Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-14 / 214. szám
1993. szeptember 14., kedd MEGYEIKÖRKÉP A közhasznú munkásokról A tavalyi évhez hasonlóan az idén is dolgoznak Pusztaföldváron közhasznú munkások. Jelenleg 7 munkanélkülit foglalkoztat az önkormányzat. Feladatuk a köztemető és a közterületek rendbetétele. Elhalasztva Nagyszénáson az épülő orvosi rendelő műszaki átadását ismét elhalasztották a gázszerelések tervdokumentációjának hiánya, illetve kései megérkezése miatt. Az új határidő szeptember 15-e. Csődbe jutottak Legutóbbi közlésünk óta újabb Békés megyei cégekről tudtuk meg, hogy csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás folyik ellenük. Végelszámolási eljárás Diák Szolgáltató Bt., Sarkad; Jó Falat Falatozó és Büfé Gmk., Szarvas; Oran- do Nagy- és Kiskereskedelmi Kft., Telekgerendás; Sarkad Város Önkormányzat Középítő és Szolgáltató Kft., Sarkad Tervezet a tb alapjairól A Társadalombiztosítás Egészségügyi Önkormányzatának közgyűlése tegnap elfogadta a tb alapjairól, valamint az egészségbiztosítás 1994. évi költségvetéséről szóló törvénytervezetet. Az Egészség- biztosítási Alap jövő évi költségvetésében nem szerepel olyan tétel, amelyre kevesebb forrást biztosítanának az ez évinél. Egyeztetés . Kétsopronyban A földrendező bizottság földárverés előtt előzetes megbeszélést tart szeptember 14-én, ma 18.30 órakor a kétsopronyi művelődési házban. Környezetvédők A múlt hét végén a II. Békéscsabai Narancsfesztivál egyik vidéki rendezvényén H. L. tartott előadást helyi középiskolásoknak. A Fidesz országgyűlési képviselője (végzettségét tekintve maga is gimnáziumi tanár) lelkesen beszélt a diákönkormányzatok szerepéről. Nyugaton — mondotta — környezetvédelmi okokból a tanulók azt is kérhetik az iskolához közel lakó tanároktól, hogy ne autóval, hanem kerékpárral vagy gyalogosan járjanak munkába. ,,Leköröztük Európát! — kommentálta pedagógus ismerősöm a hallottakat. —Nálunk a kollégák többsége évek óta vagy bringázik, vagy talpal. Pedig a havi fizetésünkből négy- szer-ötször is megtankolhatnánk! De nem, a világért sem, mi már csak ilyen megrögzött... környezetvédők vagyunk.”----GHEORGHE----H ogyan tovább, zeneiskola? A békéscsabai zeneiskolában mostanában súlyos gondokkal küzdenek. Tanárok, diákok, alkalmazottak az önkormányzat humánus döntésében bíznak. Abban, hogy az anyagi gondok megoldásában segítségükre lesznek fotó: kovács Erzsébet (Folytatás az 1. oldalról) — Ötvenheten dolgoznak a zeneiskolában. Az említett összeget az önkormányzatnál 1993-ban nem kalkulálták be a költségvetésbe. Ők azt mondták, ezt az összeget jutalomként kellett volna kifizetnünk. — Ami véleményünk szerint törvénytelen lépés lett volna — kapcsolódik beszélgetésünkbe Farkas Pál. — Félmilliós kifizetetlen számlánk van—folytatja az igazgató —, bármikor elzárhatják a vizet, hiszen április óta nem fizetünk. Csak a jóindulaton múlik, hogy ezt nem tették meg. —Meg ne sértődjenek a kérdésért, a kerettúllépés esetleg nem olyan valamiből adódik, amiről lemondhattak volna? — Természetesen nem — válaszol Jármi József. — Három különböző gazdasági vizsgálatot végeztek el, s nemhogy vétséget, de még szabálytalanságot sem találtak az iskola működésében. — Önök szerint novemberben már nem tudnak bért fizetni! És ha az önkormányzat sem tud? — Annak beláthatatlan következményei lehetnek — veszi vissza a szót Ordasi Péter. — Talán nem hat szerénytelenségnek, ha elmondom, hogy a zeneiskola nemcsak egy oktatási hely, ahol 1100- an tanulnak, hanem a megye fontos művelődési intézménye is. Ha nekünk végünk, akkor vége a színházi zenekarnak, a fúvósélet megszűnne, és a kórus sem működne tovább. —- Tehát, ha jól értem, Önöknek minden reménye abban van, hogy az önkormányzat közgyűlése segít. Mégis mire gondolnak? — Arra, hogy a közgyűlés a pótköltségvetésbe beszámítja a hiányt, s a művelődéspolitikai állásfoglalásában kimondja és biztosítja a zeneiskola optimális működését. * Tisztában vagyok azzal, hogy nehéz helyzet elé állítom Uh- rin Nándort, az önkormányzat pénzügyi és gazdasági iroda vezetőjét, amikor a témával megkeresem, hiszen ahogy elmondta, nem szívesen nyilatkozik a közgyűlés előtt, amit szeptember 16-ára hívtak össze. Mégsem zárkózik el, hogy véleményt mondjon a zeneiskolát illetően. — Talán hangsúlyoznom sem kell, hogy nemcsak a zeneiskola van nehéz helyzetben a városi önkormányzat intézményei közül, hanem általában az intézmények mind igen nehéz pénzügyi gondokkal küzdenek. A központi szabályozás igen kedvezőtlen volt az önkormányzatra nézve, így az intézmények költségvetését csak minimális mértékben tudtuk növelni az elmúlt évhez képest. Többek között a központilag elrendelt 1992. évi bérfejlesztést az önkormányzat közgyűlése nem tudta ellentételezni az intézmények 1993. évi költségvetésében. A másik igen súlyos ok, hogy az intézményeknél nem az ellátandó feladathoz igazodik az alkalmazottak létszáma.-—Mire gondol? — Pontosabban fogalmazva, a zeneiskola 1992-ben fedezettel megkapta a 2 ezer forint fejenkénti bérfejlesztést. Ez viszont 1993-ban már csak részben volt érvényes. — Elég furán hangzik, hogy három hónapra érvényes a bér- fejlesztés, és tovább nem. — Azért nem tudtuk tovább biztosítani ezt az összeget, mert mi sem kaptuk meg annak fedezetét az állami támogatásban. —Ezek után-hogyan tovább? — A Bartók Béla Zeneiskolával kapcsolatos probléma a szeptember 16-i közgyűlés elé kerül, és itt várható döntés a tekintetben, hogy milyen formában biztosítható az iskola ez évi működtetése. —Mi történik akkor, ha nem megfelelő döntés születik? — Nem hinném, hogy olyan kedvezőtlen döntés szülessen, amely szerint az iskolát be kelljen zárni. Év végéig biztos, hogy működhet. A forma és a tartalom változhat. —Mi várható jövőre? — Erre a válasz az előzőekből következik, hiszen a 16-án hozott döntés alapvetően meghatározza az intézmény költségvetését és ezen belül az általa ellátott feladatok skáláját. — Hallott-e arról, hogy például nem tudják kifizetni a vízdíjat? — A mindennapi működés eddig is biztosított volt. Természetes, hogy ezután is figyelünk rá. Béla Vau Ma: gyermekszínházi bemutató Békéscsabán A Békés Megyei Jókai Színház — az új évad első premierjeként — Szilágyi Dezső-Hajdú Sándor , Jancsi és Juliska” című zenés mesejátékát mutatja be ma Békéscsabán. A Grimm meséje nyomán született gyermekdarabot Mózes István rendezte, a díszlet- és jelmeztervező Veress Gabriella. A békési ,Jancsi és Juliska” címszerepeiben Kiszely Zoltán és Veres Veronika játszik (képünkön a Banyával); a Jókai Színház gyermekszínházi bemutatóján színre lép még Dariday Róbert, Dénes Piroska (Banya) Jászai-díjas, Mészáros Mihály, Csipke Sándor, valamint Árdeleán Püski László FOtó: kovács Erzsébet Olvasóink írják a — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő- ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Ezt hívják garanciának? 1992 decemberében vettem egy videomagnót, ami tavasszal elromlott. Bevittem a békéscsabai Gelkába, garanciális javításra. Három hónapig javították (Budapesten kellett orvosolni a bajt, mert Csabán nem tudták megcsinálni). De három hét használat után megint ugyanaz a baj jött elő. Visszavittem a Gelkába. Egy hét után azzal küldték fel Budapestre, hogy kártalanítanak. Hitegettek, hogy kapom az utalványt. Szeptember első hetében már azzal fenyegetőztem, hogy bírósághoz fordulok. Akkor azt mondták, hogy szeptember 7-én, kedden meglesz az utalvány. Nem lett. Igaz, szeptember 9-én vissza akarták adni a videót, javítva! Én persze nem vettem át, hisz a garancialevélben az áll: ha 30 napon belül nem tudják kijavítani, akkor ki kell cseréljék. Várom a cserét! Panyik Tibor Kincsek a fiókban Van egy mondás, amely szerint ha egy író vagy költő művét nem teszik közzé, akkor ez a mű az íróasztal számára készül. De mi történik akkor, ha ez a mű a szakértőik szerint elismerten kiváló, és mégsem találkozhat vele a közönség? Áttételesen ilyen helyzetben van jelenleg a Battonyai Magyar Népdalkor. Rendszeres munkájuk eredményeképpen másodszor kapták meg országos minősítésen az arany fokozatot, legutóbb szeptember 4-én Sarkadon. Ennek ellenére annyira nincs szereplési lehetőségük, hogy az utóbbi időben sehol sem adhatták elő azt, amit olyan lelkesen tanultak. A mostani gazdasági helyzetben csak a kultúra lehet olcsó, az énekkart viszont csak úgy tudják fogadni, ha a kiküldő biztosítja az utazás és az étkezés minden költségét. Ezért a József Attila Művelődési Központ fenntartóként minden jóindulata ellenére sem tudja az esetleges vidéki fellépést anyagilag támogatni. Helyben már régóta nem volt olyan rendezvény, ahol ismerősök körében felcsendülhetett volna az asszonyok aranyat érő hangja, így aztán marad az íróasztal fiókjában az arany, pedig az egyre korosodó, létszámban lassan fogyatkozó, hagyományápoló, kultúrát teremtő énekkar lelkes tagjai ennél többet érdemelnének. Holló László MŰVÉSZETI VEZETŐ, BaTTONYA Aggasztó tünetek Azt mondjuk, hogy abban az ,,átkos” múltrendszerben kommunista diktatúra volt. Vagyis a kisebbség gyakorolta az elnyomó hatalmat a többség, vagyis a kiszolgáltatott, s munkában megtört nép felett. Azt'is mondjuk: rendszerváltás volt. De milyen?! Mikor szavazatainkat leadtuk, mindenesetre nem ezt reméltük, amit ma kapunk azoktól a diplomás urainktól, akik ott terpeszkednek bent a parlamentben, akiket többségükben az az „átkos kommunista rendszer" juttatott diplomához. S most demokratikus jelszavakat hangoztatva, törvényadta jogaiknál fogva ők gyakorolják hatalmukat a félművelt vagy ,,tudatlan” tömegek felett! Elhitetve velünk azt, hogy amilyen döntést hoznak odafenn, azzal feltétlen egyet kell, hogy értsünk!? Igaz, születtek értelmes, józan megfontolásból eredő igazságos döntések is, mint például a földtörvény, kárpótlási, kisebbségi, s oktatási törvények, s még számtalan más egyéb, de a privatizálás azon folyamatával, hogy termőföldjeinket külföldi állampolgársággal rendelkező személyeknek adják el, ezzel nem értek egyet! Mert kérdem én: hová fog vezetni mindez, ha nem az ország kiárusításához? S nemcsak én, hanem minden józan gondolkodású magyar paraszt mélységesen elítéli ezt a kalandor politikát! A magyar paraszt már ősidőktől fogva kötődött a röghöz, amely sosem volt övé, s csak évszázadok múltán alakult úgy a sorsa, hogy pár hold parcellát tudhatott magának. De azt is kivették a kezéből! S most, hogy a termőföld tulajdonjogát sértő döntések kerültek napirendre, félő, hogy ezzel mélységesen megsértjük magyar parasztjaink önérzetét, s elveszik munkakedvét, ha nem látja munkájának értelmét! Már épp eléggé meg lett alázva azáltal, hogy import árukkal árasztják el a piacot, s a hazai terméket pedig képtelen értékesíteni. Beteg az emberiség! Beteg az a társadalom, amely csak így lát kiutat a gazdasági válságból, hogy mindent kiárusít! Rákóczi Rudolf Géza, Békéscsaba Mezőgazdasági könyvnapok Újra indul a Mezőgazdasági könyvnapok rendezvénysorozata a Georgikon napokon belül — jelentették be tegnap esti sajtótájékoztatójukon Budapesten a Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Karának képviselői. Elmondták, hogy a XXXV. Georgikon napokat szeptember 15. és 17. között tartják. A rendezvény témája: A természeti környezet megőrzése a változó világban. E téma köré csoportosítva szó lesz többek között a természetvédelemről, ennek oktatásáról, valamint az ehhez kapcsolódó nevelésről és ismeret- terjesztésről, a mezőgazdaság és a környezetpolitika, továbbá a közgazdaság összefüggésrendszerérői, valamint a víz- és talajvédelemről, és környezetgazdálkodásról. A Georgikon napok eseményeként ismét megrendezik a Mező- gazdasági könyvnapokat, amelyen főként a tankönyvkiadásra kívánják ráirányítani a figyelmet.