Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-27 / 199. szám

1993. augusztus 27., péntek HÁLÓ Lowell Ponte: Mit egyen, hogy sokáig éljen? Az élelmiszer-tudomány kuta­tói szerint egyes köznapi táp­lálékoknak betegségmegelőző és életmeghosszabbító hatásai vannak. Vizsgálataik eredmé­nyei akár évekkel is meg­hosszabbíthatják az életet, s az étrendet változatosabbá és nemzetközibbé tehetik — ol­vasható a Reader’s Digest Vá­logatás augusztusi számában közreadott cikkben. A mediterrán kapcsolat. Bár a franciák legalább ugyan­annyi telített zsírt fogyaszta­nak, mint az amerikaiak, a francia férfiak körében a szív- betegség okozta halálozás gyakorisága mindössze negy­ven százaléka az amerikaiak­nál tapasztalhatónak. Egyes kutatók ezt a védettséget java­részt a borfogyasztásnak tulaj­donítják. Lehetséges, hogy a borban levő egyik nem alko­holos vegyület — amely egyébként a piros szőlőben, a vörös- és lilahagymában, a brokkoliban és a tökben is megtalálható — jó hatással van az egészségre. A korszerű tudomány megle­pő gyógyhatásokat fedezett fel a hagymáról és a fokhagymáról. A fokhagyma gátolja a véralva­dást, s így mérsékli a vérrögök kialakulásának és a szívbeteg­ségeknek a kockázatát. Keleti bölcsesség. Amikor a Rutgers Egyetem (New Jersey állam) kutatói zöld teával itat­tak egereket, azt találták, hogy a bőrrák kockázata ötven száza­lékkal csökkent ezeknél a rág­csálóknál. A japán férfiak két­szer annyit dohányoznak, mint amerikai társaik, ám a tüdőrák okozta halálozás aránya csupán a fele az amerikainak. E jelen­ség egyik oka az lehet, hogy a japánok zöld teát isznak. Ugyancsak lehetséges, hogy a szója egyik természetes ható­anyaga, a genistein megakadá­lyozza a rákot okozó gének mű­ködését. A szójasajtban, szója- tejben, szójalisztben és a leg­több szójafehérje-kivonatban is meglevő hatóanyag a felméré­sek szerint lényegesen csökken­tette a gyomorrák kockázatát. A sarkvidéki étrend. Noha a grönlandi eszkimók hatalmas mennyiségű zsírt fogyasztanak, a szívbetegség okozta halálozás aránya köreikben megdöbben­tően alacsony. Ennek egyik oka az lehet, hogy bőségesen fo­gyasztanak halat, ezek pedig bővelkednek az ómega-3 zsír­savaknak nevezett ritka olajok­ban. Rendszeres és tartós fo­gyasztás esetén ezek az olajok csökkentik a koleszterinszintet, gátolják a vér alvadását, csök­kentik a gyulladások és az érel­meszesedés kockázatát és — a legfrissebb állatkísérletek ered­ményei alapján — a vastagbél­rák ellen is védelmet nyújthat­nak. A kilencvenes évek étrend­je. Mostanában igen divatossá vált a brokkoli, a káposzta, a kelbimbó, a kel. Egy balti- more-i kutatócsoport 1992-ben nyilvánosságra hozott eredmé­nyei szerint a brokkoliban talál­ható egyik kéntartalmú vegyület „jelentős eleme lehet a brokkoli rákellenes hatásának”. A közeljövőben valószínű­leg a magas C-vitamin tartal­mukért amúgy is régóta kedvelt citrusfélékért fogunk lelkesed­ni. Egy kísérlet keretében ön­ként vállalkozók négy héten át naponta két grapefruitot ettek, s a kúra eredményeként átlago­san nyolc százalékkal csökkent a koleszterinszintjük, s tizenhat százalékkal a szívbetegség koc­kázata. A mozgást is korán kell kezdeni! A szabad mozgás az igazi élvezet! Mindig aggodalom kerít hatal­mába, ha az utcán kenguruban hurcolt picibabát látok, szinte öszegöngyölve. De láttam már hegyi úton kanyargó, imboly­gó buszon háromhónapos cse­csemőt az anyja karján szen­vedni. Mert mi más is lenne az, amikor nem az életkorának megfelelő helyzetbe került. Régen meg a szoros pólyában raboskodtak a picinyek hosszú hónapokon át, télen, nyáron. Mivel a közhit szerint így nem ferdülnek el és nem ficamod­nak ki a csontok. — Végül is mi a jó, a helyes és főleg egészséges módszer, ami elejét veszi a későbbi moz­gásszervi betegségeknek? — kérdem dr. Tóth Jánost, a bé­késcsabai kórház ortopédiai osztályvezető főorvosát. — Már a pici csecsemőnek nagy a természetes mozgás­igénye, s ezt, ha hagyják ki is elégíti. Egyes kórházakban ugyan pólyáznak még, de csak az etetés idejére a könnyebb­ség kedvéért. Én az angol pó­lyát javaslom egészen korán, mert ebben a láb és a csípő szabadon mozoghat. Ellentét­ben a hagyományos pólyával, amely az összezárt, nyújtott lábat leszorítja és így inkább elősegíti, mint megelőzi a ké­sőbbi bajokat. Például a csípő­ficamot. — Tehát elejétől fogva a mozgás, a rugdalódzás a fon­tos? — És a jó levegő. Egyiket sem lehet eléggé hangsúlyoz­ni. És fokozottan érvényes, hogy az egészséges gyermek magától kezd bele minden mozgásformába, semmit sem kell, sőt nem is szabad erőltet­ni. Az édesanya úgy segítheti a mozgást, a különböző izom­csoportok erősítését, ha egyenlő arányban fekteti ha­son és háton a babát. Ez nap­palra értendő, mert az éjszakai hasonfekvés más, az kimon­dottan pihenés, a nappali meg „dolgozó” helyzet. S ez már néhány hetes korban elkez­dődhet, és még előbb a csipőfi- cam-szűrővizsgálat. — Nem egyforma korban kezdenek a gyermekek ülni, állni, járni, s ezért van, aki mindezt „elősegíti”... — Az, hogy nagyok az egyéni eltérések e tekintetben, nem jelent semmi rosszat, az már inkább, ha a szülő erőlteti például az ülést. Ugyanis amíg önállóan a saját erejéből nem tud ülni a kicsi, addig az ültetés káros, mert a gerinc túlterhelő­dik. Ez történik a kenguruban is, mikor még nem tud ülni a baba, vagyis nem képes tartani magát. Fontos, hogy mielőtt tartósan ülni, állni tudna, sík, szabad terepre tegyék ki, hogy másszon, így erősödnek a nyak- és hátizmai és mozogjon az egész teste. Meg ügyesed- jen is. — Úgy tűnik, hogy az első életév mozgásszervi szempont­ból is meghatározó. — Igen és ezért kell minder­re vigyázni, mivel tartáshiba alakulhat ki, főleg a mozgás- szervi bajokra hajlamos cse­csemőnél. Hat-hétéves korban már elég sok az ilyen gyermek, holott az óvodában gyakori a játékos mozgás és van hely, ahol speciális tornával is fog­lalkoznak az óvónők. Persze a szülők együttműködése nél­külözhetetlen, hiszen lehet rontani, de javítani is a gyer­mekek tartásán. A kellő és szakszerűen irányított mozgás elhanyagolásán egy boldog élet múlhat. Vass Márta Természetesen... anyatejjel! Az anyatej nem csak táplálék - A szoptatás nem csak étkezés A nők szoptatási hajlandósá­gát messzemenően befolyá­solja a gyermek és ifjúkori ta­pasztalataik és a neveltetésük. Sokkal könnyebben fogadják el a szoptatást követendő pél­daként, ha rendszeresen látnak szoptató nőket családjukban vagy baráti környezetükben. Ki kell hogy alakuljon a lá­nyokban és a fiatal nőkben a szoptató anya mintaképe. A lányoknak a gyermekkortól a serdülőkorig olyan tapasztala­tokat, elméleti ismereketeket kellene szerezniük, melyek pozitív módon befolyásolják őket. Engedjék meg a szoptató anyák, hogy gyermekeik, de különösen a lányok megfi­gyelhessék a kisebb testvér szoptatását és gondozását. A serdülő lányok és fiúk családi életre nevelése során is hang­súlyozni kell a szoptatás elő­nyeit. A cél, hogy megakadá­lyozzuk a szoptatással kapcso­latos, tudatlanságon alapuló tévhitek kialakulását. Az anyatej egy és örök, a természet egyik csodája, az emberi újszülött legideálisabb tápláléka. Az anyatej nem vál­tozik, csak a világ körülöttünk, bővülnek az anyatejjel kap­csolatos ismereteink. Nézzük tehát, miért is nagy­szerű, miért is mindenekfeletti az anyatej? 1. A benne található fehér­jék mellett oldott állapotban lévő szabad aminosavakat tar­talmaz nagy mennyiségben. Hogy ez miért jó? Az aminosa­vakat nem kell lebontani, nem kell emésztőnedvekkel feldol­gozni, hiszen ezek a fehérje­képzés építőkövei. Tehát mun- lyi nélkül azonnal felhasznál­hatók a sejtek, szövetek építé­sére is. 2. Az anyatejben a zsírok képviselik az átadott kalóriák felét. Mivel az emlőmirigy nem csak zsírt választ ki a kép­ződő tejbe, hanem mellé meg­termeli az emésztéshez szük­séges két enzimet is, így a ne­hezen emészthető zsírok fel­dolgozását a természet előre­látóan biztosítja. Emellett az anyatejben oldott állapotban szabad zsírsavak is vannak. Ezek már nem energiahordo­zók, hanem jelentős vitamino- lógiai és immunológiai szerepet teljesítenek, így gazdagítják az anyatej belső, testfelépítő, védő szerepét a még éretlen, sérülé­keny újszülött részére. 3. Az összes emlős lény közül az emberi tej tartalmaz a legmagasabb arányban szén­hidrátot. Hogy ez miért lénye­ges? Mert az anyatejben olyan cukrok találhatók, amelyek az idegrendszer épülésének alap­pillérei. Ezek nélkül nem fej­lődhet az agy és a idegrend­szer. Az ember agyának fejlő­dése az újszülött és a kis cse­csemőkorban a legintenzí­vebb, majd 2-3 éves kor között lényegileg be is fejeződik. 4. Az anyatejben 1/3-nyi só (ásványi anyag) van a tehén­tejhez képest. Miért ilyen ke­vés, mikor a növekedéshez sok kalcium, vas stb. szükséges? A sok ásványi anyag, a sók külö­nösen a kiválasztás szerveit terhelik meg. Ezért belőlük a feltétlen szükséges lehető leg­kevesebbet célszerű bevinni, a leghatásosabb felszívódási vi­szonyokkal. A sók az anyatej­ben olyan formában szerepel­nek, melyet a fiatal csecsemő még éretlen felszívóképessége ellenére is csaknem 90— 100%-ban fel tud használni, míg a tehéntej ugyanazon só­anyagát csak 30—40%-nyira értékesíti. 5. Az anyatej tartalmazza mindazon vitaminokat, amire, illetve amennyire az újszülött­Itt nem kell bemutatkozni Négyéves a telefonos lelkisegély-szolgálat A fővárosban és az ország nagyobb városaiban már 10— 12 éves hagyománya van a lelkisegély-szolgálat felkere­sésének, de megyénkben is egyre többen nyúlnak a telefon után a tanácstalan helyzetbe jutott emberek közül. Szabó- né dr. Kállai Klára klinikai szakpszichológus, a szolgálat vezetője a Segítőfoglalkozásúak Nemzetközi Nyári Egye­temén előadást tartott tapasztalataikról. Arra kértem, hogy legérdekesebb észrevételeikről számoljon be olvasóink­nak is. — Az eddigi ötezer hívásból nem volt két egyforma, mégis vannak bizonyos jelenségek, amelyek ismétlődnek, illetve a hívásokat megvizsgálva elgondolkoztatóak. An­nak ellenére, hogy négy éve bárki ingyen felhívhat bennünket a megye bármely településéről, még mindig sokan fordulnak félve a vonal másik végén ülőkhöz. Gyakran tapasztaljuk, hogy a hívó csak hallgat. Érthető ugyan ez a viselkedés, hiszen nem könnyű a gondjainkat másoknak elmondani, én mégis arra biztatnám a telefoná­lókat, hogy bátran szólaljanak meg, hiszen itt csupa meg­értő, a bajba jutottat barátságosan meghallgató segítő várja hívásukat. Nem kell bemutatkozni, nem kell indo­kolni azt, hogy miért keresnek minket, nyugodtan ránk lehet zúdítani minden bánatot, hiszen mi azért vagyunk, hogy figyelmesen meghallgassuk a segítséget kérő em­bert. —Kik és milyen problémákkal keresik fel önöket? — Valamivel több női hívónk van, mint férfi, de nem nagy a különbség közöttük. A nehezedő életfeltételek miatt sokan keresnek meg bennünket súlyos gondokkal, de jobb lenne, ha nem várnák meg az emberek egy-egy élethelyzetük reménytelenné válását, hanem bármilyen családi, munkahelyi, partnerkapcsolatbeli és egyéb konf­liktus esetén — ha nem kívánják vagy nem tudják ismerős­sel megbeszélni — keressenek meg minket. Nem az a baj, ha gondja van az embernek, hanem az, ha nincs kivel megbeszélni. A problémáinkat nem szégyellni kell, ha­nem társat keresni a megoldáshoz. — Önök sem mindenhatóak, biztosan nem tudnak min­den helyzetben tanácsot adni. — A legtöbb embernek nem is tanácsra van szüksége, hanem arra, hogy elmondhassa valakinek azt, ami bántja, illetve egy másik emberre, aki más nézőpontból szemléli ugyanazt az esetet. Természetesen, ha valaki konkrét tanácsot kér, akkor igyekszünk megadni, illetve olyan szakemberhez küldeni, aki képes segítséget nyújtani. Az lenne jó, ha a hozzánk fordulók partnernek tekintenének minket, egy olyan embertársnak, akivel feszültségektől mentesen bármiről el lehet beszélgetni. L.M. Az oldalpárt szerkesztette: Bede Zsóka nek és a fiatal csecsemőnek szüksége van. 6. Ősi megfigyelések is bi­zonyítják, hogy a szopó cse­csemők megbetegedései, s fő­leg halálozási viszonyai sok­kal jobbak, mint a tehéntejen nevelteké. Az anyatej védőszerepet játszik a vele táplált újszülött, fiatal csecsemő részére. Ho­gyan teszi ezt? Olyan immun­anyagot is tartalmaz, amely el­lenáll a gyomor- és bélrend- . szer emésztő enzimeinek s el- . jut oda, ahol hatnia kell, a vé­konybelek boholyhámjához és itt pusztítja el azokat a fertőző baktériumokat, amelyek a szá­jon át bejutottak. Emellett az anyatej olyan immunanyago­kat tartalmaz, melyek a bakté­riumok életfeltételeinek gátlá­sa révén hatnak. Tehát az az újszülött, akit nem szoptatnak, éppen a legesendőbb életsza­kaszában, elesik a legnagyobb védelemtől. A kezdeti szopta­tásnak a tudatos tagadása szin­te bűnnek tekinthető a világra- jött, várva várt kis csecsemő­vel szemben. Nyomatékosan hangsú­lyozni kell, hogy mindezeket az immunkanyagokat a legna­gyobb koncentrációban az elő- tej, az úgynevezett kolosztrum tartalmazza. 7. Szoptatással az anyatej megfelelő hőmérsékleten, tisztán kerül a csecsemő szer­vezetébe, csomagolása is esz­tétikus. A szopás munkája az állkapocs tökéletesebb fejlő­dését segíti. A WHO és az UNICEF 1984-ben tanulmányokat ké­szített a szoptatott és a mester­ségesen táplált csecsemők fej­lődésének, aktivitásának ala­kulásáról. Lényeges különbséget ta­láltak: — a szoptatott csecsemők életerősebbek — a fertőzésekkel szemben ellenállóbbak — a testi és szellemi fejlő­désük gyorsabb, a környezeti érdeklődésük nagyobb — szervezetük stabilabb, nagyobb a tűrőképességük. Ugye ostoba ember az, aki ennyi pozitív adat, biológiai törvényszerűség felismerése birtokában kételkedik abban, hogy az anyatejnek különleges jelentősége van az újszülött gyors fejlődésére? Ugye fele­lőtlen, aki ezek után is azt hi­szi, hogy az anyatej minden károsodás nélül pótolható mesterséges táplálékkal? A fentiekből következik, hogy az egészséges, tartós élet stabil alapozását semmivel sem lehet úgy biztosítani az első hónapokban, mint az anyatejjel, a szoptatással. Ledzényi Mátyásné és Tóthné Hricsovinyi Ibolya VÉDŐNŐK

Next

/
Thumbnails
Contents