Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-06 / 182. szám

tffiKÉS MEm I HÍRLAP KÖRKÉP 1993. augusztus 6., péntek Már odafenn is érezni? / •• Privatizációkról döntött az ;WU Várszínházi buszjárat Régi óhaj válik valóra, végre azok számára is elérhető lesz a Gyulai Várszínház, akiknek nincs autójuk, vagy nem szíve­sen mennek saját kocsival az előadásokra. Shakespeare Hamlet című drámájának elő­adásaira különjáratot indít a Gyulai Várszínház augusztus 12-13-14 és 15-én. Az autó­busz Békéscsabáról, a Körös Szálló elől indul 19.30 órakor, visszafelé Gyuláról pedig az előadás vége után 15-20 perc­cel. Jegyet váltani elővételben a békéscsabai IBUSZ-irodá- ban lehet, a vásárlás alapján mérik fel az igényeket, de az autóbusz mindenképp viszi és hozza az utasokat, függetlenül az utazni vágyók számától. / Életveszélyes A kardosi óvodát életveszé­lyesnek nyilvánították a kö­zelmúltban. A helyreállítás mintegy 1 millió 73 ezer fo­rintba kerülne, ami elengedhe­tetlen, hiszen a falak is megsüllyedtek. Sajnos köz­ponti rendelet az iskolák fenn­tartásához ad támogatást, az óvodákéhoz nem. Ennek elle­nére bízik abban az önkor­mányzat, hogy valamilyen céltámogatás útján megszer­zik a szükséges pénzt. Tűzoltóprogram Csorváson már nagy erővel készülnek az augusztus 20-ai rendezvénysorozatra. Az idén tűzvédelmi és fúvószenekari napokat szerveznek, amely kétnapos lesz és alkalmat ad az önkéntes tűzoltózenekarok ta­lálkozójára. Ezen részt vesz majd a Budapesti Központi Tűzoltózenekar mellett Ausztria, Románia, Olaszor­szág, Szlovákia egy-egy tűzol­tózenekara is. Pofosz-ülés Sarkadon A Pofosz sarkadi szervezete augusztus 6-án, ma délután 4 órakor soron kívüli ülést tart a polgármesteri hivatal kis ta­nácskozótermében, amelyen a megyei szervezet vezetői is részt vesznek. Sörfesztivál Az elmúlt hét végén Oroshá­zán is megrendezték az első sörfesztivált az éltető nedű él­vezőinek legnagyobb örömé­re. Az egész napos program­nak a gyopárosi Tópart panzió adott helyet. Volt itt sörkirály- nő-választás, divatbemutató, gyermekrajzverseny, sörivók versenye, néptánc és fúvós zene. „Szedd magad akció Kamuton!” Gyümölcsfaj: nyári alma (Éva, Ceglédi piros, Egri piros fajta) Ár: — étkezési 10 Ft/kg — hullott (cefrének) 5 Ft/kg — meggy 5 Ft/kg Kiszolgálás: hétköznap 7.30-tól 15.00 óráig. Tisztelettel várjuk kedves vásárlóinkat! A „vita nélküli” előterjesztések az augusztus 4-ei igazgatótaná­csi ülésen jellemzően a vállalati biztosi szerződések meg­hosszabbítását célozták. Az IT számos pályázati fel­hívást is jóváhagyott. Ennek ér­telmében meghirdetik a Ma­gyar Kábelművek, a Titán Ke­reskedelmi Rt., a mélyépítő rt. és az Első Magyar Kenderfonó Rt. tulajdonhányadának felét (50% + 1 részvény), a PEVDI legnagyobb társaságát, a PEV- DI Vegyipari Kft.-t. Megindul a Balaton Füszért Rt. tőzsdei be­vezetésének előkészítése: nyűt pályázatot ír ki az A VÜ stratégi­ai, pénzügyi befektetők részére. A Magyar Kábel Müvek eseté­ben a további fejlesztést garan­tálni képes szakmai befektető bevonása indokolt, majd szin­tén tőzsdei bevezetés a cél. A fennmaradó tulajdonhányad megvételére valamennyi eset­ben a hazai kisbefektetők és a munkavállalók kapnak kedvez­ményes lehetőséget. A hazai cukoripar jelentős hányada már magántulajdonba került. A még állami kézben A Magyar Demokrata Fórum csorvási, pusztaföldvári, gá- dorosi, gerendási, csanádapá- cai és orosházi szervezete kö­zös nyilatkozatban fogalmaz­ta meg véleményét Varga Zol­tán volt MDF-es országgyűlési képviselő távozásáról. A de­mokrata fórum Békés megye 6. számú választókerületi egyeztető fóruma nevében a nyilatkozat aláírói egyebek között kijelentik: Méltósággal veszik tudomásul Varga Zol­tán elhatározását és eddig vég­zett munkáját. Ugyanakkor helytelenítik a döntést, amellyel, megtagadta mindazt, amire elkötelezte magát és el­hagyta a pártját, barátait. „Volt képviselőnk terhes örökséget hagyott az egyezte­tő fórumra, az elmúlt három évben — egyébként kitűnő — tálentumával nem egészen az lévő 5 cukoripari részvénytár­saság — (ácsi, ercsi, mezőhe- gyesi, sarkadi, sárvári) értékesí­tése — verseny- és iparvédelmi okokból — egy tömbben, egy szakmai befektető részére törté­nik. Az öt részvénytársaság 3,6 milliárd forint együttes jegyzet tőkéjének minimum a felére le­het ajánlatot tenni; a fennmara­dó hányadot, elsősorban hazai termelők részére, elkülönítetten értékesítik. . A testűiéi jóváhagyja négy állami vállalat részvénytársa­sággá történő átalakítását. A Magyar Kábelművek 8 milliárd forintos, a Junior Vendéglátó Vállalat közel 600 millió forint, a Fejér Megyei Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalat több mint 2 milliárd forint, a Baranya Megyei Tejipari Vállalat körül­belül 650 millió forint saját tő­kével alakult át. Két privatizációs döntést ho­zott az IT. A Vasi Húsipari Rt. 71%-os, állami tulajdonhánya­dát a vállalati vezetés képvise­lőiből és pénzügyi tanácsadó­jukból álló Vasi Befektetési és Vagyonkezelési Kft. vásárol­MDF javára sáfárkodott, és vá­lasztópolgárainak érdekkép­viselete is csorbát szenvedett, amikor a nagy országos ügye­ket igyekezett megoldani” — írják. A dokumentum végül le­szögezi: a volt képviselő át nem gondolt magatartásának negatív következményeivel is meg kell birkózzanak, ám az MBF-szervezetek a nehézsé­gek közepette is hűségesek maradnak elveikhez. Arra tö­rekszenek, hogy 1994-ben is­mét az MDF jelöltje kerüljön ki győztesen a választó- kerületből. Az aláíró szerveze­tek vallják, hogy csak az MDF által képviselt nemzeti érték­rend garantálhatja azt, hogy a demokratikusan, ám nehezen végbemenő változások vala­mennyi állampolgár előnyére szolgáljanak. „LESZ MEG EGYSZER ÜNNEP A VILÁGON.” (Vörösmarty Mihály) Méltósággal vették tudomásul Békéscsabai rendőr Hajdú-Bihar főkapitányjelöltje Hét pályázó közül Sutka Sán­dor rendőr alezredest, a Békés Megyei Rendőr-főkapitány­ság jelenlegi helyettes vezető­jét találta legalkalmasabbnak a hajdú-bihari főkapitányi posztra a belügyminiszter által felkért bíráló bizottság. A júli­us 15-én lezárult pályázatot jú­lius 30-án értékelték, és Sutka Sándort egyhangú szavazással sorolták az első helyre. A kinevezésre jogosult Pin­tér Sándor rendőr vezérőr­nagy, országos főkapitány a bizottság javaslatát elfogadta, s kérte Hajdú-Bihar megye ön- kormányzati közgyűlését, hogy élve a törvény biztosítot­ta véleményezési jogával, fog­laljon állást a kérdésben. A megyei képviselő-testület au­gusztus 13-án tartja soron kö­vetkező ülését, s dönt arról, hogy támogatja-e az előter­jesztést. Mint ismeretes, az országos rendőr-főkapitány azt követő­en írt ki pályázatot a tisztségre, miután elbocsátották a testületből Papp Imre ezre­dest, a korábbi főkapitányt. hatja meg 105%-os árfolya­mon, azzal a kikötéssel, hogy magasabb áron történő tovább­értékesítés esetén az árkülönbö­zet az ÁVÜ-t illeti. A Gyöngyös—Domoszlói Állami Gazdaság vagyontár­gyainak teljes körű, decentrali­zált privatizációját követően végelszámolással, jogutód nélkül megszűnik. Az értékesí­tési folyamat végén a gazdaság pályázatot írt ki a szőlészeti­borászati ágazatra, valamint a Gyöngyösön lévő központi iro­daépületre. A borvertikum pá­lyázatának nyertese az Agria- vin Kft., amely számottevően jobb ajánlatot (264 mFt) tett a második helyezett Gyöngyös— Debrői Pinceszövetkezetnél (120 mFt). Az IT áttekintette a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat megma­radt egységeinek helyzetét, pri­vatizációs lehetőségeit. Úgy döntött, hogy a korábban meg­hirdetett egységek közül mind­azokat, amelyekre az irányárnál kedvezőbb vételi ajánlat érke­zett, el kell adni, s a fennmaradó üzemekből gazdasági társasá­got kell alapítani. Tárgyalás romániai kárpótoltak ügyeiről Októberben és novemberben nagy összegű kárpótlási jegy jut el a Romániában élő kárpó­toltakhoz és ez számos problé­mát vet fel. Erről tárgyalt csütörtökön Budapesten Sep- sey Tamás címzetes államtit­kár Takács Csabával, a Romá­niai Magyarok Demokratikus Szövetsége ügyvezető elnöké­vel és Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. A legnagyobb problémát ál­talában a külföldön élő kárpó­toltak esetén az információ hi­ánya jelenti. így az egyik leg­fontosabb kérdés, ami ezen a tárgyaláson is szóba került, az volt: miként lehet javítani a tájékoztatást Romániában is. Szorosan ehhez kapcsolódik az a felvetés is, hogy olyan kollektív befektetési lehető­ségre lenne szükségük a romá­niai kárpótoltaknak, amelynek révén a közeljövőben kezükbe kerülő, mintegy 10 milliárd fo­rint értékű kárpótlási jegyet a legjobb módon használhassák fel. Hitegetés hitel helyett (Folytatás az 1. oldalról) Nem tudtuk meg. Úgy vol­tam vele, átautózom Szarvasra, rákérdezek a főnökasszonyra! Egyik lábamról a másikra áll­dogáltam, úgy lenyűgözött a szarvasi takarékszövetkezet te­lephelye. Micsoda elegancia? Hány millió mehetett erre az irodaépületre? Vajon ki(k)nek a pénzéből. Rémlett, hogy jártam én pár évvel ezelőtt már itt egy panaszügyben. De hiába kutat­tam emlékezetemben, nem ug­rott be, mi lehetett? Valószínű­nek tartom, nem arról adtam hírt, hogy a takarékszövetkezet kapta meg a Munka Vörös Zász­ló Érdemrendet. Az elnökasszony arca ugyan­is egy másodpercre elsötétült, amikor meglátott. — Igen, ta­lálkoztunk már... — mondta, s a hangjából mintha valamiféle rosszallást hallottam volna ki. Aztán elhessegettem, alantas gondolatomat és a tárgyra tértem. Pontosabban csak tértem volna, mert két mondatnál to­vább nem jutottam. Csak ő tudja miért! Zvadáné olyan indula­tossá vált, mintha valamelyik rokonát fojtottam volna meg a közelmúltban. Indulatos szava­it automatikusan jegyezni kezd­tem, amikor rám kiabált: —Ne firkálgasson itt... —De hiszen az a foglalkozá­som, hogy firkálgassak — vála­szoltam kissé meglepve az el­nökasszony hozzáállásán. — Jobb, ha nem foglalkozik az üggyel, mert maga annak idején úgy mutatkozott be, mint rokon — replikázott, s közben idegességében le, s fel járkált az asztala körül. — Egyébként sem mondta, hogy honnan jött és mit akar megírni? — De hiszen már találkoz­tunk, nem? — Idejön és olyan ag­resszív... —Mondja, asszonyom! Ket­tőnk közül ki az agresszív? Én, aki kérdezek, vagy Ön, aki rám szól, hogy ne firkálgassak? —Nem nyilatkozom semmi­ről, érti? — Ez a beszéd! Önnek joga van nem nyilatkozni. ¥ Hazafelé azon gondolkodtam, vajon mi a baja velem a szarvasi takarékszövetkezet elnök­asszonyának? Pályafutásom alatt nagyon ritkán fordult elő, hogy ilyen vagy olyan formá­ban ne nyilatkozzon az, akit megkerestem. Akik pedig nem nyilatkoztak, azokról — eddig — mindről kiderült, hogy vala­mi oka volt elhallgatni a kérdé­sekre a választ... Csak találgatni tudok: azért nem nyilatkozott, mert valami nem stimmelt a kölcsönigény körül? Béla Vali A strandolok védelmében (Folytatás az 1. oldalról) Hasonlóan kedvező a helyzet azokban a fürdőkben, ahol víz- visszaforgatásos rendszer mű­ködik. A problémák igazából a töltő-ürítő medencéknél jönnek elő. Kpzegészségügyi szem­pontból az utóbbi két hónapban nem megfelelő eredményekkel találkoztunk Mezőhegyesen, Nagyszénáson, Újkígyóson és Tótkomlóson, illetve a Gyulai Várfürdő néhány medencéjé­nél. A gondok főként abból adódtak, hogy nem volt folya­matos a vízcsere. Az üzemelte­tőket felszólítottuk a fertőtlení­tésre és ezt végre is hajtották. A végegyházi fürdőnél valóban súlyosabb hiányosságokkal is találkoztunk, ezért felfüggesz­téssel kellett élnünk. Az üze­meltető jelentkezett nálunk, hogy az előírásoknak eleget tet­tek és ha ténylegesen így van, újra nyithat a fürdő. Bakterioló­giai szempontból egyébként a töltő-ürítő medencék azért is veszélyesebbek, mert általában termálvízzel működnek és a 37 fok körüli vízben a baktériumok jobban „túlélnek”, mint a hide­gebb vizekben. Nyemcsok Határprognózis A hét végén ismét csúcsforga­lom lesz a magyar—román és a magyar—osztrák határállo­másokon. Kőműves József alezredes, a Határőrség helyettes szóvivője az MTI-nek elmondta, hogy megkezdődik a török vendég- munkások visszaáramlása Né­metországba. Ezért Nagylaknál és Gyulánál befelé, Hegyesha­lomnál, Sopronnál és Rá- bafüzesnél kifelé számolni kell néhány órás várakozással. A Határőrség az Ausztriába uta­zóknak a Fertőd—Pamhagen átkelő igénybevételét javasolja. Péntektől hétfőig ismét nyit­va lesz a román határon a Méh­kerék—Szalonta átkelő, de ott csak a magyar és a román állam­polgárok léphetik át a határt. Satúkba szárítva A lakat és a vaj Valami nem stimmel. A kisvállalkozók nem győzik az újságírót körbehurcolni kicsi és még kisebb birodalmu­kon, úgy örülnek, ha szót ejtenek róluk. Ok tudják, néhány sornyi írás — még ha negatívum is van benne — a legkitűnőbb ingyenreklámmal egyenlő. Nem így gondolkodnak a privatizáció útvesztőjében bolyongó állanti vállalatok. Az egyik kollegám már sportot űz az elutasításaiból. Jegyzi elhessentésének okait. ,,A felszámolóbiztos nincs itthon, most ebédel, most vendége van, hagyja meg a címét, telefonszámát, majd visszahívjuk stb. Igazgató van, de neki sincs joga nyilatkozni, mert azt csak a vállalati biztos vagy a budapesti központból XY ül­te heti meg. A termelés középszintű irányítói—akik ponto­san tudják, mi történik az üzemben—pedig lakatot kaptak a szájukra. Hiába érvel az újságíró, hogy csak az éppen folyó munkákról érdeklődünk, s hogy eszünk ágában sincs meg­írni, hogyan teszik tönkre és ezzel bagóért megvásárolha­tóvá az adott vállalatot, nincs kegyelem. Nagyon régi időket idéző helyzet ez, amit nem lehet ép ésszel felfogni. Mert szerintünk hallgatni csak ott kell, ahol a vaj alacsony olvadási foka miatt nem tanácsos a napra kimenni. S ha ez így van, a fej, amelyen olvad, úgyis lelepleződik. Lakat ide ™gy °da- B. Sajt. Emese

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents