Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-27 / 199. szám

O GYULA ÉS KÖRNYÉKE 1993. augusztus 27., péntek Gazdálkodj okosan! Ez a társasjáték nem csak gyerekeknek szól. A választópolgárok például erre fizet­ték be a képviselőiket. Nagy hiba lenne bármelyikünknek a csalhatatlanság álar­cában tetszelegnie, ám a nyilvánosságot szolgálók nem engedhetik meg maguknak, hogy szó nélkül elmenjenek a legalábbis furcsállható jelenségek mellett. Kétegyházán legutóbb módfelett érdekes pénzügyi dönté­seket hozott a képviselő-testület. A költségvetés elsőfélévének végrehajtásáról úgy ítélkeztek, hogy annak vitatható részét— egy későbbi vizsgálatra való hivatkozással, nagy meg­könnyebbüléssel — egyszerűen kiemelték a döntési körből. Struccoltak? Aztán félmilliót megszavaztak a szűkösből egy kutyafuttában felállítandó kézilabdacsapat számára. Örült is a leendő edző, sőt, mintha már az est korábbi időszakában is jól érezte volna magát. Szépséghiba, hogy a polgármesteri hivatal „pénzügyminisztere” a döntés előtt felhívta a figyel­met arra, hogy a költségvetés pillanatnyi állása: mínusz négyszázezer forint... Egy bölcs képviselői szakvélemény azonban elhessegette a ború fellegeit: mélyen hisz abban, hogy sikerül majd kigazdálkodni ezt az ötszázezret (is). A következő előterjesztésből azt tudhattuk meg, hogy a gyulai tűzoltók kilencvenezer forintot kértek, s ezért— úgy­mond — egy olasz fecskendőt adnának. Az előterjesztő javasolta, hogy ezzel ne foglalkozzanak: eddig is a gyulaiak oltották el a kétegyházi tüzeket. (A dolog persze bonyolul­tabb: e szerény összeget arra kérték a tűzoltók, hogy a térség összefogásával eséllyel pályázhassanak egy — valóban a kétegyháziak üdvére is felhasználandó —, közel húszmilliót érő gépjárműfecskendő beszerzésére. A dobás az lett volna, ha kézilabdára kérik.) Nem is kaptak egy huncut petákot sem. A napokban hallottam, hogy nem jutott hozzá a kért félmilliós támogatáshoz az a vállalkozó sem, aki tizenhárom millióért benzinkutat — s véle munkaalkalmat — kívánt létrehozni a faluban. Sebaj, Gyulán nem csak tüzet altathat­nak a kétegyháziak, hanem tankolhatnak is... ^ ^ ■4^ A föld melegével Az oldalt írta és szerkesz­tette Kiss A. János. A fotókat Fazekas Ferenc és Lehoczky Péter készítette. Telefon: (66) 450-450 Víz Gyulának? Elek. — Szerdán nem hivata­los megbeszélésen tekintette át Gyula Elekről történő ivó­vízellátási lehetőségeit dr. Po- csay Gábor gyulai és Szántó István eleki polgármester. Szól a rádió... Gyula. — Tegnapig két hely­beli pályázat érkezett a gyulai nem kereskedelmi rádió üze­meltetési jogának elnyerésére. A hasonló célú televíziós mű­sorkészítés és -sugárzás lehető­ségéért két gyulai és két békés­csabai vállalkozás „szállt ringbe”. A kulturális bizottság szerdai ülésén áttekintette az eddig benyújtott pályázatokat. A jelentkezési határidő ma jár le. Iskolakezdés előtt Gyula. — A polgármesteri hi­vatal augusztus 24-én tovább­képzést szervezett a város pe­dagógusainak. Az új oktatási törvényről, valamint a szak­képzési törvényről esett szó. Az előadásokat a Szegedi Re­gionális Oktatási Központ és a Munkaügyi Minisztérium szakemberei tartották. Üléseznek Eleken Elek. — Augusztus 30-án, hétfőn 18 órától ülést tart a képviselő-testület. Az idei év első felének költségvetési helyzetéről hangzik el beszá­moló. Áttekintik az adóbevé­telek alakulását. Az iskolák igazgatói beszámolnak az 1993/94-es tanév kezdéséről. Ifjúsági alapítvány Gyula. — A Városi Ifjúsági Bizottság „Városi Ifjúsági Szervezetek” néven alapít­ványt kíván bejegyeztetni. Az alapítvány céljaként a helyi if­júsági szervezetek, csoportok, egyesületek támogatását jelöl­ték meg. Az alapítványra való befizetés módját a későbbiek­ben közöljük. Polgárok vannak, őrség nincs Elek. — Többszöri nekiru­gaszkodás után sem sikerült a polgárőrség létrehozása a te­lepülésen. Nem mintha nem lenne égető szükség a közbiz­tonság ily módon megvalósuló elősegítésére, ám a párt- és személyi torzsalkodások mindeddig képesek voltak megtorpedózni a mégoly tisz­tességes kezdeményezéseket is. A képviselő-testület hitet tett a polgárőrség megszerve­zése és támogatása mellett, a polgármesteri hivatal meg is hirdette a szervezet létrehozá­sának lehetőségét. Megkezdődik az oktatás a Debreceni Orvostudományi Egyetem Nyíregyházi Egész­ségügyi Főiskolája Gyulai Diplomás Ápolói Szakán. (Re­mélhetően mihamarabb könnyebben elmondható, köz­keletű elnevezése is akad...) A negyven nappali tagozatos hallgatóval induló tanintézet­ben — mely Gyula első felső- oktatási intézménye — szep­tember 3-án 16.00 órakor tart­Az Elek, déli vízbázis T-l kút- csoport vízjogi létesítési ügyé­ben augusztus 13-án meghozta másodfokú határozatát az Or­szágos Vízügyi Igazgatóság. Ebben helybenhagyta a Körös­vidéki Vízügyi Igazgatóság el­sőfokú határozatát. Dr. Deli Ju­dit ügyintéző, s a két aláíró — dr. Filotás Ildikó és dr. Harmati Károly indokolásában megálla­pította, hogy az igénybe vett szakértő szerint a rétegvíz-ki­termelések az országban sehol sem járhatnak olyan terep- szintsüllyedéssel, mely az épületek károsodását okozhat­ná. A határozat szerint „A Hiva­tal fellebbezése nem alapos a tekintetben sem, hogy már most, a beruházás időszakában kér garanciát egy, a jövőben esetleg keletkező káresemény kártalanítására. Azt olvashat­juk, hogy a vízi munka engedé­lyese már a beruházás időszaká­ban köteles a másnak okozott kárt megtéríteni. A kutak terme­lésbe állítását követően az oko­zott kárt az köteles megtéríteni, akinek az érdekét szolgálja a vízhasználat. Ebben az esetben viszont a vízhasználat gyakor­lása és a károkozás közötti oko­zati összefüggésnek kimutatha­tónak kell lennie.” Az eleki születésű, kanadás Márton Miksa már a hatvanas években hazalátogatott Ma­gyarországra. Ötvenhatban tá­vozott, egyenesen Kanadába. Hat éve dolgoztatott a helyi té- esszel, most viszont önálló vál­lalkozásba kezdett. Dualflex márkájú termékeit jól ismeri a nagyvilág, amúgy ötletekből ki­fogyhatatlan feltaláló. Most megvette az eleki téesz csiszo­lópapírt, meg egyebeket eddig is neki gyártó üzemét. — Most intézem az üzem újraengedélyezését — mondja Márton Miksa. — Olyan köve­telményeket támasztanak, ame­lyeket eddig senkinek sem jutott eszébe bevasalni az üzemen. Márpedig itt a munkának men­nie kellene, az embereknek pe­dig állásra, bérre lenne szük­ségük. Tavasszal belekezdenék ják az átadási és tanévnyitó ünnepséget. A korszerű képzést a Project Hope Ápolásfejlesztési és Ok­tatási Európai Program, ennek nemzeti bizottsága és a Népjó­léti Minisztérium segítségével alakították ki. Az oktatási idő felét klinikai gyakorlati okta­tásra fordítják Gyulán. Előtér­be kerül majd a leendő diplo­más ápolók kapcsolatteremté­si és kapcsolattartó képességé­*** A fellebbezés eldöntetett, az illegálisan megkezdett és (gondolom) ennek ismereté­ben engedélyezett fúrás foly­hat tovább. Gyulaiként iga­zából azt sem bánnám már, ha végre az egészséges víz folyna a csapból. (Máskor ta­lán arról is érdemes lenne elmélkednünk, hogy a kiváló eleki vízhez miért akarják hozzákeverni az egészségká­rosító gyulait, abból kiindul­va, hogy a keverék-kutyulék még éppen megfelel majd a szabványnak. A gyulaiak nyilván egészségesnek és nem szabványosnak kíván­ják látni a gyermekeiket.) Ám ez a víz keserűvízzé vál­na minden gyulai szájában, ha az elekiek keservei árán kerülne a poharukba. Ezért aztán töprengjünk el azon, hogy a határozat egyetlen szakvéleményre alapoz nagy biztonsággal, amikor szak­értői intézetek csak hossza­dalmas vizsgálódás után haj­landók kimondani: okozhat­ta-e vagy sem a víztermelés a rejtélyes falrepedéseket. Ed­dig viszont még nem jutottak el. Ha pedig mégis okozhatja — a határozat logikája sze­egy nagyobb, korszerűbb gyár építésébe itt Eleken. Ötven- száz embernek adna munkát. Vámszabadterületet is kialakí­tanék. Már megalakítottam ma­gyarországi cégemet, az Euro- Dualt. Termékeinket világcé­gek használják. Csiszolópapí­rokat, -vásznakat, hosszú csi­szolókat, végtelen szalagokat is készítünk. De gyártunk öntapa­dós és tépőzáras csiszolóvász­nakat, korongokat, körforgós és vibrációs csiszológépeket is. —Mennyitfizet a munkások­nak? —Egyelőre 28 ezer bruttót, a takarítónőnek 22 ezret. A mun­kavégzéstől függően ez több is lehet. Eddig teljesítményben dolgoztak, most havi fixet kap­nak. A teljesítménybérezés sok selejttel jár, nekünk viszont a minőség nagyon fontos. A kis nek, szociális érzékenységének kialakítása. Az oktatók csak­nem kivétel nélkül óraadóként tevékenykednek majd, több­ségük a gyulai kórház szakem­berei közül kerül ki. Ez a kap­csolat nyilvánvalóan — ked­vezően — vissszahat majd a megyei kórház munkájára is. Ez az együttműködés egyben a kórházban évtizedek óta folyó gyógyító és tudományos tevé­kenység elismerése is. rint —, kétséget kizáróan bi­zonyítani kell. No de a szak­értő megmondta: Magyar- országon ilyen nem fordul­hat elő. Ez bizony a 22-es csapdája... S egy másik csap­da: ha mégis kárnak vennék a kárt (nem lenne kár), an­nak kell állnia a cechet, aki­nek érdekét szolgálja a víz- használat. Ez esetben nyil­ván a gyulaiaknak. Az eljá­rásban számításba vette-e ezt valaki? S van itt valami, amit se­hogy sem értek. Felróvatik az elekieknek, hogy előre kértek garanciákat. Gyanítom, hogy az ilyesmit — amióta világ a világ, legalábbis a rómaiak jo­gának kialakulása óta — előre szokás kérni. Tudniillik úgy van értelme. Mindent össze­gezve: ha a víz kitermelése nem okozhat épületkárokat, vajon miért nem hajlandó erre senki biztosítékot adni? Ha meg mégsem ilyen egyértel­mű a dolog, miért nem termé­szetes, hogy egy önkormány­zati közösség — választói megbízásából és érdekében — biztosítékokat kér az eset­leges károk gyors és biztos megtérítésére? S a legna­gyobb baj: ebben az ügyben az elekieknél csak a bimbódzó demokráciát érte több mél­tánytalanság... cégek ebből élnek. Ráadásul nagy a konkurencia. — Hogyan lett vállalkozó Kanadában? — Kocsimosóként, kocsifé­nyezőként kezdtem. Volt egy találmányom, mely révén a fő­nök társa lettem. Aztán megvet­tem a társamat. Találmányaim ma is születnek. Most éppen olyan reszelőt állítottam elő, mellyel fémek, műanyagok, festékek, üvegféleségek is re- szelhetők, s nem dugulnak el soha. Finomabb és durvább élei cserélhetők. —Hol laknak? — Feleségemmel, June-nal a kanadai Ontario Windsorban. Ez a város úgy fekszik szemben az USA-beli Ditroittal, mint Pest Budával. Windsorban és Ditroitban vannak üzemeim. Van egy lakásunk 1990-től Bu­dapesten, a János Kórház mö­gött is. Most veszünk ott egy másikat — irodának. A ZO-LA Bt.-bői alakult meg két éve a Geowatt Energetikai Mérnökiroda és Szaküzlet. Gyulán, a buszpályaudvar mel­lett tárták szélesre ajtajukat a vásárlók, megrendelők előtt. — Épületgépészettel foglal­kozó, komplex válalkozás a mi­enk — mondta Fodor Zoltán ügyvezető igazgató. — Ter­vezünk, kivitelezünk, keres­kedünk. Korszerű, rézcsöves technológiával dolgozunk. A nálunk fejlettebb országokban már így készül a fűtési rendsze­rek 70 százaléka. Nem vélet­lenül: élettartama garantáltan 70 év. —Mitől korszerű? .— Környezetbarát. A mű­anyag csonkos rendszer ugyanis káros anyagot bocsát ki. A réz a vízellátásban, a fűtésnél, a gáz­vezetésnél egyaránt jól használ­ható. A szabvány mindig is le­hetővé tette alkalmazásukat. — Miért éppen Geowatt a nevük? — Hamarosan hozzá­kezdünk az alternatív energiák felhasználásához. Egy nyugati céggel tárgyalunk. A napener­gia-nyerés még drága, a geoter­mikus energia viszont már reá­lis áron hozzáférhető. Nyuga­ton előszeretettel élnek is vele. E technológia tervezésére és ki­vitelezésére is vállalkozunk. — Hogyan nyerhető ez az energia? — A talajhőmérsékletet zárt rendszerben vezetjük fel. Egy hőcserélőt juttatunk le 100 mé­ter mélységbe. Egy osztrák cég termékeiből alakítjuk ki e fűtési rendszert. Egy családi ház ilyen fűtése 600-700 ezer forintos be­ruházással oldható meg. A ha­gyományos 200-300ezer forint. Egy rész energiával négy rész energiát hozunk felszínre. —Kereskednek is. — Közvetlenül a gyártótól szerezzük be a termékeinket. Nem csupán az üzletben árusí­tunk, nagykereskedelmi tevé­kenységet is végzünk viszontel­adók számára. Sőt, üzletünkben rövidesen helyet kap a németor­szági Wolf cég is, amely kazá­nokat, klímaberendezéseket forgalmaz. Ezek rendszerbe ál­lításának tervezését, szervizelé­sét is elvégezzük majd — a ter­vezést számítógéppel és ingye­nesen. Fodor Zoltán, aki „kivágta a rezet” Gyulán Keserűvíz próbafúrásból Márton Miksa, a kanadás A gyulai főiskola impozáns épülete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents