Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-09 / 184. szám
1993. augusztus 9., hétfő HAZAI TÜKÖR/SOROZAT eRÉKÉS megyei hírlap Magas energiaár — magas életszínvonal? Az olcsó a drága Telefontarifák Vidéken már a szeptemberi, a fővárosban viszont csak az októberi telefonszámlától kezdődően lesz felszámítva a távközlési szolgáltatások 6 százalékról 10 százalékra emelkedett adója. Az adókulcsváltozást csak a július 31-ét követő első számlálóleolvasás utáni forgalomra lehet felszámítani. A pénzérmével, illetve telefonkártyával működő utcai és beltéri nyilvános távbeszélő állomásokról kezdeményezett beszélgetések díja a megnövekedett ÁFA-tar- talom ellenére sem változik. Pénzügyi mérleg A nagyszénási képviselő- testület augusztus 9-én 15 órai kezdettel tartja soros ülését, ahol napirendre kerül a község 1993. év első félévének pénzügyi mérlege. Pénzügyi-befektetési irodák Budapesten és vidéken ...ami Mdcunk tufujuutah 1. Biztonságot. 2. A legmagasabb profitokat. 12 hó = 10%/hó extraprofit (a töke egy részére). 12 hó = 25%/év profit. 24 hó = 28%/év profit. 36 hó = 30%/év profit. Kössön profil befektetési szerződést! Keresse fel budapesti és vidéki irodáinkat! Oninvest Pénzügyi Kft. (Budapest) KÖZPONT: International Trade Center (608) 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky u. 12. Telefon: 266-3217, 266-3218. Mobil: 06 (60) 323-535, 06 (60) 330-825. Fax: 266-3280. Tx: 22-2070 hun h Telefoninformáció: 9—17 óráig. Ügyfélfogadás: előzetes bejelentkezésre. „A megfelelő energiapiachoz olyan ár kell, amely az energia- források bővített újratermelését biztosítja, vagyis fedezi az esetleges erőműépítések költségeit, az energiaimporthoz szükséges exportáruk termelését és a környezetvédelmi beruházásokat” — írja egy, a Levegő Munkacsoport támogatásával készült tanulmány. Ehhez képest Magyarországon még nem történt rendszer- váltás az energiaárakban, az állam még mindig aránytalanul nagy mértékben támogatja — közvetett módon — az energiafelhasználást. A támogatás éves mértéke a lakossági villamosenergiánál 95 milli«- árd, a földgáznál 70 milliárd; a termelői szférában a villamosenergia áránál 44 milliárd, a földgáznál 50 milliárd forint. A tanulmány szerzői szerint a külföldi tapasztalatok azt igazolják, hogy ahol a felhasználók nem közvetlenül fizetik meg az energiát, ott pazarlóan bánnak vele. Állami támogatásnak minősült mostanáig a 0, illetve 6 százalékos áfa is, amely az energiaárakat terhelte. A tanulmány szerzői elképzelhetőnek tartanák, hogy az energiaárak ‘„piacosításával” egyidőben egyéb fogyasztási cikkek, élelmiszerek adókulcsát csökkentse az állam. Számításaik szerint körülbelül 3 százalékos áfa-csökkentés megfelelően ellentételezné az energiaárak növekedését. Szociálpolitikai megoldásként pénzbeli ellentételezést is elképzelhetőnek tartanak. Az így kapott pénzt sokan valószínűleg nem az energiafogyasztás finanszírozására fordítanák, hanem inkább takarékos megoldásokat keresnének, újszerű háztartási gépeket vásárolnának. A vezetékes földgáz az állami támogatás miatt ma jóval olcsóbb, mint például a tűzifa, ezért a háztartások ezt a fűtési módot részesítik előnyben, ami a gázfogyasztás kényszerű növekedését vonja maga után. Csakhogy — a szakemberek szerint — hamarosan a földgáz árának mintegy megkétszereződése várható. Bírják-e majd a többlet terheket a családok? Ferenczy Europress Sajátos Ki mit tud? kategóriák 3. Forró Pál: A tanár úr szerelmes 8. Kelemen érezte, hogyan dicsőül meg elevenen. Most már- a legkisebb kétsége is eloszlott. Az özvegy szereti. Szerelmes! Bizalmas kettesben akar vele lenni! A szobában kellemes hűvösség volt. A zsalugáterek le voltak bocsátva, hogy a napfény ne hatolhasson be. Pedig már nem is sütött a nap. Enyhe félhomályból fehérlettek ki az asztalra készített teáscsészék. — Parancsol egy kis konyakot? Vagy jobban szereti az édes likőrt? Talán cseresznyét vagy császárkörtét? — kérdezte e pillanatban Nyáryné. — Semmit... csak engedje, hogy magát nézzem és csodálhassam! — Milyen nagy gyerek maga! — mosolygott az özvegy, magában pedig azt gondolta, hogy miért Kelemen és miért nem Laczházi mond neki ilyen szépeket? Közben kitöltötte a likőrt és kedvesen erőszakolta a férfit; — Az én kedvemért! Kelemen ivott. Egészen megadta -magát sorsának. Lesz, ami lesz. Az özvegy ránézett és megkérdezte: — Mondja meg őszintén, mit gondol most rólam? — Semmit sem gondolok, mert nem tudok gondolkozni. A maga közelében megőrül az ember... — Szavak, barátom! Én nem hiszek férfinek. Kelemen minden idegszálában külön tropikus viharok és földrengések mozdultak. És ezeknek ereje sodorta előre. — Asszonyom — mondta tikkadtan—, nekem hihet... én még sohasem voltam szerelmes. Nem szoktam udvarolni, nem tanultam meg nőnek hazudni. Az özvegy meghökkenve nézett az egész testében remegő férfia. Erre a vulkanikus kitörésre mégsem számított. Kelemen Athanáz pedig most már lázasan beszélt: — Boldog vagyok, hogy megért és viszonozza érzéseimet... Talán nem is csoda ez. Meg kellett éreznie, hogy mennyire szeretem... Megragadta az elképedt özvegy kezét és a két tenyerébe fogta. — Mondja, hogy szeret! Kérem, legyen bizalommal. Nekem tisztességes szándékaim vannak. Feleségül akarom venni! Nyáryné rémülten eszmélt rá, hogy micsoda veszélyes csapdába esett. A férfi tekintetében volt valami az őrületből. Ezzel úgy látszik, nem lehet tréfálni. — Kedves barátom — hebegte —, igazán meghat... nagyon megtisztel... de olyan váratlanul ért ez a vallomás. Nem kívánhatja, hogy azonnal válaszoljak! — Akkor nem szeret! És nem tudom, hogy miért hívott ide. —. De hát értse meg végre... — Mást szeret?... Ugye ez az igazság! — Miért gyötör? Ne faggasson! Fia valóban szeretne, gyengéd, megértő lenne hozzám! — Mást szeret? — Azért hívattam, mert szükségem volt valakire, aki jó hozzám, megvigasztal... legyen kedves! Olyan borzasztó, amikor így néz rám! — Arra válaszoljon: mást szeret? — Olyan boldogtalan vagyok! Mit tudom én?! Nyáryné szeme az órára siklott. Laczházinak minden pillanatban meg kell érkeznie. Verejték gyöngyözött a homlokán. Ezt ugyan jól csinálta! Arra számított, hogy ezt a maf- laságig naiv férfit egy kicsit felhúzza, udvaroltat magának és „megpukkasztja” Laczhá- zit, aki majd uzsonnázás közben ^találja őket. Ki gondolta volna, hogy ebben a jámbor tanárban ilyen ijesztő tüzek lobognak? Kelemen Athanáz e pillanatban valóban félelmetes volt. Fenyegető tűz csillant a szemében. Nyáryné megszeppent. — Ne nézzen ilyen csúnyán! Akkor félek magától. Hízelegve, kisgyermek módjára összetette kezét: — Piti, piti... ne tessék haragudni! Ránevetett a férfira, arcocskáját kissé féloldalra fordította, szemét félig lehunyta, ahogyan akkor tesznek a nők, amikor a csókot várják. Ettől új vörös hullám borította el Kelemen agyát. Szinte ráhullott, alázatosan és áléit boldogsággal, felnyögve és odaforrósodva az imádott archoz. — Most már elég! Legyen esze! — védekezett az asszony, és riadtan próbálta az őrjöngő férfit eltávolítani. De a férfi nem látott, nem hallott. Valami csendes és elszánt dulakodás volt ez, ijedt menekülni akarás és bódult ostrom, amelynek izgalmas üteme közben egyszerre kinyílt az ajtó. Laczházi állt a küszöbön, elképedve, felháborodva, a csodálkozástól széttáruló kezekkel. Nyáryné felsikoltott. Kelemen bambán meredt az ismeretlenre. — Ki ön? És mit csinál itt? — rivallt rá Laczházi. Kelemen csak egy pillantást vetett rá és tudta, hogy elveszett. A bikanyakú, duzzadó izmú férfi fél kezével szétmorzsolja. Valamit mondani akart, de Nyáryné megelőzte. Mint a hörcsög, ugrott Laczházi elé. — Az az úr az én vendégem. Megtiltom, hogy felelősségre vonja. Ehhez semmiféle joga nincs! — De a teremtésit! — tombolt Laczházi. — Hogyan képzeli ezt? Hát mi vagyok én? Hogy merészelte ezt velem megtenni? Ne féljen, magával is leszámolok, csak előbb ezt a fickót intézem el! — Hülye! — kiáltotta Nyáryné és Laczházi kabátjába kapaszkodott. — Ez az úr dr. Kelemen, az unokafivérem... Nem szégyelli magát? Beront, mint egy vadállat, nem kérdez, csak ordít és tombol. (Folytatjuk) Emelkedik az államadósság Az év végére várhatóan a belföldi államadósság — az az összeg, amennyivel az állam tartozik többek között a Magyar Nemzeti Banknak, a kincstárjegyeket, államkötvényeket megvásárlóknak — eléri a 2840,1 milliárd forintot. Egy év alatt az államadósság 669,4 milliárd forinttal emelkedik. A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a belföldi államadósság növekedése 1990-ben gyorsult jelentősen. Abban az esztendőben ugyanis az állam még csak 1357,2 milliárd forinttal tartozott belföldön. A következő évben, 1991-ben az államadósság 1835,9 milliárd forintra emelkedett. A múlt év végén az állam tartozása elérte a 2170,7 milliárd forintot. A nagymérvű eladósodás elsősorban annak a következménye, hogy az elmúlt években jelentős költségvetési mérleghiány alakult ki, s emellett különböző állami tehervállalás is növelte a tartozások összegét. Annak ellenére, hogy az adósságállomány abszolút számban jelentősen növekedett, aránya a GDP-hez viszonyítva még nemzetközi mércével mérve nem kiugróan magas. A teljes belföldi államdósság a GDP százalékában 1990-ben 65,3 százalékot tett ki. Ez az arány két évvel ezelőtt 78,2 százalékra emelkedett. A múlt év végén kismértékben csökkent, 77.5 százalékot tett ki. (1991- ben a GDP folyóáron számolva 2079.5 milliárd, 1991-ben pedig 2347,3 milliárd forint volt. Tavaly a KSH legfrissebb adatai szerint a bruttó hazai termék folyóáron számolva 2805 milliárd forintot ért el.) A Pénzügyminisztérium által beterjesztett jövő évi költségvetési törvénytervezet szerint 1993-ban a GDP eléri a 3270—3370 milliárd forintot. Ennek megfelelően a belföldi államadósság aránya 84,2-86,8 százalék körül alakulhat. Eddig sikerült a belföldi államadósságot a belföldi megtakarításokból finanszírozni, mivel azok az elmúlt években a vártnál gyorsabban növekedtek. Amennyiben ez a tendencia jelentősen megváltozna, úgy a finanszírozáshoz külső forrás igénybevétele is szükségessé válhat. Az első fizető' autópálya A személygépkocsik 350 forintot, míg a teherjárművek 1 200 forintot fizetnek majd az Ml-es autópálya Győr—Hegyeshalom közötti szakaszán. Az első koncessziós formában épülő autópályát 1995 végén adják át a forgalomnak. A Koncessziós Autópálya Iroda tájékoztatása szerint a 24 milliárd forintos beruházás megvalósítása várhatóan októberben kezdődhet meg. Mint ismeretes, a kétfordulós tendert az Első Magyar Koncessziós Autópálya Részvénytársaság nyerte. A konzorciumban a francia Transroute mellett részt vesz a Banque National de Paris, OTP Rt., Országos Kerskedelmi és Hitelbank Rt., a Strabag, valamint a MÓL Rt. és a Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt. A társaság alaptőkéje eléri az öt és fél milliárd forintot. A jelenlegi kalkulációk az 1992-es árszintet figyelembe véve készültek, tehát az 1995- ös tarifákon az időközbeni infláció is meg fog mutatkozni. Tudnivalók leszerelőknek és bevonulóknak Augusztus 12-én — szolgálati idejük leteltével — a fegyveres erők állományából 22 ezer sorkatona (ebből 3 ezer határőr) leszerel. Döntő többségük 12 hónapos, a kétgyermekesek 6 hónapos szolgálatot teljesítettek — közölte a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztálya. Nem szerelnek le augusztus 12-én (csak majd rövidebb- hosszabb idő eltelte után) a kórházi kezelésben részesülő és a fogság, fenyítés hatálya alatt álló sorkatonák. A tűzijáték kiszolgálásában résztvevő sorállományból mintegy 70- en augusztus 23-án szerelnek le. A fegyveres erőknél legalább 6 hónap szolgálatot teljesített sorkatonák — ha szociális helyzetük és egészségi állapotuk alapján rászorulnak és szolgálatuk alatt tanúsított magatartásuk alapján arra érdemesek — leszerelési segélyben részesíthetők. Ennek összegét 2400—8000 forint között állapíthatják meg a parancsnokok. Augusztus 25—26-án mintegy 23 ezer sorkötelest hívnak be. Közöttük vannak azok a felsőfokú végzettségű hadkötelesek, akik tanulmányaik előtt nem teljesítettek sorkatonai szolgálatot. A fiatalok közvetlenül a csapatokhoz, illetve a kiképző bázisokra vonulnak be. Ez utóbbi esetben a behívó- parancson feltüntetik a bázisképzés utáni szolgálati helyet is. A munkanélkülieket — kérésükre — soron kívül behívják. A szülők elkísérhetik gyermekeiket a bevonulási helyre. A sorkatonák alapilletménye havi 1600 forint. Az utazási költségek csökkentése érdekében a nős sorkatonák évi 24, a nőtlenek évi 6 alkalommal ingyen utazhatnak haza. A munkaviszonyban álló sorkötelesek bevonulási segélyre (a családosok 1 havi, a nőtlenek félhavi átlagfizetésre) jogosultak, amit a munkáltató köteles a bevonulás előtt kifizetni. Családi segélyben kell részesíteni a sorkatona hozzátartozóját, ha annak jövedelme 1 fő esetében a 6090 forintot, 2 fő esetében a 10 353 forintot stb. nem éri el. A családi segély tényleges összege a hozzátartozó jövedelme és a fenti összeg közötti különbség. A családi segély megállapítását az önkormányzattól, a folyósításhoz szükséges igazolást a bevonulási helyen kell kérni. A bevonulóknak személyi igazolványt, útlevelet, egészségügyi biztosítási kártyát, valamint tisztálkodó és tisztító felszerelést kell magukkal vinniük. Az első látogatási nap a bevonulást követő vasárnap, a katonai eskü szeptember 18- án lesz — közli a Honvédelmi Minisztérium.
