Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-14 / 214. szám
O Az oldalt Nyemcsok László szerkesztette. Telefon: (66)450-450 Ingyen ebéd — meghívóval Békéscsaba. — A Gyöngyhalász Vendéglátó Kft. és a polgármesteri hivatal szociális irodája minden hónap utolsó vasárnapján ingyen ebéddel vendégel meg a sportcsarnokban nyugdíjasokat, nagycsaládosokat, munkanélkülieket. A szociális iroda meghívójával egy-egy ebéden hetvenen vehetnek részt. Telket adtak Doboz. — Az önkormányzat legutóbbi ülésén a Daganatos Gyermekekért Alapítvány javára szavazott meg üdülőtelket. Az 510 négyzetméteres földterület értéke 260 ezer forint, melyet a szanazugi üdülőövezet dobozi oldalán bocsátottak az alapítvány részére. Textilművészet Aradról Békéscsaba. — A Békési Úti Közösségi Házak és a békéscsabai polgármesteri hivatal kiállítást rendez Bot-Pásztor Gyöngyi aradi textilművésznek. A tárlatot Békéscsabán, a városháza udvarán lévő kiállítóteremben Banner Zoltán művészettörténész nyitja meg ma délután 15.30 órakor. Elnyert pályázat Doboz. — A céltámogatási rendszer pályázatán a község 10 osztályos általános iskola tervére nyert 46 millió forintot. Életveszélyes tantermeket váltanak ki a majdan elkészülő új iskolával, melyben két nemzetiségi tanterem is helyet kap. Fogadónapok Békéscsaba. — Szeptember 17-én, pénteken Molnár György alpolgármester, szeptember 24-én dr. Simon Mihály jegyző tart fogadónapot a városházán 8 és 12 óra között. Minilabor Doboz. — Egészségügyi gép- beszerzési pályázaton 200 ezer forintot nyert az önkormányzat. Ezt 300 ezer forinttal egészítik ki és az így összejövő pénzből minilabort létesítenek a községben. Az oldalt Bede Zsóka, Béla Vali, Bőd Tamás, Nyemcsok László, Szűke Margit írta. Fotó: Fazekas Ferenc és Lehoczky Péter BÉKÉSCSABA ÉS KÖRNYÉKE Polgári Bank nyílt Békéscsabán A Polgári Bank ebben az évben többek között folyószámlavezetéssel, betétgyűjtéssel és hitelfolyósítással is foglalkozik Nemrégiben kezdte meg működését Békéscsabán, a Med- nyánszky utcában a Polgári Bank. Herkó Györgyné békéscsabai fiókigazgatót először tevékenységi körükről kérdeztük. — Kezdeném azzal, hogy a Polgári Bankot a Budapest Bank Rt. alapította 1 milliárd forinttal, nyolc fiókja működik az országban és a Budapest Bankcsoport tagja — válaszolta. — Ebben az évben főként folyószámlavezetéssel, betétgyűjtéssel, hitelfolyósítással, kincstárjegy-forgalmazással, lakossági széf és letéti szolgáltatással állunk a lakosság rendelkezésére. Ugyanakkor jegyezhető nálunk a Budapest Befektetési Jegy is. — Úgy hallottam, van egy érdekes éjszakai szolgáltatásuk is. — Ez az éjszakai pénzbedobó, azaz a folyamatos kassza. A folyószámla-tulajdonosok zárás után bármikor befizethetnek pénzt a folyószámlájukra. Egy erre a célra rendszeresített táskában elhelyezik a pénzt, valamint a befizetési szelvényt, a rendelkezésükre bocsátott kulccsal kinyitnak egy utcai ablakot és bedobják a táskát. Másnap reggel egy bizottság megszámolja a pénzt és ez jóváírásra kerül. Gondolom, ezt a lehetőséget főleg vendéglátósok, későig nyitva tartó helyek aknázzák ki. —Eddig az idei tevékenységekről beszélt. Hosszabb távon mik az elképzeléseik? — A távlati tervekben a magánszféra tehetősebb rétegeinek ügyfélkörbe vonzása is szerepel, természetesen a megszerzett vállalkozói ügyfelek megtartása mellett. Ez többek között befektetési tanácsadással, befektetések kezelésével, vagyonkezeléssel, bankkártya-szolgái tatással történhet. — Hallani, hogy a Polgári Bank jogutódja az Ybl Banknak. — Semmilyen formában nem jogutódja és tartozásaiért nem felel. Az Ybl Bank Rt. felszámolás alá került és a felszámoló nyilvánosan értékesítette a bank eszközeit. A Polgári Bank megvásárolta az Ybl Bank banküzemét (épületek, gépek stb.) és többségükben szerződtette az ott dolgozó kollegákat. Ezen felül megvásárolta az Ybl Bank hitelállományának egy részét azzal, hogy a behajtott összeg jelentős részét visszajuttatja a bank hitelezőinek. Bűnügyi krónika Békéscsaba: — Ismeretlen elkövetőik) szeptember 7-ére virradóan lefeszítették az Orosházi úti ABC ajtajáról a rácsot és 85 ezer forint értékű trafikáruval távoztak. Egy gyulai lakost már a délelőtti órákban, szeptember fjén ért „aranyos” csapás. Az Univerzál Áruház aranyfelvásárlásánál ismerkedtek meg vele, amikor is aranygyűrűt és arany karkötőt akart eladni. Újdonsült „barátai” a felvásárlási árnál többet ígértek az ékszerekért. A gyűrűt meg is vették, a karkötőt viszont azzal kérték el, hogy vevőt szereznek rá. Egyikőjük elké- redzkedett kávét inni és határtalan „jóindulattal” gyulai eladónknak felajánlotta, neki is hoz egy üdítőt. Nem tért vissza. Á másik ezalatt az átjárón keresztül távozott a 40 ezer forintos karkötővel. Új számítógépterem a Rózsában A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban a napokban új számítógéptermet adtak át, melynek berendezéseit a Hunorg Kft. szállította. A szükséges anyagiakat az iskola a Szakképzési Alaphoz benyújtott pályázatain nyerte. így már két, korszerű számítógépterem áll a diákok rendelkezésére, ugyanis a másik géptermet, programokkal együtt a Sorosalapítvány ajándékozta a gimnáziumnak Aranydiplomát kapott a kétsopronyi pedagógus Ötven évvel ezelőtt kapott tanítói diplomát Sárospatakon Nagy Sándor, aki a kétsoproNagy Sándor a főiskolai megnyitón nyi iskola nyugdíjas igazgatója. Köztiszteletnek és megbecsülésnek örvend a községben, ezért is gratulálhattak neki a napokban közeli és távoli ismerősei. 1946-ban, hadifogságot követően, jutott álláshoz Békés- Rosszerdőn, ahol összevont tanulócsoportot oktatott. 1954-ben került a kétsopronyi iskolába, ahonnan betegsége miatt 1979-ben nyugdíjba kényszerült. Mindkét lánya pedagógus lett. A békéscsabai tanítóképző főiskola tanévnyitó ünnepélyén vehette át díszdiplomáját becsületes, lelkiismeretes oktatómunkájáért. „Visszajöttem sarki fűszeresnek” Annak idején az áfész bolthálózatának szervezésében sokat segített Bánfi Pétemé. Nehéz munkával hívta életre Újkígyóson a „Sláger” Áruházat. Jutka — mert így hívják az ismerősök — sokat gondolt vissza arra a kis boltra az Iskola utcában, amelyben 1971- ben mint boltvezető kezdte a szakmát. 1993-ban úgy döntött, hogy ismét visszamegy ebbe az elsőbe, amelyet „Sarki fűszeresnek” nevezett el. — Visszavágytam — mondta —, mert itt mindenkit ismerek és mindenki ismer. Remélem továbbra is sikerül a jó kapcsolatot megtartanom mindenkivel. N.J. 1993. szeptember 14., kedd Elhalasztják a döntést? Valószínűsíthető, hogy a csütörtöki békéscsabai közgyűlésen Molnár György alpolgármester — aki ez év február 1 -jétől társadalmi megbízatásban látja el a posztot — felmentését kéri. Úgy is nyilatkozott nemrégiben, hogy a regionális munkaerőfejlesztő és képző központ igazgatói teendőit kívánja kizárólagos feladatként végezni. Az is szinte biztos, hogy a közgyűlés felmentési kérelmét elfogadja. Á hogyan tovább kérdésére azonban a választ a pártok, képviselőcsoportok még nem találták meg. M indenki azt hajtogatja: a város működését legjobban segítő megoldást keresik, de nyilvánvaló, hogy érdekharcok, politikai tényezők éppúgy szerepet játszanak a kombinációkban, mint a szakmai megfontolások. Szóba jött már tanácsnoki rendszer, nagy- és kiskoalíció, belső és külső ember, főállású és társadalmi megbízatású új alpolgármester. Nevek is el-elhangzottak, a játszma végkimenetele viszont kétséges. Az egyeztetések folynak, a napok viszont fogynak, csütörtök itt van a nyakunkon. Éppen ezért számomra meglepetést okozna, ha dűlőre jutnának és nem tolnák ki a döntés meghozatalát a következő közgyűlésig. dsiJ^JÜr Kissék nagy kertje A támrendszerű termelésnél sok ezer madzaggal kell felkötözni az uborkát Nem győzöm eleget hangsúlyozni, hogy milyen szorgalmasak az újkígyósi népek... Sokukkal sikerül is megismerkednem, úgy, mint most például Kiss Béláékkal az Ády Endre utcában. Mondják róluk, nem szeretik a markukat tartani. Ok „csak” dolgozni szeretnek, de azt aztán tisztességgel. Kissné leültet a szépen berendezett szobájukba, aztán térül-fordul, hogy egy kávéval megkínáljon. Nézem ezt a fiatal házaspárt, mindketten olyan vékonyak, hogy talán bele kell kapaszkodniuk valamibe, hogy egy erős szél el ne fújja őket. — Hat éve kezdtük el a kertészkedést — kezdi a fiatal- asszony. — Felmondtam a munkahelyemen, az élelmiszer-feldolgozóban. Úgy voltunk vele, valamihez kezdeni kell. Akkor kezdett divatba jönni az úgynevezett támrendszerű uborkatermesztés. Hoz- zákezdtünk. —Mekkora területen? — Nyolcezer négyzetméteren... —Nem lehet könnyű. — Mindennap fél négykor kelek — kapcsolódik a beszélgetésbe Kiss Béla. — Felpakolom az utánfutót és viszem a „nagybanira”, amit megtermeltünk. A káposztaféléket, uborkát, hagymát. Fél hétre visszajövök, hogy dolgozni induljak. —Emellett még dolgozik is? — Méghozzá keményen. Napi 8-10 órát. —El tudják ketten látni ezt a nagy területet? — Van egy 16 éves fiunk, aki sokat segít. — Tudja, — veszi át a szót az asszonyka — nagyon ki vagyunk akadva ezzel a kormánnyal. Azt mondják, vállalkozzunk. Aztán ha hitelt akarunk felvenni, hogy beruházzunk, akkor nem kapunk. A kereskedők meg egyre jobban felidegesítenek. Tisztában vagyok azzal, hogy az árum minőségi, és mégis áron alul akarják megkapni. Gondolja csak el, 30-40 ezer káposztapalántát ültettünk ki kézzel. Nem éreztük a derekunkat estére. Most meg nincs ára, tele a piac... Higgye el, nem kérünk mi senkitől semmilyen segítséget, csak hagyjanak dolgozni. Mielőtt elbúcsúzunk, megmutatják a támrendszerű uborkát meg a káposztatengert. A végére látni is alig lehet, hát még megművelni!
