Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-17 / 217. szám

Mezőhegyes: parkrészlet Az oldalt szerkesztette: Halasi Mária. Telefon: 68/381-011. A fotókat készítette: Lehoczky Péter Pályázat Mezőhegyes. — A 614-es Számú Szakmunkásképző és Szakközépiskola tanműhelye fejlesztésére, korszerűsítésére pályázatot nyújtott be az Or­szágos Szakképzési Alaphoz. A pályázatokról várhatóan szeptember végén vagy októ­ber elején döntenek. Egyedülálló Mezóliegyes. — Az ország­ban talán egyedülállónak is nevezhető az a kezdeménye­zés, amelyet a helyi önkor­mányzat 1992-ben született köztisztasági rendeletének „Közterületek tisztántartása és zöldterületek védelme” cí­mű fejezete tartalmaz. E sze­rint ugyanis a településen levő és arra érdemes növényzetet — amely egyébként nincs hi­vatalosan védetté nyilvánítva — a védettéhez hasonló elbí­rálással kezelnek. így minden olyan fát, növényt óvnak, el­pusztulása esetén újratelepíte­nek, amely elősegíti a város korábbi zöldövezetének meg­óvását, illetve a szép, egészsé­ges környezet fenntartását. Edzőtábor Mezőhegyes. — Az új oktatá­si törvény feldolgozása érde­kében az általános művelődési központhoz tartozó munkatár­sak, valamint a pedagógusok közös edzőtáborban vettek részt a nyár végén Zánkán. A pedagógus üdülőben szerve­zett program elsősorban a tör­vény alkalmazásának átgon­dolására adott módot, de nem utolsó sorban a közösségi munka gyakorlására is jó lehe­tőség volt. Kerékpárút Mezőhegyes. — A Közlekedé­si, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó kerék­párutak építéséhez 1993. II. fé­lévére pályázatot hirdetett. Ezt a lehetőséget megragadva nyúj­tott be igényt Mezőhegyes is a Temető utcai kerékpárút megé­pítésére. A tervezett bekerülési költség 2 millió 987 ezer forint, amelyből az önkormányzat sa­ját erőként 900 ezer forintot je­lölt meg. A pályázat kedvező elbírálása után a város 1,64 mil­lió forintot mondhat magáé­nak. Támogatás Mezőhegyes. — A képviselő- testület a református egyház- község részére az 1993. évi tartalékalap terhére 30 ezer fo­rint támogatást nyújtott a templom körüli park rendbeté­teléhez. MEZŐHEGYES ÉS KÖRNYÉKE 1993. szeptember 17., péntek A gazdaság és a környezet összhangja Mezőhegyes. — A közelmúlt­ban a polgármesteri hivatal­ban tartott tanácskozáson — az ügyben érdekelt szerveze­tek, vállalatok részvételével — megvitatták a mezőhegyesi Élővíz-csatorna és a Száraz-ér vízellátási gondjait. Hosszas vita után megállapodtak ab­ban, hogy a térség gazdasági érdekében pályázatot nyújta­nak be a Környezetvédelmi Alaphoz és keresik a megol­dást az együttmunkálkodásra. A téma hátteréről Szelekovszki Lászlót, a megye környezetvé­delmi felügyelőjét kérdeztük meg. — Tavaly a helyi vadász­társaság már jelezte a vízhi­ányt Mezőhegyes körzetében, ugyanis a természetes eret zárták el, így a terület kisebb földművelői — bár vállalták volna a vízdíjat — elestek az öntözés lehetőségétől. Az orosházi víztársulat pedig nem tudta fogadni az igénye­ket. A Ménesbirtok Rt. dollá­rért veszi a vizet Romániából, de ezt döntően a cukorgyárban és az öntözéssel fel is használ­ják. Ez nem is lenne baj, ha az ősi Maros-mederben is lenne elegendő víz. Mint tudjuk, a Maros-meder ma már csator­naként szabályozott és a hazai vízgyűjtő rendszere itt ezer négyzetkilométerre tehető. Az aggályok vízellátási és környezetvédelmi szempont­ból egyaránt jogosak, hisz olyan természeti értékeket „fűz” fel, ami a Délvidék leg­értékesebb területe. Az illeté­kesek összehívásának egy cél­ja volt: vádaskodásoktól men­tes megoldások keresése, hogy a természetes csatornák­ba is vizet tudjanak juttatni. Ezen a tanácskozáson nyert bizonyosságot az is, hogy a környezetvédelmet és a gaz­dálkodást össze kell hangolni, mert ha az egyiket bántjuk, az a másikat is éri — hangsúlyoz­ta a felügyelő. A mezőhegyesi öntözőrendszer a meglevő csatornákkal fontos szerepet tölt be a cukorgyár vízellátásában, valamint a növénykultúrák biztonságosabb termesztésében Évindítás a szakiskolában Mezőhegyes. — Az idén is sikeresen indult a tanév a me­zőhegyesi szakmunkásképző és szakközépiskolában, ahol Csanádi István igazgató fog­lalta össze a tapasztalatokat. — Az iskolának két tagoza­ta van: a hagyományos szak­munkás tagozat, valamint az érettségit is adó szakközépis­kola. Az elsőben kilenc, a má­sodikban a mezőgazdasági gépszerelő és a női ruhagyártó szakmát tanulják a gyerekek. Egy új osztály is indul, akik speciális szakiskolai képzést kapnak. Ez felzárkóztató jelle­gű és egy nap elméletet, négy nap gyakorlatot jelent. A Nemzeti Szakképzési Intézet Mezőhegyes. — A Ménesbir­tok Rt. Feldolgozó- és Vető­magüzemében Varga Péter múszakvezetőt kérdeztük az ez évi vetőmagellátásról. Az 1970-es években épült üzem a vetőmag előállítása mellett szárítással is foglalkozik. Tu­lajdonképpen egyfajta bázis, amely a növénytermesztéshez szükséges fizikai munkaerő hátterét adja. Két részlegből áll: Felső-Peregpusztán van egy kisebb kapacitású hibrid üzem, Mezőhegyesen pedig a nagy feldolgozó és szárító. Je­lenleg kampányidőszak van, a közel 70 alkalmazott mellett 60 idénymunkás is dolgozik. Ottjártunkkor éppen a vető­mag búza feldolgozásának vé­ge felé jártak. Sajnos az aszály miatt — mondja a műszakve­zető — nem tudunk minden igényt kielégíteni. A hibrid kukorica betakarí­tását augusztusban kezdték, anyagának felhasználásával az idén kísérleti jelleggel szer­veztük meg—mondja az igaz­gató. — Emellett foglalko­zunk a szakmunkások esti szakközépiskolájának 3 éves képzésével is, ahol 92 tanu­lónk van. Az iskola 1994-től lehetőséget ad második szak­ma megszerzésére, amelyhez az éves költség 3—10 százalé­kát kell megtéríteni a jelentke­zőknek. Bár kevesebb felvé­telre számítottunk — hangsú­lyozza —, de örömmel mond­hatom, hogy az idén is 598 tanulónk van. Az évindításról elmondhatjuk, hogy a legna­gyobb gondot a közoktatási és szakképzési törvényhez kap­amelynek feldolgozása kü­lönböző fázisokban tart. Bú­zából kétezer tonna körül vá­sároltak saját felhasználásra, ennek csávázása és fémzáro­lásra előkészítése folyik. Ezen kívül ezer tonnát éppen most adtak el török exportra. Kisüzemükben őszi árpa vető­magot is készítettek. Hibrid kukoricát 3122 hektáron ter­meltek. A vetőmagkukoricát újabban 80 ezer szemes kisze­relésben (egy zsák, egy hek­tár) készítik, de igény szerint előállítanak kisebb kiszere­lést is. Az említettek mellett répamaggal is foglalkoztak, amelynek szárítását és elő­tisztítását végzik az üzemben. Felhívták a figyelmet arra, hogy a kistermelőknek szep­tember végén tudnak vetőma­got kiadni, valamint szárító üzemük bérfeldolgozást is vállal. A kampány várhatóan októberig tart. csolódó útmutatók hiánya je­lentette. A tanévelőkészítés hagyományosan történt, né­hány pedagógusi állást is meg­hirdettünk, elősorban a kollé­giumhoz. Az intézmény műkö­désére a szükséges pénzügyi fe­dezet rendelkezésre áll és biza­kodással tekintünk a bérválto­zások elé is. A bevételek nagy része normatív és önkormány­zati támogatás, de van saját ter­melőtevékenységünk is. Tan­műhelyeinkben piacképes vas­ipari és ruhaipari termékeket készítünk, és különféle szolgál­tatásokat végzünk. Nyitottak vagyunk az újra, és szeretnénk egyre szélesebb körű képzést nyújtani a fiataloknak. Új bútor Mezőhegyes. — A város köz­pontjában levő Róna ABC az elmúlt hetekben új színfolttal gazdagodott. Az üzlettel közös épületben levő Alföldi Bútor­gyár mintatermében látható bú­torok október 1-jéig 10 százalé­kos kedvezménnyel kaphatók. Mint hallottuk, kedvező áraik­kal a továbbiakban is szeretnék a vásárlók érdekeit szolgálni. Vállalkoznak Mezőhegyes. — A szakmun­kásképző iskola sokoldalúságát és nyitottságát mutatja, hogy szabad kapacitása tértiére külön­féle munkákat is vállal a lakosság felé. Építőipari tevékenységén belül kislakásépítést, javítást, tata­rozást, vasipari szolgáltatásként lakatos, hegesztő munkát, vala­mint az autószerelő szakmában keleti gépkocsik javítását vál­lalják. Ezen kívül kömyzetvé- delmi vizsgálatot (zöld kártya) és nem utolsó sorban kisiparo­soknak ruhaipari bedolgozó te­vékenységet. Kampányidő a vetómagiizemben Kinek olcsó, kinek drága A vetőmagvak beszerzése egyre ne­hezebbé válik—mondogatják a ter­melők. Ilyenkor ősz táján különösen előtérbe kerül ez a kérdés, mert a kalászosok egy részének hamarosan itt a vetési ideje. Ez évben keresletnövelő az a sok kisterme­lő, magángazdálkodó is, akik a közeli időszakban jutottak új földtulajdonhoz. A kárpótlási törvény és a szövetkezeti részarányokra vonatkozó szabályzók egyre több embernek adnak lehető­séget földjeik birtoklására, illetve a gazdálkodás megkez­désére. Annyit pedig még az egyszerű parasztember is tud, hogy jó árut csak megfelelő alapanyagból, kifogástalan vetőmagból állíthat elő. Egyébként a piaci követelmények is mind jobban efelé mutatnak. Nem csoda tehát, hogy megnőtt a kereslet a vetőmagüzemek „végtermékei", a jó minőségű, fémzárolt vetőmagvak iránt. Több helyen ta­pasztaltam, hogy a termelők szövetkeztek azért, hogy nagyobb tételben és jobb minőségben tudják beszerezni a kívánt árut. Sok helyen még kialakulatlan a forma, de szerencsére az üzemek felismerik a lehetőséget és közvet­len tájékoztatással, tanácsadással segítik a termelőket. Reméljük a példa „ragadós” lesz. - . Nemcsak divat a butikban — Egy kicsit kényszerből, öt­letszerűen nyitottuk meg ezt az üzletet — mondja Kukucs- ka Józsefné Mezőhegyesen, aki a város központjában levő új butiksor szélső divatboltjá­nak tulajdonosa. Mint meg­tudtuk, előzőén a Centrál Étte­rem irodáján, majd az áfész csődbejelentése után az Ergo- nett.vállalatnál dolgozott. Ek­koriban tervezték a butiksor építését, amelyet egy kész terv átvétele után negyedmagával valósított meg. A jelenlegi „sor” 3 épületegységből áll, ahol fokozatosan növekedett a szaküzletek száma. A 13 négy­zetméteres kis helyiségben a zsúfoltság ellensúlyozására a bő áruválaszték szolgál. A tiszta, kulturált üzlet tulajdo­nosának kedvessége, szolgá­latkészsége a kereskedelmi szakma igazi „mesterét” jut­tatja eszünkbe. — Eredetileg fehérnemű és rövidáru értékesítésére gon­doltunk, de amikor bezárt a város egyetlen ruházati üzlete, fokozatosan bővítettük a pro­filt — mondja Manyika, a tu­lajdonos és egyben eladó. Áru­készletünk kiemelkedő darab­jai közszükségleti cikkek (szoknya, blúz, kosztüm, ing, gyermekholnai), a divatáru csak kiegészítés. Nagyon jó a kapcsolat a Felina, a Triumph és a Sariane Kft.-kel, így az elegáns fehérneműk teljes kol­lekcióját tartjuk. Ezen kívül fi­gyelmet érdemel az extra mére­tű áruk választéka. Évszakhoz kötötten szervezzük akcióinkat, de ügyelünk az olcsóbb árfek­vésű termékekre is. Most példá­ul szép flanell ingeket kínálunk 800 forintos áron. Külön érde­kesség, hogy ajándékozáshoz vásárlási utalványokat adunk ki, amelyek később levásárol­hatok. Az üzletet többnyire egyedül vezetem, de néha — a szintén kereskedelmi szakmát tanuló — lányom is besegít. Egyéként az üzlet komolyabb átalakítás előtt áll, amellyel sze­retnének még jobban a vevők igényeihez igazodni. Széles körű árukészletből válogathatnak a vevők Kukucska Józsefné (balról) mezőhegyesi butikjában A vízbázisért Mezőhegyes. — Az önkor­mányzat 1991. júniusában tár­gyalta a település vízellátásá­nak helyzetét. A vízműtől ka­pott tájékoztatás mérlegelése után októberi ülésén döntött a testület a vízbázis növeléséről és a vízminőség-javító prog­ram elkészítéséről. Az elkép­zelések 1992-es jóváhagyása után a kiviteli terv 1993-ban készült el, amelynek előirány­zott költsége 55 millió forint volt. Az időközben megjelenő pályázati lehetőségekkel élve az önkormányzat kétszer a vízügyi alapra, legutóbb pedig céltámogatásra adott be pályá­zatot. Ennek elbírálása után 19,9 millió forintot ítéltek meg 1993-tól 1995-ig a település­nek.

Next

/
Thumbnails
Contents