Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-31 / 202. szám
OKTATÁS 1993. augusztus 31., kedd O A Békéscsabai Körösi Csorna Sándor TanítóképzöFöiskoIa oktassák: óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét — pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával — életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. Személyiségét, emberi méltóságát tiszteletben kell tartani, s védelmet kell számára biztosítani az esetleges fizikai és lelki erőszakkal szemben. Nem vethető alá testi fenyítésnek, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. A tanulói jogok között szerepel, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön, továbbtanuljon; hogy tehetségének fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt, illetve hogy nemzeti, etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön. Az is szerepel jogosultságai között, hogy ha kéri — családja anyagi helyzetétől függően — ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, részben vagy egészben mentesüljön a törvényben meghatározott költségek megfizetése alól, esetleg engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy részletekben történő kiegyenlítésére. A tanulói jogok sorába tartozik, hogy kollégiumi, napközi otthoni, tanulószobai ellátásban részesüljön; válasszon fakultatív tárgyak, foglalkozások között; igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, létesítményeket, így a könyvtárat, a laboratóriumot, számítástechnikai, sport- és szabadidős létesítményeket stb. Fontos jogosultság, hogy — kérelmére — független vizsgabizottság előtt adhat számot tudásáról. Kérheti átkerülését másik (azonos vagy más típusú) nevelési-oktatási intézménybe. Különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathatja tanulmányait akkor is, ha állandó lakhelyén nem működik olyan iskola, amelyikben a tankötelezettség végéig biztosított az oktatás. A szakközépiskolák, szakmunkásképző iskolák és szakiskolák tanulóit a gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem szempontjából mindazok a jogok megilletik, amelyeket a Munka Törvénykönyve a munkavállalóknak biztosít. 15. Milyen jogaik vannak a szülőknek? Elsőként említhető, hogy megilleti őket a tanintézet szabad megválasztásának joga: mindenki gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, a család vallási, világnézeti meggyőződésének, a nemzeti, etnikai hovatartozásának megfelelően választhat óvodát, iskolát, kollégiumot. Törvényes joguk tehát, hogy gyermeküket nem állami, önkormányzati óvodába, iskolába járassák. Adott a lehetőségük egyebek között arra is, hogy — a törvényes előírások megtartásával — maguk alapítsanak nem állami, nem helyi önkormányzati óvodát, iskolát, illetve, hogy ilyen alapításában részt vegyenek. Természetesen igényelhetik azt, hogy az állami vagy önkormányzati iskolában gyermekük hit- és vallásoktatásban részesüljön. Az iskolaszékkel kapcsolatos előírásoknak megfelelően szülői jog a részvétel az iskolaszék megválasztásában — választóként és választható személyként is. Kezdeményezhetik szülői munkaközösség létrehozását, s bekapcsolódhatnak annak tevékenységébe. Kötelezettségeik között az egyik legfontosabb: gondoskodniuk kell arról, hogy gyermekeik az óvodai nevelés keretében az iskolára felkészítő foglalkozásokon vegyenek részt, eleget tegyenek a tankötelezettségnek vagy a képzési kötelezettségnek. Lényeges az is, hogy őrködjenek gyermekeik jogainak érvényesülésén, rendszeresen kapcsolatot tartsanak a gyermekeikkel foglalkozó pedagógusokkal. 16. Melyek a pedagógusok főbb jogai és kötelezettségei? Alapvető feladatuk a rájuk bízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Kötelességük, hogy a fiatalok fejlődését figyelemmel kísérjék, elősegítsék és mind a szülőket, mind magukat a tanulókat rendszeresen tájékoztassák az őket érintő kérdésekről. Ennek jegyében figyelmeztetniük kell a szülőket, ha úgy vélik, hogy valamilyen lépésre, intézkedésre van szükség a gyermek jogainak érvényesítése, fejlődésének elősegítése érdekében. Hangsúlyos pedagógusi kötelezettség a gyermekek, a diákok emberi méltóságának, jogainak tiszteletben tartása. Munkakörükkel összefüggésben megilleti a pedagógusokat az a jog, hogy a helyileg kidolgozott foglalkozási, illetve pedagógiai program — tanterv — alapján maguk válasszák meg az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és a tanítás, valamint a tanulók értékelésének módszereit. Szakmai jogosítványuk kiterjed arra is, hogy — meghallgatva a szakmai munkaközösség véleményét — eldöntsék: milyen taneszközöket, tankönyveket és egyéb tanulmányi segédleteket alkalmaznak munkájuk során. Jogaik tehát összhangban állnak a közoktatási törvény tanszabadságra alapozó szellemiségével. 17. Milyen hosszú a tanév? Az úgynevezett szorgalmi idő, tehát a tanítási év — az alapvizsgát, az érettségi és a szakmai vizsgát leszámítva — minden évfolyamon 190 tanítási napból áll. 18. Hány óra szerepelhet egy-egy nap órarendjében? A diákok kötelező tanórai foglalkoztatására — az életkortól függően — más-más előírások érvényesek. Ezek szerint az első-harmadik évfolyamon a foglalkoztatás nem lehet több napi négy tanítási óránál; a negyedik-hatodik évfolyamon napi négy vagy öt (azaz heti átlagban négy és fél), a hetedik-nyolcadik évfolymon napi öt, a kilencedik-tizedik évfolyamon pedig napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél) tanítási óránál. A középiskolákban — vagyis a tizenegyedik évfolyamtól — a napi hat tanítási óra a kötelező tanórai foglalkoztatás felső határa. A szakképzésben az iskolai és az iskolán kívüli gyakorlati képzésre a szakképzési törvényben meghatározott idő érvényes, tehát a szakmai elméleti tanítási órák száma nem haladhatja meg a napi hét tanítási órát; az elméleti és a gyakorlati órák száma pedig együttesen nem lehet több nyolc tanítási óránál. 19. Melyek a felnőttoktatásra vonatkozó főbb előírások? Felnőttoktatás a nem tanköteles tanulók részére szervezhető az e célra létesített iskolában, iskolai tagozaton vagy osztályban. Kizárólag a felnőttoktatás keretében kezdhetők meg, illetve folytathatók az iskolai tanulmányok attól a tanévtől kezdődően, amelyben a tanuló — általános iskolai tanulmányok esetén — a 20., középiskolai és szakiskolai tanulmányok esetén a 26. életévét betölti. Ebben az oktatási formában az önképzés döntő szerepet játszik. Megszervezhető a nevelés-oktatás a nappali iskola munkarendje szerint csakúgy, mint a tanulók elfoglaltságához igazodó esti, levelező vagy más sajátos — például a távoktatás specialitásait figyelembe vevő — munkarend szerint. Ha a tanítást nem a nappali oktatás menetével egybevágóan szervezik meg, a 190 tanítási napot az önképzés keretében tanulásra szánt napokkal együtt kell számítani. 20. Milyen feladatokat ró a közoktatási törvény az önkormányzatokra? Egyebek közt kimondja: a községi, városi, megyei jogú városi és a fővárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai, az általános iskolai nevelésről, illetve oktatásról. Ugyanezt a kötelezettséget fogalmazza meg a nemzeti vagy etnikai kisebbségek által lakott településeken az adott nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek óvodai, általános iskolai nevelésére, oktatására vonatkozóan. Leszögezi azt is, hogy a fővárosi, megyei önkormányzatnak gondoskodnia kell az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatásról. Hasonlóképp biztosítaniuk kell az önkormányzatoknak a többi gyermekkel, tanulóval együtt nem foglalkoztatható fogyatékosok óvodai, iskolai, kollégiumi ellátásáról, a képzési kötelezettség teljesítésének feltételeiről. Gondoskodniuk kell továbbá azoknak a diákoknak különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskola- váltásáról, akiknek állandó lakhelyén a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés-oktatás feltételei. 21. Mi a feladatköre az Országos Köznevelési Tanácsnak? Elsősorban az, hogy figyelemmel kísérje az oktatásügy helyzetét, javaslatokat dolgozzon ki, véleményt nyilvánítson oktatáspolitikai, kutatási és fejlesztési kérdésekben. Ezekről évente jelentést készít, amelyet nyilvánosságra is hoz. Javaslatot tesz a tantervi követelményrendszer, az országos óvodai nevelési program és a kerettantervek kiadására. Ajánlást készít a tantervek és a tankönyvek elbírálásának rendjére, s általában figyelemmel kíséri a közoktatás színvonalának alakulását. Kezdeményezi továbbá a közoktatás fejlesztését szolgáló kutatási feladatokat, s szakmai témákban javaslatokat tesz a művelődési és közoktatási miniszternek. 22. Mi a tankerületi oktatásügyi központok megbízatása? Az, hogy közreműködjenek a miniszter irányítási feladatainak ellátásában, segítsék az intézmények fenntartóinak irányító tevékenységét, az intézmények szakmai munkáját. Ugyanakkor vizsgálják, elemzik és értékelik a tankerület tanügyi helyzetét, figyelemmel kísérik a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatást, a tankönyv- és taneszközellátást. Feladatuk továbbá az iskolák szakmai tevékenységének értékelése, az intézmények működési feltételeinek és a szakmai követelmények, a képesítési előírások megtartásának vizsgálata. 23. Kell-e engedély külföldi tanulmányokhoz? A rendelkezések szerint magyar állampolgár engedély nélkül folytathatja tanulmányait külföldön, tehát tankötelezettségének külföldi intézményben is eleget tehet. Az J3C állandó belföldi lakhellyel rendelkező tanköteles korú fiatal esetében a tanulmányok külföldi folytatását — nyilvántartás céljából — be kell jelenteni az illetékes önkormányzat jegyzőjének, illetőleg ha már hazai iskolába beiratkozott, az iskola igazgatójának. / 24. Ervényes-e itthon a külföldi bizonyítvány? Igen, ha arról az adott országgal kötött szerződés van érvényben. Ha viszont nincs ilyen szerződés, akkor idehaza szükség van a bizonyítvány elismertetésére, illetve honosítására. Az egyenértékűnek elismert bizonyítvány tulajdonosa megfelelő hazai intézménybe jelentkezhet továbbtanulásra, illetve a kint szerzett szakképesítésnek megfelelő munkakör betöltésére. 25. Mikor lép életbe az új oktatási törvény? Ez év szeptember elsején; néhány rendelkezés azonban kivétel ez alól. A törvénynek a térítési díjra és a tandíjra vonatkozó előírásait például csak az 1994/95-ös tanévtől kezdve kell alkalmazni. Érdemes megjegyezni, hogy a törvény hatályba lépése nem érinti az adott dátum előtt az általános iskola nyolcadik évfolyamának elvégzésével szerzett alapfokú iskolai végzettség érvényét. Akik ilyen végzettséggel rendelkeznek, az általános iskolai oktatás kilencedik évfolyamán folytathatják tanulmányaikat, illetve — a vonatkozó rendelkezések szerint — részt vehetnek a szakképzésben. A korábban szerzett érettségi és érettségiképesítő bizonyítvány továbbtanulásra jogosít felsőoktatási intézményekben. Alapvizsgát a továbbtanulás feltételeként azoktól lehet első ízben megkövetelni, akik az alapvizsga-követelmények kiadását követő tanévben kezdik meg tanulmányaikat az iskolai oktatás hatodik évfolyamán. A törvény hatályba lépését követően az a tanuló, aki 1996- ig fejezi be az általános iskola nyolcadik évfolyamát, tankötelezettségét iskolarendszeren kívüli oktatásban való részvétellel is teljesítheti. Az új követelményrendszer, a hosszabb tanítási év, a kötelező órák új szabályai csak a Nemzeti Alaptanterv kiadását követő harmadik évtől lesznek kötelezőek. Ferenczy Europress A szarvasi mezőgazdasági főiskola épülete