Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-22 / 221. szám

a 1993. szeptember 22., szerda HAZAI TÜKÖR/SOROZAT — «ÉS MEGYEI HÍRLAP Sutka Sándor az új hajdú-bihari rendőrfőkapitány Hajdú-Bihar megye rendőri állományának szakmai mun­kájával elégedett az Országos Rendőr-főkapitányság vezeté­se, az erkölcsi elvárásokat azonban több helyi rendőri ve­zető nem tudta teljesíteni. Ezért váltották le az év elején Hajdú-Bihar korábbi rendőr- főkapitányát, s indítottak fe­gyelmi vizsgálatot három vá­rosi kapitány ellen, akik közül kettőről bebizonyosodott tör­vénysértő cselekedete. Mind­ezt Pintér Sándor rendőr ve­zérőrnagy mondta el kedden Debrecenben abból az alka­lomból, hogy állománygyűlés keretében beiktatta tisztébe Hajdú-Bihar új rendőrfőkapi­tányát, Sutka Sándor rendőr alezredest, aki'eddig Békés megyei főkapitány-helyettes volt. Új közbiztonsági helyet­tesnek Bánfi Ferenc rendőr alezredest nevezték ki, aki ko­rábban sarkadi városi rendőr- kapitány volt. TOP 200 Megjelent a TOP 200, amely a múlt évre vonatkozó adóbe­vallások alapján rendezte sor­ba a legnagyobb hazai gazdál­kodó vállalatokat. A listát az APEH készítette. Mivel az adóbevallási adatok képezték a klub alapadatait, a rendelke­zések értelmében az érintett cégektől engedélyt kellett kér­ni adataik nyilvánosságra ho­zatalához. A rangsor alapjául a tavalyi vállalati nettó árbevé­tel szolgált. A titkolózás töb­bek között az elmúlt évi cső­dök hatására rossz vállalati eredményekre, vagy épp, a konkurencia elől eltitkolni kí­vánt túl jó vállalati teljesít­ményre vezethető vissza. A „titkolódzó”, cégek között ve­gyes vállalatok, tőzsdecégek (például: Ibusz, Danubius Rt.) is találhatók. Hogyan lehet ez: Munkahely is van, munkanélküliek is vannak? Lehetőségre várva a mezőkovácsházi mun­kaügyi központ információs irodájában ARCHÍV FOTÓ A közvéleményt legin­kább foglalkoztató kér­dés, vajon hány munka- nélküli van az ország­ban? Ezt kérdeztük dr. Tóth Tihamértól, a Munkaügyi Minisztéri­um politikai államtitká­rától. — Ez év márciusától csökkenőben van a munkanélküliek száma. Tulajdonképpen számí­tani lehetett rá, mert már a múlt év végén és az év első két hónapjában csökkent a növekedés üteme. —Amikor Önök mun­kanélküliekről közölnek adatokat, akkor csak azokról van szó, akik munkanélküli-segélyt kapnak, de azokról, akik már nem kapnak segélyt, nem szól a statisztikai adat. — Ha ez így lenne, akkor nem 760 ezer munkanélküliről beszélnénk, hanem csak 560 ezerről.-—Honnan tudják, hogy 200 ezer a segélyt már nem kapó munkanélküliek száma? Hátha kevesebb, vagy esetleg több? — A szociálpolitikai törvény óta azok, akik már nem kapnak segélyt, jelentkezhetnek az ön- kormányzatnál keresetpótlé­kért. A közelmúltban kérdőívet küldtünk ki mindazokhoz, akik már nem kapnak munkanélküli segélyt. A kérdőívek felére jött válasz, 35 százalékuk közölte, hogy van már munkája. Ebből arra következtetünk, hogy ha a vissza nem jelentkezetteknek csak kisebb hányada dolgozik, akkor is legalább 25 százalékuk dolgozik már. Aki pedig meg­szakította velünk a kapcsolatot, az lehet, hogy olyan munkából él, amiről szerinte is jobb, ha nem tudunk. —Márciustól mennyivel csök­kent a munkanélküliek száma ? — Februárban több mint 700 ezer munkanélküli volt. Márci­usban már 700 ezer alá került a számuk, áprilisban 680 ezer volt. Májusban 665 ezerjúnius­ban 657 ezer regisztrált munka- nélküliről beszélhettünk. Eb­ben természetesen a keresetpót­lékot élvezők is benne voltak. Júliusban megjelentek a pálya­kezdők, akik előbb regisztrál­tatták magukat nálunk, aztán mentek munkát keresni. Ezzel 20 ezerrel több, 677 ezer „ügy­felünk” lett. Vártuk, hogy au­gusztusban tovább növekszik ez a szám, de nem így történt. Jelentkezett ugyan 6 ezer újabb pályakezdő, de ugyanakkor 8 ezer ember szerzett állást magá­nak. Szeptembertől, a nyári idénymunkák végeztétől, ismét bizonyos mértékben növekszik majd az állásnélküliek száma. —Hogyan alakultak augusz­tusban az egyes megyék statisz­tikai adatai? — Budapesten 642-vel, Bor­sodban 655-tel és Somogybán 745-tel növekedett a munka- nélküliek száma. A legnagyobb csökkenés Bács-Kiskun me­gyében volt: 1549 fő­vel, 3,5 százalékkal ke­vesebben lettek, de csökkent Pest megyé­ben 845-tel, 1,7 száza­lékkal. Szabolcs me­gyében 745-tel (1,3 százalék), Szolnok megyében 474-gyel (1,3 százalék), Hajdú megyében 449-cel (1 százalék) lett kevesebb a számuk. —A munkaerőhiva­talok a betöltetlen állá­sok számát is nyilván tartják? — Természetesen! Érdekes, hogy ezek száma hónapról hó­napra növekszik. Júli­usban 36 814, augusz­tusban 37 380 betöltet­len munkahely volt az ország­ban. Ebből Budapesten — ahol egyébként 69 000 munka- nélkülit tartunk nyilván — az el nem foglalt munkahelyek szá­ma 9188. Csongrádban 5773,Pest megyében 3904 munkahely áll üresen. — Mi lehet az oka annak, hogy egytized annyi üres mun­kahely van, mint ahány munka- nélkülit nyilván tartanak? — A munkanélküliek egy ré­sze nem is nagyon akar elhe­lyezkedni. Érdekes kísérletet tartottak Győr-Sopron megyé­ben Meghirdették, hogy Észak- Magyarországról átvinnének vasipari munkásokat — igen jó feltételekkel — Győrbe. 10 na­pot kellene dolgozniok nyújtott műszakban és 20 napot otthon maradhatnának. Autóbusszal szállítanák őket, kitűnő szállást biztosítanának. Képzelje el, csak egyetlen egy ember jelent­kezett! Nálunk még mindenki a lakóhelyéhez közel és a saját szakmájában akar elhelyezked­ni, ami sajnos a mai viszonyok mellett bizony nem mindig si­kerülhet. FEB Ranclé Jenő: Nagykövet voltam Egyiptomban Időtlen háború 36. Irány: Genf Váratlan meghívás a szovjet nagykövettől szűkkörű vacso­rára. A meghívás annál fur­csább, mert a diplomáciai gya­korlatban szokatlan módon ér­kezik és másnap estére szól, akkorra, amikor Kissingert új­ra Kairóba várják. Vacsora közben Vinogradov elmondja, amerikai kollégája kérte, men­jen ki a repülőtérre, mert külügyminisztere beszélni szeretne vele, ő azonban a repülőtéri várótermet nem tar­totta tárgyalásra alkalmasnak. Felajánlotta az amerikai nagy­követnek, hogy máshol szíve­sen találkozna Kissingerrel. Csakhogy külügyminiszteré­nek az ideje nagyon be van osztva Kairóban — érvelt Eilts. így a találkozóból nem lett semmi. Szóval ez a váratlan meghí­vás magyarázata. Vinogradov nyilván azzal mentette ki ma­gát amerikai kollégájánál, hogy vacsoravendégei van­nak, s ezután kaptuk a meghí­vást. Vacsora után megtudtuk, az összejövetelnek fehér asz­talnál más oka is volt. Vinogradov meglehetősen óvatosan fogalmaz: „Ha mást nem olvasnak az újságban, ak­kor öt nap múlva, december 18-án megnyílik a genfi érte­kezlet.” Az amerikai külügy­miniszter feltehetően arról a levélről akar vele beszélni, amelyben a Szovjetunió és az Egyesült Államok felkérni szándékozik az ENSZ főtitká­rát az értekezlet összehívására és a megnyitón való részvétel­re. Mi várható Genfben? Vi­nogradov szerint az értekezlet viszonylag kedvező légkörben ül össze, amennyiben alakuló­ban van az arab egység, érző­dik az olajembargó hatása, s az októberi háború bebizonyítot­ta, hogy Izrael, ha nem is szen­vedett vereséget, elvesztette erőfölényét. Ami a konferen­cia szervezését illeti, a hadvi­selő országok vállalták a rész­vételt, ők kérték fel az Egyesült Államokat és a Szov­jetuniót, hogy ugyancsak ve.- gyenek részt, s az ő megbízá­sukból fordul a két nagyhata­lom a konferencia összehívása ügyében a főtitkárhoz. A konferencia maga fogja meghatározni munkarendjét és napirendjét. Az első napi­rendi pont nyilvánvalóan a csapatok szétválasztása lesz. Vinogradov nem tudja, volt-e szerepük az amerikaiaknak abban, hogy újra megszakad­tak a tárgyalások a 101 -es kilo­méterkőnél. O is olvasta a Newsweekben azt az ér­tesülést, hogy Kissinger java­solta az izraelieknek, ne álla­podjanak meg az egyiptomi­akkal, tegyék át a témát a genfi értekezletre, hogy annak az elején lehetőség legyen a meg­egyezésre. A csapatszétválasztásról, il­letőleg a legfontosabb kérdés­ről, az izraeli visszavonulásról az érdekelt országok külön fognak tárgyalni. A megbe­széléseken a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői csak akkor vesznek részt, ha arra a tárgyaló felek felkérik őket. Az egyiptomiakkal a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok csaknem minden ügyren­dinek tekinthető kérdésben egyetért, a tanácskozás meg­kezdését csak a palesztinok részvételének gondja hátrál­tatja. Az egyiptomiak azt mond­ják, hogy a genfi értekezlet alapvető kérdéseiben tökéle­tesen összhangban vannak a szírekkel. Hogy ez igaz-e, majd elválik. Az viszont biz­tos, hogy az egyiptomiak, bár­milyen kemény hangot ütnek is meg időnként, komolyan tö­rekszenek a megegyezésre. A meglepetést a végére tar­togatta: a szovjet küldöttséget ő fogja vezetni Genfben. Ez hát a búcsúvacsora. Visszaem­lékezve összezördülésére Iz­mail Fahmival, ami ugyan nem került nyilvánosságra, de mindenképpen súlyosan ter­heli kapcsolatukat, a genfi megbízatás megfelelő diplo­máciai kiútnak látszik. Mikor vacsora után elbú­csúzunk, nem tudjuk, hogy há­zigazdánknak lesz még egy fontos találkozója éjszaka. Azt hiszem, akkor még ő sem tud­ta. Kissinger megbeszélése Szadattal későn kezdődött, és hosszúra nyúlt. Szadat fel­lengzős visszaemlékezéseiből csak egy Kissingemek szóló mondat érdemel figyelmet: „Ha Önök elfogadták volna 1971 -es kezdeményezésemet (amennyiben az izraeli csapa­tok visszavonulnak a Szuezi- csatoma partjáról, Egyiptom kész megnyitni a csatornát), nem tört volna ki a háború.” Kissinger másnap sajtóérte­kezleten bejelentette, egyetér­tenek abban, hogy a csapat­szétválasztás lesz a genfi érte­kezlet első szakaszának fő té­mája, erről kíván tárgyalni kö­zel-keleti útjának további állo­másain, Riadban, Ammanban, Bejrútban, Jeruzsálemben. Arról nem szólt, hogy még nem sikerült megállapodni az érdekelt felekkel a Waldheim- hez intézendő levél szövegé­ben. (Folytatjuk) A Pick-védjegyet továbbra is használhatják Fellebbez a szalámigyár A Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Részvénytársaság amint megkapja írásban a bí­rósági ítéletet és az indoklást, fellebbez a Szegedi Városi Bí­róság azon nem jogerős ítélete ellen, mellyel a szalámigyár egykori tulajdonosa, Pick Jenő gyermekei kérésére — megtil­totta a Pick, mint kereskedel­mi név használatát a gyárnak — mondta Vámosi Lukács gazdasági igazgató. A névviselés ugyanis sze­mélyiségi jogokat sért, nincs bizonyíték továbbá arra sem, hogy a volt tulajdonos az álla­mosítás után pénzért eladta volna a nevet. A döntés volta­képpen az rt. megnevezésére vonatkozik, tehát a Pick-véd- jegyet továbbra is használhat­ja a gyár. Az utóbbi kérdés nem is volt a per tárgya. A gyárat meglepte a bíróság döntése, amelynek éppen az ellenkezőjére számítottak — mondta a gazdasági igazgató. Hozzátette, a pereskedés előtt volt tárgyalás a két fél között, az rt. a kárpótlás fejében járó 5 millió forintot fel is ajánlotta az örökösöknek. Az ÁVÜ ma­gasabb összeget ígért, ám a leszármazottak egyik ajánla­tot sem fogadták el. Kasza Ferenc, a Csongrád Megyei Bíróság elnökhelyette­se elmondta, hogy a peres felek az ítélet kézhezvételétől számí­tott 15 napon belül fellebbez­hetnek. Ha erre sor kerül, a me­gyei bíróság hoz majd jogerős ítéletet. Amennyiben azt az íté­letet sem fogadja el valamelyik fél, úgy felülvizsgálati kérelem­mel fordulhatnak a Legfelsőbb Bírósághoz. Megújuló műsorok a televízióban A Magyar Televízió vezetése januárig szünetelteti a „Csak nézünk, mint a moziban...” cí­mű, a magyar film történetét feldolgozó sorozatot — hang­zott el az intézmény keddi sajtó- tájékoztatóján. Kocsis L. Mi­hály műsorigazgató kérdésre válaszolva azzal indokolta a so­rozat felfüggesztését, hogy an­nak októberre tervezett, az 1957-es év filmtermését bemu­tató adásai sérthetnék a korszak megpróbáltatásait átélt nézők érzelmeit. Ezt a műsorigazgató az 1956-os forradalom ünnepé­hez közeledvén szükségesnek látja elkerülni. A jövőben több tévéjáték készül majd (köztük népszín­művek és irodalmi feldolgozá­sok) és megújult formában is­mét jelentkeznek egyes, a tele­vízió legjobb hagyományait felelevenítő műsorok, így pél­dául a Családi Kör és a Jogi esetek, amelynek új címe: A jognak asztalánál. Nahlik Gábor alelnök el­mondta: várhatóan november­re elkészítik azt az ötéves ter­vet, amely a műsorrenden túl az intézmény fejlesztéseit is érinti, s meghatározza a köz- szolgálati televízió jövőjét. A tervek finanszírozását illetően az alelnök kijelentette: az MTV-nek több a kintlevősége, mint a tartozása, s remélhető­leg hamarosan az Antenna Hungáriával is meg tudnak egyezni a sugárzási díjhátra­lék kiegyenlítéséről. A Művelődési Műsorok Stúdiójának újdonságai közül Kővári Péter stúdióvezető a Medicina Híradó című, egész­ségügyi hírműsorra, valamint a Hagyomány című néprajzi sorozatra hívta fel a figyelmet. Elmondta: História címmel tervezik a Glatz Ferenc szer­kesztette lap televíziós válto­zatának elindítását, valószínű­leg a jövő év elején. A Gazdasági Műsorok Stú­diója új, a hazai és nemzetközi gazdaságot egyaránt bemutató sorozatot indít Hitel, Világ, Stádium címmel — jelentette be Pomezsánszky György stú­dióvezető. A Reggeli Mérleg ezentúl Üzlet címmel jelent­kezik majd. Vihar a taxisvizsga körül A személytaxizást érintő jog­szabályi változások végrehaj­tásának tapasztalatairól — különös tekintettel a taxiveze­tői vizsgák és a vállalkozói szaktanfolyamok tapasztala­tairól — tartottak tájékoztatót a taxis érdekvédelmi szerve­zetek, valamint a közlekedési tárca és a Közlekedési Főfel­ügyelet illetékesei. Mint a taxisok képviselői megállapították: a megkülön­böztető sárga rendszám beve­zetése óta több kedvező válto­zás történt. Csökkent a taxik száma, javult a forgalomban lévő gépkocsik műszaki és esztétikai állapota, beindult a kötelező nyugtaadás, s keve­sebb lett a panasz. Hosszas vá­rakozás után elérhető közel­ségbe kerültek az előírás sze­rinti taxaméterek. Néhány tí­pus már a közeljövőben forga­lomba kerülhet. A jogszabályi változások közül a legna­gyobb vihart az a nemrég be­vezetett vizsgarendszer vál­totta ki, mely a taxisoktól, mint vállalkozóktól közleke­dési ismereteket, etikai, első­segélynyújtási, valamint pénzügyi és adózási ismerete­ket követel meg. A minisztérium jelenlévő képviselői elmondták: a tanfo­lyamokon megjelentek két­harmad része sikeresen vizs­gázott. Az eddigi tapasztala­tok alapján a legmagasabb bu­kási arány a közlekedési isme­reteknél mutatható ki. A vál­lalkozói vizsgára nem a gép­kocsivezető kötelezett, hanem a vállalkozó vagy annak alkal­mazottja. Természetesen aki egyéni vállalkozóként végzi a tevékenységet, annak mindkét vizsgakötelezettségnek eleget kell tennie. Akik nem képesek vagy nem akarják a vállalko­zói vizsgát letenni, lehető­ségük van azt saját családtag­jaikkal elvégeztetni, vagy megbízhatnak vizsgával ren­delkező alkalmazottat ügyeik intézésével. Elhangzott, hogy a fizető­képes kereslethez képest még mindig sok a taxis, s nem ja­vultak a drosztok körüli áldat­lan állapotok sem. Még min­dig nem tisztázódott, hogy a taxiállomások tulajdonjoga a fővárosé vagy a kerületeké. A túlkínálat kockázatossá teszi a ■ vállalkozást ezen a területen. A vállalkozói tanfolyam fő célkitűzése éppen az, hogy a vállalkozó el tudja dönteni: életképes lesz-e vállalkozása, szabad-e piacra lépnie, illetve a piacon maradnia.

Next

/
Thumbnails
Contents