Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-22 / 221. szám

KÖRKÉP Simon Imre találkozott Meciar szlovák miniszterelnökkel Bizonytalanság szülte várakozás A hivatalos programban ugyan nem szerepelt, mégis egy szerencsés véletlennek köszönhetően dr. Simon Imre, a me­gyei közgyűlés elnöke hétfőn találkozott Meciar szlovák miniszterelnökkel. A hivatalos delegáció élén Besztercebá­nyán tartózkodó Simon Imre a biztonsági berendezéseket, páncélszekrényeket, a pénzügyi forgalomhoz szükséges esz­közöket bemutató FINEX kiállításon találkozott a szlovák vezetővel. Előtte: közmeghallgatás Battonya önkormányzatának képviselő-testülete csütörtö­kön, szeptember 23-án tartja soron következő ülését a vá­rosháza nagy tanácskozóter­mében. Az ülés előtt közmeg­hallgatásra kerül sor, ezen a város külterületének átmeneti építésügyi szabályozásáról szóló rendelettervezettel kap­csolatban fejhetik ki véle­ményüket a megjelentek. Önhibáján kívül A pusztaottlakai önkormány­zat 3,1 millió forintos támoga­tást nyert az önhibáján kívül hátrányos helyzetű települé­sek pályázatán. A kapott összeg kedvezően befolyásol­ja a kistelepülés éves költség- vetését, ugyanis ez évben nem kell hitelt felvenniük. A pénzt elsősorban járdajavításra, a közalkalmazottak 13. havi bé­rének kiegészítésére, valamint az önkormányzat működteté­sének költségeire fordítják. Szervezett művelődés A Mezőhegyesi Általános Mű­velődési Központ szervezésé­ben ma 90 mezőhegyesi gyer­mek tekintheti meg a békéscsa­bai Jókai Színház előadásában a Jancsi és Juliska című mesejáté­kot. Az előadásra a szakmun­kásképzővel fenntartott busszal utazhatnak a megyeközpontba a kis színházlátogatók. Találkozó a kisgazdákkal Szeghalom országgyűlési kép­viselője, Pelcsinszki Boleszláv ma este hat órakor a Városi Mű­velődési Házban a helyi kisgaz­dák meghívására fórumot tart időszerű kérdésekről. Meciar miniszterelnök minde­nekelőtt egy, a szlovák belpoli­tikában feszültségeket kiváltó témával kezdte, amikor meg­kérdezte: Békés megyében ta- lálhatók-e kétnyelvű helység­névtáblák? Simon Imre vála­szában kifejtette, hogy e hagyo­mány Békésben tíz-húsz éves múltra tekint vissza. A megyei közgyűlés elnöke tájékoztatta a szlovák miniszterelnököt, hogy (Folytatás az 1. oldalról) közvélemény figyelmét, még­is szólnia kell néhány egyéb gondról is. A megyét a többi térségnél jobban érinti a kár­pótlás, hiszen itt annyian je­lentették be igényüket, mint a fél Dunántúlon. Ezt a térséget viseli meg leginkább a mező- gazdasághoz kapcsolódó fel­dolgozóipar válsága, s ebben az évben mindnyájukat eléggé erősen sújtja a határmentiség- ből adódó probléma. Amit Bé­késcsaba, de főleg Gyula a nyáron átélt, mondta, azt egyetlen városnak sem kíván­ja. Megállapította, hogy Ma­gyarországon a válságjelensé­geket eddig tűzoltó munkával, a lyukak tapasztásával próbál­ták megoldani. Vastagh Pál (MSZP) na­gyon fontosnak tartaná, hogy a területfejlesztésnek, a regio­nális politikának meglegyen a szilárd, intézményes bázisa és a szilárd, jogi fundamentuma. Sajnos, ennek a kiépítése en­nek a kormánynak a működése alatt nem történt meg. Több képviselőtársával együtt, párt­Békéscsabán átadták a szlovák szövetségnek a tervezett szlo­vák kulturális központ székhá­zát, amelyben egyelőre a hasz­nosítás jelenti a legnagyobb gondot. A hat járást egyesítő beszter­cebányai területi egység veze­tőivel folytatott tárgyalásairól Simon Imre elmondta, egyelőre nem szándékoznak hivatalos dokumentumot aláírni, mert állásuktól függetlenül úgy ta­pasztalták, hogy a különböző érdekek egyeztetésének hiá­nyában nem jött létre megfele­lő együttműködés a Pénzügy­minisztérium, a Belügymi­nisztérium és a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium között, ennek kárát pedig maga az ügy szenvedte el. Vastagh Pál szerint már rég el kellett volna fogadni egy területfejlesztési törvényt. À szóban forgó konkrét előter­jesztés egyik legnagyobb hi­bájának tartja, hogy egybemo­sódik benne a válságterületek problémája és az elmaradott térségek fejlesztésének a gondja, pedig ez a kettő nem ugyanaz. A szocialista képvi­selő hangsúlyozta, hogy nem valósítható meg az átfogó területfejlesztés anélkül, hogy ennek ne legyenek alanyai az ott élő közösségek, ne legyen benne kulcsszerepe a megyei önkormányzatnak, a megyé­ben működő kereskedelmi, gazdasági kamaráknak, a munkaadók és a munkaválla­lók szervezeteinek. Szlovákiában kialakulatlanok a közigazgatási viszonyok. Annál inkább elősegítik az olyan szervezetek közeledését (gazdasági kamarák, kulturá­lis intézmények), amelyek nincsenek kitéve a közigazga­tási választásokból eredő bi­zonytalanságnak. Igyekeznek elősegíteni a települések kö­zötti kapcsolatok létrejöttét is. Megyei szintű együttműkö­désre csak a közigazgatási egységek kialakulása, illetve a középszintű választások után gondolnak. Simon Imre vége­zetül hangsúlyozta: Szlováki­ába vezető testvérkapcsola­tokra megyénknek szüksége van! Varga Zoltán (független) a Valóság című folyóiratban megjelent egyik tanulmányra hívta fel a hallgatóság figyel­mét, amely szerint az ország­nak legalább egyharmada, de inkább kétharmada tekinthető hátrányos helyzetűnek. A megoldásokat illetően ő is be­adott egy módosító indítványt, a mellékletben szereplő krité­riumokat próbálta bővíteni, el­sősorban úgynevezett humán, emberi tényezők beiktatásá­val, például a csecsemőhalan­dóság mutatójával. Varga Zol­tán szerint Békés megyét min­denképpen válságövezetként kell kezelni, és bejelentette, hogy kezdeményezni fogja en­nek a válságstábnak a létreho­zását. Szólt arról is, hogy a Nemzeti Demokrata Szövet­ség szakértői már dolgoznak egy regionális adópolitika ki­dolgozásán. Ez a válságöveze­tekben lehetőséget adna arra, hogy kedvezményekkel be­fektetők, vállalkozók, vegyes vállalatok megjelenhessenek a térségben, végre biztonságot adva annak a térségnek, amelynek életéből éppen az a szó: létbiztonság, hiányzik. L.E. Békés válságövezet? A Máltai Szeretetszolgálat felhívása A békéscsabai Máltai Szeretetszolgálat kéréssel fordul azokhoz a megértő és segítőkész szervezetekhez, bankokhoz és azokhoz, akik anyagilag hozzá tudnának járulni a békásmegyeri katasztrófa károsultjainak megsegítéséhez. Az adományokat (élelem, ruhanemű vagy pénz) Békéscsabán, a Hatház u. 2. szám alatti irodaházban veszik át. Nyitva: szeptember 29., 30., október 6., 7- én 9—12-ig. Probléma vagy nagyobb tétel esetén előzőleg telefonbejelentést kérnek a 325-712-es számon. Baromfivágó Tatársáncon Még egy utolsó igazítás és kezdődhet a műszaki átadás FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Betöréssorozat - száz sértett Az Orosházától néhány kilo­méterre lévő Tatársáncon jár­tunk kedden reggel, ahol a két •vállalkozó — Orbán Tibor és Diós Ignác — baromfi vágó és -feldolgozó üzemének műsza­ki átadása történt meg. A ter­melés vasárnap indul, a jövő­ben pedig heti négy alkalom­mal terveznek vágást. A 15 ember foglalkoztatását bizto­sító miniüzemben pulykát és csirkét dolgoznak majd fel. A vállalkozók az élő áru be­szállításától a kész (feldolgo­zott) árunak a megrendelőhöz való eljuttatásáig mindent ma­guk végeznek. Termékeikkel — az orosházi posta melletti, sarki baromfiboltban — már a jövő héten találkozhatnak a vásárlók. Cs. I. (Folytatás az 1. oldalról) A rendőrség egyheti feszí­tett munkája nyomán — mint azt az osztályvezető elmondta —, az először egyszerűnek tű­nő ügy felgöngyölítésével újabb és újabb betörésekre derült fény. A házkutatáson előkerült tárgyakból arra kö­vetkeztettek, hogy nemcsak gépkocsifeltörésről lehet szó. Megindult tehát egy még apró­lékosabb munka, amelynek eredményeként a gyanúsítot­tak száma húszra növekedett. A betöréseknek pedig közel száz sértettjét regisztrálták. Volt olyan hely, ahová több­ször is ellátogattak a banda tagjai, az ingyen szerzett tár­gyakat pedig különféle helye­ken dugták el. Ki tudja miért, a temető egyik kriptája igen kedvelt „dugihely” volt. A ki­hallgatások során számtalan érdekes részlet került napvi­lágra. így például kiderült, hogy a Hunyadi János Gimná­zium leánykollégiumában még szórakozásra is jutott idő. Ugyanis a fiúk előszeretettel kukkoltak az öltözőben, s hogy még kellemesebben tel­jen az idő, a hűtőből minden ételt megettek. Azért nem ve­tették meg az értékesebb dol­gokat sem, így a videomagnót, sőt a pókerautomatát sem. Nem ismerve a gazdasági vi­szonyokat, Pusztaottlakáról egy pénztárgépet is elvittek, amit nem tudtak használatba állítani, így egyszerűen szét­verték. A kultúra ápolásaként a medgyesegyházi könyvtár­ból több mint 100 ezer forint értékű audiofelszerelést emel­tek el. A betöréseket általában ki­sebb csoportokban, egymástól függetlenül követték el. A tet­tesek nagy része fiatalkorú, s csupán két személy van, aki­nek ez idáig nem volt dolga a törvénnyel. Valamennyiüket vgyon elleni bűncselekmé­nyért ítélték el, sőt olyan is akad, akinek most is „élő ügye” van a rendőrséggel. A csoportok a jól álcázott föld- utakon igen nagy körzetet jár­tak be. Legutóbb például Pusz­taszőlősön kíséreltek meg be­törést. Az ügyek felderítése még tart, s mivel a gyanúsítot­tak szabadlábon védekezhet­nek, sajnos, további bűncse­lekmények elkövetése is vár­ható. Halasi Mária AZ ÉLET CSAK AZÉRT TŰNIK OLYAN KURTÁ­NAK A SZEMÜNKBEN, MERT MEGGONDOLAT­LAN MÓDON BALGA REMÉNYEINKHEZ MERJÜK. (France) 1993. szeptember 22., szerda A képviselő úgy dolgozik, hogy szerepel Nem most kellett volna elkezdeni az elmaradott települések támogatását? Csak szereplésre jó, ha országgyűlési képvi­selőink szót emelnek Békés megye többlettámogatása ér­dekében? Fals hangok ezek. A különböző pártokhoz tartozó képviselőink állásfogla­lásai, céljai, politikai nézetei sok témában különböznek, de aki éveken át figyelemmel kísérte a tevékenységüket, az bizonyíthatja, hogy egy kérdésben egységesek és tettreké- szek voltak: szülőföldjük szeretetében, a Békés megyéért folytatott harcban. S ez a munka nem is mindig volt eredménytelen. Már csak ilyen az országgyűlési képviselő sorsa: ha megépül egy út vagy egy tornaterem, megnyílik egy határátkelőhely, az állattartók hozzájutnak némi több­letpénzhez, ha sikerül megakadályozni egy vasútvonal megszüntetését, s egyáltalán, ha Békésre odafigyel az ország, akkor nem mondhatják, hogy ezt egyedül ők intéz­ték el, mint ahogy ez nem is igaz. De hogy hány százaléknyi szerepük van egy-egy eredményben, az sosem derül ki. Természetesen a tizenhárom képviselőnk indíttatása, tehetsége és küzdőképessége nem egyforma, de végtelenül igazságtalan közülük éppen azokat üres önmagamutoga­tással vádolni, akik most több megyei településnek próbál­nak kedvezményezettséget szerezni, valamint újra és újra felhívják a figyelmet az ország nyugat-keleti lejtőjére, a kormány területfejlesztési kötelezettségeire. Simonffy Ágnes Balsai-Eörsi harakiri egyebekről. Jogi szakvéleményt nem a miniszternek kell monda­nia, azt a bíróság mond, úgy hív­ják, hogy végzés vagy ítélet. A miniszter arcáról boldog elégedettség volt leolvasható, mint aki biztos abban, hogy el­lenfelére egy olyan hatalmas ütést mért, hogy az egészen biz­tosan nem tud feltápászkodni a padlóról. Eörsi Mátyás azonban ugyancsak boldog kárörven- déssel hallgatta a miniszter sza­vait. Az ugyanis besétált az elő­re felállított csapdába. Viszontválaszában Eörsi ugyanis felidézte a Hankiss-ügy részleteit, amikoris a televízió és egy kft. szerződéskötéséről véleményt nyilvánított a mi­niszter, sőt, éppen az előlegfize­tési gyakorlat volt a fő vádpont a tévé elnöke ellen. Akkor nem mondta azt, hogy majd a függet­len bíróság dönt, s neki nem az a dolga, hogy jogi szakvéleményt mondjon. Mi ebből a tanulság? — kérdezte a képviselő. Ha ne­kem fütyül, törvényes, ha füg­getlenülfütyül, akkor pedig tör­vénytelen. A miniszter egy kon­cepciós perhez adta a nevét, amikor részt vett a Hankiss- ügyben, mondta ki a végkövet­keztetést. Eörsi kifejezte sajná­latát Magyarország iránt, ame­lyik ennél sokkal becsületesebb igazságügyminisztert érdemelt Simonffy Ágnes Sarokba szorítva Bezzeg az én időmben! Alaposan ,,beindulok”, amikor ősi szokás szerint piszkál­ják az ifjúságot. Tizenéves koromban nekem is felakadt a szemem, amikor jött a „Bezzeg az én időmben!” szöveg. Szerencsére a szüleim ettől megkíméltek, mert nem volt mit bezzegeljenek a régi rendszerben. A negyvenesek úgymond nagy generációja most nem jöhet elő ezzel a szöveggel. Finoman szólva—a mai tizen- huszonévesekhez képest — ki volt nyalva a sejhajunk. Az egyetemeken, főiskolákon jelképes összegért kaptuk a menzajegyet, olcsón a kollégiumot. A jegyzetek sem voltak drágák, mert nem lehetett kapni. Körmöltünk. A mai ifjúság legrettegettebb réme a munkanélküliség. És mit csinál a ravasz ifjú nép? Zsinórba szerzi be a diplomákat. A zöme úgy, hogy keményen — nem alkalmi munkásként, ahogyan mi tettük—dolgozik. Akinek nincs rá lehetősége vagy képessége, az is kitalál valamit. Vagy vállalkozik, vagy elmegy babysitternek. Ez arra jó, hogy pénzt is kap és nyelvet is tanul a gyerek. Szeretik őket, mert ügyesek, okosak és átlagon felül jól neveltek. De csak külföldön tartják így. Mert itthon még az ifjúság sem lehet próféta. Ebben viszont valóban visszaköszön a múlt. Én mégis, a többfelől szorongatott mai ifjúság előtt kalapot emelek. Ezekből lesz még valami... B. Sajti Emese Ha szavakkal ölni lehetne, ak­kor tegnap két tetem maradt volna az országgyűlési aréna porondján. A tömegbe lövetés fontolgatásának vádjáról híres­sé vált Eörsi Mátyás (SZDSZ) ezúttal Balsai István igazság­ügyi miniszterhez intézett inter­pellációt. Korrekt szűkszavú­sággal azt kérte, hogy mondjon a miniszter jogi szakvéleményt arról a szerződésről, amelyet az Állami Vagyonügynökség és a Magyar Fórum Kft. kötött egy propagandafilm elkészítésére. A szerződés egyik rendelkezése szerint az ÁVÜ 28,8 millió fo­rintot utalt át a kft. javára elő­legként, mondván, hogy a film­szakmában ez a szokás, és hitel­ből különben sem lehet filmet forgatni. Balsai István a tőle megszokott lehengerlő stílusban kioktatta a szabaddemokrata képviselőt, hogy egy olyan képviselőnek, aki jogi végzettségű, és olyan nagy bajnoka a bírói függetlenségnek, talán nem kellett volna feltennie ezt, a bíróság ítélkező munkáját nagy mértékben befolyásoló, in- terpellációs kérdést Magyaror­szágon egyébként szerződési sza­badság van, tette hozzá, a felek szabadon állapodnak meg előleg­ről, teljesítésről, határidőkről és

Next

/
Thumbnails
Contents