Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-06 / 182. szám

O 1993. augusztus 6., péntek HAZAI TÜKÖR/SOROZAT 0 SB Drágábbak a piacok A jövő gyümölcse a josta A jövő gyümölcsének tartott jostából állított össze kellemes ízhatású lekvárt és dzsemet a drégelypalánki Drégelyvár Gyümölcsfeldolgozó Kft. la­boratóriuma. A fekete ribizli és az egres keresztezéséből született jostának nemcsak igen magas C-vitamin tartal­ma ad értéket, igazi karrierje az emberi szervezetbe bejutott káros sugarak lekötésére szol­gáló képességétől várható. A 100 százalékos svájci tulaj­donban lévő drégelypalánki társaság az új termékből össze­állított mintákat a piaci beve­zetés első lépéseként orvosi konferenciákon mutatja be. Siker esetén a beszerzési hát­tér sem okozna gondot, hiszen nemcsak Drégelypalánk, ha­nem Eger és Debrecen környé­kén is sokan telepítenek már jostaültetvényeket. Az AGRO—M Rt. munkatársat keres jogászi munkakör betöltésére. ■ Érdeklődni: Orosháza, Zöldfa u. 1. Telefon: (68) 12-611 24-es mellék. Békés Megye Képviselő- testületének Nevelőotthona, 5700 Gyula, Remete 7. sz. Intézetünk az alábbi vízellátórendszer berendezéseket értékesíti: — 1 db álló, 25 m3 hydroglóbusz — 1 db HOIA' tip. búvárszivattyú — 1 db H01/VH tip. ______búvárszivattyú. _____ A legtöbb szántóföldi zöldség­féle termése elmarad a várttól — ez tűnik ki a Földművelés- ügyi Minisztérium egyik leg­frissebb jelentéséből. A zöldségfélék közül most van az idénye a zöldbabnak, a csemegekukoricának, ugyan­akkor megkezdődött a dug- hagymáról termelt vöröshagy­ma, a szabadföldi paradicsom és paprika szedése is. Az ubor­ka növekedése a múlt hónap második felében uralkodó hű­vös éjszakák hatására lelas­sult. Ezt tükrözi a felvásárlási árak emelkedése is. Július vé­gén a 6-9 centiméteres uborka kilogrammjáért 25-30 forintot fizettek, míg a keresett 2-5 centiméteresekért 80-110 fo­rintot is adtak a felvásárlók. A számlaadási kötelezett­ség életbe léptetése csak el­vétve, s csak átmenetileg oko­zott zavart a piaci árusításban. A minisztériumi tájékoztató utal arra, hogy a tömegkom­munikáció jóvoltából orszá­gos hírűvé vált zalaegerszegi piaci demonstráció az ipar­cikk-kereskedők megmozdu­lása volt. A helyzet azonban rendeződött, a piacok min­denütt bőségesen el vannak látva áruval és a nyitva tartás­sal sincs gond. További stabi­lizáló tényező lenne — a me­gyei szakemberek jelzése sze­rint —, ha szabályoznák az őstermelői igazolványok ki­váltásának rendjét. A múlt hó­nap végén a piaci árak jellem­zően a következőképpen ala­kultak: a zöldpaprikáért 30 és 80 forint közötti árat kértek, míg tavaly ugyanekkor 30 és 50 forint között adták. A para­dicsom jelenleg 40-70 forint között kapható. A múlt évben 20 és 40 forint volt az ára. Az uborka kilójáért 20-40 forin­tot kémek, tavaly pedig ugyanebben az időszakban 10-30 forintba került. A karfi­ol 45-60 forint között kapható, a múlt évben az ára 30-50 fo­rint volt. A görögdinnye kilója 18-25 forint között van, tavaly 15-20 forintos áron volt kap­ható. A sárgadinnyét 25-50 fo­rintért mérik, míg 1992-ben 30-40 forint volt kilogramm­ja. A csemegekukorica darab­ja 5-10 forint, tavaly pedig 4-8 forint volt. Sajátos Ki mit tud? kategóriák Forró Pál: A tanár úr szerelmes 6. A szép özvegy majdnem sírt. Az óra öt után tíz percet muta­tott és Laczházinak már fél ötkor itt kellett volna lennie. De nem jött. — Ezt nem lehet idegekkel bírni! —jajdult fel Nyáryné, aki ezúttal gyönyörű, halvány­kék selyem-dirndlibe volt öl­tözve és úgy festett, mint egy milliomos alpesi paraszt egy­szerű, de választékosán öltöz­ködő leánya. E pillanatban megszólalt a telefon. Nyáryné megrezzent. — A gazember — mormog­ta —- most fog lemondani... Holtbiztosra vette, hogy Laczházi telefonál. A női ösz­tönök csalhatatlanul működ­nek válságos pillanatokban. A telefonban csakugyan Laczhá­zi jelentkezett. — Maga az, Edit? Bocsás­son meg, hogy kések. Váratlan üzleti tárgyalásom akadt. De egy órán belül magánál le­szek! Az ember agya néha szédületes gyorsan működik. Nyárynénak is elég volt ez a néhány mondat, hogy közben villámgyorsan mindent meg­fontoljon. Laczházi szemte­lenül hazudik. Nem igaz az üzleti tárgyalás. Most az volna a leghelyesebb, ha büszkén azt válaszolná: kérem, ne fárassza magát! Egyáltalán nem akarok találkozni magával. Sem most, sem máskor! De sajnos az élet nem tűri az ilyen fenséges jeleneteket, a szegény nők kénytelenek megalkudni és meghamisítani büszke jellemüket. — Oh, kedves barátom — csilingelte vissza dallamosan —, igazán nem is vettem észre, hogy késett. Véletlenül igen kellemes társaságom van... De azért mindenesetre siessen! Még sétálhatnánk egyet va­csora előtt! Nyáryné meg volt elégedve magával. Nem veszett össze és mégis ő maradt felül. Laczházi pukkad, hogy észre sem vették késését. Hát még ha megtudja, hogy miért! Az özvegy haditerve most már szédítő gyorsasággal ala­kult ki. Téchyék villáját tár­csázta fel. ­— Halló—mondta a szoba­lánynak, aki a telefonnál je­lentkezett. — Kelemen tanár úrral szeretnék beszélni! Néhány pillanatnyi feszült csönd. Azután a telefonban megreccsent egy izgatott, tik- kadt hang: — Halló! Itt Kelemen! — Maga az, kedves tanár úr? No mit gondol, itt ki be­szél? Ne is törje a fejét, úgy­sem találja el, Nyáryné... Kelemen tanár úr majdnem leroskadt. Nem mert a fülének hinni. Már napok óta a legfan­tasztikusabb terveket forgatta magában, hogyan találkozhat­na ismét az özveggyel? Telje­sen fel volt dúlva, régi nyugal­mából egészen kiforgatta a vá­ratlanul rázuhant szerelem. És két nap előtt majdnem katasztrófa robbant ki. Déli tizenkettő volt. Kele­men tanár úr befejezte a taní­tást és Zoli kijelentette, hogy egy barátjával futballozni megy. A dolog annál hihetőbb volt, mert Tamás, Zoli barátja személyesen jelentkezett a vil­lában és együtt távoztak. Kele­men tanár úr, akinek egyszerű lelke nem volt bonyodalmakra berendezve és nem értette a ♦ stratégia ravasz fogásait, nem sejtette, hogy Tamás csak az elefánt szerepét játssza és a villától néhány lépésnyire el­búcsúzott Zolitól. Ez a naiv bizalom volt a baj. Kelemen tanár úr — most már bevallhatjuk — ezúttal való­sággal boldog volt, hogy Zoli elment. Szívdobogva lesett utána, és amikor Zoli eltűnt a láthatárról, gyorsan felvette ellenállhatatlannak vélt sárga vászonruháját, legszebb zöld nyakkendőjét kötötte fel és lámpalázas drukkolással elin­dult a Nyáry-villa felé. Kelemen Athanáz úgy ment az erdő keskeny ösvényén, mint aki fejest készül ugrani a sötétbe. Látni akarta az özve­gyet. Találkozni és beszélni vele. A fák között kifehérlett a villa, a kertben színesen, élén­ken virultak a virágok, pompá- sabban és illatosabban, mint bármelyik másik villában. Mintha a virágok is átvették volna az özvegy diadalmas és sugárzó szépségét. Kelemen tanár úrnak majd­nem kiszakadt a szíve a mellé­ből. A kert üres volt, a teraszon sem látszott senki. Kelemen egy fa mögött állt és nemcsak a szemével, hanem a leikével is odatapadt a villához, nézte a nyitott ablakot, mely mögött talán éppen öltözködik az imá­dott asszony. Hirtelen megreccsent Kele­men tanár úr közelében né­hány száraz faág. Valaki járt a közelben. Lopakodó, óvatos lépések voltak. Ilyenekkel jár­nak zsákmányuk után a raga­dozók. Kelemen riadtan for­dult meg és akkor szemtől szemben találta magát Zoli­val. — Áh, szóval maga megint itt van? — dadogta Kelemen, aki érezte, hogy támadnia kell. — Igen... itt vagyok és a tanár úr is itt van! — mondta elszánt arcátlansággal Zoli. Kelemen szívéből kiszökött a vér. Érezte, hogy hajszálon függ tanári becsülete, tekintélye, talán egész jöven­dő sorsa. Ez bátorságot adott neki. — Természetesen itt va­gyok, hiszen mindjárt gyaní­tottam, hogy maga még min­dig hazudik és félre akar en­gem vezetni. Vegye tudomá­sul, hogy szüleit expresszle- vélben értesítem a teljes tényállásról. Nem vállalom a további felelősséget. Most pe­dig azonnal hazajön velem! (Folytatjuk) Jelentés a földekről Az elmúlt hetek esőzése a ka­lászos gabonák betakarítását kissé késleltette, ám jótékony hatással volt az őszi betakarí- tású növényekre, és meg­könnyítette a talajelőkészítési munkákat is. Ezt állapítja meg a Földművelésügyi Miniszté­rium legfrissebb összegzése a szántóföldi növénytermesz­tésről. A kalászos gabonákat július végéig országosan 85-90 szá­zalékban betakarították. A já­rulékos munkák — szalmabe­takarítás, tarlószántás — területenként eltérő mérték­ben ugyan, de kissé felgyorsul­tak. Áz őszi búza termés- mennyisége és minősége különböző az ország területe­in. Baranyában és Tolnában hektáronként 5 tonnát megha­ladó, 5 tonnát megközelítő ter­més várható. A leggyengébb hozamok Heves megyében várhatók, átlag 2 tonna hektá­ronként. Országosan a termés előreláthatóan mintegy 3 ton­na lehet. így az országban 3 millió tonna gabonatermésre számíthatnak. A búza minősé­ge változó, a hektolitersúly 80 kilogramm körüli, a sikértarta­lom jó, a minősége viszont gyenge. Az előszerződésen alapuló felvásárlási árak ton­nánként ,8200-8600 forint kö­zött változnak, míg a szabad­piaci árak 9000 és 11 OOOforint közöttiek. Az őszi árpa betakarítása az egész országban befejeződött, tavaszi árpa és a rozs termés­hozama csapadékhiány miatt alacsony. A becslések szerint hektáronként 2 tonna körüli lesz. KSH-hírek Otthoni balesetek és öngyilkosságok Tavaly 4297-en haltak meg otthonukban baleset követ­keztében Magyarországon, 46-tal többen, mint az előző évben. Az öngyilkosságok száma 4000 volt, valamennyi­vel több, mint 1991-ben — áll a Központi Statisztikai Hiva­tal jelentésében. À múlt évben 100 ezer em­ber közül 41-42 lett otthoni baleset áldozata, körülbelül egyforma arányban nők és fér­fiak. Az így elhunyt férfiak 78 százaléka 50 évesnél idősebb volt, a nők 81 százaléka elérte a 70 évet. A férfiaknál mintegy háromszor gyakoribb volt a mérgezés, fulladás, illetve áramütés okozta halálos ottho­ni baleset, mint a nőknél. Az elesés, elcsúszás, megbotlás, fulladás 4 százalékkal több­ször szerepelt a halálokok kö­zött, mint egy évvel korábban. A statisztika szerint 100 ezer lakos közül 39 lett öngyilkos tavaly. Az öngyilkosságok 43 százalékát a falvakban kö­vették el, egynegyedét a vidé­ki, nem megyei jogú városok­ban. Az 55-64 éves korcsoportot kivéve az életkor előrehalad­tával mindkét neműek köré­ben növekszik az öngyilkossá­gok gyakorisága. A 75 évet elértek között a férfiak három­szor veszélyeztetettebbek e te­kintetben. A fiatalabbak közt az arány még magasabb. A 25- 34 év közti korosztályban pél­dául a férfiak ötször gyakrab­ban ölték meg magukat. Az öngyilkosok 60 százaléka fel­akasztotta magát, 20 százalé­ka pedig gyógyszermérgezés­ben halt meg. Hűségjutalom az uránbányászoknak Meghitelezi a hűségjutalom kifizetéséhez szükséges ösz- szeget a Mecsekurán Kft. dol­gozóinak a Paksi Atomerőmű Rt. Az erről szóló megállapo­dás az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közreműködé­sével jött létre és lehetővé te­szi, hogy a cég 1700 dolgozója szeptemberig megkapja az éves rendes hűségjutalom na­gyobbik felét. Künszler Béla, az IKM Ener­giaellátási Főosztályának he­lyettes vezetője csütörtöki saj­tótájékoztatóján elmondta: Paks 80 millió forint kölcsönt vesz fel, melyet a Mecsekurán rendelkezésére bocsát. A hitel fedezete a későbbiekben meg­termelt uránérc lesz. Ez .az összeg egyébként több mint fe­lét fedezi a hűségjutalom teljes összegének, amely 140 millió forint. A hűségjutalom második felének kifizetése a Mecsek­urán további tevékenységének függvénye, s valószínűleg a Borbála-napi ünnepségen, de­cember elején kerülhet rá sor. A hűségjutalom körüli ma­nőverre azért van szükség, mert a Mecsekurán Kft. likvi­ditási gondokkal küzd. Tavaly októberben ugyanis tűz kelet­kezett a két működő akna közül az egyikben. Ezt az idén júliusban indították újra. Ez mintegy 10 százalékos csök­kenést eredményezett az 1992. évi 410 kilotonnás uránérc­termeléshez képest. Az idén várható 370 kilotonna kiter­melése biztosítottnak látszik, a hiányzó mennyiséget Paks a világpiacról szerzi be. A sajtótájékoztatón elhang­zott az is, hogy az IKM-nél vizsgálják annak lehetőségét, hogy a szénbányákhoz hason­lóan az uránbányát integrálják a felhasználó erőműbe. A Magyar Lízing Szövetség évkönyve Hazánkban a beruházások mint­egy 14-15 százaléka valósul meg valamilyen lízingformában — mondotta Vámos László, a Ma­gyar Lízing Szövetség elnöke csütörtökön Budapesten a szö­vetség első évkönyvének bemu­tatása alkalmából rendezett saj­tótájékoztatón. A lízing vállala­tok a ’80-as évek végén jelentek meg a hazai gazdasági életben. A lízingnek, mint tevékenység­nek a robbanásszerű megjelené­se részben az azonnali, azaz a prompt lízing akkori lehetősé­gének volt a következménye.

Next

/
Thumbnails
Contents