Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-21 / 220. szám

írékés megyei hírlap KÖRKÉP 1993. szeptember 21., kedd (Drága) kövekből emlékpark Elhunyt dr. Márki-Zay Lajos Rövid betegség után tegnap hajnalban, 80 éves korában el­hunyt dr. Márki-Zay Lajos, akit Gyula közéletének, szel­lemi arculatának egyik meg­határozó személyiségeként tartottak számon. Lakossági fórum A mezőkovácsházi önkor­mányzat elhatározta, hogy széles körű fórumra hívja össze a lakosságot. A kárpót­lásról, az árakról, az adózás­ról, a piac alakulásáról, vala­mint az érdekképviselet lehe­tőségeiről tehetnek fel kérdé­seket szeptember 23-án 18 órakor az érdeklődők a polgár- mesteri hivatal nagytermé­ben. (Folytatás az 1. oldalról) mint Szervátiusz Tibor, aki az emlékmű befejezésekor még újabb 500 ezerre tarthat igényt. (Az 1992-es költségve­tésből a város már kifizetett a művésznek 2 milliót.) A lakossági észrevételek, valamint a sajtóban napvilágot látott cikkek után dr. Gulyás Mihály polgármester és Fülöp Béla, A városért, a hazáért ala­pítvány kuratóriumának tagja sajtótájékoztatót tartott szom­baton reggel a városházán. — A képviselő-testület er­kölcsi kötelességének érezte, hogy az évtizedes mulasztást pótolja és a hősi halottaknak emléket állítson. Az emlékmű kapcsán azonban olyan bölcs döntés született, hogy a kom­pozíció — a jövőre esedékes 250. éves városalapítási ün­nepségre — idézze a város tör­ténelmét, bemutassa a te­lepülésen élők évszázados küzdelmét. A költségek fede­zésének egy részét az önkor­mányzat vállalta fel, de van egy alapítvány, amit magán- személyek hoztak létre az em­lékmű anyagi támogatására. Az alapítványnak közel 1 mil­lió forintja van — nyilatkozta a sajtó képviselőinek a polgár- mester. — Az emlékmű mellett jövő­re jelentetünk meg egy könyvet a H. világháború elesettéiről, valamint egy tanulmányköte­tet, ami az elmúlt 25 évet dol­gozza fel — tájékoztatott Fülöp Béla. A költségek kapcsán el­mondta, hogy a kiadványokra az idei költségvetésből 3 milliót szavazott meg a testület. S hogy valójában mibe kerül majd a városnak az em­lékpark? Konkrét válasz nem hangzott el. Az viszont biztos, hogy a munkák befejezéséig jelentős összegre lesz még szükség. MERT : a parkot nem szerencsés kegyeleti parkként emlegetni, inkább nevezzük sétáló ligetnek—hangzott el a sajtótájékoztatón. Lesz itt cso­bogó szökőkúthoz (pénztárca kérdése!) hasonló valami, em­lékműcsoport, békesség kapu­ja, bronzból készülő sirató anya, a zombai harang pontos mása, hasított kőoszlop. Tán­csics szobra egy kicsit odébb kerül, de továbbra is a gimná­ziumra tekint majd. A sajtó anyagiakra vonatko­zó, többször firtatott kérdései kapcsán a polgármester egy összehasonlítást tett: — Kiszámolta már valaki, hogy az elmúlt 40 év alatt a november 7-ére megvásárolt koszorúk mibe kerültek? Egy­szerű kalkuláció szerint 12 millióba. Ezt soha senki nem tette szóvá Orosházán. Most viszont?! Könnyű a pálya szé­léről bekiabálni! Csete Ilona Képviselői beszámoló Pelcsinszki Boleszláv ország- gyűlési képviselő 1993. szep­tember 23-án 19 órakor képvi­selői beszámolót tart Okány- ban a polgármesteri hivatal­ban. Táborban Trebisovban Békéscsaba szlovák nyelvet oktató általános iskoláiból 46 tanulcr nyelvgyakorló tábor­ban vesz részt szeptember 21- étől 25-éig a szlovákiai Trebi­sovban. Balesetek Tótkomlós külterületén szeptember 18-án B. M. tótkomlósi lakos áttért a menetirány szerinti bal oldalra gép­kocsijával, és öszeütközött a vele szemben szabályosan közlekedő' gépkocsival. B. M. könnyebb sérülést szenvedett. Ugyanacsak 18- án Zsadány külterületén Sz. Erzsé­bet, komádi lakos gépkocsijával árokba hajtott. A baleset során könnyebb sérülést szenvedett. Békéscsaba belterületén a Ka­zinczy és az Őr utca keresztezó'désé- ben szeptember 18-án J. Imréné ke­rékpárján közlekedve összeütközött egy személygépkocsival. A kerékpá­ros nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A gépkocsi veze­tőjét a rendőrség keresi. Talán titkos adó lesz? Félidőben—miként Kontor Ju­dit fogalmazott — a gyulai kép­viselők szendvics mellett igye­keztek kijavítani a helyi rádió- és tévéstúdió engedélyezési pá­lyázatának hiányosságait. A pá­lyázók egy része szerint viszont pályázati kiírásról szó sem volt: egy szűkszavú sajtófelhívás szólította őket „ringbe”. To­vább borzolta a kedélyeket, hogy a jelentkezőknek az ülés során kezükbe (s a képviselők kezébe) nyomott előszerződési javaslat elfogadásáról is nyilat­kozniuk kellett. Az előszerző­désről Gedeon József kulturális osztályvezető elismerte: abban egymásnak ellentmondó pon­tok vannak. Magyarázata sze­rint azért, mert minden pályázó szempontjait igyekeztek bele­szőni. A közszolgálati célú rádió­műsorkészítésére és sugárzásá­ra a békéscsabai Csaba Rádió, Multi Sound Bt., a gyulai Matti Stúdió és Gaál Tibor jelentke­zett. Televízió működtetésére a Csaba Tévé, a Gyulai Városi Televízió — mely mögött a KÖVÍZIG áll — az Első Gyulai Televíziós Társaság és Gaál Ti­bor mutatott hajlandóságot. Kétszer is elhangzott döntési szempontként a „gyulaiság” igénye. Dr. Albel Andor igye­kezett tisztázni: ez alatt bizo­nyára nem a gyulai illetőség, hanem a gyulaiság szellemi ér­tékeinek közvetítésére való al­kalmasság értendő... Petróczki István javaslatára a képviselők úgy határoztak: titkosan sza­vaznak arról, hogy kit válassza­nak partnerül. (A város e társsal kívánja megpályázni helyi tele­vízió- és rádióműsorok sugár­zásijogát.) Lapzártáig—a Mat­ti Stúdió „személyében” — csupán a rádiós partnert válasz­tották ki. K. A. J. Holnap: biharugrai, dévaványai, dobozi, medgyesbodzási, szeghalmi és békéscsabai szupemagyik Közel kétszáz jelölt Lezárultak a nevezések a „Szupemagyi” pályázatunkra. Közel kétszáz nagymamát ajánlottak figyelmünkbe. A fény­képeket folyamatosan közöljük és alkalmanként idézünk a kísérő sorokból is. A győztesek kiválasztásához önök is hozzájárulhatnak. A megjelent képekkel szavazhatnak a következő módon: a lapunkból kivágott fotót az alatta sze­replő névvel borítékban küldjék be címünkre: Békés Megyei Hírlap, 5601 Békéscsaba. Pf. 111. A borítékra feltétlenül írják rá: „Szupemagyi”. Folyamatosan lehet szavazni, a végső határidő az utolsó fotók megjelenését követő egy hét. Holnap újabb szupemagyijelöltek: biharugrai, dévaványai, dobozi, medgyesbodzási, szeghalmi és békéscsabai nagyma­mák fényképét jelentetjük meg. A megyeszékhelyről több mint félszáz fotó érkezett — ezeket több fordulóban tudjuk közreadni. A beküldött szavazatok alapján díjazzuk értékes jutalom­mal az első tíz pályázót, s hozzá tízet kisorsolunk azok közül, akikre beérkezik akár egyetlen szavazat is. Ebből ebnek WC-je lesz! Ebtulajdonosok, figyelem! Ebből itt ebnek illemhelye lesz... FOTÓ:KOVÁCS ERZSÉBET — Ugye tudják, hogy a város közepén sáros utcák egész sora szilárd burkolatra vár? És ezek után mit látok? Békéscsabán, a Bartók Béla út 37. számú ház előtt egy kutya WC-t építe­nek... Az asszony, S. Ferencné ugyancsak felháborodottan mondja tovább: — Azzal állított be a szom­szédasszonyom, nézzek már le, jól lát? A Ricsi fagylaltozó- val szemben vagy tízen azon dolgoznak, hogy a kutyusok- nak illemhelyük legyen. Ezzel szemben nincs nyilvános WC a városban. Hát ez felháborító, nem? — fejezi be a tájékozta­tást és teszi fel a költői kérdést. Mindenesetre fotós kollega­nőmmel a helyszínre indu­lunk. * Való igaz. Ott áll, a Bartók Béla út 37. előtt egy markoló, egy IFA teherautó. A hat em­berből három dolgozik, három meg szorgalmasan nézi. — Mi készül itt? — kérde­zem Asós Tibortól, a Város­gazdálkodási Vállalat dolgo­zójától. — Hát, kutyaillemhely... — Többet is építenek a vá­rosban? — Nem tudok róla. Ez a minta... Zsótér Ilona igazán illeté­kes, hogy véleményt mondjon városunk legújabb „színfoltjá­ról”. A hölgy ugyanis a kutyá­ját sétáltatja. — Nézze, nagyon is kultu­rált megoldás. Csakhogy... Senki ne gondolja, hogy a Ku- lichról vagy akár az Andrássy útról is a kutyatulajdonosok majd ide hozzák a kutyákat a dolgukat végezni. Ez a megol­dás akkor lenne jó, ha a várost sűrűn ellátnák ilyen kutya WC-vel. Az, hogy a fagylalto- zóval szembe tették, nem egy ideális elgondolás. * Fehér Lászlóné, a városüze­meltetési iroda főmunkatársa igazán higgadtan fogadja a problémát, amivel megkeres­tem. —Tudunk az ügyről, voltak nálunk is panasszal. Igye­keztünk elmagyarázni, hogy a kutyatartók érdekében járunk el... — ...csakhogy arra hivat­koznak, a városban nincs nyil­vános WC, miért nem inkább azzal törődnek? — Békéscsabán öt nyilvá­nos illemhely található. A Gőzmalom téren, a Kossuth téren, a Széchenyi ligetben, a Sallai utcában és a Rendez­vény téren. Egyébként a költ­ségeket, amibe a kutya és a másik illemhely kerül, össze sem lehet hasonlítani. —Miért éppen a Bartók 37. elé tették az „építményt" ? — Mert a felmérés szerint itt volt viszonylag nagy mennyiségű kutyaürülék... Mindenesetre szeretnénk, ha a lakók nem felháborodva fo­gadnák, hanem megértéssel a kutyatartókkal szemben. Ép­pen ezért a Bartók 37. elől felszedjük a kutyaillemhelyet és olyan helyre próbáljuk lete­lepíteni, ahol nem lesz ilyen ellenérzés miatta. —Tervezik a városban több építését is? —Először megvárjuk, hogy hogyan fogadják az elsőt. Ha a kutyatulajdonosok megszok­ják, akkor a város különböző pontjain, legalább hat-hét ha­sonlót telepítünk majd. B.V. Kádár Péter a területfejlesztésről — Határozzuk meg valóság- hűbben Magyarország 1993- as állapotát az elmaradottság­ban, illetve a fejlesztések irá­nyában! — foglalta össze teg­napi felszólalásának lényegét Kádár Péter (KDNP) Békés megyei képviselő. Az országgyűlési határozat- tervezet az elmaradottság egyik mutatójaként a mező- gazdasági aktív keresők ará­nyát veszi figyelembe, de az 1990. évi népszavazás adatai­val. Képviselőnk szerint el­kerülhetetlen, hogy feltérké­pezzék a mezőgazdasági mun­kanélküliség jelenlegi, de leg­alábbis ’93. első negyedévi ál­lapotát, s ezt az adatot alkal­mazzák a települések besoro­lásánál. Még akkof is, ha ez időt vesz igénybe, elnyújtja a lista összeállítását. Remport Katalinhoz hason­lóan Kádár Péter is javasolta azt, hogy a külterületi szántó átlagos aranykorona-értékét hagyják ki a mutatók közül, mert a mezőgazdaság átalaku­lásának jelenlegi szakaszában ez nem mérvadó. A gépjármű- állomány ezer lakosra jutó számának kiiktatása érdeké­ben szintén módosító indít­ványt nyújtott be képviselőnk. Ez a mutató a motorizáció ko­rábbi szakaszában indokolt le­hetett, vélte, de ma már sem­miképpen nem az. A magyar- országi gépjárműállomány ér­téktartománya olyan tág, hogy a 20 ezer forintos ócska Tra­banttól a 20 millió forintos lu­xusautóig minden kategória megtalálható benne, így a gép­kocsik számából nem lehet messzemenő következteté­sekre jutni. Vannak azonban olyan mu­tatók, amelyekkel Kádár Péter ki kívánja egészíteni a te­lepülések elmaradottsági lis­táját meghatározó mutatókat. Ezek: a szennyvízcsatorna-há­lózatba bekapcsolt lakosok aránya, a tömegközlekedési eszközök vonal- és járatsűrű­sége, a vállalatok jövedelme­zősége, az egyéni vállalkozók ezer lakosra jutó száma és a telefonhálózatba bekapcsolt lakosok aránya. Ha ezeket a mutatókat megnézzük, akkor azt látjuk, mondta, hogy Ke- let-Magyarország települései lényegesen hátrányosabb helyzetben vannak, mint a nyugat-magyarországi te­lepülések. Felszólalása végén Kádár Péter kérte képviselőtársait, hogy a jövő heti szavazás al­kalmával támogassák módosí­tó indítványait. Ma a parlamenti ebéd­szünetben, 13 és 14 óra kö­zött sajtótájékoztatót tart öt Békés megyei országgyűlési képviselő a területfejlesztés­ről és az elmaradott térségek támogatásáról. A Magyar Televízió egyenes adásban közvetíti az eseményt. S.Á. „IPARKODJÁL LÁTNI! BEKÖTÖTT SZEMMEL SENKI SEM JÁRHAT EGYENESEN.” (Eötvös József) Hitet nem lehet oktatni (Folytatás az 1. oldalról) is szenved az emberek többsé­ge: megkönnyíti rendelte­tésünk, életünk értelmének megtalálását. Ugyanilyen fon­tos a lélek ünnep, megtisztulás iránti igénye, amit ösztönösen kíván az ember, s azért haj­szolja a szórakozási lehetősé­geket, mert sehol sem találja meg. Természetesen a Jézus­sal való találkozás is páratlan ajándék, akire nem alaptalanul mondta Pilátus: Ecce Homo (íme /ő már/ ember)! Igen, ő már annyira Ember volt, hogy csak Isten lehetett. Megisme­résével számunkra is könnyebb „nagybetűs” em­berré válni. —A köztudatban az él, hogy évről évre egyre nagyobb számban iratkoznak be hittan­ra a gyerekek. — Ebben is sok a túlzás, Az úgynevezett örök emberi kérdésekre ma is érvényes válaszokat találunk a Bib­liában FOTÓ: FAZEKAS FERENC hiszen például Békéscsaba több ezer diákjából csak pár száz a hittanra járók száma, holott azzal még egyetlen szülő sem járt rosszul, ha gyer­meke megtanulta: „Tiszteld apádat és anyádat!” Lenthár Márta Sarok/ra szorítva Vízbázis vészhelyzetben? A napokban több olyan tanácskozáson is részt vehettem, ahol a medgyesbodzási házrepedések kapcsán a megye több települését is érintő vízbázisok felülvizsgálatát sür­gették. Bár a károsodásoknak számtalan oka lehet, e témában mégis a rétegvizek felszínre hozatala, a koncent­rált vízbányászat kavarta a legnagyobb vitát. Tudvalevő ugyanis, hogy a térségi ivóvízellátás magában foglalja azt a lehetőséget (lásd Elek!), hogy egy-egy kistelepülés alól nagy mennyiségben és hosszú távon „szivattyúzzák ki" városi felhasználásra a vizet. ,.A haszonból más részesül, míg a vízbázis védelme, költsége az elmaradott térség gondja-baja marad" — mondogatják az ottlakók. Ellenkezőjéről pedig aligha lehet meggyőző érveket sorolni, mert a vízelvételre eddig sem kért engedélyt senki a lakosságtól. Csoda-e ha az emberek szemében egyetlen hiba is elég, hogy a rosszul tálalt intézkedésekre terelődjön a gyanú. Talán ez az egyik oka, hogy a házrepedések okozójának a legkézenfekvőb­bet, a vízbázisokat tartják sokan. És hogy miként változtat­ható meg egy téves szemlélet? Talán egy bizalomkeltő és tényszerű vizsgálati eredménnyel. Halasi Mária

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents