Kamilla utcában, a Pong- rácz utcában, a Szív utcában és a Corvin utcában városi járdákat újít fel az önkormányzat 2 mil­lió 300 ezer forint értékben. „Iblipános” kerékpárút Békéscsaba. — Kétoldali, egyirányú kerékpárutat építe­nek még ebben az évben Bé­késcsabán, a Tulipán utcában. A bekerülési költség 65 száza­lékát az útalapból pályázat út­ján nyerte az önkormányzat. BÉKÉSCSABA ÉS KÖRNYÉKE

Next

/
Thumbnails
Contents