Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-31 / 202. szám
1993. augusztus 31., kedd OKTATÁS írékés megyei hírlap Huszonöt kérdés - huszonöt felelet Mit kell tudni az új Hosszú előkészítés, egyeztető tanácskozások sorozata és átfogó vita után fogadta el idei rendkívüli ülésszakán az országgyűlés kodifikációs munkájának kiemelkedő jelentőségű dokumentumait: a közoktatásról, a szakképzésről és a felsőoktatásról szóló törvényeket. A következőkben a diákság és a pedagógustársadalom legszélesebb körét érintő jogszabály, a közoktatási törvény legfontosabb paragrafusait ismertetjük. oktatási törvényről? Akik már kijárták az iskolát... Képünk a békéscsabai 2. számú iskolát ábrázolja 1. Melyek a közoktatási törvény főbb új elemei? Az egyik: a nagyfokú tanszabadság — mind az alsó-, mind a közép- és felsőfokú oktatási intézményekben. Ez kifejezésre jut a gyakorlati, szervezeti és egyéb feladatokat körvonalazó jogszabályi előírásokban. A másik: az állami monopólium feladása az oktatásügyben. A jövőben tehát általános iskolát, középiskolát, felsőoktatási intézményt nemcsak az állam létesíthet és működtethet, hanem magánintézmények és magánszemélyek is. A harmadik: a törvény garantálja a szülők jogát arra, hogy gyermekük nevelése szabadon választott vallási, filozófiai, világnézeti meggyőződésüknek megfelelően történjék és senkit ne lehessen kötelezni világnézeti meggyőződésének megvallására vagy megtagadására. A jogszabály tilt bármiféle hátrányos megkülönböztetést fajhoz, nemzethez, etnikai, nemzeti csoporthoz való tartozás miatt. A negyedik: az oktatási rendszer rugalmas volta. Mindenki részére biztosított a 10 évfolyamos általános képzés. Oldódik a 8 osztályos általános iskola merev, hagyományos szerkezete; az eddiginél hosszabb időtartamú középfokú iskolai oktatási formák indíthatók — speciális képzési szándékok, igények szerint. 2. Mi az indoka a 10 osztályos általános iskolai képzés bevezetésének? Elsősorban az a nemzetközi tapasztalat, hogy korunkban a fiataloknak a munkába álláshoz, a boldoguláshoz, egyáltalán előbbre jutásuk esélyeinek jobbításához az eddiginél sokkal alaposabb általános képzésre van szükségük. Tény, hogy a nyolc osztály bizonyos alapműveltséggel felvértezte a tanulókat—ami azonban ma még elég, holnap már kevés lesz. A plusz két év ezen a téren rendkívül fontos többletet adhat a gyerekeknek. 3. Mit jelent a tankötelezettség? Kimondja a jogszabály, hogy a Magyar Köztársaságban min-, den gyermek tanköteles. E kötelezettséget az általános műveltséget megalapozó, az alapvizsgára felkészítő ismeretek elsajátításával kell teljesíteni. A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben a 6. életévét május 31. napjáig betölti. A szülők kérelmére tankötelessé válhat akkor is, ha a 6. életévet december 31. napjáig tölti be. Maga a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló betölti a 16. életévét. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékosságban szenvedő tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható — legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti a 18. életévét. 4. Milyen formákban lehet eleget tenni a tankötelezettségnek? A szülők választása alapján: iskolába járással vagy magántanulóként. Ha az iskola igazgatója szerint a diáknak hátrányos, hogy magántanuló (vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nincs reális kilátás), erről értesítenie kell a gyermek állandó lakhely szerint illetékes önkormányzatának jegyzőjét: ő dönt arról, hogy a tanuló milyen módon tegyen eleget a tankötelezettségnek. E kötelezettség az általános iskolában: az ötödik évfolyamtól kezdve a gimnáziumban, a kilencedik évfolyamtól kezdődően pedig a szakközépiskolában és szakiskolában is teljesíthető. 5. Hogyan érintik az általános képzésben bekövetkező" változások a szakképzésben részesülő tanulókat? A közoktatási törvényből adódóan új viszonyok alakulnak ki a szakképzésben. Jelenleg az iskoláskorúaknak csaknem 30 százaléka e képzési formában tanul, s 14 éves korában szakmát választ; heti váltakozásban elméleti és gyakorlati oktatásban részesül. Ezek a gyerekek — hiányos közismereti oktatásuk következtében — hátrányos helyzetbe kerülnek. A jogszabályok lehetőséget teremtenek — az általános iskola 9—10. osztályának bevezetésével — arra, hogy akik a szakmunkásképzés keretében tovább akarnak tanulni, megfelelő közismereti oktatásban részesülhessenek. Innen kilépve azután tanulmányaikat szabadon választott iskolatípusokban képességeik, továbbtanulási szándékuk szerint folytatják. 6. Változik-e az iskolák irányításának rendje? Igen, mind az oktatás tartalmát, mind az iskolák működését illetően számottevő változásokat hoz az új törvény. Megszűnik például az a gyakorlat, hogy minden gyerek függetlenül társadalmi, családi környezetétől és képességétől — egységesen előírt iskolai szervezetben, azonos tantárgyi, óratervi keretek között, központilag meghatározott tantervi anyag és államilag szentesített módszerek alkalmazásával részesül oktatás- ban-nevelésben. Az egységes, kötelező központi tantervek helyett a nemzeti alaptanterv, továbbá az iskolatípusonkénti kerettanterv és a helyi tervek lépnek életbe. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a közoktatási intézmények helyi foglalkozási, nevelési programok szerint működnek. A helyi programok kidolgozásának és alkalmazásának szabadsága tág teret biztosít a pedagógusok szakmai autonómiájára. A törvényi előírások szerint egyébként a tanulók az általános iskola 10. évfolyamának befejezése után egységes érettségi vizsgát tehetnek. A vizsgakövetelményeket az országos alapvizsga-, illetve az országos érettségi vizsga- követelmények határozzák meg. Az iskolai rendszerű szakképzés a tankötelezettség megszűnése után, az alapvizsgát — és több szakmaterületen az érettségi vizsgát — követően készíti fel a szakmai vizsgá7. Mit tartalmaznak a helyi pedagógiai programok? A nevelési-oktatási célokat és a helyi tanterveket. Ez utóbbi dokumentumok többek között meghatározzák az egyes évfolyamok tantárgyait, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokat, továbbá azokat a feltételeket, amelyeket a tanulóknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy egy évfolyammal följebb léphessenek. Meghatároz a nevelési-oktatási program minden olyan tevékenységet, ami a képesség kibontakoztatásához, illetve az esetleges hátrányok behozásához szükséges. 8. Mi az iskolaszék feladata? Az oktató-nevelő munka segítése — a szülők, a tanulók, az intézményfenntartók és az intézmény működésében érdekelt más szervek együttműködésének előmozdítása révén. Feladatai közé tartozik például a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggő iskolai döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálása. Javaslattételi jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő minden kérdésben. Az előírások szerint az iskolaszékeket hat hónapon belül kell létrehozni. 9. Kik lesznek az iskolaszék tagjai? A törvény úgy rendelkezik, hogy az iskolaszékekben azonos számú képviseletet kap a szülői kollektíva, a nevelő- testület és az intézmény fenntartója. Egy-egy képviselőt delegálhat a testületbe az iskola, kollégiumi diákönkormányzat, továbbá az érdekelt nevelőotthon, gyermek- és ifjúságvédő intézet, valamint a munkáltatói érdekképviseleti szervezet. A szülők képviselőit az iskolában tanuló gyerekek szülei, a nevelőtestület képviselőit a testület választja, a fenntartó képviseletéről az érintett fenntartó szerv dönt. A szülők olyan személyt is beválaszthatnak az iskolaszékbe, akinek a gyermeke nem tanulója az iskolának, de élvezi a többség bizalmát. 10. Ingyenes marad-e az oktatás? A törvény kimondja, hogy az óvodai ellátás — az étkeztetést kivéve — ingyenes. Az általános iskolai oktatásban minden kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozás szintén az. Közelebbről: ingyenes az óvodában a felügyelet és a felzárkóztató foglalkozás; az iskolában pedig az úgynevezett fejlesztő foglalkozás. Ugyancsak térítésmentesek a szakkörök, az önképzőkörök, az iskolai felzárkóztató foglalkozások, a tanítás előtt és az étkezés alatti felügyeletek, az iskolai egészségügyi szolgáltatások. Ingyenes továbbá az első szakképesítés megszerzése, az iskolai eszközök és létesítmények használata, minden kötelezően előírt vizsga; az általános iskola első nyolc évfolyamán a napközis foglalkozás és a tanulószoba; a kollégiumokban a lakhatási feltételek; a törvényben meghatározott óraszámban a tanulók képességeit fejlesztő foglalkozások, a kollégiumi létesítmények, eszközök használata; a fogyatékos tanulók állapotának megfelelő teljes ellátás. A középiskolai oktatás szintén ingyenes, amíg résztvevője nem éri el a 26. életévét. 11. Mekkora térítési díjjal kell az érintetteknek számolniuk? A díj mértékét illetően a jogszabály azt írja elő, hogy az — a tanuló életkorától és az igénybe vett szolgáltatástól függően — az egy tanulóra jutó tényleges kiadások 3—25 százaléka lehet. Érzékeltetésül: a szakképzésben például az egy tanulórajutó kiadás — a szakmától függően — mintegy 60—70 ezer forint tanévenként. A térítési díj összege tehát 5—6 ezer forint lehet. Az olyan egyéni igények kielégítésénél, amelyek a nevelési-oktatási programban nem szerepelnek, minden esetben kell térítési díjat fizetni. Rögzíti a törvény azt is, hogy a konkrét összegről az iskola fenntartója határoz, alapul véve a kiadásokat, így a fűtés, a világítás költségeit, a pedagógusok bérét, a taneszközök vásárlására fordított pénzt stb. A második s a további szakképesítés megszerzéséért mindezeket figyelembe véve 6—12 százalék közötti térítési díjtételekkel kell számolni. Meg kell azonban jegyezni, hogy a térítési díjat, tandíjat a tanulmányi eredménytől, a szociális helyzettől függően az intézmény vezetője állapítja meg, s szociális indokok alapján a díj fizetését el is engedheti. 12. A hazánkban tartózkodó külföldi gyerekekre is vonatkoznak a törvény előírásai? Olyan értelemben igen, hogy az a tanköteles korú fiatal, aki tartózkodási engedéllyel van az országban, ugyanúgy bekapcsolódhat a közoktatásba, mint hazai társai. A menekültek gyermekeinek is biztosítani kell a kollégiumi, az egészségügyi, valamint a szociális jellegű ellátásokat. 13. Mi a helye és szerepe a hitoktatásnak? Az állami és önkormányzati iskolákban a hitoktatás nem lehet kötelező. Csak azok a gyerekek járhatnak hittanra, akiknek a szülei ezt kívánják. A paragrafusok nem térnek ki az iskolai hitoktatás megszervezésével kapcsolatos kérdésekre, mert ez az iskola és az egyház belügye. Az iskolára az a kötelezettség hárul, hogy biztosítsa az oktatáshoz szükséges feltételeket, az egyházra pedig az, hogy az oktatás feladatát megoldja. A hogyan és miként valójában kettőjük megállapodásától függ. A törvény azt sem írja elő, hogy mikor legyenek a hittanórák — következésképp arra is van lehetőség, hogy ezeket a délelőtti órarendbe iktatva tartsák meg. / 14. Általában milyen jogok illetik meg a diákokat? Minden tanulónak alapvető joga, hogy biztonságban, egészséges környezetben neveljék, ra. Felvételünk a lökösházi általános iskolában készült
