Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-24 / 196. szám
ÍRÉKÍS MEGYEI HiRUpGAZDASÁG 1993. augusztus 24., kedd w % Piacépítés az őshazában a közös történelmi múlt talaján Kollektív agrármarketing-program Tatárországban magyar liba nevelkedik Beszélgetés Nyúl Sándorral, az Euro Team Kft. igazgatójával Baskíria fővárosában, Ufában Azt mondják, ha valaki külföldön jár, a repülőgépeken, a bankokban, a konferenciákon biztosan találkozik magyar üzletemberekkel. Ok valamennyien a sokat — és esetenként joggal — szidott honi gazdaságnak a világ rengeteg pontján fellelhető' követei, akiknek a célja: üzletet, pénzt hozni az országnak. Amikor Göncz Árpád június végén Oroszországba, az Ural-környéki köztársaAz Euro Team néven megalakult holding a CEIC Toronto magyarországi befektetése. A holding 10 különböző kereskedelmi vállalatot tömörít. A vállalkozások több régiót ölelnek át. Székhelyeik: Budapest, Singapore, Ufa, Kazany, Nyíregyháza, Bécs. Sem gyorséttermi lánc, sem gyors üzlet — A térségben elsődlegesen árucserével foglalkozunk, de ennek a talaján mindig előkészítünk befektetéseket is — mondja Nyúl Sándor. Kezdetben, 1989—90-ben úttörő módjára mozogtunk a térségben. Kádár Béla külgazdasági miniszter nevéhez fűződik egy tavalyi, nagyon sikeres körút, most pedig Göncz Árpád köz- társasági elnök erősítette meg a kapcsolatokat. Azok a vállalkozók, akik elindultak 1990-ben, most egyfajta kormányzati és politikai hátteret is kapnak. Mindez nagyon jó hatást gyakorol a magyar lehetőségekre. Errefelé egyébként az elmúlt rendszerben nem jelent meg magyar vállalkozó. Örülünk a felső szintű politikai támogatásnak, mert a magyarországi exportőröket igencsak sújtotta a recesszió és a volt szovjet kapcsolatok gyors felszámolása. Az Euro Team és a CEIC a térségben a magyar vállalatok széles körét képviseli, többek között az Agrimpexet, a Che- molimpexet, a Chinoint, a Medicort, a Mogürtöt, az Ikarust, a Videotont és a legkülönbözőbb profilú mezőgazdasági vállalkozásokat. Tavaly Szabolcs megyéből három hónap alatt több mint 30 millió kilogramm almát exportáltunk, ami világrekord! Úgy gondoljuk, hogy a Göncz Árpád látogatása kapcsán kötött szerződéseink, az átlagos magyar ipari termelékenységet figyelembe véve több mint 10 ezer ember munkahelyének megmentését jelentik. —Az üzletemberek úgy tartják, ez a régió egy kincsesbánya. —Igen, valóban így van. Mi egy tudományos intézetet kértünk meg a gazdasági lehetőségek feltérképezésére. Javaslataik alapján választottuk ki aterületet, ahol jelenleg dolgozunk. Alapvető a nyersanyagkincs, hiszen ezek tőzsdecikkek, így könnyen elcse- rélhetők. — Milyen az itteni üzletemberek fogadókészsége ? — Nagyon kedvező, amit megalapoz a régi korokra visszanyúló közös történelmi múlt. Érezhető a szimpátia a magyarok iránt a jelenből táplálkozva is, és úgy látom, hogy ők a magyar gazdasági modellt sikeresnek tekintik. Mi Ságokba indult, csapatát üzletemberek népes delegációja gazdagította. Az utazás végén Baskíria fővárosában, Ufában olyan szakembert kerestünk, aki a magyarországi vidék gazdálkodóinak, termelőinek is kedvező hírekről számolhat be. Aki e távoli országokban a reménykeltő megállapodások hátteréről, kulisszatitkairól beszél: Nyúl Sándor, az Euro Team Kft. igazgatója. a tőkehiány, a nemzetközi tőke megjelenéséhez hiányoznak a jogszabályok, a biztosítékok. Minősíthetetlen a bankrendszer; nehéz lebonyolítani például egy valutatranzakciót. Külföldi cég nem tud számlát nyitni. A külföldi privatizációs tőke beáramlása ezért nagyon lassú. A régióban az úgynevezett közösségi privatizációval próbálkoznak, aminek a hatékonyságát szakberkekben nem egyértelműen ítélik meg. A taxizást és a magánéttermeket kivéve egyéb, átütő erejű magántőke még nem jelentkezett. Nyúl Sándor: „A libaexport Békés megyei vállalkozók részvételével jön létre” pedig — mint kompország — nem vagyunk olyan távol tőlük. Például ha egy japán vagy kanadai befektető eljön ide, biztos, hogy hozzánk képest komoly kommunikációs és megértési problémákkal küzd. Tudomásul kell venni, hogy itt, ahogyan nincs gyorséttermi lánc, gyors üzlet sincs. Lélektanilag, emberileg kell megközelíteni az embereket. Nagy a bizalmi tényező! A lényeg, hogy a magyarokat jól fogadják; a termékeinket referenciával ismerik, hiszen azok megjelentek a moszkvai központi kereskedelmen keresztül. Az utcákon Ikarus buszok láthatók, rengeteg magyar gyógyszert hoztak ide, ismerik a Videoton termékeit és a zöldségeinket, gyümölcseinket, élelmiszereinket, konzer- veinket. Nyomasztó tőkehiány — A kapcsolatok bővítésével, megerősítésével milyen termékek sikerére számíthatunk a régióban? — A privatizációs és átalakulási folyamatok keretében szívesen fogadják az itteniek az általuk nagyrabecsült magyar mezőgazdasági kultúra termékeit, illetve technológiákat, termelési rendszereket; például 3 millió liba tenyésztésére komplett technológiát Ta- társztánba, több ezer tenyészállatot, szarvasmarhát, terményszárítókat és élelmiszer- ipari feldolgozó technológiákat. — A mezőgazdasági termékek megjelenése bizonyára azt is jelenti, hogy Magyarországon a vidék szerepe, jelentősége megnő a kapcsolatokban. A libákat említve akár Békés megyére is gondolhatunk. — Pontosan, ez az export Békés megyei vállalkozók részvételével jön létre. —Az üzletkötések szempontjából nyilván sokat jelent, hogy az orosz föderáció köztársaságaiban is megindult a privatizáció. Ugyanakkor zavart is okozhat annak lassúsága a magyar üzletemberek számára. — Természetesen okoz, hiszen a térség izoláltsága mindenki előtt ismert. Nyomasztó Ad hoc árucsere helyett tokeegyesülés —A magyarokon kívül nyilván máshonnan is érkeztek üzletemberek. Milyen a konkurenciaharc ezen a vidéken? — Feltétlenül számolnunk kell egy_ muzulmán, török hatással. Ők hozták ide a Törökországban gyártott Mercedes buszokat. Baskíriára különösen jellemző egy osztrák— német nyitás, ami az import szerkezetében nyomon követhető. Aki tehát nem verseny- képes, előbb-utóbb itt is találkozik a saját konkurenciájával. Az érzelmi szálakat lehet jól hasznosítanunk, kedvező pozíciót szereznünk a piacon, s innen felvenni a versenyt. Tatársztánban görög zöldség- és gyümölcsexportőrök jelentek meg a magyarok konkurenciájaként, de a tatár nép jól emlékszik arra, hogy a tavalyi szezonban minden tatár embernek tíz kiló magyar alma jutott. — Amennyiben létrejönnek azok az üzletek, amelyek nyélbeütéséért a magyarok eljöttek ide, sokat hozhatnak a konyhára mindkét fél számára. Nekünk mit jelenthetnek? — Nyersanyagban gazdag területről lévén szó, Magyar- ország kőolajszükséglete részben fedezhető, ha megszületnek a megállapodások. Arról nem beszélve, hogy ezek a tranzakciók önmagukban is gazdaságosak, nyereségesek. A magyar működő tőke beáramlása elkezdődött. Józan megfontolás, hogy a cégek az áruforgalomban szerzett nyereségüket kockázati tőkének tekintik, és visszaforgatják. Mi például már három vállalatot alapítottunk. Az ad hoc árucsere kapcsolatokat tehát felválthatják a tőkeegyesüléssel létrejött vállalkozások, amelyek várhatóan túlélnek egy esetleges politikai vagy egyéb, kisebb változást, földcsuszamlást. — Ezek szerint érdemes visszatérni az őshazába? — Minden megállapodásunk, itteni vállalkozásunk ezt igazolja. —Sok sikert hozzá! László Erzsébet Esély a piacra jutáshoz Interjú az NGKM főosztályvezetőjével Miközben a mezőgazdasági termelés hanyatlott, az export rekordokat döntött. Tavaly még 2,67 milliárd dollár értékű volt az agrárkivitel. Mindez a múlté. A legfrissebb adatok szerint az első negyedévben 44 százalékkal csökkent az élelmiszer-gazdasági kivitel. A második negyedévben valamelyest mérséklődött a lemaradás, de a féléves teljesítmény így is 39 százalékkal marad alatta a tavalyinak. Az export fokozásának egy lehetséges módszeréről Tóthné dr. Pásztor Zsuzsát, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának (NGKM) főosztályvezetőjét kérdeztük. — A szakértők is vitatkoznak a követendő agrárpolitikáról. Egy csoportjuk azt állítja, hogy csökkenhet a mezőgazdasági termelés, mert nincs szükség az elmúlt évekéhez hasonló nagyságú exportra. Mások ezzel ellentétesen érvelnek, és az export növelését sürgetik. Mi az NGKM álláspontja e vitában? — A minisztérium nem csupán helyesli, hanem segíti is az agrárexport bővítését. Ennek egyik módszere a marketing munka támogatása. Számos új vállalkozás indul, új és jó minőségű termékeket fejlesztenek ki, de piaci bevezetésükre már nincs elég pénz. Az NGKM az úgynevezett kollektív élelmiszermarketing- program révén segíti a piacra jutást, esélyt ad a termelőknek az induláshoz. — A munkát is közvetlenül Önök végzik? — Pályázatot hirdettünk a kollektív élelmiszermarketing koncepció kidolgozására, amelyet az Agromarketing és a Kopconsult Kft. nyert el. A két cég irányításával célzott, szakértelemmel végzett munka folyik a piacok felkutatásában, valamint az értékesítésösztönzésben. — A magyar élelmiszernek voltak hagyományos, jól bevezetett piacai. Ilyen egész Kelet-Európa, amelyet jórészt elveszítettünk. Sokak szerint ez okozta a mezőgazdaság válságát. Ez hamis érvelés, hiszen a keleti piacok helyett nyugaton találtak vevőket, a válság mégis maradt. Szükség van egyáltalán a keleti kapcsolatok megőrzésére? Termék, csomagolás, minőség — Kelet-Európa sokáig a nagy élelmiszervásárló térségek közé tartozik. Az igaz, hogy napjainkban gyorsan változnak ott a viszonyok, ezért nehéz a kereskedés. Termékeinket viszont ismerik, a személyi kapcsolatoknak is hagyománya van, tehát az átmenetet kell átvészelni. Ezt csak folyamatos piaci jelenléttel érhetjük el. Látható, hogy a termelőknek erre nincs elegendő pénzük, ezért mi is igyekszünk segíteni egyebek között azzal, hogy bevásárló utakat szervezünk a FÁK országaiban működő kereskedőknek, támogatjuk a vállalkozók vásári, kiállítási megjelenését. Az új piacok feltárása keleten és nyugaton egyaránt létszükséglet. Ez azonban nem csupán vevőkeresést jelent, új termékeket kell kifejleszteni, ízléses csomagolásban kínálni azokat, valamint a természetesen kiváló minőséget is produkálni kell. Mindezek termelői feladatok, semmilyen program nem tudja átvállalni tőlük. Mi abban segíthetünk, hogy a már kész, eladható terméknek megfelelő ismertséget szerzünk például a marketing programmal. — Mennyi pénz van a kollektív élelmiszermarketing- program finanszírozására, és milyen információkhoz juthatnak a termelők és a kereskedők? Egységes megjelenés, védjegy — A minisztérium kereskedelemfejlesztési alapjának 2,9 milliárd forintja van az idén, és ebből 95 millió forint jut az agrármarketing-programra. Ez sok pénznek tűnik, de a kereskedelemben a folyamatos jelenlét elengedhetetlen, s annak finanszírozása is sokba kerül. A program számos szolgáltatást nyújt. Speciális információkat hordozó kiadványok jelennek meg rendszeresen, amelyek például bemutatják az értékesítési szempontból célországnak számító piacokat. A szakmai kiállításokon úgynevezett export promotion centert működtet az Agromarketing Kft., amely információkat ad a magyar kiállítókról, partnereket közvetít. — Honnan tudja meg a külföldi vásárló, hogy magyar terméket vesz, s annak minőségében is megbízhat? — A magyar áruk egységes megjelenését, eredetük, minőségük tanúsítását a védjegy adja. Az Agromarketing Kft. szakértői bizottsággal munkálkodik a védjegy kialakításán, és várhatóan az őszi kölni kiállításon már láthatják az érdeklődők is. Természetesen a bevezetés, a széles körű ismertség hosszabb időt vesz igénybe. Mi elsősorban a kicsi és a közepes hazai vállalkozókat akarjuk felkarolni. (MTI- Press) Eddig 4 milliárdot füleltek le A vám- és pénzügyőrség szakemberei 112 pénzügyi bűncselekményt és szabálysértést derítettek fel az augusztus 18- ával záruló héten. Az így indult eljárások több, mint 71 millió forintos értéket érintenek — tájékoztatta az MTI-t hétfőn a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP). A január 1-től felderített esetek száma 4815, elkövetési értékük meghaladja a 4,03 milliárd forintot. A vám- és pénzügyi szervek a héten két, összesen 12 millió forint értékű lopott személy- gépkocsi lefoglalását kezdeményezték. A hét egyik legnagyobb fogására augusztus 12én Sopronnál került sor, ahol H. P. B. magyar állampolgár 143.100 márkát és 86.650 forintot próbált devizahatósági engedély és bejelentés nélkül kivinni az országból. A gyanúsítottat átadták a Soproni Rendőrkapitányságnak, mivel ellene más ügyben már elfogató parancs volt kiadva. Ezt még tanulni kell No nem a tettesnek, hanem az érintett hivataloknak, mint azt a következő történet példázza. Ezeregy éjszaka kincseivel vetekszik, sőt mennyiségében túl is szárnyalja az az arany- özön, amit még 1990-ben egy kuwaiti férfi behozott az országba. Az ugyanis HÁROM MÁZSA volt. Méghozzá nem rúdból állt, hanem ékszerből. Hogy mennyit tesz ki láncokból, karperecekből, fülbevalókból és más csecsebecsékből a három mázsa, azt nehéz elképzelni az olyanoknak, akik grammban mérnek és ritkán vesznek ilyesmit az oldalbordájuknak. Ám ez a hatalmas mennyiség is a feleséghez került, aki magyar asszony. A behozatal legális volt, mivel el lett vámoltatva, mégpedig olyan tarifával, mintha a ládafiába kerülne, és nem a kereskedelembe. Ezek után a feleség nyugodt lélekkel a különböző boltokban értékesítette a töméntelen ékszer nagy részét. De mivel a kereskedéshez nem volt hatósági engedélyük, bírósági ügy lett belőle és a nyáron egymillió forintra és felfüggesztett három évre ítélte a pécsi bóság a férjet első fokon. Az eljárás során adócsalásról szó sem volt. Csak az ítélet után kapkodta a fejét az APEH, majd az utólagos ellenőrzéssel 165 kiló értékesített aranyat mutattak ki és ez akár 100 millió forint adóhátralék követelését is jelentheti. A feltételes fogalmazás magyarul azt jelenti, hogy az adónak, büntetésnek bottal üthetik a nyomát. És tényleg ez a helyzet. Az asszony évek óta külföldön él, a lakás az ötéves gyerek nevén van, a 17 milliót érő két lefoglalt kocsit visszaadták, azóta egy harmadik, a 40 millióssal villog olykor a férfi a városban. Lehet, hogy nem csak magában mosolyogva, vagy inkább nyíltan kacagva azon a balga államon, ahol ilyesmi simán megtörténhet. Ahol a vámos ekkora aranyékszer- mennyiségről azt hiszi, hogy a kis feleség aggatja majd magára és nem ad azonnal bizalmas információt a rendőrségnek és adóhivatalnak, hogy a nagy valószínűséggel beinduló óriási illegális üzletet figyeljék, s majd lecsapjanak rá. Vass Márta
