Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-09 / 184. szám

■g^áRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEIKÖRKÉP 1993. augusztus 9., hétfő Tovább bővül a biztosítási piac Egyezség született Gádoroson eddig két földárve­rést tartottak. A helyi földren­dező bizottság lelkiismeretes előkészítő munkájának kö­szönhetően egyezség szüle­tett. Minden földigénylő 1000 forint/aranykorona értékben jutott földhöz. Nyugdíjasoknak! Az Orosházi Nyugdíjas Szö­vetség augusztus 26-án 16 órai kezdettel a Pacsirta utcai pár­tok házában tart tanácskozást. A napirenden szereplő szoci­álpolitikai kérdések kapcsán a fórumra meghívást kapott dr. Szokolyi Kálmánná. Szegedi központú, stabil működésű kereskedelmi kft. háztartási fogyasztási cikkek kereskedelem felé történő eladása céljából gyakorlattal rendelkező, becsületes, Békés megyei üzletkötőt keres. Feltétel: — erkölcsi bizonyítvány — jó kapcsolatteremtő készség — személygépkocsi vagy kisteherautó. Kereseti lehetőség: 80—100 000 Ft adózás előtt. Jelentkezés: írásban MORTON S Kft. 6722 Szeged, Petőfi S. sgt. 7. vagy faxon: (62) 321-016. A milánói székhelyű IL MARE biztosító csoport, a portugál IM- PERIO, a magyar MEZŐ­BANK Rt. és az Iparbankház Rt. által közösen alapított Gló­ria Biztosító Rt. hozzákezdett vidéki hálózata kiépítéséhez. A fejlesztés egyik állomásaként — a dunántúli megyék után közvetlenül — Békéscsabán nyit irodát a Glória. Az elképze­léseikről, üzeletpolitikájukról Nagy Tibor területi igazgatót kérdeztük, akinek neve nem is­meretlen olvasóink előtt, hiszen öt évvel ezelőtt a megyében ő indította útjára az egyik induló biztosítót. Terveikről a követ­kezőket mondja: — Akkor is, most is azonos volt a feladatom. Egyrészt a részvényesi körbe tartozó ban­kok hitelezéséhez, és a nem tulajdonosi körbe tartozó pénz­intézetek üzletpolitikájához il­leszkedő biztosítási tevékeny­ség beindítása. Ki kell építeni a saját ügynöki, megbízott üzlet­kötői apparátust — természete­sen a megfelelő szintű szakmai felkészítés után —, hogy a la­kosságnak és a gazdasági élet szereplőinek személy- és va­gyonbiztosításokat értékesít­hessünk. Ismerem a hazai bizto­sítási piacot, ezért nyugodt szív­vel állíthatom, hogy versenyké­pes, ügyfeleink számára szim­patikus biztosításokkal rukko­lunk elő. — Foglalkoznak-e különbö­ző' személybiztosításokkal? — Természetesen igen. Sze­mélybiztosításaink egy része a munkáltatók által is megköthe­tő csoportos élet- és balesetbiz­tosítás lesz. Például a Pillér fan­tázianevű módozatunk. A For­rás termékcsalád különböző életbiztosítási elemeket tartal­maz, ennek megfelelően eltérő szolgáltatásokkal. — Terveznek-e valamilyen újdonságot, olyan biztosítási le­hetőséget, amely még nem olyan elterjedt Magyarorszá­gon? — Számomra a már említett Forrás termékcsalád és annak terjesztési, értékesítési lehető­sége volt az igazi újdonság a Glóriánál. Napjaink aktuális gazdasági kérdése a kárpótlási jegyek értelmes célú felhaszná­lása. Ennek egyik formája lehet, hogy szeptember 1-jétől a kár­pótlási jegyek fejében járandó­ságot folyósítunk életük végéig. A vagyonbiztosítások körében a már bevezetett módozatokon túl még ebben az évben új konst­rukciókat kínálunk ügyfeleink­nek . —Mikor és hol nyitják meg a területi igazgatóság irodáját? — Békéscsaba belvárosában néhány héten belül szeretnénk nyitni. Egyébként megbízatá­sunk két megyére szól. Békésre és Csongrádra. L.S. A pancsoló kislány - és a fiúk Ezért érdemes volt szeptemberben beülni az iskolapadba! No nem csak ezért, de már akkor olyan jó volt arra gondolni, hogy 10 hónap után jön a megváltás, a nyári vakáció. Ha az időjárás is kegyeibe fogadja a nebulókat (eddig úgy tűnik, igen), akkor az idén is megtelik Gyopárosfürdó'n a gyermekmedence vízre „szomjazó” lubickolókkal fotó: kovács Erzsébet Gazdátlan cukrászüzem Szarvason mindenféle hír és találgatás foglalkozik azzal, hogy miért tart hetek óta zárva az áfész tulajdonában lévő cúkrászüzem. Igazából nem a sütemény hiányzik az embe­reknek, hanem a privatizáció körüli országos rossz hír fog­lalkoztatja őket. Az üzem korábbi bérlője, Bohus Béla hároméves szer­ződést kötött az áfésszel, s júli­us 31-éig üzemeltette is az egységet. Később megpróbál­kozott azzal, hogy megvásá­rolja. Az ehhez szükséges tő­két azonban nem tudta előte­remteni. így a bérleti jogról is lemondott. Az áfész vezetősé­ge már március óta próbálta a cukrászüzemet pályázat útján bérbe adni, de ezidáig érdemi pályázó nem jelentkezett, a legutóbbi is a szerződés aláírá­sa előtt néhány nappal állt el szándékától. Bődi Jánosné, az áfész elnöke munkatársunk­nak elmondta, hogy eladni nem akarják az üzemet, ők in­kább a bérbeadást szorgalmaz­zák. Addig is, amíg az üzem áll, nem maradnak sütemény nélkül a szarvasiak, mert más­honnan folyamatosan beszer­zik az árut. Bíznak abban, hogy őszig a probléma megol­dódik. P.J. Reformra szorul a gyermekvédelem Meg kell változtatni az igaz­ságszolgáltatás jelenlegi rend­szerét, mert a bűn útjára tévedt fiatalok nagy része az előzetes letartóztatás hosszú börtönvi­szonyai között végleg krimi­nalizálódik. Kasza Péter, az aszódi neve­lőintézet igazgatója kifejtette: a megcsontosodott jelenlegi gyakorlat szerint egy-egy bűn­esetnél a vizsgálat befejezése után az ítélet kihirdetéséig elő­zetes fogságban „senyved- nek” a fiatalok, s a bíróságok túlterheltsége miatt ez az idő­szak gyakran hónapokig, nem ritkán egy évnél tovább is el­húzódik. Ez idő alatt a bünte­tés-végrehajtási szabályok el­lenére a fiatalkorúak sokszor felnőttekkel egy cellába összezárva kénytelenek elvi­selni a környezet szexuális és pszichikai zaklatásait. Az ef­fajta megpróbáltatás legtöbb esetben maradandó karakter­torzuláshoz vezet. Ez nemcsak az egyén tragédiája, hanem az egész társadalomé, hiszen „szakképzett”, mindenre el­szánt, újabb bűnözőket szaba­díthat magára. Az igazgató javaslata szerint lehetővé kell tenni a bírónak, hogy az ítélet kihirdetésének időtartamára eldönthesse, a fia­tal börtönbe kerüljön-e, vagy inkább javító-nevelő intézetbe. Az utóbbiban szakképzett peda­gógusok, jól bevált nevelési módszerekkel foglalkoznak velük, s így nagyobb az esély, hogy a legtöbb esetben zilált családi háttérből idekerülök visszataláljanak a normális élet­be. A javaslatot eljuttatták az illetékes tárcához, sőt a Leg­főbb Ügyészséghez is, ám hosz- szú ideje mégsem történt e téren érdemi változtatás. Ugyanak­kor az ifjúsági nevelőintézetek férőhelyei félig sincsenek ki­használva, a fiatalkorú bűnözé­si hullám pedig egyre inkább emelkedik. Az Elek-déli vízbázis építésének körülményei A létesítmény szigorúbb környezetvédelmi követelményeket támaszt Az elmúlt héten egy önkormányzati testületi ülés kapcsán a Békés Megyei Hírlap két száma is foglal­kozott az Elek déli határában kialakítás alatt álló vízbázis körüli vitával. Az írások a vita jó néhány elemét felvillantották, mégis úgy érzem, a kialakult helyzet jobb megértése érdekében célszerű össze­foglalni a beruházás lényegét, felvázolni, hogy mi­lyen szakmai válaszok adhatók az eleki képviselő­testület által felvetett kérdésekre. Júliusi tüzelődömping Gyula egyike a megye 34 te­lepülésének, ahol az ivóvíz földtani okokra visszavezet­hető arzéntartalma meghalad­ja a közegészségügyi szem­pontból még elfogadható ha­tárértéket. A város ivóvízminőségének javítása két műszaki megoldás együttes alkalmazásával törté­nik. A kétegyházi úti vízműte­lepen komplex vízkezelési technológia létesül, a vízigé­nyek kielégítéséhez szükséges további jó minőségi vízkészlet pedig a Maros hordalékkúpról, Elek térségéből kerül átveze­tésre. Az Elek—déli vízbázis lé­tesítésének tervei megfelelő szakmai megalapozottsággal készültek. A vízbázis telepíté­sére vonatkozó javaslat már 1983-ban, a Maros hordalék­kúp vízkutatásának befejezé­sét követően megfogalmazó­dott. A mostani feltárási tervek készítését előmunkálatok előzték meg, 3 darab 400 mé­teres kutatófúrás került lemé­lyítésre és egy 7 tagból álló figyelőkút csoport is kialakí­tásra került. Az előkészítő munka során nyert informáci­ók alapján tett javaslatot a ter­vező a termelőkutak telepíté­sére. A témával kapcsolatos tu­dósításokban nem szerepel az az igen fontos tény, hogy az eleki polgármesteri hivatal ké­résére szakvélemény készült a víztermelés várható hatásai­ról. A legfontosabb megállapí­tások a következők voltak: „...megállapítható, hogy a ter­vezett Elek—déli vízbázis jö­vőbeni termelése a községi vízműkutaknál jelentős víz- szintsüllyedést nem fog okoz­ni.” „Ilyen nagyságú, sőt ennél nagyobb, több tízezer köbmé- ter/nap vízkivételek sehol sem okoztak és okoznak olyan ré- tegtömörödésből adódó terep- szint-süllyedési folyamatokat, amelyek épületek károsodását okozhatnák.” A szakvéle­mény ismeretében az eleki polgármesteri hivatal 1993. május 7-én hozzájárult a víz­bázis kiépítéséhez, tudomásul vette a kivitelezési munkák megkezdését. Ezt követően adta ki a vízügyi igazgatóság a vízfeltárás elvi vízjogi enge­délyét. Az engedély kiadásá­hoz a felszín alatti vízkészle­tek mennyiségi és minőségi védelméért felelős Körös-vi­déki Környezetvédelmi Fel­ügyelőség is hozzájárult. A szakhatóságok nem látták aka­dályát az engedély kiadásá­nak, mert minden kockázat ki­zárható, ha a talaj- és rétegvíz­szintek jelenlegi helyzetének rögzítésével és a figyelőkút hálózat adatainak rendszeres értékelésével a víztermelés hatásait folyamatosan nyo­mon követjük. Ilyen módon nem várható kedvezőtlen ha­tások jelentkezése esetén is időben be lehet avatkozni, le­het a víztermelést korlátozni. Ellenérvként hangzott el a vízbázis létesítésével kapcso­latban, hogy a vízbázisvédel­mi intézkedések kötöttséget jelentenek majd Elek számára. Kétségtelen, hogy a sérülé­keny környezetű vízbázis biz­tonságos üzemelése érdeké­ben szigorúbb környezetvé­delmi követelményeket kell támasztani. Úgy gondolom azonban, hogy nemcsak az Elek—déli vízbázis miatt kell magasabbra helyezni a mércét Eleken. A talajvízszennyezést okozó szikkasztások meg­szüntetését, a csatornázottság szintjének jelentős mértékű emelését, az engedély nélkül üzemelő folyékonyhulladék­lerakó megszüntetését, a szi- lárdhulladék-lerakás rende­zett viszonyok közötti kialakí­tását egy várossá fejlődni kívá­nó település alapvető követel­ménynek kell, hogy tekintse és nem hátrányos kötöttségnek. Az is fontos persze, hogy a követelmények teljesítésének pénzügyi vonzatai ne csak az eleki önkormányzatot terhel­jék, az állam és a vízbázis hasznosításában érdekeltek is vállaljanak részt abból. Az állam részvételét a már működő támogatási rendsze­rek (céltámogatás, elkülöní­tett állami pénzalapok) bizto­sítják. A Vízügyi Alap pályá­zatok közelmúltban történt el­bírálása során az Elek által be­nyújtott két pályázat épp a víz­bázisvédelmi szempontok mi­att kapott támogatást. Nincs viszont jogi szabályozás a víz­bázisvédelemben érintettek anyagi teherviselésére vonat­kozóan. Ezen a téren az érin­tett önkormányzatok párbe­széde, együttműködése ered­ményezhet csak megoldást. Fontos, hogy az érintett ön- kormányzatok érdekei már a beruházás előkészítési fázisá­ban egyeztetésre kerüljenek, még akkor is, ha ez olykor időigényes, s a címzett állami támogatás folyósítási szabá­lyaiból adódó igen feszített be­ruházási ütem tartását is meg­nehezíti. Úgy gondolom azonban, hogy ebben a folyamatban a szakmai érveket figyelembe vevő, következetes önkor­mányzati magatartás is köve­telmény kell, hogy legyen. Bak Sándor, A KÖVIZIG vízközmű OSZTÁLYÁNAK VEZETŐJE A megye TÜZÉP-telepein a megszokottnál sokkal több tüzelőanyagot értékesítettek júliusban. Mint az köztudott, augusztus 1 -jétől a különböző tüzelőféleségekre 4 százalé­kos áfát tettek. Az Orosházi TÜZÉP vezetője, Ilovszki Bé­lámé tapasztalataikról mondja: — Idén júliusban 20—30 százalékkal haladta meg a for­galmunk az ilyenkor megszo­kottat. Lehetne úgy fogalmaz­ni, hogy a máskor szeptemberi tüzelőanyag-vásárlási döm- ping jött előre két hónappal. Az emberek értesültek az au­gusztus 1-jétől esedékes áfa­emelésről, így nagyon sokan olcsóbban szerezhették be a téli tüzelni valót. A 4 százalék önmagában nem látszik sok­nak, de a gyakorlatban ez a szállítási költség megspórolá­sát jelenthette. A korábban nem várt forgalomnövekedés következtében a mi TÜZÉP- telepünkön is szinte minden szénféleségből kifogytunk, ezért újabb megrendeléseket kellett feladni. A legkereset­tebb brikettekből és a berentei kockadarabosból sem lesz hi­ány, mert jelenleg is folyama­tosan kapjuk a szállítmányo­kat- L. S. Az orosházi TÜZÉP-telepre folyamatosan érkeznek a lakosság körében legnépszerűbb brikettek, szénféleségek FOTO: FAZEKAS FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents