Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-21 / 220. szám

1993. szeptember 21., kedd HAZAI TÜKÖR/SOROZAT \ Nem használhatja a Pick nevet a szegedi szalámigyár Arany díjas magyar film Mester József rendező Ad pat­res című alkotása az egyiptomi Iszmailiában rendezett nem­zetközi filmfesztiválon el­nyerte a „Legjobb dokumen­tumfilm arany díját” — tájé­koztatta az MTI-t tegnap a Fó­rum Film Alapítvány. Az alko­tás a kórházi elfekvőkben ten­gődő, magára maradt vagy el­hagyott idős emberekről szól. A rendező a forgatás előtt hó­napokig dolgozott ápolóként a kórházban. Korábbi doku­mentumfilmje az A la carte, szintén díjnyertes alkotás. Két évvel ezelőtt az iszmailiai fesztivál egyik nyertese volt Böszörményi Zsuzsa Egyszer volt, hol nem volt című filmje. A tartozások és az adófolyószámla Már bizonyára mindenki meg­kapta az adóhatóságtól adófo­lyószámláját, akinél 100 forint­nál nagyobb eltérés mutatko­zott az egyenlegben. A hivatal mintegy 240 ezer adófolyó­számla-kivonatot postázott. Nem kaptak kivonatot azok, akiknél nem volt nagyobb hiány vagy többlet, mert az APEH leterheltsége ezt nem tette lehe­tővé. A leggyakoribb félreértést az ügyfeléknél az okozta, hogy a folyószámla-kivonat március 31-ei határnappal készült, vagyis nem a naprakész adato­kat tartalmazta. így például túl­fizetést mutatott azok folyó­számlája, akik visszaigényeltek a tavalyi bevallásuk alapján, de az adóhatóságtól csak március 31 -e után kapták meg a visszau­talásukat. Hasonló eset előfor­dulhatott azokkal is, akik késtek tartozásuk kifizetésével és már­cius 31-én hiányuk volt. Azok, akik tudják, hogy ilyen „techni­kai okokból” mutatott túlfize­tést a folyószámlájuk, nem kell felkeresniük az adóhatóságot egyeztetésre. A Szegedi Városi Bíróság teg­nap hozott ítéletében eltiltotta a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Részvénytársaságot a Pick név viselésétől. Az íté­let nem jogerős. A szalámi­gyár egykori tulajdonosa, Pick Jenő gyermekei arra hivatkoz­va, hogy a névviselés sérti sze­mélyiségi jogaikat, a bíróság­hoz fordultak. A gyár és az Állami Vagyonügynökség a korábbi tárgyalások során több tanúval szerette volna bi­zonyítani, hogy Pick Jenő an­nak idején eladta a márkanevet az államosított gyárnak való­színűleg 40 ezer forintért és az élete végéig járó havi 4 ezer A foglalkoztatási törvény újabb módosításának előké­szítésén dolgoznak a szakér­tők a Munkaügyi Minisztéri­umban. A javaslatok szerint könnyebbé kellenne tenni a munkanélküliek járadékfo­lyósítás közbeni munkaválla­lását. Az elképzelések hama­rosan az érdekegyeztető fórum elé kerülnek. Az MTI érdeklődésére a tár­cánál elmondták: az elképze­lések szerint ha a munka- nélküli a járadékfizetési idő­szak közben egy-két vagy há­rom hónapra szóló munkát ta­lál, azt az érte járó díjazás ma­ximumának megkötése nélkül 500 forintért. A gyermekek ez­zel szemben azt állították, hogy apjuk szegénykórházban élt, napi megélhetési gondok­kal küzdött. A bírói indoklásban elhang­zott, hogy a szalámigyár tanúi hallomásból tudtak az állítóla­gos néveladásról, nem került elő olyan okirat, amely ezt bi­zonyítaná. Ugyanakkor a volt gyártulajdonos halála előtti életkörülményei azt igazolják, nem kapott pénzt senkitől. A bíróság hat hónap határidőt ha­tározott meg arra, hogy új ne­vet keressen magának a szalá­migyár. A szokatlanul hosszú határidőt azzal magyarázta, a járadékfolyósítás szünetelte­tésével is elvállalhatná. Jelen­leg a munkaügyi központ köz­vetítésével a mindenkori mini­málbér szintjéig vállalhat munkát a járadékfolyósítás közben is a munkanélküli. Ha a minimálbérnél magasabb összegért dolgozna, ezt csak a járadékfolyósítás megszünte­tésével teheti. Újabb elbocsá­tása esetén ismét kérnie kell a munkanélküli-ellátást, ez pe­dig előnytelen lehet részére a számítási alap változása mi­att. A javasolt módosítás alap­ján — maximum három hóna­pos munkavállalásig — csak hogy egyrészt idő kell az üzleti életben az új névre történő át­térésre, másrészt ez a fél év lehetőséget ad a két félnek az esetleges megegyezésre. A gyár jogi képviselője a tár­gyaláson felvetette: a pernek csak másodlagos kérdése a név- használat, Pick Jenő gyermekei a kárpótlási törvény megkerülé­sével szerettek volna 5 millió dollárhoz jutni. Ennyit kértek állítólag a pereskedést megelő­zően a névért. A bíróság szerint ennek a feltételezésnek ellent mond az, hogy a gyermekek jogait elismerő ítélet nem jelent közvetlen anyagi hasznot szá­mukra. (MTI) szünetelne a járadékfolyósí­tás, és nem szűnne meg. A közhasznú munkavégzésnél is módosításokat javasolnak a szakértők, ugyanis indokolt a nagyobb arányú támogatás a magas munkanélküliségi rátá­jú területeken. Ugyancsak nagyobb ked­vezményt javasolnak azoknak a vállalatoknak, ahol egy éven túli állástalanok alkalmazását vállalják. Változás lenne a ter­vek szerint az is, hogy a leendő vállalkozót nem havonként, hanem egyösszegben támo­gatnák, az eddigiektől eltérő­en ilyen támogatást pályakez­dők is kapnának. Újabb módosítási tervek a foglalkoztatási törvénynél Randé Jenő: Nagykövet voltam Egyiptomban Időtlen háború 35. Más vélemény szerint — s ez az elsőnek nem mond feltét­lenül ellent—Fejszal tudja, ha az Arab Nyugaton nincs nyu­galom, akkor Keleten sem le­het érvényesíteni Szaud-Ará- bia befolyását az Öböl térségé­ben, még kevésbé az arab világ más részein. Különösen ag­gasztja, hogy az izraeliek elju­tottak a Csatorna nyugati part­jára, mert ha nem sikerül az izraeli behatolást békés úton felszámolni, a helyzet további alakulása a „radikális rendsze­reket” erősíti, s megkérdőjele­zi a konzervatív politika jövő­jét. Szaud-Arábia nélkül sem­miképpen nem lehetett volna megszervezni az olajembar­gót. S hogy ez sikerült, abban a már többször emlegetett Hei- kal némi érdemet vindikál ma­gának. 1973 tavaszán, mint az A1 Ahram főszerkesztője, a lap­hoz tartozó Stratégiai Tudo­mányok Központja részére ta­nulmányt rendelt dr. Musztafa Khalil volt iparügyi miniszter­től az energiaválságról, s an­nak kihatásáról az arab világ­ra. A tanulmány október 1-jére készült el, s Heikal elküldte Szadatnak. Október 6-án dr. Szajed Maréi, akit Szadat megbízott az egyiptomi politi­kát az arab országokkal koor­dináló bizottság vezetésével, megkérte Khalilt, készítsen a tanulmány alapján javaslatot arról, hogyan lehetne a hábo­rúban az olajat mint fegyvert használni. Tekintettel a körül­ményekre, az anyag másnapra elkészült, s 8-án Maréi és Kha­lil már úton volt Szaud-Arábi­ába. Fejszal király elfogadta egyiptomi látogatóinak azt az érvelését, meg kell akadályoz­ni, hogy az Egyesült Államok, Nyugat-Európa és Japán közös frontot alkosson, s ezért szük­séges kijelenteni, hogy folya­matosan biztosítják a szállítást Nyugat-Európába és Japánba, ha ezek az országok nem tesz­nek semmit az arabok ellen. Ugyanakkor figyelmeztetni kell őket, ha ártanak az arab érdekeknek, akkor velük szemben is érvényesítik az embargót. A király egyetértett az olajtermelés kisfokú csök­kentésével, szükség esetén be­fagyasztásával is. Áz egyiptomi küldöttség Szaud-Arábiában, Kuvaitban, Qatarban, Abu Dabiban és Bahreinben folytatott tárgya­lásai egymásutánban három döntést hoztak. Október 16-án 70 százalékkal emelték az olaj árát, 18-án közölték, hogy 5 százalékkal csökkentik terme­lésüket (Szaud-Arábia 10 szá­zalékos csökkentést határozott el), október 20-án, válaszul ar­ra, hogy Nixon 2,2 milliárd dollár jóváhagyását kérte a kongresszustól az Izraelnek szánt katonai utánpótlás fede­zésére, kimondták a teljes olajembergót az Egyesült Ál­lamokra, s azt később kiter­jesztették az amerikaiak kö­zel-keleti politikáját minden­ben támogató Hollandiára. Kétségtelen, hogy az olaj­embargóval való fenyegetés befolyásolta a nyugat-európai megnyilatkozásokat, s ez nem kis bosszúságot okozott az Egyesült Államoknak. Végső soron ezért nem találtattak az amerikaiak nyugat-európai szövetségesei alkalmasnak ar­ra, hogy részt vegyenek a kö­zel-keleti kérdés megvitatásá­ra összehívandó genfi értekez­leten. A helyzet tragikomikuma: a tilalomsújtotta országok szük­ségletét a világkereskedelem az embargó-politikában részt nem vevő országokból szár­mazó olajjal pótolta. A tartá­lyok tele voltak. A fejlett tőkés országok megfizették a magas árakat, a nemrégiben leérté­kelt dollár árfolyama emelke­dett, hiszen az olajvilágban változatlanul ez volt az egyet­len fizetőeszköz. Az olajkon- szemek profitja soha nem lá­tott mértékben nőtt, de Egyip­tomban szükségintézkedése­ket léptettek életbe. A kairói repülőtéren polgári gépek vesztegeltek, köztük MA- LEV-gépek is, mert nem kap­tak üzemanyagot. Az ellátás a British Petroleum feladata lett volna, de a kairói repülőtéren a BP-kirendeltség nem adott minden légitársaságnak ben­zint. Magyarázat: az olajembar­gó. A valódi ok: a British Pet­roleum elődje, az Anglo-Per- sian Oil Company, a brit— holland tulajdonban lévő Ro- yal-Dutch Shell és az amerikai Standard Oil of New Jersey hozta létre 1928-ban a Nem­zetközi Olajkartellt a skóciai Achnacarry-ban aláírt egyez­ménnyel, amelynek egyik pontja kimondja, hogy a „Há­rom Nagy” kisegíti egymást a piacokon akár a fölöslegek át­vételével, akár a szükséges mennyiség szállításával. En­nek megfelelően gazdálkodott a benzinnel a British Petrole­um a kairói repülőtéren. Mert az olaj nemcsak a ter­melők kezében lehet fegyver, hanem a „Három Nagy”-ból a „Hét Nővér”-re növekedett Nemzetközi Olajkartell kezé­ben is. így történt, hogy az olajembargó elsősorban nem azokat sújtotta, akiket megcél­zott. (Folytatjuk) Rossz a hangvilla? Már benne vagyunk a választási kampányban, de nem múlnak az aggodalmak: programok, építő elgondolások vagy olcsó szlogenek, vádaskodások adják majd meg a keretét és az alaphangját a voksokért folyó küzdelemnek. Felfemás start? ígéretesnek tűnt a kezdeményezés, hogy a parlamenten belüli és kívüli pártok közösen alakítsák ki a választási harc illemszabályait — de ajelek szerint két kormányzópárt nem hajlik erre. Nyitott a kérdés, van-e értelme összeállítani bármiféle közös kóde­xet, megfogalmazni úgy bizonyos politikai játékszabá­lyokat, ha a mérkőző felek nem mindegyike vesz részt azok kialakításában? Lehangoló folytatás? Optimizmusra nemigen adnak okot vezető politikusaink újabb megnyilatkozásai sem. Mert akik — már tekintélyüknél és pozíciójuknál fogva is — a kampány alaphangját adhatnák meg, mintha fals hangvillát ütögetnének... Sok jót ugyanis nem ígérnek az olyan „érvek”, amelyek a versenytársak befeketítésére szorítkoznak és a másik (a mások) győzelmének tragikus politikai következményeivel riogatnak. Ez a kampánysiker titka? Talán korai még temetni a reményt, hogy kulturált, európai normákhoz igazodó választási kampány hónapjai következnek. A rossz hang­villa még leselejtezhető, az alaphang is változtatható. Már csak azért is, mert a politikai elemzéseknek egybe­csengő a következtetése: a 94-es választásokon azok számíthatnak sikerre, akik arra összpontosítanak, hogy reális és vonzó céljaikkal önmagukat hitelesítsék, s nem arra, hogy vádaskodással, sötét víziókkal a többiek hitelét próbálják kikezdeni. Bajnok Zsolt Ferenczy Europress A mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásáról Idén mintegy 150 ezer moz­gáskorlátozott kért közlekedé­si támogatást, amely szemé­lyenként évi 12 ezer forint. Je­lenleg is több tízezren vára­koznak orvosi vizsgálatra. Az igénylők nagy száma miatt, eddig már több mint 2 milliárd forintot használtak fel erre a célra — hangzott a Népjóléti Minisztérium tegnapi sajtótá­jékoztatóján. Pusztai Erzsébet, a Népjólé­ti Minisztérium államtitkára elmondta: a jelenlegi helyzet a minisztériumot arra ösztönöz­te, hogy felülvizsgálja a támo­gatási rendszer működését. Az önkormányzatok, az orvosok és a lakosság minisztériumba érkező jelzései arra utaltak, hogy a rendszer nem a terve­zett céloknak megfelelően működik. A vizsgálatban a mi­nisztérium segítségére volt az Országos Társadalombiztosí­tási Főigazgatóság (OTF) Or­vosszakértői Intézete és a Mozgáskorlátozottak Egye­sületének Országos Szövetsé­ge (MEOSZ) is. Kakuszi István helyettes ál­lamtitkár a tapasztaltakról be­számolva elmondta: a közle­kedési támogatásra való jogo­sultság elbírálása gyakran fe­gyelmezetlenül, felelőtlenül történik. Sokszor a beteg vizs­gálata nélkül, csak iratok alap­ján adják ki a jogosultságra szóló szakvéleményt. Az ön- kormányzatok egy része az ál­lami költségvetésből finanszí­rozott közlekedési támogatást népszerűsítette, hogy ügyfele­it lemondassa egyéb rend­kívüli szociális segélyek igényléséről. Szabó János, a MEOSZ fő­titkára szintén fontosnak tar­totta, hogy csak a valóban rá­szorultak juthassanak hozzá a támogatáshoz. Ennek érdeké­ben egy új jogszabály kidolgo­zását is szükségesnek látta. Jó lenne — tette hozzá —, ha a későbbiekben az egye­sület bírálhatná el a jogosult­ságot. Mint a sajtótájékoztatón ki­derült: a jelenlegi gyakorlat azért sem tartható fenn, mert a költségvetés jövőre is csak egymilliárd forintot tervez a mozgáskorlátozottak közleke­dési támogatására. 299 Ft/m -es reklámártól 63 színben miamiul műanyagpadlók nagy választékban! BaMonya Páva Áruház, Fő u.93. Békés Molnár András, Tavasz u.31. Ráció bútorház, Bólyai u.16. BÉ-KIS Kft, Kossuth u.5. Békéscsaba Méteráruk boltja, Andrássy u.12. “FÄRBUNG” Bt, Úrszinyi D.u.28. Doboz Szakái Kft, Vásártér 2/a. Dombegybóza Ált.Áruház, Kossuth u.3. Dévavónya Rövidáru üzlet, Árpád u.l6. Gyula Vegyesbolt, Hold u.22. Eme Molnár Károlyné, Rákóczi u.6. Gyomoondrőd Viktória bolt, Fóu.158. Kőrös tare sa Vegyesbolt, Puskin u.43. Lőkosháza Mini Vegyes, Eleki u.5é. Mszmrény Textilbolt, Fortuna tér 13. Mozőhógyos Elektron Shop, Hild u.3. Mezők ovócsKóza Dudaszegné, Sármezey u.48/a. Nagyszénás Vegyes Ruházat, Szabadságu.8. Orosháza Juti-Tjflj, Thököly u.8. Ruházati Áruház, Szent Mér 1. Szeghalom Tolnai Lajosné, Dózsa u.18. Bajor Diszkont, Tildy u.37. Gábor-Gábor kér., Nádasdy u. 2. Vésztő Yts-Edény Műszaki, Kossuth u.4l. Újkígyós Bala - Butik kér., Hosszú u.48/1. Importőr: PÉCSHCER KFT

Next

/
Thumbnails
Contents